bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

18720 XVIII  |                segítettél neki a kisgyereket ringatni?~– Megígértem neki, hogy
18721 IV     |                  goromba redőket vet, mintha rinocéroszbőrből volna, a bajusza kurtára
18722 XIV    |                      arra sem ért rá), akkor riogatott a gyerekre, hogy ugyan nekifeküdjék
18723 XXVI   |                  eleven petten emberke volt, ripacsos ábrázattal, veres karikákba
18724 XIX    |                     cigányasszony vagyok? Te ripők!~– Hát már én olyan gyerek
18725 XXVII  |                     vizet, ha megkívánta. De ritkán kívánta meg. Ugyanazt a
18726 XXIX   |                 lovagkeresztjét nyerte. Nagy ritkaság volt ez akkor Magyarországon.
18727 XXXVIII|                   minden, külföldi múzeum és ritkasággyűjtemény bizományosa; képes százezreket
18728 XXXVIII|                 Szolgálatjára.~– Régiség- és ritkaságkereskedő?~– Bécsben, Antwerpenben
18729 XXXVIII|                  ugyan, hogy az „erény” is a ritkaságok közé tartozik, de azért
18730 XXVII  |              kulacsból, dalolva hozzá az ősi ritmust.~„Tiszántúl:~Kulacsbul!~
18731 XLIV   |              elszöktetett leányt; kálvinista ritus szerint, a mérnök által
18732 XI     |               égetvén a tüzén, mely áldozati rítus maig is feltalálható az
18733 XXXIV  |                  részt vett ebben az ájtatos rítusban?~– Annyi bizonyos, hogy
18734 VII    |                    betűk. Eredetileg ortodox rítusú istenitiszteletre szolgált,
18735 XIX    |                       míg behívlak. – No, de ríva ne fakadj megint, nem azért,
18736 VI     |                      imponál. Hozzászoktam a rivajához. Hiszen ha meg akarnám őket
18737 XXXIV  |                      mint az előtte szólott, rivallá el a contratoastot.~– Én
18738 XXI    |                     a Bakala Peti. Volt nagy rivallat a megjelenésére. Vadászathoz
18739 XL     |                     volna!~A munkások éljent rivallkoztak.~– Le kell húzni az irháikat! –
18740 XXII   |                     ajtón a fiskálist, olyat rivallva a künn ácsorgó porkolábra,
18741 XVIII  |                      Milyen szép talentum! – rnagasztalá Don Juan. – S ennek kell
18742 XLIV   |                      soin moi sur lui? C’est rnon neveu!”~Egyszer aztán megjött
18743 II     |                      s amellett egy növekedő robaj hangzik, mintha egy egész
18744 XXVI   |                     kétfelé oszladozik, nagy robajjal tör rajta keresztül a tűzoltó
18745 XIX    |                 odább az erdőben.~A véletlen robajtól de mégiscsak megijedt Lizandra,
18746 XLIII  |                 keresztülütve a jeget, s ott robban szét a mederben, jégkoloncokat
18747 XLIV   |                    üteg lőszerkocsijába, s a robbanás Ponthay grófot is a földre
18748 XLIII  |                    lecsapott a földbe, s ott robbant el, kavicsözönt szórva maga
18749 XLIII  |                   pillanatra kimérve, hogy a robbantó tölteléket akkor gyújtsa
18750 XLIII  |                    üteg lőszerkocsijába, azt robbantotta fel.~– Győztél! – kiáltá
18751 XLIII  |                  közé csapott le, s pontosan robbanva, úgy szétvetette azokat,
18752 XLII   |                      apró Dantonok, miniatur Robespierre-ek, cikóriai montagnard-ok.)~
18753 I      |                   testvér pedig Brutust vagy Robespierre-t szeretné majmolni. Ezek
18754 XXI    |                 esztendős koromig. Egyszer a Robinson szigetét indultam el fölkeresni;
18755 XLII   |                  megszüntettessék, ne legyen robot, se dézma, a jobbágytelek
18756 XVI    |                     most azután megmozdult a rög, s urainak fejéhez röpült.~
18757 VII    |                   neki valami szaktudományos rögeszméje, ami úgy elfoglalja az egész
18758 XVI    |                    jobbágyot hozzákötötték a röghöz, s most azután megmozdult
18759 III    |                     azon kopogtattak be apró rögöcskékkel.~Tehát megérkezett, ami
18760 XXVII  |                     azalatt gördült tovább a rögös úton négy pej paripával.
18761 II     |                  ember az orrával túrhatja a rögöt.~Őexcellenciája most az
18762 V      |                    meg aztán a darukon van a röhögés sora.~(Hejh! Ha ezt a tekintetes
18763 XXVI   |                   hogy az egész classis nagy röhögésnek eredt erre a furcsa összeállításra.~
18764 VIII   |                     úr dalolt, a két cimbora röhögött; gyönyörű egy hangverseny
18765 XII    |                    válaszolt:~– Énneköm az a röndöletöm van a nagyméltóságú királyi
18766 XII    |         engödelmesködjem, s a fegyveres erőt röndölkezésére bocsássam: Ha parancsolja,
18767 XII    |             kiejtéssel:~– Miért tetszött ide röndölni a tekintetös vicispán úrnak?~
18768 XIV    |                   messzire el bírta tegzéből röpíteni a nyilat, annyit kapott
18769 XXX    |                      Az is számtalan levelet röpített fel hozzá Pozsonyba, amiket
18770 XXV    |           szalonkákat, mikor „húzva” jönnek, röptében leszedni! De egy sem kerül
18771 XLIII  |          szörnyetegek az ijesztők, amiknek a röptét nem árulja el semmi; nem
18772 XXVI   |               mankóval úgy eliramodott, hogy röptiben elfogta Zuboki uramat.~Zuboki
18773 XVI    |                     a rög, s urainak fejéhez röpült.~Akkor aztán egy bölcs,
18774 XXI    |               tractusa csupa szatócsboltból, rövidáru-kereskedésből és pálinkamérésből áll;
18775 I      |                     mintájuktól, a karjai is rövidek. A fejét hátravetve hordja,
18776 III    |               félreütött orra van, a bajusza rövidre nyírva. Ő is hajdúegyenruhát
18777 XIII   |                  méri.” De hogy hogyan méri? Rőffel-e, mint a mama a vásznat,
18778 XXX    |                    kérdé tőle indulatosan.~– Rogo humillime. Én éppen tizenhárom
18779 XXIV   |            hártyalevélről van leírva. Az nem rohad el, száraz helyen jól eltéve.
18780 II     |             menedéket, mielőtt a veszedelmes roham helyükbe jött volna. Az
18781 XLI    |                      annyi összeható indulat rohama ellen. Vitte, ragadta magával
18782 XIV    |              tömegben hadirend, de volt az a rohamgyorsító összetömődés, ami elgázolja,
18783 II     |         összegubahodva a svalizsérekkel, egy rohammal elfoglalta az országút töltését;
18784 IV     |                   vendég urak.~Még ugyan egy rohamot ki kellett állni Móric úrnak
18785 II     |                    keresztül folytatták ádáz rohanásukat, kisérve az elgázolt nép
18786 XIV    |               kardtokkal, hol a csizmával.~– Rohanjatok gyorsan a kastélyba! Nem
18787 XVIII  |                   hárman magunkat rablóknak, rohanjuk meg a Styx-szigeti házat,
18788 I      |                  patriótái, Kubinszkyjai rám rohannának, oculátát tartanának; utoljára
18789 XXVI   |                    szót, s közé keveredett a rohanó hadnak, amiből az lett,
18790 XIV    |                   közületek? – kiálta a felé rohanókra, s olyan kannibáli képet
18791 XXIV   |                   áruló nedvet, csoportostul rohanták meg lelkét ez ünnepélyes
18792 XXVII  |                 fürtös gubával, s térdig érő rojtos gatyában.~– No, hát mit
18793 XXVII  |                  lovat meg az a fürtösgubás, rojtosgatyás kocsis kezelgeti, akit a
18794 I      |                     úgy tud elosonni, mint a róka. Ilyenkor, midőn a túlsó
18795 XXVII  |                  eléje cigánykereket hányva, rókatáncot járva, krajcárért epekedve.~–
18796 XXXIV  |                   vén táltost, aki meg egész rokkant lett azóta. Sára asszony
18797 V      |                  sikongatva fut el, letépett rokolyákkal. Úgy kell neki!~No, de hát
18798 XVI    |               ágyamba, a vánkosomra, a piros rokolyám mellé. Itt nyugszik az Emma
18799 XLIV   |                bárónőt; hadd tegyen eleget a rokoni devoirjának.~Sok tudakozódás
18800 XXXII  |                     Amint szétváltak a nemes rokonlelkek, Don Juan azt mondá magában:~(„
18801 XVII   |                viszonynak megértésére, ami e rokonokat összeköti, szükséges megtudni,
18802 XXII   |                     helyett mondják „ük”, a „rokonság” helyett az a szó járja „
18803 XXXV   |                   finnekkel akarsz bennünket rokonságba hozni? A fókavadászokkal?~
18804 XLIV   |                      elárulná, hogy közelebb rokonságban álltak.~S a két hét alatt,
18805 XV     |                amelyhez mégis senki sem akar rokonsági összeköttetésekben állani:
18806 XXXI   |                   lesz iránta; ellenben nagy rokonszenvet tanúsít, ha valaki borostyánkőt
18807 I      |                     beszél hozzá részvéttel, rokonszenvvel. Megígéri neki a közbenjárását
18808 XX     |                öcsénk, anyánk után osztályos rokonunk, Tanussy Emmánuel. Öleljétek
18809 VII    |                  lesz gondoskodni az „alibi”-ről.~Azalatt Sára asszony rághatta
18810 XXVI   |                       Azóta senki sem beszél róluk. Ha jön valaki hozzá, megnézni
18811 XXVI   |                  városban. Ne, te kálvinista Róma!~A hajdú meg a kocsis ezalatt
18812 IX     |                 görögöktől tanultam, hanem a rómaiaktól. Ahol az apám lakott, az
18813 XVIII  |                 materiális méregkeverő, neki romantikus cudarkodásai voltak.~– Én
18814 XXVII  |                megláthatni a nagy kálvinista Rómát a ködös láthatáron, négy
18815 XXX    |                tanusvári házába, amit a nagy rombolás után egész az utcára felépített,
18816 XXXIV  |                    az odavetett bombájának a romboló hatásában gyönyörködjék,
18817 XXIX   |               pápista templomot emelteté fel romjaiból, s az ő bőkezűségéből kapott
18818 XXVIII |                egymással a két ellentábort. „Romlásnak indult hajdan erős magyar!”~
18819 XLII   |                    ezzel a bolondozással nem romlik-e el az az egész örökváltsági
18820 XXXVI  |                  mocsár a legszebb búzatermő róna fog lenni. Most még csak
18821 II     |                   szekereket visszatartják a rónára való kicsapástól, s ezáltal
18822 XXXIX  |                   maga körül orsózik végig a rónasíkon, jaj annak, ami a sodrába
18823 VII    |                   debellákat, azokat a bécsi ronggyal kikent pofájúakat, szokták
18824 XXXIX  |               gyorsasággal az égre, a szélei rongyosak, a mélye rőtbarna. Nem hoz
18825 VII    |                  semmi mesterkéltség meg nem ront. Magyaros szabású öltözetet
18826 XXVI   |                 Móric volt; mert ha ő el nem rontja a dolgot, most az egész
18827 XLII   |                      csak a saját egészségét rontotta meg; mert ahány lapszerkesztőséghez
18828 XXV    |                     az én vadászatomat el ne rontsd!~– Jól van, elmegyek.~Mántay
18829 XXXIV  |                elkövetni a tisztelendő úron, rontson be, és adja tudtára az Emmának,
18830 XXXVII |                 biztosításában fáradozott.~– Rontsunk rajta!~Most azután már Sáromberkyné
18831 XLIII  |                 vidám danáját: „Ég a gunyhó, ropog a nád, Szorítsd hozzád azt
18832 XXXIII |                      feléje, s akkor aztán a ropogó tűz mellé leheveredve elbeszélgetünk
18833 XXXIV  |                     csak azután, hogy az nem ropogtatta össze a csontjait, állapodott
18834 II     |          természetesen a jobbikat, mert ha a rosszabbikat dugta volna el, az már svihákság
18835 XIV    |                    társaságot.~Horkázi úrnak rosszak voltak a szemei, s a pohár
18836 XV     |                    úrral. (Ami annál nagyobb rosszalkodás volt tőle, mivelhogy őneki
18837 XVI    |                  arra használt, hogy mikor a rosszaságát szemére vetik, a bolondságával
18838 XXXIV  |                     ifjú arcon, melyen semmi rosszindulat nyoma sem volt található,
18839 XV     |                      jó sors valakit, akin a rosszkedvét lehűtse. Megtette, amit
18840 XIX    |                    álmából, s szokás szerint rosszkedvű volt. Miután elébb egypár
18841 XXXV   |                   felhozatta a csokoládéját, rossznak találta, de megitta, azután
18842 XXXI   |                  lehetett dugni a rézsodrony rostaszemein. Manó nem ért rá tudakolni,
18843 II     |                    tótszekéren csupa szitát, rostát visznek; ha az egyet billen,
18844 IV     |                órakor küldjön fel egy porció rostélyost, meg egy fél messzely vinkót,
18845 XXI    |              Tanusvárra, ahol még mindig ott rostokoltak a dragonyosok és a fekete
18846 XVII   |                  felbecsültetett kár; amit a rőt és fekete vadak a jobbágyság
18847 XXXIX  |                    szélei rongyosak, a mélye rőtbarna. Nem hoz az egy csepp esőt
18848 XXXIX  |                      tenger arra kelet felé, rőthamvas hullámaival csak úgy gúnyolja
18849 XLIII  |                    aminek az árát nincs az a Rothschild, aki kifizesse. Tanussy
18850 XXIV   |                  oldalait szorosan egymáshoz rótt vastag veresfenyő cölöpök
18851 X      |                   mintáira ráakadt Pallas és Rouisbrook az obi pusztán, a kún bálványok
18852 XXII   |        megrubrikáztam, s amint jöttek sorba, rovancsolva beírtam, kinek mije haldoklik
18853 XVII   |                      Ti is mindig csak az én rovásomra tudtok nevetni – duzzogott
18854 XII    |                   időben a kisdiákok szoktak rovatolt papírra írni mindennap az
18855 XV     |                     írását, ahogy az a csíki rovatosban megőriztetett. No, Emmácskám,
18856 XXVIII |             ebédelnek, bocskoros nemes urak, rovott életű kalandorok; vármegyeház
18857 XXXV   |                 ugyebár? Jégen korcsolyázók; rozmárra vadászók! Nem Attila ivadékai,
18858 XX     |              hazudtam neki, hogy kikezdték a rózsabogarak, s megrohadt.~– Hazudtál?
18859 XXXVI  |                 betakarni, azok kifagytak. A rózsabokrokat elnyomta a folyondár; a
18860 XXXIX  |          bájillatukat a nufár bőrszerű sárga rózsái, a buzogányos nád tetejéig
18861 XXI    |                     én feleségem, mint világ rózsája.~– Hát igen. Ha te úgy,
18862 XXI    |                   akkor is láthatók voltak a rózsák, amik a szép tündér keze
18863 VII    |                  amin uralkodik a szenvedély rózsapírja, leskelődő szerelemgödröcskéivel;
18864 XXXI   |                      élesen elütött ajkainak rózsapirossága. Különben lehet ez a fehér
18865 XV     |                 megnyerte. A vendégség utáni rózsaszínű hangulatban elvész a kritikai
18866 XXXI   |                  semmit.~És ekkor az a fehér rózsával vetekedő arc olyan volt
18867 XXX    |                   csorba, letisztítható ez a rozsda, leseperhető ez a döbröc.~
18868 XXII   |                    színű volt már, s a betűk rozsdásak. Mindezek tágították a visszatekintő
18869 X      |                   lesz, mint a vas, mert nem rozsdásodik meg. Ilyenből készült a
18870 X      |                    aminek a végéhez oda volt rozsdásodva a nyílhegy.~– Ez a kincsek
18871 XIX    |             odaakasztja a láncánál fogva egy rőzsecölöphöz, s aztán lappangó léptekkel
18872 XXXIX  |                    hogy levagdalják az ágait rőzsének; felnőhetett a maga kedve
18873 XIX    |                      az a tér a veranda és a rőzsepart között nagyon keskeny vala,
18874 XXXIX  |                      azok már újak.~Lizandra rőzsét aprózott, tüzet gyújtott
18875 XVIII  |           valószínűleg a fűzfáikról levágott rőzsével tüzelnek. Hanem egyszer
18876 XXVII  |                zsinórja mellé dugva két szál rozskalász: urak jelvénye.~Az újon
18877 XL     |              karéjokat szelve hozzá a fekete rozskenyérből, amit a hét elején maga
18878 II     |                       aki egy ilyen parádéra Rubensnek egy eredeti vásznát (a vászon
18879 XIV    |                 aztán szerencsésen átjutva a rubikonon, sietett gyorsan kiosztani
18880 XII    |                   boruló forgó smaragddal és rubinnal van tarkázva.~Az ilyen megjelenés
18881 XXIV   |                     nagyságú smaragdokkal és rubinokkal volt kirakva.~Azt még a
18882 XXIII  |                 mármost, kincsem, gyémántom, rubintom, hogyan kerültünk össze.~
18883 XXII   |                    ragyogott már messziről a rubintos orra, meg a fekete két szeme!
18884 XIV    |                     asszonyok (az pedig nagy rubrika). Az a veszedelem is támad
18885 XIII   |             keresztes és piros-fehér lobogós rudak felé. Emma odaállt a háta
18886 XL     |                    nagy derendóciával hoztak rudakra fektetve egy kivégzett farkast.
18887 X      |                  örmény bikálról, se a zsidó Rüfkeléről, se a komédiásnéról, se
18888 XIV    |                      az utolsó szónak ád egy rúgást hátulról, s azzal rámondja: „
18889 XXVI   |                   elkezdett neveletlenkedni, rugdalózni, hogy mire Zuboki uram rákiáltott: „
18890 I      |                    mondá a gróf, s bosszúsan rugdalt széjjel egy vakandtúrást,
18891 VII    |                       s amikor teheti, jókat rugdos rajta.~– Hát csak összejött
18892 XXVII  |                       Erre aztán olyan dühös rugkapálás szállta meg Manót, hogy
18893 V      |                     a dulakodó pár meg talál rúgni, az megsántul bele: a cimborák
18894 XXI    |                   neki menni. Az ellen nincs rugódozás. Ezt a parancsolatot még
18895 XLII   |                     Tudta volna csak ennek a rugóját! Az öccse, Belizár eszközölte
18896 IV     |                     teteje van, bőrülése, de rugók nélkül; három ló fogva eléje.
18897 XX     |                     gróf, s annak egy titkos rugóra járó rejtekfiókjából kivett
18898 XXVII  |                  életre-halálra védte magát, rúgott, harapott, Horkázi szakállát
18899 XXXIV  |                      kölyökre! Hiszen be van rúgva! Nem tudja, mit beszél.~
18900 XI     |                   anyja. – Ne húzd fel úgy a ruhádat, az nem illik.~– Hát ha
18901 XLI    |                     postára teszem a pénzt a ruháért. Lehet, hogy még viselni
18902 I      |                    cirógatással a magas urak ruháiba csimpajkozva: bizonyosan
18903 XX     |                   hirtelen magára kapkodta a ruháit. Hanem azután a parton támadt
18904 XXXIV  |                   Fel is öltözött az ünneplő ruhájába szépen, s mikor a másodikat
18905 XIX    |                      a Jancsit, a tegnapi új ruhájában, egy kis batyuval a hóna
18906 XXXVIII|                   ráismert a nemzetiségére a ruhájáról és a kiejtéséről):~– Ez
18907 XXXIII |                  szolgáló, aki süt, mosogat, ruhámat megfoldja, s danolva vár,
18908 XIX    |                  megállj, valami beleakadt a ruhámba!” – Akkor aztán Manónak
18909 XV     |                     ezek a lelógó leffentyűs ruhaujjak; minden kés, villa beleakad
18910 XVI    |                magammal, ne gondold. Szép új ruhával ajándékoztak meg a mai dicső
18911 III    |               mogyoróbél nem szorult soha.~A ruházatát, fegyverzetét már leírtuk
18912 XXXV   |            mindazokkal az előnyökkel fel van ruházva, amikre mi büszkék vagyunk.
18913 XVII   |                   orosz herceget tökéletesen ruinált; s a rente-jaiból kezdett
18914 XXI    |                     töltött káposztát, akkor rukkolt ki vele, hogy:~– A referendárius
18915 XI     |                      a kameni bábokon talált runák mintájára csupa egyenes
18916 XI     |                     a diaconus: megtestesült russophil.~Úgy kerültek ezek ide össze,
18917 XLI    |                     ha azt nem, hát legalább rúttá tette, mint a varangyot,
18918 XVIII  |                  útját állta, visszahozta.~– Sacrebleu! Hát mire való ennyi doktor
18919 V      |               serpenyős fonttal.~– Nem ilyen sáfrány mérő fontot mondtam én,
18920 XXXI   |                    rólad egy szép regényt Le Sage.” Hát hogy tudhatja ez,
18921 X      |                     által megnevezett „magia sagittarum”.2 Valamennyi őskori történetíró,
18922 XXXVIII|                   tán az arca? Nem az.~– Was sagt der Herr auf italienisch?
18923 XXXII  |                   találta. A poharak közül a Saint Julien szerepelt, a Cliquot
18924 XVII   |                     a l’hombre-klubból ott a Saint-Honoré utcában. – Hát tudjátok,
18925 XXXIV  |              akadémiákon Németországban, ott sajátítá el a francia idiómát, bár
18926 IX     |                  ördöngős francia elnevezést sajátított el, hogy majd egyszer ragyoghat
18927 XIV    |                    is igen keresik, melyik a sajátjuk; a homo regius valahova
18928 XXX    |              csináljon. A tövisszúrás megint sajgott.~Kapott aztán még forróbb
18929 XXIV   |                     jöjjenek ide lóháton, ne sajnálják a fáradságot.~A vendég urak
18930 XXXV   |                    elmondott neki, csak mély sajnálkozással lehetett eltelve az apja
18931 XX     |                  ujjait a két karján, mintha sajnálná, hogy nincs most itt valaki,
18932 XIX    |                 hetvenkedék a fiú.~– Hát nem sajnálnád azt a szép őzikét elfogni?~–
18933 XX     |                  téged talált volna itten!~– Sajnáltál volna? Szegény gyerek. No,
18934 V      |                 marháit leszólni, azután nem sajnáltátok egymásnak az asszonyait
18935 VI     |                szólna hozzá a mai civilizált sajtó?~Ezt a nótát harsogtatva
18936 XII    |                     sajtószabadság, de nincs sajtómuszáj: a kormánypárti lapszerkesztők
18937 XXII   |                becsesebb iratokat, mint ha a sajtos csavarint belőlük papiros
18938 XXV    |                       villanyvilágításban és sajtószabadságban megreactionariusodott) új
18939 XLI    |                   legyünk ottan ketten, akik sajtot készítünk, halat szárítunk!”~
18940 II     |                  húzta és gajdolta:~– Jaj de sakad ezs a húr! Majd megfizset
18941 XXXIII |               beszélő japáni vagy a Kempelen sakkjátszó gépbábuja. Annak, aki az
18942 XXXII  |                   bátyám – mondá Gil Blas, a sakkozó klubba húzva félre Don Juant. –
18943 XXXVI  |                       vasaló és hajbodorító,~Sál, bajadér, vikler, legyező,
18944 XXVII  |                   felvett textust, ami Bölcs Salamon prédikációs könyvéből volt
18945 XXV    |                    melyre nézve Mr. Snopkins Salamonnak, a Barrer et Sons cégtől
18946 XXV    |                  maga ügynökét, Mr. Snopkins Salamont egyenesen abból a célból
18947 I      |                    de nem a mésztől, hanem a salétromtól, s a szarufáin csoporttal
18948 XIV    |              merinóruhába, nyakába kötötte a sali kendőt, s a hosszú haját
18949 XVIII  |                arcanumot. Tehát az a punctum saliens, hogy a tündérnek a kakassarkon
18950 V      |                     a bőr dohányzacskó cifra sallangjai, a tűzütő acéllal. Öblös,
18951 XXIV   |                   Mene! Tekel! Fáresz!” Coki Salmanassár király! – üvölte diadalmámorában
18952 IV     |                      A kapu bejáratán gyenge salto mortale a behajtás, akkora
18953 II     |                     már bíró uram a fejét!~A salugáderek mind zárva voltak egész
18954 XXVI   |                      sárból kimenekedtem!”~A salugáderes hintó éppen akkor úgy belezökkent
18955 XXXIV  |                  Decebál. – No, azt a jámbor samaritánust szeretném ismerni. – S azzal
18956 XXXIV  |                       Az egyik egy nyelvbeli Sámson, a másik egy annál izmosabb
18957 XXX    |                      érezte magát, mint az a sámsoni erejű ember, aki egy nagy
18958 XXVI   |                cinterem, ahol a Tanussy Emma Sámuel diákot deklinálják?~A megszólított
18959 XXVI   |                       Em-má-nu-el!” Emmábul, Sámuelből ragassz össze egy szót.
18960 IX     |                      volt, öreg volt. Király Samunak hítták. De nem bántam én,
18961 IX     |                     én dögönyöztem el Király Samut végül. Emellett aztán a
18962 IX     |          consistorium) elválasztott a Király Samutól, akinek valósággal soha
18963 XLIII  |                 lövöldözés, amit a monostori sáncból a nádor-vonali végsánc ravelinja
18964 XLIII  |                 lépésnyire Lizandra mellé, a sánckötegekbe. A nő felvette azt! Jó lesz
18965 XLIII  |                     adnak, tele golyóikkal a sáncokra. Egy-egy bomba beleesik
18966 XXIII  |                      a görény a gyöngytyúkra sandalít; aztán egyet köszörült a
18967 XV     |                  lesütött pillákon keresztül sandalogva, a kezei tíz ujjával az
18968 XVIII  |                      a halastón ott vannak a sandolinok, amikkel regattát szoktunk
18969 XVIII  |              vagyok-e én itt? Én leszek a te Sant-Angelód. Mi hárman segítünk neked
18970 XIX    |              osztotta a kártyát, gusztálta a sántát, s veszekedett a képzelt
18971 XVI    |             megkaplak én előbb-utóbb. – Hány sántával? – kiáltá vissza a hívogatónak.~–
18972 XXII   |                azonban nem a porkoláb alakja sántikált be hozzá, hanem egy „vármegye
18973 V      |                játszott, de azért ott maradt sápistának.~Nem is közönséges legényeknek
18974 XXXIV  |                 legszebb keresztény erény! – sápogá Nyeles úr, tiszteletteljesen
18975 XXI    |                      bekasszálja a Kohntól a sápot az elcsaklizott sallangos
18976 XXVI   |                    le a nőstény sróf, bele a sárba, azt keresték kilenc águ
18977 XVII   |                fordítja, mindenütt ugyanazon sardanapali látvánnyal találkozik. Mikor
18978 XXVII  |                      hintóban senki sincs, a sárellenző bőr fel van kapcsolva.~–
18979 XXXIV  |               patakot átugrotta, a vadaskert sárfalán keresztülvetette magát,
18980 XIX    |                   fekete selyemből van, nagy sárga-zöld virágokkal; aminek a szárnyait
18981 I      |                     s a szarufáin csoporttal sárgállott a kellemetlen házi gomba.~
18982 XXXV   |                      Most már az egész világ sárgának tetszett Manó szeme előtt.~–
18983 IX     |              felhasználni. Legtöbbször nyers sárgarépával laktam jól a kertben. –
18984 XXXI   |                       Magam sem fogok miatta sárgaságba esni. Hanem más van itten.
18985 XXIII  |                      nyalábra fogva két nagy sárgaviolás virágcserepet, a másik meg
18986 XIV    |                     egyik hintó a másiknak a sárhányóját törte.~Volt egy kis ízetlenkedés
18987 VII    |           bosszúságára, mert ezen a vidéken „Sári”-nak éppen a legközönségesebb
18988 XLII   |       paraszthad-vezető! Thonuzóba fejedelmi sarja a fellázadt helóták élén!
18989 XXVI   |                egyetlen ivadéka, a fejedelmi sarjadék halottakat énekel végig
18990 XVII   |                    egy és ugyanazon családfa sarjadéka, olyan csoda módokon elütnek
18991 XXXIV  |                     Tanussy család elzüllött sarjadékának történetével; ami néhol
18992 XXVI   |                   teneked, e család egyetlen sarjának, azon a pályán, amelyre
18993 XIX    |                hosszú négyökrös szekereken a sarjút meg a tengerit.~Manó nekibiztatta
18994 XXXI   |                 csizma van a lábán, aminek a sarkába vasszegek vannak verve,
18995 V      |                  majd kifordítják az ajtót a sarkából.~– Itt jön a Decebál!~Ez
18996 XLI    |                      kezeivel összemorzsolt, sarkaival megtaposott: fiának a levele,
18997 XVI    |                   mennykő csapott volna le a sarkamban! No, most vesd el magad,
18998 XXII   |                messze elnyújtva a lábát, s a sarkantyúja taréjával cifrákat kanyargatva
18999 V      |                      A nótára összepengtek a sarkantyúk; a két vezér egymással szembenézve,
19000 XV     |                     be magát, mint a köcsmei sárkány, ahová senki sem mert utána
19001 III    |                   Félni soha! Nem félek én a sárkánykígyótól sem! Nem félek a kitörő
19002 XXVIII |                     felizgatására, az mint a sárkányköltő rém szaladgálta be a vármegyét.
19003 XXVII  |                 csettentett a szájával az öt sárkánynak, s azzal azok úgy kilódították
19004 VIII   |               pattogása még jobban tüzelte a sárkányokat.~A két cimbora sietett lesegíteni
19005 XII    |         veszedelmesnek látszó indítványt még sárkánytojásában elzápítani volt főfő gondja
19006 XIX    |                    ijedtek meg?~– De a tüzes sárkánytól sem!~A leány is egyszerre
19007 XI     |                    már az angyalok lábára is sarkanytyús csizmát kezd húzni: Spiridion
19008 II     |                     úr hintaját, s az a négy sárkányvérű paripa nekivadul, szörnyű
19009 XXXVII |                      a sor. Te a Bástya utca sarkári fogsz rám lesni, s egy bérkocsit
19010 XXV    |                 szavával mindig a másiknak a sarkát gázolta le. Azt, hogy négyszáznyolcvanezer
19011 XXXI   |                  verve, azt is levettetik, s sarkatlan cipőt kap helyette. A vesztegzár
19012 XXXVII |                      utadra ereszt; de még a sarkon folyvást utánad fog lesni,
19013 XVI    |              ötsántás ferbli az ő dogmájának sarkpontját képezte, mégpedig, hogy
19014 XXVII  |                         Már itt jön a pópa a sarkunkban.~– …dd jöjjön! Még úgysem
19015 XXXIV  |                    Pozsonyban: nobel bálban. Sármánt, elegáns, mányifik!~Aztán
19016 XI     |               szittya a pap, éppen olyan vad sarmata a diaconus: megtestesült
19017 XIV    |               legalább belekapaszkodhatott a saroglyába, buzdítón lihegve:~– Mentsük
19018 XXXVII |                      is növekedjék, kivált a sarokkanyarulásnál. El fog taszítani maga elől,
19019 I      |                     harmincas évekből valami Sáromberkynére, aki az udvarnál bennfentes
19020 XXVI   |                    telerúgta a szemét-száját sárral; erre aztán a többi négy
19021 XXVI   |                  pedig rémültében kikapott a sártengerből a partra, a járópadlóra,
19022 XIV    |                     tudott: a szájába futott sártól habuckolva.~– Végünk van!
19023 XV     |                   szekerei. Hangzott a nehéz saruk tappogása a lépcsőkön, a
19024 XXVI   |           nekilódulának a koporsóval, hogy a sárvolcán lőtávolából elmeneküljenek,
19025 XXII   |                miféle állat az a Lipót-rend? Sas? Vagy elefánt? Csak annyit
19026 XIV    |                     volt. A sík lapályon egy sás között bujkáló ér húzódott
19027 XL     |              mocsárvilág, fejük fölött az ég sasai, és szívükben egy ismeretlen
19028 V      |                      az egész frequentiának, sasoknak, daruknak, s aki a kevesebbet
19029 XXXIX  |                       megáporodott, penészes sásszéna; a múlt télen nem kellett
19030 XXII   |                     volt, azt kérdezte a vén sastól:~– Aztán hol lesz az a fiakerbál?
19031 V      |              asztrakán süveget hord hatalmas sastollal; a kezébe pedig fekete botot,
19032 XXII   |                   nadrágban, topánban járni, sastollas kucsmával, görbe kard az
19033 XVII   |                    Az ő szűz füleinek. Apage satanas! El is futna onnan, ha a
19034 XVII   |                állhatatos marad. Nem enged a sátánnak, bármilyen kísértő alakban
19035 XIV    |             novisatio extra dominium quantum satis. Ezekről mind provideálva
19036 XI     |                 minden kenyérmorzsát, szósz, sató és kávé elcseppenéseit,
19037 XIV    |                     ment oda, hanem bement a sátorba, s a ponyvahasadékon keresztül
19038 XXI    |                     No, hát most szedd fel a sátorfádat, és készülj az útra.~– Gyalog?~–
19039 II     |             kocsioldalról messze kinyúlnak a sátorfák végei; közbe egy-egy szekér
19040 XIV    |                      átszökte; de nem jött a sátorig, hanem szaladt a csézájához,
19041 II     |                  vásárosok ugyan előkapták a sátorkarókat, s azokkal vitéz ellenállást
19042 XXXV   |                 akkor, amikor a te őseid még sátorozó csavargók voltak.~De már
19043 XVIII  |              felfedezni: ez is olyan, mint a Saturnus csillag, akivel a káplán
19044 X      |                     a reszketés, mint egykor Saul királyt, mikor az endori
19045 XXII   |                hasonlított az özönvíz előtti saurusok fajtájához, mint ahhoz a
19046 XXII   |                sodrából Decebált. A négylábú saurust ágyúgolyóbisnak gyúrta össze,
19047 XLIV   |                      terítette. „Mais il est sauvé!”, csakhogy az állkapcsa
19048 XXXIX  |                  másutt meg egy hosszú fehér sáv rémlik, ahol a sziksó úgy
19049 XV     |                hangulatban elvész a kritikai savanyúság a hallgatók kebléből; könnyű
19050 XXVII  |                      meg érett túró és hozzá savanyúvíz elég. De hogy annál pompásabb
19051 XXXIV  |                     diakonusára, aztán meg a savanyúvizes palackokat is odarakhatta.~
19052 XLIV   |                      az ember neki: „Vous ne savez pas encore? Mon pauvre neveu
19053 XXXIX  |              idehoznák, már akkor az sajt és savó volna, nem tej, hát csak
19054 XLI    |                    mint nap a bolygók útját, sávol maga körül. Nem bírta magát
19055 XX     |                 leányképű suhanc, aki Mucius Scaevolát deklamálja. – Hahaha! „Hostis
19056 XLIV   |                  mégis ecclatálna, hogy az a scandaleux enfant az ő saját fils terrible-je!
19057 I      |                 fogja tudni a nevét. Valami „scandens”, vagy „radicans” nem tudom
19058 I      |                 száját eltakarta vele.~– Das schauen Sie sich einmal an! – ismétlé
19059 XXXIV  |                     hast davongeloffen”, „du Schelma, du Kanáli!”, s más ilyen
19060 XXXIV  |                 németül, franciául.~– Oh, te schene Pum! Regardé mamzell: nid
19061 XXXIV  |           kovásztalan kenyér, az alexandriai schismák, mind gyönge ürügy a háborúra
19062 XLIV   |                    kereste fel a duzmazugot (Schmollwinkel!). Az egész telet (ami honfitársainak
19063 XX     |                hajporral, helyreigazította a schnecklijeit, s leült az asztal mellé
19064 XXXV   |         összenyomkodott levelet küldeni? Was schreibt der Fratz?~Elhozatta a lorgnonját,
19065 XXXVI  |                    Hála Istennek, komplett a schwere bagázsi.”~Nem tudtam megtanulni
19066 XXXV   |                     a nép vallás nélkül? Egy scopa dissoluta! Azért tanuld
19067 XXII   |             szerencsésen átesett a censurán, scriptoristicán, akkor ugyanott megkapta
19068 XXII   |               Bolondot csináltál. Non facias sculptile!~– Haggyad az egyik nyelvedet
19069 XI     |                   maga nevét valaha le tudja scythacalligraphiázni, minthogy az éppen ezen
19070 XXXVII |                  mindennapos látogató volt a séance-on elmondhatta neki szóval
19071 XII    |          megsebesíttetett úgy, hogy a kapott sebek következtében ágyban feküdni
19072 XXXIX  |                     a szigeten csak mint egy sebes fuvallat csapott keresztül,
19073 XXIV   |                      menjen a „nap mezejére” sebesítetlenül, s midőn a halottat, lovára
19074 Uto    |        jövendőmondása.~Tanussy Manót, súlyos sebével, kiragadta a szerető hitves
19075 XLII   |                valami enyhítő balzsam volt a sebhedt kedélyére. Tehát a nemzet,
19076 XXXIV  |                   Nagyon ki lehetett éhezve.~Sebtében megérkezett Dorkó nénő,
19077 XVII   |                    már itt fülel a nagymogul secrétaire-fiókjában, s csak alkalmat vár a kirepülésre.~–
19078 XXIII  |                    hanem a fiskálisaik meg a sedriák jobban ismerték a dolgot; „
19079 XXVIII |                       No, hát elő a legvégső segédeszközzel! Fel kell gyújtani a tanyákat!
19080 XLII   |                      puskaporos toronynál, a segédje leültette, hogy várjon,
19081 XL     |              összekerült az egész telep; hat segédmunkás a mérnöki műszerekkel, a
19082 XL     |                    két evezős hajtja, azok a segédmunkások.~Manó a kormányosára bízza (
19083 XXIX   |                      nevezte ki hadnaggyá és segédtisztté a komáromi várerődítéshez.~–
19084 XII    |                      megtámadott homo regius segélyére elősiető hajdúk in flagranti
19085 Uto    |               álmodja, hogy aki őnekik ezt a segélyt küldi, az az elzüllött fiú,
19086 XVIII  |                    leányt megnyugtattam.~– S segítettél neki a kisgyereket ringatni?~–
19087 IV     |                   Hát hisz ezen igen könnyen segíthetnek az urak. Festessék a számokat
19088 XXXIII |                     hagytál hurcoltatni, mit segíthetsz rajtam ezentúl!” Tehát hazudni,
19089 VII    |                     mászni. Először az Emmát segíti fel az ablakba a Jancsi,
19090 V      |                      két hordót; akadt hozzá segítő kéz elég.~– No mármost,
19091 X      |                   közlöm senkivel. Nem hívok segítőtársat. Egyedül magam ásom a halmot.
19092 XXXV   |                      hogy egy brutális hajdú segítségével útonálló módon ejtsen kelepcébe.
19093 I      |              amellett fantáziája olyan, mint Seherezádénak, amiből csak egy szót elkapott,
19094 XV     |                 betegek, ami Sára asszonynak sehogysem ment a fejébe; hogy lehet
19095 XXI    |                mindent – lihegé Bakala Peti. Sejté, hogy itt egy nagyszerű
19096 XXXII  |                     célok vezettek.~– Nem is sejted. Én ráismertem arra a delejes
19097 XXIV   |          ítélőtehetség hivatalát. Nekem az a sejtelmem van, hogy amidőn Thonuzóbát
19098 XXV    |                     szomorú lett, mintha azt sejtené, hogy ennek a dupláját azonban
19099 XXVI   |                     a sorsa, azt előre lehet sejteni! Sára asszonynak levelet,
19100 XXXI   |                      szótlanul ült a széken; sejtette, hogy ha hozzákezd a beszélgetéshez,
19101 XLI    |                      tettelek volna. Hát nem sejtetted volna, hogy gyűlöletemnek
19102 XVIII  |              szobámban aludjék a pamlagon.~– Sejtettek valamit.~– Gondoltam ki
19103 XXXIX  |                     hogy mit tud.~Ahol a víz sekéllyé vált, a bivaly már feneket
19104 XXVI   |             iskolarendszer mellett el fognak sekélyesedni. Aki a magasabb technikai
19105 VII    |                  énekel benne: magának meg a sekrestyésnek; mert az egész község rég
19106 I      |                     alul, aminővel egy ügyes seladon az elejtett legyezőt átnyújtja,
19107 XXVII  |                   neveznek. Füstölt erősen a selmeci pipából, ami a földig ért
19108 V      |                      patyolat alig látszik a selyem- és ezüstcikornyától. Széles
19109 XXXI   |                    elfogadóterembe. Ott ül a selyembalzacon az olasz grófné, s megkínálja
19110 XIX    |                    lebernyeg megvakult piros selyembélése, s a régimódi, szűk kartonviganó,
19111 XIX    |                     kopott, megfakult fekete selyemből van, nagy sárga-zöld virágokkal;
19112 XXVII  |                     felkapva a földre dobált selyemburnuszt, nagy ernyős, fátyolos kalapot,
19113 XIV    |                 elkezdték a kezeikkel a szép selyemhaját cirógatni, s csak úgy a
19114 XXVII  |                      roppant nagy táritoppos selyemkalapot, annak a fátyolát lehúzva
19115 XXXVIII|                 mentora, tekintélye, virágos selyemkantusban, egy pohár madeirát szürcsölve: „
19116 II     |                   dicsőséget, közberivallt a selyemkendő alul:~– Kicsoda, micsoda
19117 XV     |                  felemelte őt a földről, s a selyemkendőjével törölgeté meg annak a könnytől
19118 II     |               képezte nála a fiziognómiát.~A selyemkendőn ugyan keresztül lehetett
19119 V      |                derekán széles gombkötőmunka, selyemöv, amiről a kardot tartó akasztó
19120 VIII   |                  micsoda? Heh! Szalag, ugye? Selyempántlika aranykereszttel! Ezt valami
19121 XXIII  |                    vánkos, kis vánkos hozzá, selyempaplan, mind tiszta cihával. Az
19122 XXXI   |                 csukva vannak. Azok a hosszú selyempillák mozdulatlanul borulnak rá
19123 VII    |                       Azon felül puffos ujjú selyemrekli van rajta, mely a nyakán
19124 XXXIV  |                   borotvált arccal és fekete selyemreverendában, aminek a gallérjárul hátul
19125 XX     |             kimegyünk valahová, felvesszük a selyemruháinkat, s azt hazudjuk, hogy urak
19126 XL     |                      megfakult, penészfoltos selyemstóla is. Azt felkötötte a nyakába
19127 XXVII  |                  karjára ölté a hátul lelógó selyemstóláját, s megindula.~– Kend pedig
19128 XL     |            oklevelemet, mind a hajdan viselt selyemstólámat. Itt vagyok én! Hacsak pap
19129 VIII   |                    maradt, azt a fehér-piros selyemszalagot azzal az aranykereszttel,
19130 XIX    |          holdsugárral, amiket elijesztő nagy selyemszempillák árnyékolnak. Mikor egyet
19131 XXVIII |                   népviseletben: aranyrojtos selyemzászlók, négylovas hintók sokasága,
19132 VII    |                      hosszú, sűrű szempillák selyme, két ajka csukva is gyönyörű,
19133 IX     |                    Hordott ő nekem végszámra selymet, kamukát, aztán aranyfüggőt,
19134 XXV    |                      azt mondá a maga édesen selypítő kiejtésével, hogy: „Ezen
19135 XXII   |                hagyták magukat eltemettetni, semhogy az életet megtartsák a hittagadás
19136 VII    |              engedett, sem Cleopatrának, sem Semiramisnak, sem Tündér Ilonának.~Nyulánk,
19137 XXXI   |                  átadják neki. Egyedül a réz semleges érc a delejes alvóra nézve,
19138 I      |                érdekes bozótokon, süppedékes semlyékeken kanyarognak keresztül; amiken
19139 XLI    |             tűrés-tagadás? Biz a férfihiúság semmiben sem enged a nőinek.)~A nádorünnepély
19140 XXXIII |                      sincs, nekem sincs. Két semmiből nem lesz valami. – Anyámnak
19141 XXXIII |              énfelőlem, de hát azután? Neked semmid sincs, nekem sincs. Két
19142 XXXIV  |         diplomáciában! A szakács sem engedte semmihez hozzányúlni. Minden hatáskörét
19143 XVII   |                     állítva, hát akkor éppen semmije sem marad. – A Don Juan
19144 XXVI   |                   szerencsém.~– Sose örüljön semminek, hanem kiáltson utána annak
19145 XXII   |                   csoda!). Az még rosszabb a semminél.~– Parancsolja a tekintetes
19146 XXXIII |                   ismeretlen világba. – Lesz semmink és egy egész világunk benne! –
19147 XIX    |                cigány gúnynév.)~S nem elég a semmirekellőknek, hogy szóval inzultálják,
19148 XXVI   |                 hanem kiáltson utána annak a semmirevalónak, hogy jöjjön ide. Ha én
19149 XXXVII |                    Reggelizzünk együtt. Nem! Semmiről sem akarok hallani addig,
19150 XLI    |                 Decebállal kötött házasságod semmis. Csak akarnod kell, s egy
19151 XV     |                  Lázár-módra hátat adjon egy semmisem ellenségnek! Nemesurak elfussanak
19152 XLII   |                 kitagadta, meg is akarta azt semmisíteni. Erkölcsileg megölni.~Megírt
19153 XLII   |                   asszonnyal törvény szerint semmisnek lett elismerve, ennélfogva
19154 XV     |                     durcás volt, és senkinek semmitféle hozzá intézett szavára nem
19155 XLII   |                     szerette volna játszani. Semmivel sem volt megelégedve, ami
19156 XVI    |                   kell?”~– Hehehe! A bizony „semper leves” egy tányérral mindennap;
19157 V      |                quondam paupere, vitam habeas sempiternam”. Ezt éneklik a királyoknak,
19158 XXVI   |                       mert a levelet előbb a seniornál bejelenti a portás, akkor
19159 XXVI   |                 azóta a szüleinek! Most is a seniorral írat!~Még utoljára is az
19160 XXV    |                   Snopkins Tanusvárról, hogy senkinél sem tett búcsúlátogatást.~
19161 XIV(2) |                             Quot capita, tot sensus.~
19162 X      |                     soha senkit, ott sohasem sepernek, nem törülgetnek. Egyetlen
19163 XLII   |                    szeret a mások háza előtt seperni. Azonban úgy óhajtanám,
19164 V      |                    közül hahotával kacag, az seperte be a tételt. Az az illetlen
19165 XX     |                  rögtön a térde közé kapja a seprűjét, a nyakába a bagolyszemű
19166 XV     |                keresztbe tartva maga előtt a seprűnyelet.~– Nem! Ide ugyan nem jöttök
19167 XXVI   |                      védelmére fordítófával, seprűvel; a hintóba szorult asszonyságnak
19168 XVII   |                 alatt áll, s Adalbert gróf a sequestri curatora, ő ranzsírozza
19169 XVIII  |                    fűszerezd meg a káplán úr seradagját.~Jó volt befejezni a konzíliumot,
19170 XXVII  |                 aztán Debrecenben ne kelljen séramóráznunk. Kend, Jónás, azalatt, amíg
19171 XVIII  |                vissza tőle, Gil, ha a káplán serébe bele tudod keverni az ópiumot?
19172 VII    |                lobogtak a zászlóik Csák Máté seregében, Hédervári Kontnak a dolgába
19173 XXXIX  |                kereső marha után. Egész folt seregély repül a nyomukban, azoknak
19174 XXVII  |                      Mert jólesik ám a hívek seregének „odakinn”, ha az elsottyadt
19175 IV     |                   menjen a vendégeihez, mert seregestől jönnek.~Azzal kituszkolta
19176 XV     |             másodszor! Oda az ország nagyjai seregestül! Jön a tatár!~Sára asszony
19177 XXVIII |              szavazásra bocsátja a választók seregét.~Ekkor aztán egyszerre elnémul
19178 XLIII  |                      fog kerülni az ostromló sereghez; akkor aztán megverekedhettek
19179 XLII   |                     S akkor majd őkörüle fog seregleni az egész nemzet.~A vagyoni
19180 XXIX   |                      a Thonuzóbán elkövetett sérelemért. Ezt mégis nem tette meg,
19181 XXII   |                   soha. Senki sem megy itt a sérelme miatt még a szolgabíróhoz
19182 XII    |                    és rendek elé hoznom. Egy sérelmes esetet, amely tegnap éjjel
19183 XII    |                   nem Belizár volt az, aki e sérelmet elkövette; mert azt eszméletlen
19184 XXII   |                minden megyei felirat állandó sérelmi panaszát képző elfogatások
19185 XVIII  |                      este tettem a káplán úr serespoharába egy késhegynyivel abból
19186 IV     |                    sehogy. Csak egyet nagyot serkent, mikor a fertály következik,
19187 VI     |                  megparancsolva, hogy minden serkentéskor eggyel többet üssön.~Ezt
19188 IV     |                 hurkolni, aztán amint az óra serkentője megmozdul, az a rab nyakán
19189 IV     |                    egy madzagot kell kötni a serkentőre, annak a másik végét meg
19190 XXIV   |                    ottan lencseforma pénzek, serpenyő alakú, csillagmódra kicsipkézett
19191 XXIII  |                    dicsőség között. Az egyik serpenyőben búza, repce, a másikban
19192 XXXIX  |                     nagy nehéz fejét azzal a serteborzas orrával, s beszélgetett
19193 XXXIV  |                 fiúnak az együttlakomázása a sertehordozó állatokkal még fölébe helyeztetik
19194 III    |                   összeráncol, a sűrű, kurta sertekemény haj lehúzódik a homlokára
19195 XXI    |                      ott híres hentesmester. Sertéseket jöttél válogatni az én uradalmamba,
19196 II     |                ménesestől, tömött falanxai a sertéseknek, toklyóknak özönlenek innen
19197 I      |                     a szekeres gazdák, meg a sertéshizlalók, a birkások mind a bátya
19198 XXVII  |                 kocsiajtóra, a felpiperézett sertésre bámulva, mintha most akarná
19199 V      |              bátyámuramat.~Ennél érzékenyebb sértést alig lehet elkövetni férfiún.
19200 XX     |                      kasznárom Debrecenbe, a sertésvásárra. Azzal együtt utazhatol.
19201 XXXIV  |                dacára az orra hegyéig benőtt serteszakállnak, az ő kedves hajdani cimboráját,
19202 XXVII  |                     a kérdezőt fültől sarkig sértett büszkeséggel.~– Vakuljon
19203 XX     |                   állítsanak törvény elé, ha sértettem, fegyver elé.~– Hahaha! –
19204 XXXV   |                     oda nem adnom? – ismétlé sértetten az apa.~– Én, ha neked volnék,
19205 XII(4) |                     szakasza, mely a nemesek sérthetetlenségét biztosítja.~
19206 XXXIV  |                eresszék! Hisz egyik félt sem sértheti meg azzal, hogy ellene tegyen
19207 VI     |                  kétségtelenné teszi, hogy a sértő szándék egyenesen őexcellenciája
19208 XLI    |                    amidőn a felesége meg van sértve, magára hagyja, és továbbszalad?
19209 I      |                   maradt az én nyakamon ez a servitus, mint valami armentum ferreum;
19210 XXVII  |                     az ember előveszi a nagy séta alatt, s bemagolja peripatetice.~
19211 XXI    |                 társaság, egy kis ebéd utáni séta-kommóciót végezve, visszatért a kastélyba,
19212 IV     |                    terembe, s az ezüstgombos sétabotjával hadonászva osztogatja a
19213 I      |                      cserépedény és vasedény sétája egymás mellett.~– Kezd a
19214 VII    |               amelyen idejöttek, s akkor még sétálás közben egypár zsoltár dallamára
19215 XXXVI  |                 járás a tűzhalmi kastélyhoz, sétálva bemehetett.~Alig ismert
19216 XVIII  |                   kis porontyával a platánok sétányán elindul, a gyermek mindig
19217 XXXIV  |       leggörcsösebbet, azt elvitte magával a sétára, az italhordó hajdúnak megmondva,
19218 VII    |                  beszedte!~Pedig csak lopva, settenkedve jöhet ide a pajtásával egy-egy
19219 IX     |                kredenc, chiffonier, gobelin, sèvres, console, étagère, statuette,