bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

23823 XXXVIII|                      a határvámnál, hogy nem visz-e csempészett dohányt?~A jó
23824 XXXVII |                  Megyek én teveled, ahová te viszesz, s ha azt mondanád, hogy
23825 XXI    |                     szemtelen fickót. Mindig viszketett a tenyere, mikor ennek a
23826 XV     |                      nagyon kelletlen képpel viszonoztak; Decebál nem is fogadta
23827 I      |                  zászlóit követik, s egymást viszonozva „mezítlábos pártnak” és „
23828 XXVI   |                  látogatónak. Hát hogy ők is viszonozzák valamivel a bőkezűségét,
23829 XXVI   |                   elhalasztottak a sok nehéz viszontagságok.~Hogy a rossz gyerek még
23830 XXXIV  |           belediktálták. A jó barátságért, a viszontlátás örömére! Nem tagadhatta
23831 XXXII  |                    öregapánkkal volt gyöngéd viszonyban. Nem akarok semmi vonatkozást
23832 XXVII  |                 mikor a legátus prédikál.~De viszonylagosan a diákság előtt is éppen
23833 XVII   |                vadász urakat.~Az atyafiságos viszonynak megértésére, ami e rokonokat
23834 XXXIII |                  véletlenekből jól eltitkolt viszonyok szálait, azokat ügyesen
23835 XXVI   |                   osztályba. Én csak a nemes viszonyosság parancsát követem, amidőn
23836 V      |                  Fogadj Isten, bátyámuram! – viszonz az, s izmos karján feltűrve
23837 XXVII  |                     ne szalonnáztam vaóna! – viszonza az szelíden.~– No, hát akkor
23838 XX     |              ilyenekről gondolkozom mindig – viszonzá a leány. – Nem beszéltem
23839 XX     |                       Az eladási szerződésre viszonzásul nekem kell az eladott ház
23840 XLI    |                lángom olyan, hogy ha azt nem viszonzod hasonló lánggal: megégsz
23841 V      |                     Lazaro, quondam paupere, vitam habeas sempiternam”. Ezt
23842 XXXIII |                   anyámmal. Következik heves vitatkozás. Valóságos árverezés folyik! (
23843 XLI    |                folytatá:~– Efelett nem lehet vitatkozni. A római katolikus hit a
23844 XXXV   |              szemközt. Leszállt a kedvéért a vitatkozó ellenfél diapasonjára.~–
23845 XLII   |                jogigazgatójához akarta magát vitetni, azt kérdezte tőle: „Hová
23846 XIV    |                      az a hős, aki őelőtte a vitézek ős eszményképe volt: az
23847 XXIII  |              kenyérbélből lovon ülő páncélos vitézeket gyurmázni.~A következő nap
23848 XIV    |              uraságok (mind kardosan, magyar vitézeknek öltözve) rég előrekocsiztak
23849 XXII   |                Hasonlatos Konthoz, a „kemény vitézhez”. Garay balladája abban
23850 VI     |                     s azt mondta neki erre a vitézkedésre, hogy „Jól van, kísértse
23851 IX     |                asszony megkapta a mentéjén a vitézkötést, s a falhoz szorítá, s úgy
23852 XII    |               tekintetes, nemes, nemzetes és vitézlő Telkibányai Rézkuthy Barnabás
23853 XXXV   |                   amikre mi büszkék vagyunk. Vitézségben mindig elöl jár; a finn
23854 XXVII  |                    nem evett semmit.~Kiállta vitézül.~A nagy vállalathoz (mert
23855 XXXIV  |                    el.~– Hát azután gyónásra vitték-e a kadétokat? – kérdezősködék
23856 XVIII  |              csapóhidat; az asszony bement a vityillóba, s a hidat megint felhúzták.
23857 I      |                   asszony lakik most ebben a vityillóban itten.~– Ah! A pikáns szép
23858 XX     |                  számára. Ennyit adok neki a vityillójáért. Elképzelheted, hogy ez
23859 XVIII  |              felmászva), hogy annak a csúnya vityillónak a kastély felé forduló oldalán
23860 I      |           leromboltatnám ezt az utamban álló vityillót, abból olyan cause celèbre
23861 XII    |                       Mikor aztán ez ki lesz víva, s a főispáni széket a királyi
23862 XXII   |                    vívást” jelenti „baj”, a „vívás” ellenben „ivadékot”, „apa”
23863 III    |                     a kard ott volt Budavára vívásánál is.~– No, de legalább azt
23864 XXII   |                gazdag” helyett „szemere”, a „vívást” jelenti „baj”, a „vívás”
23865 XIV    |                      szóra a népség rengeteg vivátott zengett a derék férfiúnak,
23866 XV     |                       Vivát! Vivát!~S a nagy vivátozás megvonta a további szót
23867 XXIX   |             küzdelmek a kerületi gyűlésekben vívattak meg. Erdély még akkor nem
23868 IX     |                    Vidrára, engem is magával víve. Juci néném pedig, Isten
23869 XVIII  |                pártolá Albino. – Próbált sok vivisectiót.~– Tartsunk konzíliumot!~–
23870 XLI    |                  dolog; s minden tekintetben vívmánynak mondható, hogy a vezérség
23871 XIX    |                      hogy az a Tanusvár felé vivő úton sietett tova.~A két
23872 XII    |                      kis gyönge éljenzést is vívott ki a maga számára.~Hisz
23873 XXXIII |                      amit annyi szorgalommal vívtál ki magadnak? Hogy a tiszti
23874 XX     |                semmit, édes fiacskám; se nem vívunk, se nem perlekedünk veled.
23875 XLIII  |                 hajigáló vulkánt támasztva a vízből; olyan az, mintha óriási
23876 XIX    |                   idáig jöttünk.~– Azoknak a vize mind pokolkeserű, az egyik
23877 XV     |              tisztára mosta magát a „Jordán” vizében, s aztán sietett ki-ki a
23878 XXIX   |              országgyűlési dal:~„Duna, Duna, vized mért keserű,~Árkod mért
23879 I      |                      sohasem örökre. A kutak vizei ihatatlanok; azért minden
23880 XL     |                      lélekvesztővel járnak a vizeken, ottan vasút… (Hohó, megállj,
23881 XX     |           longuriónak valamit?~A megingatott vízen himbálódásnak eredt sandolin
23882 XXXIV  |                   harmadik tál étel, ez az ő vizeskancsójához a borjárulék, a tréfás jókedv.
23883 VIII   |                     essél, galambom, a Tisza vizibe!~Inkább essél, rózsám, vélem
23884 XV     |                      ha a gyomrodba került a víziborjú, rögtön bori borjú lett
23885 XV     |                 belefulladtam. Lenyeltem egy víziborjút! Itt van a gyomromban.~–
23886 II     |                     meglepett, meg nem áll a vízig.~Néhány perc múlva a főúr
23887 XXXIX  |                      úszott ki a part felé a vízikígyó, magasra feltartott fejjel,
23888 XXXVIII|               fiakkerrel, s meg hagyta magát vizitáltatni a határvámnál, hogy nem
23889 XXXIX  |                 feltartva, a víz színén úszó vízitök, a békakorsócska széles
23890 XXXVI  |                    sárga szemfödél lóg alá a vízitökök kóróiról a szélein. A hattyúkat,
23891 XXXIX  |              valósággal ragyog a könny. Ez a vízözön előtti vastagbőrűek világából
23892 XXII   |                   van ragasztva, elébb meleg vízpárával kell felengesztelni. Evégett
23893 XXIV   |                    halomba dűltek volna.~– A vizsgálat meg fogja azt fejteni, barátja
23894 XXV    |                     ivott.~Mikor vége volt a vizsgálatnak, Mr. Snopkins feltolta a
23895 XIV    |                   urak az ő befolyása nélkül vizsgálják meg, hogy pontosak-e a papírlapra
23896 IV     |                      afelől bátran meg lehet vizsgálni, meddig tart a téglafal,
23897 XX     |                   úgy negyedrész tekintettel vizsgálta a fiú arcát; mit árul el
23898 XXIV   |                      üregbe, amíg én meg nem vizsgáltam mindent! (Pedig már akkor
23899 XXV    |                   tárgy figyelmesen meg lett vizsgálva, titkos jelek felfedezve,
23900 XIX    |                    le helyetted az érettségi vizsgát, azt is kiállom; de hogy
23901 V      |             szögletbe, a szék alá, s azzal a vizslakutyájának füttyent, aki mindjárt odafekszik
23902 IV     |                    az ölében szorongatva egy vizslakutyát, az uraság maga hajtja a
23903 XLIII  |                 alatt; s amint az égbe szórt víztömeg lassan aláhullt apró permetegben,
23904 XIV    |                      igazi földosztás. Egyik víztől a másikig. Mikor az országot
23905 XXXIX  |                      álló nimfa is a csendes víztükörbe nézve, mint egy zöldarcú
23906 VII    |                     Az angolkertet egy lusta vizű patak szelte keresztül,
23907 XXVIII |                     meg, hogy a kertben levő vízvezeték kádjában húzta meg magát.~
23908 I      |              kilátással erdős hegyekre s egy völgyben meglapult tornyos falucskára.~–
23909 XXV    |                     Decebál, még a szemei is vörösek lettek egyszerre.~Mr. Snopkins
23910 XXXIV  |                      is mondott neki: „tu as voix très bien”. Amiből Manó
23911 XXVIII |                      látni valamennyit, mert voksa van, s az ellenséget megfélemlíteni
23912 XXVIII |             vármegyében. Eltörni a lábát egy voksnak, az is nyereség. Boglyák,
23913 XXVIII |                   legények, kiknek még nincs voksuk, lóháton nyargalva kísérik
23914 XL     |                    van, be van írva. Hát te, vőlegény, mit móringolsz a te jegyesednek?~–
23915 XL     |               micsoda hozományt móringolsz a vőlegényednek?~– Én? – szólt nevetve Lizandra. –
23916 XL     |                      móringolom az én kedves vőlegényemnek, Tanussy Manónak az én bivalytehenemet,
23917 XXXVII |                        Nous sommes battus et volés! – Hisz azt ellopták tőlünk! –
23918 XI     |                     jár, s az obi pusztán, a Volgán túl keresi a magyarok eredetét,
23919 XIX    |                 kerítve maga körül.~– Itthon volnánk, fiacskám – mondá a vénasszony. –
23920 XIV    |                       mintha cigányasszonyok volnátok? Így lármázni a földesuratok
23921 XXVI   |                 gerundiumokat az ágy alól, a volontérek befogják magukat a nehéz
23922 XVIII  |                 életemben kerültem, utálatos volta miatt.~– És itt megláttad
23923 XXVI   |              perlőimmel!” – „Haragodnak nagy voltában.” – „Ne szállj perbe énvelem!”~–
23924 XIX    |                     a maguk állításának igaz voltára.~A toronyőr este tíz óra
23925 XXXV   |                  keservét.~– Hát csak finnek voltatok, ugyebár? Jégen korcsolyázók;
23926 VIII   |                    vele; s most már kevesebb vonakodással engedték magukat megölelgettetni.~–
23927 XXXVII |                   felhívásomnak eleget tenni vonakodik, a gyávaság vádjával fogom
23928 XXI    |               megfogta az asszony kezét, s a vonakodót átölelve, ott tartá, mintha
23929 XXVII  |                   odáig, ahol eltévedt.~Manó vonakodott a szíves kínálást elfogadni,
23930 XIX    |                  térképet, s azon az utazási vonalat. Ketten kétféle irányban,
23931 I      |              fasorhoz, mely a parkot egyenes vonalban szeli keresztül, s melynek
23932 XI     |                      mintájára csupa egyenes vonalokból építi fel az egész hunscytha
23933 VII    |                rendkívüliség. S ez az eltérő vonás adja meg éppen az egész
23934 V      |               teremtenek néha ilyent. Minden vonása nemes metszésű, egymással
23935 X      |                      ábécéjük, csupa egyenes vonásokból összerakva. Akármelyik betűszedő
23936 XXV    |                   villámvonat, csak „villás” vonat. Télvíz idején Tuhutum vármegyét
23937 XXXIV  |                      Távol volt tőlem minden vonatkozás. A tékozló fiú története
23938 VI     |                      a Ponthay névre, a vers vonatkozásai pedig a legfelsőbb fokú
23939 XXXII  |                        hogy egy családunkhoz vonatkozással levő személy nem éppen rangjához
23940 XXXII  |                 viszonyban. Nem akarok semmi vonatkozást tenni ezáltal. De nagyon
23941 XXIII  |                      Ha Bakala Petit kérdőre vonják, az megmondja az igazat,
23942 XXXVII |                     együtt mind a négyen, és vonjuk őt számadásra!~Ezt indítványozta
23943 XXXIV  |                      alól ki nem tudta magát vonni sem ember, sem állat, s
23944 VI     |                     jár;~Ha megvénül taliga-~Vonó lesz, mint a szamár.~Így
23945 XLI    |             reménysugár támadt.~– Te kérdőre vonod a főispánt? – szólt, Decebál
23946 XV     |                   előre.~A fiú csak a vállát vonogatta, az arca elsápadt.~Szép
23947 II     |                     csak három húr volt, s a vonója madzaggal volt összekötözve.~
23948 XL     |                  elkomolyodva Manó. – Én nem vonom kétségbe a kegyelmed papi
23949 XVII   |                      lábát koszrogó lépésben vontatja maga után, ő is úgy lépik,
23950 XXXV   |                hunoké, akik nem kutyák által vontatott szánokon jöttek be ide országot
23951 XII    |                      egyszerű felszólítására vonul vissza.~Ez utóbbi eset nagyon
23952 XXVIII |                      s Belizár zászlói alatt vonulnak fel Tanusvárig, majd csak
23953 XXIV   |                  paripa maga egészen be volt vonva ezüstfonálból készült recével,
23954 XIX    |                 nézte a lyány, az nem csinál vonyarcot soha; az mindig mosolyog.~
23955 XIX    |                      a titkos, fájdalomkeltő vonzódást érezte iránta. A fiú álmodott,
23956 XXXVIII|                  németül:~– Was hat der Herr vor?~A vezető odasúgott Decebálnak.~–
23957 XLIV   |                    mert hiszen „Ce n’est que votre neveu, n’est-ce pas!”, s
23958 XLIV   |                 megmondhatja az ember neki: „Vous ne savez pas encore? Mon
23959 XXVIII |                 amire ez a szó van felírva: „Vox”.~Ez pedig bevett magyar
23960 XXXIV  |                  volt egy csoport néptanító, vulgaris néven „kosta”, ezeket nem
23961 XXVI   |                   csak egy „esztendős” diák (vulgó „bagoly”), hanem először
23962 XLIII  |                       jégkoloncokat hajigáló vulkánt támasztva a vízből; olyan
23963 III    |                      sem! Nem félek a kitörő vulkántól! …~– De a légvonattól csak
23964 XXXVII |                     magát, vágtatott a Hotel Wandlhoz. Ott lakott Ponthay Gil
23965 V      |                      rákezdi a másik. – Ez a wartburgi verseny!~– Adjon Isten,
23966 XXVII  |                     üljön fel, ők a hatalmas Wesselényi Miklósnak az emberei, aki
23967 XXI    |                   maga bugyolálta mindenféle wiklerekbe messze útra elbocsátott
23968 XIX    |                     epsomi verseny idejére a winneremet, átengedem; kérd el tőlem
23969 IV     |                  mindig visszafelé II órakor X-et, III-kor IX-et. Ezért is
23970 XXXIV  |                      Ist mein Emma ta! Hab i xakt, kommst her!~– Hát, édesanyám –
23971 IV     |                      felsővárosi óramutató a XII-ről az I órára nyaklik, ugyanakkor
23972 IV     |                       XI, XII helyett II, I, XII-vel. Így csinálják azt Spanyolországban
23973 XIII   |                                              XIII. Az egy szál okos ember~
23974 XIX    |                                              XIX. Macska helyett mándruc1~
23975 XL     |                                              XL. Esküvő a fűzfa alatt~Egyéb
23976 XLI    |                                              XLI. Egy báli meghívóért~Az
23977 XLII   |                                              XLII. Az alma messze elesett
23978 XLIII  |                                              XLIII. Párbaj ágyúval~Hej, de
23979 XLIV   |                                              XLIV. „Mon pauvre nerveu!”~Tanussy
23980 XV     |                                              XV. Az egzáment~De se szekéren,
23981 XVI    |                                              XVI. Emmanuel~– Bálványom! –
23982 XVII   |                                              XVII. Don Juan, Elszler Fanfan
23983 XVIII  |                                              XVIII. Az orvosok konzultációja~–
23984 XX     |                                              XX. Mucius Scaevola~Manónak
23985 XXI    |                                              XXI. Ami meg volt érdemelve~
23986 XXII   |                                              XXII. Egy jó szóért~Úgy ment
23987 XXIII  |                                              XXIII. A boldogság, amit megsokallnak~
23988 XXIV   |                                              XXIV. Thonuzóba sírja~Mikor Decebál
23989 XXIX   |                                              XXIX. Aki rosszabb az apagyilkosnál~
23990 XXV    |                                              XXV. Mennyit értek Thonuzóba
23991 XXVI   |                                              XXVI. „Netartsderre” és „Mitugrálsz”~„
23992 XXVII  |                                              XXVII. Kié legyen Mike-Pércs és
23993 XXVIII |                                              XXVIII. A Tuhutum megyei követválasztás~
23994 XXX    |                                              XXX. A tűszúrás és a forró víz~
23995 XXXI   |                                              XXXI. A másvilági hölgy~Több
23996 XXXII  |                                              XXXII. Egész quadruple alliance!~
23997 XXXIII |                                              XXXIII. Az ablaklátogatás~A németek
23998 XXXIV  |                                              XXXIV. Az édes otthon~Hét éve
23999 XXXIX  |                                              XXXIX. Az új világ kezdetén~Az
24000 XXXV   |                                              XXXV. Exodus~Decebál sejtett
24001 XXXVI  |                                              XXXVI. A praktikus emberek~Manó
24002 XXXVII |                                              XXXVII. Hol van a macska?~Tehát
24003 XXXVIII|                                              XXXVIII. Justus Fraus~„Justus Fraus!”~–
24004 I      |                   szultána validékra, akik a Yildiz-köskből kormányozták az ozmán birodalmat,
24005 XL     |                 péntek,~Szerelem, csütörtök,~zab, szerda!”~………………………~„Ezt
24006 IV     |                       Talán ez sem szokott a zabért megfizetni?~A „sem” szó
24007 XXIV   |                 voltak verve, éppen úgy a ló zablája, amit még most is a fogai
24008 IV     |                  Jobb volna: a két esztendei zabom árát adnád meg.~S hátra
24009 IV     |                      a hóhérnak sem egy szem zabot, sem egy icce bort ne próbáljon
24010 XII    |             folytonos kiáltozásai mellett.~A zaj csillapultával feláll a
24011 XIV    |                     is az érkező vendégsereg zajában el kellett fulladni a családi
24012 XLII   |             csőcselék, a pesti utcagyerkőcök zajától megijedve, féltében felcsapja
24013 XLII   |                elenyésztek a nagy ellenmondó zajban.~Mikor ismét helyreállt
24014 XVII   |             érkezővel mindenki kezet szorít, zajosan üdvözlik egymást. Ez igen
24015 III    |                  tizenkét lovas hajdú; ennyi zajra mégiscsak meg kellett mozdulni
24016 XXII   |               nemzette Thonuzóbát, Thonuzóba Zákánt, tőle ered a Tanussy ivadék,
24017 I      |             mindenkinek, akit a törvény keze zaklat. Minden országos zenebona
24018 XXXVIII|                 földet költötte a lába alól. Zaklatott órákban néha megöklelte
24019 XXXIII |            pénzzavaraikban kezükre dolgozik, zálogot közvetít, cselédet beszerez,
24020 XXV    |            acquisitoroktól csak 32 esztendős zálogra lehet kapni. A telekkönyv,
24021 XIX    |                    te batyudat. No, add ide. Zálogul.~Manó nevetett, és odaadta
24022 XXXIII |                  élvezhető volt minden íz és zamat, úgy megvan ez a munka szerezte
24023 VI     |                      a vármegyeház kapuján a zapfenstreichot verték odalenn.~Egyszer
24024 XLI    |                       mikor az ember a heves záporesőtől pacallá ázott, a lármás
24025 XLI    |                      hátán hordta a zegernye záport.~Mikor Tűzhalomra hazaérve,
24026 XXII   |        nyikorogtatják az előtornác vasajtaja zárában a kulcsot. Megint jön valaki.~–
24027 IX     |                  apám jómódú nemesember volt Zarándban, hanem voltunk hét leányok,
24028 XXII   |                    az ajtót kívülről magukra záratták, még azonfölül a nyoszolyát
24029 XLI    |                    hogy ilyen csúfosan ajtót zárjanak előttem?~– Hallgass rám,
24030 V      |                 rézfokos, derékon markolva.~(Zárjel között mondva, azért tüntet
24031 XLI    |                      a látogatók előtt ajtót zárjon.~Az elkeseredés odavitte
24032 XX     |                   mikor elmegy hazulról, rám zárná az ajtót. Azt mondtam neki,
24033 XVIII  |              ideálomról, emlékezetből, s azt zárnám a keblemre a medaillonomba
24034 XXIII  |                   eszébe jutott a mesemondás zárszava: „tojáshajba kerekedtek;
24035 XXVIII |                     a pinceajtó) soha be nem zárult. Termek, szobák, folyosók,
24036 XXVIII |                   daruk jelvényét, s Belizár zászlói alatt vonulnak fel Tanusvárig,
24037 XXVIII |                       s csatlakoznak Decebál zászlóihoz.~Semmiféle fegyveres erő
24038 VII    |                szálltak; majd ott lobogtak a zászlóik Csák Máté seregében, Hédervári
24039 I      |                     sok a nemesember, az öcs zászlóit követik, s egymást viszonozva „
24040 XXVIII |                elnevezték makk-királynak.) A zászlónyél hegyén pedig volt egy papucs:
24041 XXVIII |                    az egész vármegyét, annyi zászlót hordtak és tűztek ki, hogy
24042 XLII   |                    repültek a sok háromszínű zászlótól, minden ember kardosan járt
24043 XXVIII |              tanyárul megindulnak valamennyi zászlóval és muzsikával az ellentáborok,
24044 XXXIV  |              korteskedik; Decebál pedig ezer zavarban volt; bánta is, akármit
24045 XXVIII |                   érzékeny irkafirkákkal nem zavarják a szigorú regulába fogott
24046 XXII   |                   amit tud?~– Egy cseppet se zavarjon ez meg benneteket – szólt
24047 XXVIII |                 gomollyá nőni, a dolog egyre zavarosodik. A kijövő rajokat ellenséges
24048 XXX    |                   operatiót kezdeni, mikor a zavart látta?~– Kértem az instrukciókat;
24049 XXVIII |              nemsokára új, nem várt fordulat zavarta fel a künn levő tömeget.
24050 XLI    |           garabonciás diák: a hátán hordta a zegernye záport.~Mikor Tűzhalomra
24051 XIX    |                csendes tó zöldezüst tükrében zegzugos vonalak szeldelik át a visszavert
24052 XIX    |                   lenyírt hajjal, kék posztó zekében, azt mondták: „Ni a csúnya
24053 XV     |                kaptak.~– Mért nem lőttetek a zendülők közé? – dorgálta Decebál
24054 XIX    |                 valami álomvilágból áthangzó zene.~Majd meg a házban is megszólal
24055 XXVIII |              kirendelt órában vezéreikkel és zenebandáikkal a vármegyeház udvarára felvonulni.~
24056 II     |                Bizony, bizony.~– A legkisebb zenebonára a katonaság rögtön fegyverbe
24057 XLI    |                     érkezik Bécsből? Katonai zenekar! Bosco! Aztán huszonnégy
24058 XXVIII |                    koszorúzápor, diadalkapu, zeneszó, díszlakoma minden állomáson.~
24059 XLII   |          engedelmeskedik, ezeknek a neveitől zeng vissza. Holott itt van az,
24060 XXXIV  |                  volna? S mikor a végsorokat zengették a magasan járó énekben: „
24061 XLIII  |                    maguk után; mikor aztán a zenitet elérték, akkor egyszerre,
24062 I      |                     Tehát a tudománya oquale zero. Amellett babonás és együgyű.
24063 XI     |                      No! Hor – ká – Horká; – zi – ázi, kázi, Horkázi! Nagyon
24064 XXXIV  |                     lett volna a gyereknek a zimankós jégesőre kiállni s azt kapacitálni,
24065 X      |                      áron? Lopva járok sötét zivataros éjszakákon, zordon rengeteg
24066 XXIII  |                   ezt a, hol napfénnyel, hol zivatarral járó családi boldogságot,
24067 XXXIX  |                      a forró földnek az izzó zizergése hangzanék ki belőle.~A láthatárt
24068 IV     |                   mortale a behajtás, akkora zökkenő van az idők folyamatján
24069 XXVII  |                      kocsi egyszerre akkorát zökkent, hogy Horkázinak a feje
24070 XXXIX  |                   víztükörbe nézve, mint egy zöldarcú tündért látja saját képmását
24071 XXXIX  |                     tűzködve cserepcsíkon, a zöldcsíkos hátú halacskák már ott vickándoznak
24072 XIX    |               teljében ragyog le rá a sápadt zöldes égről ez a bűbájhintő csillag,
24073 XIX    |                 tájképre. A lomha csendes tó zöldezüst tükrében zegzugos vonalak
24074 XXVIII |                  búzáját éjszaka lekaszálták zöldjében, a boglyáit felgyújtották
24075 XXXIX  |                    fája, bokra még fényesebb zöldnek látszik, valami túlvilági
24076 XXII   |           parancslevelet ő kézbesíthetett, s zörgetésére meg kellett nyílni minden
24077 XXII   |                   másik. „Kedves öcsém! Most zörgetett fel egy staféta, hogy a
24078 XXII   |           cuculloriumának a tetejét.~Dejszen zörgethettek azon az eltorlaszolt börtönajtón,
24079 III    |                    vármegyeház kapuján hiába zörgettek (esti harangszó után minden
24080 XXXIV  |            csillapítja, vigasztalja; a páter zokog, az úrfi meg letörli a könnyeit.
24081 XX     |                     a lányra került a sor, a zokogás vette elő; mikor aztán jól
24082 XXIV   |               törekvés teljes diadala hangos zokogásra bírta az erős férfit. S
24083 XLIV   |                   újra kezdve a csókolást, a zokogást:~– Óh, kedves szép Emmácskám,
24084 IX     |                     bírta mondani a keserves zokogástól.~Az is hamar elmúlt. Úgy
24085 XXXIII |               csillagokon.~A leány elkezdett zokogni, s csak annyit rebegett:~–
24086 XLI    |                  asszony számlálva jó.”~Sára zokogva rogyott le a harmatos fűbe.~
24087 XXIV   |          aranyfonál-szövet nyakától térdeig; zománcos öve (ami arra mutat, hogy
24088 XXXIX  |                    látszik, valami túlvilági zománcot kap minden, maga a parton
24089 XXXVIII|                      a remek olajfestményt a zomotor jelenetével ő egyenesen
24090 XXIV   |                      Nem könnyekkel sírunk a zomotornál! – ordított fel Horkázi. –
24091 XXII   |                 szert’ kötött. Pártot ütött. Zomotort tartott. Felesége penigh
24092 XXXVII |                    Sáromberkyné már nem volt zongoramesternő.~A delejes álom órái meg
24093 XXXVII |                 vissza, kísérve a lakásáig a zongoramesternőtől. Tehát őrizetlen soha sincsen.~–
24094 XVII   |                   úgy találja, hogy ez még a zongoránál is nehezebb instrumentum.
24095 XXXVII |                      ahol ő napestig verte a zongorát, csak akkor hagyta abba,
24096 IX     |                  érti, aki franciául tud, és zongorázik, s aki az Emma kisasszonyt
24097 XI     |                      álló kifejezést lopva a zord tekintet közé. Ajkai duzzadtak,
24098 III    |                megfulladt a nyakig begombolt zrínyidolmányban, s később, mikor a bor is
24099 III    |                   felölté a zöld máncseszter zrínyijét, a kardját is felkötötte,
24100 XXV    |                   sem az aranyrudakat, sem a zsákba rakott tallérokat, se Bécsbe,
24101 XVIII  |                       Igaza van Gil Blasnak! Zsákban macskát, pláne vadmacskát
24102 XX     |                      No, majd megválik, hány zsákkal telik?~– Jaj, én sietek
24103 XXII   |              tarsolyából az eddigi kutatások zsákmányait. Azok mind a Tuhutum megyei
24104 XII    |                 fővel, ki ne lyukassza ezt a zsákot.~Pedig ilyen merénylet volt
24105 XIX    |                     jól áll a termetén az a ,zsali’ ruha!” – mikor tegnap elment
24106 XX     |                  kitárta a szobája ablakán a zsalugádorokat; az öreg méltóságos úr is
24107 XXXIX  |                      kell hagyni a hamvadozó zsarátnok felett, hogy forrón maradjon;
24108 XXVIII |                  volt a teteje.~Reggelre egy zsarátnok- és sziporkafergeteg táncolt,
24109 XII    |                  hogy ellenség, el azt, hogy zsarnok, gyűlölet tárgya; csak a
24110 XXVI   |                kabátjának a zsebeit. Minek a zseb, ha pénz nem jön bele. És
24111 XXXVI  |                    bozótból, s hozzáfogott a zsebbeli késével, hogy ezt kivágja
24112 XXXI   |                   mennyi pénz van most az én zsebeimben? Erre minden tétovázás nélkül
24113 XXVI   |                     Asszonyember! varrd be a zsebeimet rendre! Szükségtelenek ezek
24114 XXVI   |                     tartsd erre! Nincs az én zsebem tele gyerekkel! Honnan vegyem.~–
24115 XXII   |                  parancslevelet?~– Itt van a zsebemben – mondá Decebál, s odanyújtotta
24116 XVIII  |                  Styx partjára; teleraktam a zsebemet vadgesztenyével. Minden
24117 XXVII  |                 krajcárokkal megtömte a tóga zsebét.~Azután együtt mentek ki
24118 I      |                       dünnyögé Hruszkay úr a zsebkendő mögül –, de én minden obligát
24119 XIX    |                    azután, s letörülgették a zsebkendőikkel, hogy ismét visszanyerje
24120 I      |               Hruszkay úr, s csomót kötött a zsebkendője szegletére. – Magában pedig
24121 XXI    |                   ingerkedő nevetés. Már két zsebkendőt összetépett.~– Hát ha én
24122 IV     |                    Nem adhatná ide kölcsön a zsebóráját?~– Odaadom biz én szívesen,
24123 XX     |                 előtt abban az ismeretes sok zsebű kertészzubbonyban.~– No,
24124 XIV    |                   félig ivott állapotban. Ez zsellérházban lakik, másfél hold az egész
24125 XXIII  |                   vele! Kár, hogy nem hallom zsémbelni.~Hát csak kívánni kell!
24126 XLI    |                     türelmes (bár egy kicsit zsémbes) „házi doromb” várja jó
24127 VI     |                felett, mint egy kétkrajcáros zsemlye.~Decebálnak valami maradt
24128 XXVI   |               fogalma sincsen. Akkor „páros” zsemlyéket árultak, olyan volt, mint
24129 XXXVIII|                 stracchinót kenve egy szelet zsemlyére Justus Fraus úr.~– Nem ismeri?
24130 XVIII  |                ahonnan mi megjöttünk. Ez egy zseni!~– Elvégezem én ezt magam
24131 XXXII  |                egyedül szokott enni és inni. Zsenírozta, hogy az étvágyát bámulják.
24132 XIV    |                     a célhoz.~Emma a bámulat zsibbadásával nézte ezt a parádét. Hogy
24133 XXXIX  |                      ég.~Lizandra egy percig zsibbadt érzékekkel áll, elbámulva
24134 XXI    |                      látja meg senki, csak a zsidóasszonyok. Azok pedig némák. (Nem
24135 XXI    |                    udvarra s az abban játszó zsidógyerekekre nem látni ki onnan.~Ez a
24136 XXVIII |                 azért jár Erdélybe, hogy ő a zsidóknak a főrabbinusa Bözöd-Újfaluban. –
24137 XXX    |                       akármi áron! Görögtől, zsidótól, örménytől. Nem kérdem,
24138 XXVII  |                   folyvást, peregvést tudnak zsidóul; utánuk jönnek grádus szerint
24139 XXXV   |                     haeresis, mint ha valaki zsidóvá lenne!~– Engedelmet kérek!
24140 V      |                    Lázárral, a szegénnyel, a zsidóval! Derék zsolozsma!).~Hát
24141 XXII   |                haldoklik odahaza, mije fáj a zsigerei közül? Az utolsónak nem
24142 XXXIV  |                   keresztül lopózik az ember zsigereibe, nem engedte neki, hogy
24143 XV     |                   aztán a düh váltotta fel a zsigereiben. Hallatlan eset ez, hogy
24144 XIV    |                     s lecsillapító, levezető zsilipet nyitott az áradatnak.~–
24145 I      |             eszterhéjas tornácából. A teteje zsindellyel volt fedve, de az már nemcsak
24146 IV     |                      esztendőben foldozzák a zsindelyt, minélfogva az úgy néz ki,
24147 XXVII  |                      kezéről meg a lábáról a zsinegeket. Nagyon sajnálom, de az
24148 XXVII  |                     a kezeit összebilincselő zsineget. Nem bírt vele.~Egyszer
24149 XLI    |                  lesz semmi parádé! Nem kell zsinór a mentékre; vissza kell
24150 XXVII  |                      karimájú kalap, annak a zsinórja mellé dugva két szál rozskalász:
24151 VI     |                    tehetetlen alakot a szűre zsinórjánál fogva odaakasztották a vármegyeház
24152 XV     |                    pecséttel a keresztülvont zsinórok lenyomtatva, a határdomb
24153 II     |                    kék mondurban, veressárga zsinórral. A királyi biztos somogyi
24154 XXXIV  |                      az esperes. (Éppen nagy zsinórt húzott be.)~– Meg – volt
24155 XLI    |          öltözetforma, a gombok, a sujtás, a zsinórzat kérdései fölött; némely
24156 II     |                     sárga dolmányt veres-kék zsinórzattal. Amíg az utóbbiak az elébbit
24157 XIX    |                  Igen. Tojást hoztam. Liszt, zsír még van.~– Az ám: de egy
24158 XIX    |              helységből kijövő kukoricatörők zsivaja felhangzott. Csupa leányok,
24159 V      |           szerencséje, hogy a feltámadt nagy zsivajban nem hallatszott meg a kiabálása.~
24160 XXXIV  |             templomudvarból. A tanítócsoport zsivajgott utána, s ahogy mindenki
24161 XIV    |                   fogták körül legelébb nagy zsivajjal a sátort. Mikor aztán meglátták,
24162 XIV    |                 szégyenlitek magatokat ilyen zsivajt csapni, mintha cigányasszonyok
24163 XX     |                     diáknak, hanem az erdőbe zsiványnak.~Nem volt már kedve a lefekvéshez,
24164 III    |                  bográcsot sem hagytak; de a zsiványpecsenye megsül egy fanyárson is,
24165 XXXIV  |                ezeket az őszintén nyilatkozó zsolozsmákat rázendíti egy éppen olyan
24166 XXVI   |                  énekelték a szép kálvinista zsolozsmát: „már elmegyek az örömben!”.~
24167 XXVI   |                 izzadt az üstöke. Elővette a zsoltárbeli tudományát.~– „Perelj uram
24168 XXVI   |                  volnék a százharminchetedik zsoltárnál. Nincs több ennél az egy
24169 XXVI   |                    diktáljon maga most itten zsoltárokat, hanem tegye, amit mondok.~– „
24170 XXVII  |                    éneklése mellett, a méhek zsongásánál, elfelejtette minden apostoli
24171 XXXIV  |                     bemutassa neki:~– Mamzel Zsüliett!~A svájci hölgy igen kövér
24172 XII    |                      olyan teremben, amelyik zsúfolva van olyan emberekkel, akik
24173 XII    |                     biztos érezni foga, hogy zsugorodik össze a vehemens szónoklat
24174 III    |                  majd hogy az asztal alá nem zsugorodott, olyan kicsiny lett egyszerre,
24175 XXXVIII|                      éppen abban az arányban zsugorodtak össze. A földet költötte
24176 XXXIV  |                 aztán a prédikáció.~A leülés zsurmolása alatt odasúgott Sára asszony
24177 XXVII  |                 ekhós szekér is Horkázié.~– …zt meg se eszem, csak megpipálom…~
24178 XXVII  |                 megköszönöm és elfogadom.~– …ztán menj…?~– Menjünk, menjünk.~–
24179 XXXIV  |                    ülnek végig.~Nagy zivatar zúdult a fejére. Decebál el akarta
24180 XIX    |            szaporítani a szúnyogok, kérészek zümmögő fellege. Csak egy pislogó
24181 XX     |                 nézett a hatalmas úrnak. Ott zümmögött a fülében Cornelius Neposból
24182 XXXIV  |                    tudjak. Mert különben úgy zúg, mintha egy méhkas volna
24183 XVIII  |                      abba a kis szúnyoghálós zugba, a holdvilág is egészen
24184 IV     |                    kályha és biliárd közötti zugban; oda le is telepesznek.
24185 XXII   |                    felváltá a méltatlankodás zúgolódó hangja. Találgatni kezdték,
24186 XXXIV  |                éhesebbeknek. Én csak egy kis zugot keresek a házban, ahová
24187 XLIII  |                   ért, akkor aztán egyszerre zuhan alá a fejére az egész golyóraj
24188 XLIII  |                 légben elpukkant; a darabjai zuhanva csapkodtak alá. Egy közülük
24189 XV     |              sírásával.~Egyszer aztán a nagy zűrzavar, lárma, fegyvercsörtetés
24190 XXVIII |                     Ebbe a felkavart iszapos zűrzavarba aztán belenyúlt valaki,
24191 XV     |                     szétverem. Ebben az első zűrzavarban nem lehetett semmire gondolni.
24192 VI     |                közeledni, amikor az még csak zűrzavaros kurjongatásban és deszkadöngetésben
24193 XX     |                    jól tette, de nekem még a zúzám is reszket, hogy ha ezt
24194 XLIV   |              csakhogy az állkapcsa össze van zúzva, s a lőporszemektül az arca