bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

  503 V      |                 ólompitykés mellény takarja, állig begombolva, a csokorra kötött
  504 XXVI   |                   mindig könnyeztek, ahogy ő állítá, a debreceni portul, amire
  505 XXVIII |                 kificamodott tagú emberekből állítana össze egy csoportot, összekeresve
  506 I      |               ellenük, egyszerre annyi tanút állítanak elő, aki megesküszik rá,
  507 IV     |                  Régi Nap” szavahihető tanúk állítása szerint a legrégibb vendégfogadó
  508 XI     |                  írott könyvek. Egymásnak az állításaira aztán mind a ketten azt
  509 XIII   |           erdőkerülőit, egy egész regementet állíthat fegyverbe. Nem félünk ám
  510 X      |                       amiket Aladin lámpája (állítólag) felfedezett. – Hogy hítták
  511 XXV    |               utaztatja (via Fiume), hogy ez állítólagos kincseket szemle alá vegye,
  512 XIII   |                 behunyva, valami három lábra állított messzelátón keresztül nézeget
  513 XXI    |                   kimért büntetés. Egyik azt állította, hogy a bizony nagyon sok,
  514 VII    |                    Vénus-szobrot újra talpra állították, ismét visszatértek azon
  515 IV     |                  kérnek, ebbül adjon.~– Csak állítsa be oda az almáriomba.~A
  516 XX     |                elégtételt adok. Ha vétettem, állítsanak törvény elé, ha sértettem,
  517 II     |                 veretni, haditörvényszék elé állíttatni, s a kocsmája bezáratni.~–
  518 VII    |                szabad, hogy miről beszélünk. Állj veszteg, mert igazán megtéplek.~
  519 XI     |                    nevezetesek, hogy nincsen állkapcájuk.~Az Emmácska ezalatt azzal
  520 III    |                   szája agyarkodó, előretolt állkapcával s a felső ajkat díszítő
  521 XXIV   |                Decebál hozzányúlt a csontváz állkapcsához, amit a sisak kapcsolója
  522 XXIV   |                      szorít, az ezüstlánc az állkapcsát erősen hozzászorítja a koponyájához.
  523 XXXV   |                        Te eladnád, ha rajtad állna?!~– Tudok Bécsben egy régiségkereskedőt,
  524 XLIII  |                   Éjjel-nappal résen kellett állnia, hogy az ostromló sereg,
  525 XXXIV  |               adókérdésben, ennek kell útját állnom. Azonkívül a tractualis
  526 XXIV   |           jobbra-balra taszigálva az útjában állókat, törte magát a sírüreg felé.~–
  527 V      |                  fizeti a dínomdánom árát.~– Állom a fogadást. Dabajkó! Fontot
  528 XXIX   |             paraszttal egyezkedjék a további állomás iránt. Így indult neki a
  529 XXVIII |                   zeneszó, díszlakoma minden állomáson.~Hát még a szép szónoklatok.
  530 XXVIII |                 megyei főjegyző, a főjegyzői állomásra aztán többen aspiráltak,
  531 XVIII  |                 távol tartottam magam minden allotriáktól, s azt kérdeztem szigorú
  532 VII    |              ivadékra mindig annak a pártján állottak, akinek ez ellen a korona
  533 XXIV   |                     végű, elöl orrfedővel és állszorítóval, a sisak két oldalán domborművű
  534 VII    |                huzamos ideig kiállják. Ki is állták.~A Tanussy ősök, amióta
  535 III    |                    meg a rabok szolgálatjára állunk excellenciádnak.~– Köszönöm.~
  536 XXI    |                    Bakala Peti lehordatja az állványról valamennyi lószerszámát
  537 XXII   |                lakott benne. Még ott volt az almahaj a kályha vállán, amit ott
  538 XXVIII |            káposztatorzsától elkezdve a téli almáig; kifogytak a kamrák, még
  539 XL     |                      de azért úgy hisznek az álmaikban, mint a másvilági üdvösségben.
  540 XX     |                reggelig egymással azokról az álmairól, amit a gyermekek ébren
  541 XLI    |                       Kérdezd meg az éjszaka álmait. Fordulj Istenhez: tán sugalmat
  542 XVIII  |                   dauphint megfosztanod édes álmaitól.~– Nekem volt arra szükségem.
  543 XXXIV  |                    kiütött a háború; a Páris almája, a szép Heléna papucsa,
  544 XXIV   |                      valót eresztett az Ádám almáján, amit az leolvasgatott a
  545 IV     |                       Csak állítsa be oda az almáriomba.~A nyalka gavallér füttyent
  546 XXIII  |                     kerestetni, itt ül az az almáriomban, s eszi a penészes papirost
  547 XXII   |                   kerültek napfényre a poros almáriumból.~Egy Tanussy ős athnámét
  548 XXIII  |                  onnan, s helyébe egy díszes almáriumot, meg egy politúros pohárszéket
  549 X      |                     Ezt én fedeztem fel. Sok álmatlan éjszakám ára. Egész életem
  550 XXXIX  |                    még a Styx szigetén; csak álmélkodva nézte őket, hogy igyekeznek
  551 XIV    |                   tiszttartók, a főmérnök és almérnökök, a megyei celebritások,
  552 Uto    |                egyikük sem sejti, még nem is álmodja, hogy aki őnekik ezt a segélyt
  553 XL     |                      amikről a vének ma csak álmodoznak, de azért úgy hisznek az
  554 XXXIII |                      még egyet; ahányszor én álmodtam tefelőled, te is annyiszor
  555 XX     |                 láttak így, s aztán a minden álmok vége az volt, hogy ha egyszer
  556 XX     |                    nekik alunni, mikor szebb álmokat láttak így, s aztán a minden
  557 XXXIV  |                     én szoktam álmodni; amíg álmomban markolászok benne, csupa
  558 XIX    |                      mit tennie, nem is volt álmos. Odaült az ablakhoz, és
  559 V      |                   Dorkó néne olvasni tud; az álmoskönyvben képek is vannak, meg számok,
  560 V      |                   már következtetni, mint az álmoskönyvből. (Azért senki se higgye,
  561 VII    |                    idejében annak az öccsét, Álmost kísérgették, Vak Bélánál
  562 XVII   |                     kiszenvedett erény, s az álnovícius áldozatul esik a pokolbeli
  563 XL     |                  azért közel vagyunk.~– Mint Alnufusz herceg az „Ezeregyéjszakában”,
  564 XXXIX  |               eltehenkedett a számára vetett alomban, a falevelekben, átadva
  565 XXXI   |                nélkül, sietett rá felelni az álombeszélő.~– Az a leány meghalt.~Most
  566 Uto    |         Cigányasszony jóslata! Beteljesülve!~Álomjáró delejes látásai! Megtestesülve!~
  567 XXXVII |                     fel benne a jövendőmondó álomjárót, akivé átváltozik, amint
  568 XIX    |                      úgy nézte ezt, mint egy álomjelenést.~Hogy dulakodik ez a két
  569 XIX    |                    Annak dúdol, ahogy szokás álomkerülte gyermekeknek dajkadanázni.
  570 XX     |                 nagyon hasonlított ez valami álomlátáshoz, amíg a küzdőtársát a vízbe
  571 XL     |                     ott a Manó ölében, talán álomnak is adta már magát.~– Menjünk
  572 XXXI   |                    felnyíltak azok a hosszú, álomtakaró selyem szempillák, s elévilágított
  573 XIX    |                       ami olyan, mint valami álomvilágból áthangzó zene.~Majd meg
  574 XIX    |                    dúdolás, egészen ehhez az álomvilági kórushoz való magányének.
  575 XI     |              propagandát, mely már nem olyan alpári munka. Ez sokkal furfangosabb.
  576 XI     |              Spiridion ugyanazokat az ógörög alphabet segélyével kényszeríti Glád
  577 XI     |                    míg Horkázi a székely-hun alphabetnek csinál propagandát, mely
  578 XXIX   |                táblánál volt, míg Decebál az alsónál foglalta el helyét. Megint
  579 XXIII  |                  galambom? Hát az én ingeim, alsószoknyáim meg harisnyáim.~– De hát
  580 IV     |                 órára nyaklik, ugyanakkor az alsóvárosiaknak a másik óramutató visszafelé
  581 XIX    |                       hogy az a gyerek mégis alszik-e?~A vén cseléd „Jézus Mária”
  582 XVI    |                      milyen jó dunnás ágyban alszol itthon! Ugye, Debrecenben
  583 XXXVII |                 hangja helyett a grófné mély alt hangját hallja átzengni
  584 XIX    |                   meg a fiúnak az arcát. Így altában tökéletes leányi ártatlanság
  585 XXXII  |                      hat éves levonásokra az általad fizetett életjáradékombul.~–
  586 XIX    |                      kérd tőlem a vérebemet, általadom; kérd el az epsomi verseny
  587 XVIII  |                  leánytól elvettem, azzal az altatószerrel.~– Kár volt szegény tiszttartó
  588 XX     |                 megtiltottam! Láttad, hogyan altattam el az anyámat? Másképpen
  589 I      |                   vállai szűkek, ellenben az alteste potrohos; dereka hosszabb,
  590 XXVII  |         kitűnőségénél fogva mint kisbotos és áltista, huszonnégy emberrel elébb
  591 XXVI   |                      Nincs több ennél az egy áltistámnál. Nincs olyan szép áltushangja
  592 XX     |                       egy tó közepén. Éjjel, altomban megrohant egy fiatal férfi
  593 VII    |                becsületed lenne ezért a szép áltus hangért a debreceni kántusban,
  594 XXXIV  |              csattant meg a gyermekkori szép áltushang; de bámulva hallgatta azt
  595 XXVI   |                áltistámnál. Nincs olyan szép áltushangja az egész kollégiumban senkinek,
  596 XXVI   |                  harangot…”~Manó énekelte az altushangot. Jaj, de fainul is adta!~
  597 XXVI   |                    három, azt adhatok; de az altust nem adhatom.~Már erre elfogyott
  598 XX     |                inkább visszaadom az ágyadat, aludjál te. Én addig beleülök ebbe
  599 XVIII  |              meghagyva, hogy az én szobámban aludjék a pamlagon.~– Sejtettek
  600 XXIII  |                dacára is azt mondá magának: „Aludjunk erre egyet!”~Mert hát nem
  601 XXVIII |                     bánat és csüggetegség az alulkerülőt. Az utóbbi kezd elbúsultában
  602 XXXIV  |                kollégiumban, s mint ilyen az alumnusok főfelügyelője. De sok poshadt
  603 XX     |                      Az ám, azt gondolta, én aluszom ott a szúnyogháló alatt.~–
  604 XVIII  |                   már rendesen mind a ketten aluszunk. Lizandrát én mindig csak
  605 XXVIII |               messziről olvashatóvá tesz.~Az alvezérek gondja, hogy két ellenséges
  606 XXXI   |              rézfüggöny egyszerre elzárja az alvófülkét, s azzal vége az értekezésnek.~
  607 XXXI   |                      fennhangon beszéljen az alvóhoz, mert az különben meg nem
  608 XXVII  |               mennydörögve, hogy arra minden alvók fölébredének, mintha igazán
  609 XIX    |             odavetette a tekintetét annak az alvónak az arcára. A vékony szúnyoghálón
  610 XXXI   |                   réz semleges érc a delejes alvóra nézve, ha vasat visznek
  611 XXXIII |                    készítve az út. A delejes alvótól nemcsak a jövendő után kérdezősködnek,
  612 XXXI   |                      eldiskurálgat a delejes alvóval mindenféle lárifáriról.
  613 XXII   |                     lenne belenézni ebbe meg amabba a mai korbul kelt paksamétába,
  614 XXXIV  |                      osont az úrfi szépen az amabilis confusio alatt, amit a kedves
  615 XVII   |                     Ennek az úrhölgynek, meg amannak van-e szebb szobacicusa! –
  616 XVIII  |                      tudtam aludni.~– Febris amantium. Ismerjük. Tovább.~– Másnap
  617 XXXVIII|                 nemigen akadnak rá a mai nap amateurök. Leszállt az ára, mint a
  618 XL     |                     Csoda asszony! Valóságos amazon! Férfitól is mesterlövés
  619 Uto    |                     cím alatt, hogy ezt vagy amazt a pörét sikerült megnyernie.~
  620 X      |                  csakhogy az nagyon drága. S ámbátor Decebál az éjjel nagyon
  621 I      |                      azonban szünetel minden ambíció; akkor a gróf csak szenvedélyes
  622 I      |                   bútoruk kétszáz esztendős. Ambícióik pedig olyan régiókban kalandoznak,
  623 I      |                  oldalát, új irányt adunk az ambícióinak. Kitüntetjük, megkülönböztetjük
  624 I      |                      valami kielégíthetetlen ambíciója, amint szokott az olyan
  625 I      |                      rég letettem a magasabb ambíciókról. A praxisából is kijöttem
  626 XV     |                 támadt, maga is kiszaladt az ambitusra, egy csomó asztalkendővel
  627 XVI    |                   táltos atyám! – kiabált az ambitusról két tenyeréből szótülköt
  628 XXXIX  |         fűszerpárázata; az esti lég tele van ambrával; minden levél illatot áraszt,
  629 XXXIII |                     munkával. Mint a mítoszi ambróziában egyesülten élvezhető volt
  630 XXIII  |                 feltalálja egy régiségbúvár; ámde ez a halom éppen annak a
  631 XVIII  |                     Hát? Christine? Suzanne? Amélie? Jutka? Ancsa? Pas du tout? „
  632 XXVIII |                     előre lefizeti évenkint, amellé még zsebpénzt a kis kadetnak,
  633 XVII   |                    az ágyban hálhasson este, amelyből az istennő reggel fölkelt;
  634 XLI    |                   rágalmakat az ángya felől, amelyek miatt azt a meghívatásra
  635 XXVI   |            horvátoknak át azokat a helyeket, amelyekben a mi fajunk kiváló tulajdonai:
  636 XXXIV  |                   gratuláló kézszorításokat, amelyekkel homiletikai remeklését a
  637 XXXIX  |                   tüneményeit azok a lények, amelyeknek nem adatott mód, amivel
  638 XV     |             kiterjedésű családnak a neve, de amelyhez mégis senki sem akar rokonsági
  639 IX     |                   nap az együttlétünk alatt, amelyikben háromszor össze ne verekedtünk
  640 XXXIV  |                    még olyan emberi osztály, amelynél az igazmondás forgalomban
  641 XXVII  |                      hogy „tied a metszőkés. Amen.”~S e megzavarodása közepett
  642 II     |                    annyi malacot meg birkát, amennyinek a helyén a hintó odább gördülhetett;
  643 IV     |                       Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália női szépségek
  644 XVIII  |                      Mit tett Kolumbus, hogy Amerikát fölfedezze? Hajóra ült,
  645 XXVI   |                      keresztül, mint Dobó és Amhát pasa.~– Maga a kántor? –
  646 X      |                 régiókba csapongott a lelke, amikbe azé; csak azzal a különbséggel,
  647 XXXV   |                  előnyökkel fel van ruházva, amikre mi büszkék vagyunk. Vitézségben
  648 XIV    |          meggypálinkák és őszibarackszeszek, amiktől még a néma is megszólal.~
  649 XXV    |                    már a csatornán túl, mint amilyenek a nürnbergi Gülden Tafel,
  650 XXV    |               köszönöm én az olyan csókokat, amilyeneket a tekintetes asszony szokott
  651 XX     |                   hát együnk meg mindent ma, amink van, holnapra ne maradjon
  652 XXXVIII|                      olyan rövid világosság, aminő a cikázó villámé szokott
  653 XXVII  |                      a betanult komédiákhoz, aminőket valami falusi színésztrupp
  654 XV     |                  csak vaktöltéseket kaptunk, aminőkkel úrnapján lövünk parádét.~–
  655 XXXIV  |            bizonyosan olyan kincsek lesznek, aminőkről én szoktam álmodni; amíg
  656 I      |                 mozdulata sem áll azon alul, aminővel egy ügyes seladon az elejtett
  657 XIX    |                     bolonddá tesznek, hogyha ámítanak. Azokkal nem ülök le egy
  658 I      |                      talán keverve a ganajlé ammongőzével, nagy járulékaival a kábító
  659 XXIII  |               Decebál elé.~Az volt a királyi amnesztialevél. – A dátumon még nedves
  660 XVI    |                     hát vigyáz Ormuzd a maga amsaspandjaira.~– Hohó, táltos atyám! –
  661 XXVII  |                    Ormuzd és Ahrimán! Minden amshasspandok! A kisasszony disznófejűvé
  662 XXXV   |                      magasztalva, akkor csak amúgy fitymálódva odaveté:~– És
  663 XL     |                      jobbra-balra támolygott ámulatában, mikor azt az eltagadhatatlan
  664 XXXIV  |                 ellenségem voltál…~Manó csak ámult és bámult, hogy mekkora
  665 XXIV   |                 magyarok vándorútja egész az Amur partjáig.~A lelet összeírása
  666 I      |                      schauen Sie sich einmal an! – ismétlé németül a gróf,
  667 XXXII  |                    csodaszereplése in ultima analysi mégiscsak a bűn ösvényére
  668 XXXVIII|               fajdtyúk-pecsenye, plumpuding, ananász előtt, madeiárt pityizálva!
  669 X      |                     tudós Vakandi Anonymus.~(Ananiasnak keresztelték, de az egész
  670 XLII   |                   levélben elküldeni ez apai anathemát a hittagadó fiúnak. Ez azonban
  671 XXVIII |                    összekeresve mindent, ami anatomice valóság; de azért mégis
  672 XVII   |                       Ez végre felingerli az anchidiablesse Pelinetta becsvágyát. Ez
  673 XVIII  |                      Suzanne? Amélie? Jutka? Ancsa? Pas du tout? „Lizandra?”
  674 XXI    |                      virágszált vagy kolduló Ancsát, hogy „ugye, ez az?”, hanem
  675 V      |                      az idei divatos nótát.~(Andante)       Szép állat a hattyú,~                     
  676 XXVII  |                 Mondok én teneked száz ilyen anekdotát.~Manó köszönte szépen a
  677 XXXIV  |                      wahr? Il chant, comm ün angelo?~Hanem azért mégis:~– Der
  678 XXXIV  |                 kesztyűt húzott, a haját à l’anglaise fürtökbe süttetve. (Szép
  679 VII    |                Vezesd el az Emmát sétálni az ánglia-kertbe. Aztán játsszál vele. De
  680 VII    |                  gesztenyefák alá nem ért az ánglia-kertben, ahol már nem lehetett rá
  681 XXV    |                      se zsidó, se örmény, se anglius. Mármost meghallotta gróf
  682 XXV    |                    már ott találta, hanem az anglusra még kellett várni jó háromnegyedet,
  683 XXV    |                      Bomolj meg! Bifsztekevő anglussa! Ne licitálj rám fölfelé!
  684 VII    |                      utol sem bírta érni.~Az angolkertet egy lusta vizű patak szelte
  685 XXXVIII|                      egy sündisznó, emez egy angolna; de a feje ugyanaz mind
  686 XXV    |                  Thonuzóba szent kincseit az angoloknak, még az ősapának a koponyáját
  687 XIX    |                     kapun kisietni, a fekete angolvizsla még a nyakába ugrált, úgy
  688 XLI    |                 körökben olyan rágalmakat az ángya felől, amelyek miatt azt
  689 XV     |             pandúrhadnagy? Akinek bagolyfejű angyala van! – Minden ember fogjon
  690 XXVI   |                  időben elbocsátá egyik ártó angyalát, akinek neve „himlő”. Az
  691 XXXVIII|                     át úti bekecsben a Gábor angyalhoz.~Az ódon háznak alul bolthelyisége
  692 XI     |              prédikációjába, mikor az már az angyalok lábára is sarkanytyús csizmát
  693 XXXVIII|                  arra a kőből faragott Gábor angyalra, melyről az átelleni házat
  694 XLI    |                 magad adtál erre jogot, édes ángyom, amikor a hozzám írt levelét
  695 IX     |                     fiúnévre senkit. Az mind Anica volt. A fiúkat mind leányruhában
  696 XLI    |                     Ő most megy haragját „in anima vili” kitölteni. Jó, hogy
  697 XXXVIII|         arckifejezéssel mondá.~– Was ist Ihr Anliegen?~(– Hogy mi kívánsága az
  698 XXVI   |          kollégiumban senkinek, mint a primi anni Tanussy Manónak. Anélkül
  699 XXXIV  |                       Ez a rektorok asztala. Annyian ülhetnek mellé, ahányan
  700 XL     |                       ne hurcolnák az embert annyifelé”.~Lizandra most már nevetéssel
  701 X      |              keresztelték, de az egész világ Anonymusnak nevezi, Béla király névtelen
  702 XXXVIII|                  hogy ez az úr az én Vakandi Anonymusom.~A háziúr intett az inasoknak,
  703 XXIII  |                    börtönajtóban találkozott Anonymusszal. Ez nem kedvező órában jött
  704 XXIV   |                    hogy duzzogjon, amidőn az antagonistájának ilyen nagy triumfális napja
  705 VI     |                     is lámpás a városban, az anti-illumináció napján azt is kioltották
  706 XXXVIII|                    cég a metropolisban, régi antikvár üzlet a Himmelpfortgasseban,
  707 XXXVIII|                    Ismeri ön „Barrer et Son” antikváriusi céget Londonban? – kérdezé
  708 XXII   |                  mint a tigris, mikor a várt antilop helyett egy töviskes disznó
  709 XXV    |                    elmondá, hogy egy londoni antiquariatus főnöke, megtudva a bajhalmi
  710 IX     |              majolika, gros de Naples, moire antique” stb. mind hű termő talajba
  711 XXIV   |                    de az ősapának a csontjai antul jobban porladoznak, mentül
  712 XXXVIII|                ritkaságkereskedő?~– Bécsben, Antwerpenben és Hamburgban.~– Hallotta
  713 XXVII  |                      mit izen tőlem a kedves anyácskának, apácskának, a szerény kis
  714 XXXIV  |                  előtt nevetséget csinálj az anyádból! Szívtelen, érzéketlen fajankó,
  715 XXXIV  |                   szívsz? Azt is kaphatsz az anyádnál. Ő titokban rákapott. Látott
  716 XXIV   |                    ön félre a dolgot! Nem az anyag itt a főérték. A kor, melyből
  717 XXVIII |                    csak a pénz dolgozott, az anyagi érdek, az emberi gyomorra
  718 XXVIII |            szavazástól. Az elkeseredés méltó anyagot lel a fekete tollasoknál.
  719 V      |                     most már a sírban nyugvó anyákról tépitek le a szemfödelet?
  720 XVIII  |                    azt a napot, amelyiken az anyamacska el szokott kóborolni.~–
  721 XXXIII |                     Az feljegyzi, s közli az anyámmal. Következik heves vitatkozás.
  722 XXXIII |                   szorítsd meg olyan nagyon. Anyámról meg kell mondanom, hogy
  723 XX     |                 Anélkül, hogy elbúcsúznál az anyámtól? Te paraszt!~– Igazság!
  724 XXXVII |                    Hát így kell vigyázni egy anyának a leányára? (Még utoljára
  725 XX     |               gentleman; a mi kedves öcsénk, anyánk után osztályos rokonunk,
  726 IX     |                   mellé szoktattam, hogy jó „anyás” gyermek legyen belőle,
  727 XXII   |                     a hős párt; az ősapát és anyát, akik a hitükért, az ősi
  728 IX     |                    életet él. Hát bizony egy anyától nem lehet azt rossz néven
  729 XVIII  |                     értesített róla, hogy az anyavad reggel elment a háztól,
  730 VII    |               valamivel barnább még, mint az anyjáé, s nincs úgy kipirulva.
  731 VII    |                  arca is szakasztott mása az anyjáénak, csak az orra tartja meg
  732 XX     |                      én csak elszökném innen anyjostul, ha maguknak volnék, kisasszony,
  733 I      |                      édes mamájuk.~– Kétféle anyjuk volt. Az öreg Tanussy Balambérnak
  734 XXII   |                      kaptam levelet, hogy az anyósom halálán van, haza kell sietnem.
  735 XXVII  |           haszontalan erőlködésén.~– Igenis, apáca fog maradni, amíg csak az
  736 XXVII  |                     Elfogtak a filiszteusok; apácaklastromba akarnak zárni.~– …geszem
  737 XXVII  |               kisasszonyruha, felöltöztetjük apácának. Ha nem tetszett a táltos
  738 XXVII  |                  tőlem a kedves anyácskának, apácskának, a szerény kis Emmácska? –
  739 XXXVI  |                  egyszer valamikor a szegény apádat, anyádat még neked kell
  740 XVII   |                 hallani! Az ő szűz füleinek. Apage satanas! El is futna onnan,
  741 XLII   |                   amelyben ez a mintaképe az apagyilkosoknak világra születetett. Aki
  742 XLI    |                   pompás viseleteket, amiket apáik hordtak a korona hazahozatalának
  743 XXII   |                   malaca vagy?~– Malacnak az apámé vagyok, hanem postásnak
  744 VII    |                    ma haragszik.~– No, ha az apámra haragszol, tépd annak a
  745 XXI    |                    Én háromszor elszöktem az apámtul, tizenhárom esztendős koromig.
  746 XL     |                         kiabált Mántay.~– De apámuram – szólt elkomolyodva Manó. –
  747 XXX    |                 erősen hatott! Ha egy kegyes apának a bútorait lepecsételik,
  748 XXXVII |                szököl, – ha már szököl, akit apja-anyja elvert, egy átkozott garasa
  749 VII    |                  egyenes, szabályos, mint az apjáé. A gyermek 12–13 éves lehet.
  750 XXII   |                  Csunkó Nácihoz, a jurátusok apjához, s az egy nagy bolond pecsétes
  751 XXXV   |                sóhajtott. Fájt neki, hogy az apjára, akit szeret, egy okos emberre,
  752 XXVI   |                  gróf nagylelkű ajánlatának, apjáról pedig kénytelen volt elismerni,
  753 I      |                 Dehogy tudtak. Hiszen már az apjuk idejében, gyermekkoruk óta
  754 XIII   |                    hátát, s rákezdé, orátori aplombbal Mucius Scaevola classicus
  755 XI     |            asszonytul született ember pedig: Ápol és Kaján (Abel és Kain)
  756 Uto    |              torkából, s az ő szeretetteljes ápolása mellett felépült az ifjú,
  757 XXXVI  |                     milyen áldott jó szívvel ápolgatta azt a beteg kalugyert, hát
  758 V      |                      a külső viseletükkel is ápolni szeretnek.~Decebál sima,
  759 VIII   |                    Anonymus, a régészet nagy apostola.~A rendkívüli férfiú fél
  760 XXVII  |             zsongásánál, elfelejtette minden apostoli küldetését.~Reggel azzal
  761 IX     |                    beszélt, ámbár csak egyet aposztrofált, amiből megérthette Bakala
  762 I      |                      sokkal jobb. Ugyanaz az apparátus, amelyik az egyiket tisztára
  763 XXVI   |                      és minden egyéb tűzoltó apparátusuk. Azaz, hogy tulajdonképpen
  764 IV     |                Dabajkó uram azt a közmondást applikálta, hogy: „tót adta, tót elvette,
  765 XII    |                 Catafractus apposuit pileum, apponamus etiam nos.2~E szóra valamennyi
  766 XLII   |                    Kossuth, se Széchenyi, se Apponyi, se a centralista doktrinérek.
  767 XII    |                      et ordines. Catafractus apposuit pileum, apponamus etiam
  768 XXXV   |              gyermekkorát elkeserítették, ez aprokrif betűknek a láttára. A lábával
  769 XXXIV  |                zsebébe nyúlva, kivett valami aprópénzt, s a pópa kezébe csúsztatá.
  770 XL     |                     gondoltunk, mikor ezt az aprószentet magára hagytuk a szigetünkön.
  771 XXXIX  |                    már újak.~Lizandra rőzsét aprózott, tüzet gyújtott a bogrács
  772 VIII   |                   Decebál nagy dévajkodással aprózta a gúnydalt:~„Kincsem komámasszony!~
  773 XLII   |                   nyilatkozat volt az. Igazi aqua toffana. De azzal megint
  774 XVIII  |                      széjjel a gyűlölt főúri ara mellképét apró darabokra.
  775 XXXVIII|                     a száj körül: nem! Ilyen arabeszkek nem fordulnak elő másutt,
  776 XXIV   |           írásjegyekkel éltek. Így van ez az araboknál is. Ez a magasabb hun alfabet.~–
  777 XIV    |                 levezető zsilipet nyitott az áradatnak.~– Hagyjuk el a vádaskodást,
  778 XXXIV  |                      hagyott rajta; folyvást áradozva:~– Combién bogár Sohn!~Azzal
  779 IV     |              egymáshoz vasalnak, úgy visznek Aradra.~– Hüjh! Terrem a lencse!
  780 XXVIII |                    kenyérnek való lisztet is Aradról kellett hozatni, s a szénát
  781 XXII   |                      megtartsák a hittagadás árán. – Mik vagyunk mi, elkorcsult
  782 XXX    |                 törvényszéket! Hol van az az arannyal tömött szarvasbőr erszénye?
  783 XXIV   |                  kell tenni, hogy egy ládába arany- és ezüstfélék belerakassanak:
  784 XXIV   |                    sem tudom megítélni, hogy arany-e vagy réz a sisak, amit látok.~
  785 XIII   |                  meglesz?~– Igen. A birtokuk aránya szerint.~– Hát van a parasztoknak
  786 XIII   |                    fekvő földeit, s annak az arányához képest adják ki mindenkinek
  787 IX     |               Decebál bőrerszénye, amiben az aranyai voltak.~– Tessék kibontani
  788 V      |                       mégis tökéletes minden arányaiban. Hogy a piedesztálon kezdjük
  789 XXXI   |                    mindenki adózik neki – az aranyaival és a bámulatával; a szkeptikusok
  790 XXXIV  |                    kikerült hadnagy a gyönge aranyakat?~– Ennek a talánynak pedig
  791 XXXIV  |                 fiamuramnak, ha csak úgy tíz aranyával osztogatja az ajándékokat.~–
  792 XXI    |                 Sárika! Mégiscsak gyémántos, aranyba foglalni való asszony! Mikor
  793 XXXII  |                   forint? Humhum hőhő! Talán aranybányát akar rajta venni Erdélyben?~–
  794 V      |                  botot, gerezdes fejű kisded aranybuzogánnyal, a bot végig kiverve cifrán
  795 X      |                     ez? Hasonmása azoknak az aranycsákányoknak, amiket a Székelyföldön
  796 X      |                      valamit. Azt a bizonyos aranycsákányt.~– Ha tetszik? Úgy, ahogy
  797 VIII   |                   megszólja.~Mert az asszony aranycsillag,~Aranygarádicson ballag~
  798 XLI    |                     páncélinget, a beleszőtt aranycsillagokkal Bocskay ajándékozta; az
  799 XXIV   |              eldughatók. Egy-egy ezüst- vagy aranyedényt dolog volt félkézzel felemelni,
  800 XXIII  |                   Egy pár marék nyomorúságos aranyért! Egy Tanussy Decebál kereskedjék
  801 XXIV   |                   diadémövezte koponyája, az aranyfátyol, állkapcsa alatt átkerítve,
  802 XIX    |                     Valamikor, nem is régen, aranyfésűvel fésülgették a hajadat, s
  803 XXXIV  |                 voltak láthatók, s azokból ő aranyfogantyús lorgnonnal olvasott, s ha
  804 XXIV   |                     csontalkatát beföldte az aranyfonál-szövet nyakától térdeig; zománcos
  805 XXIV   |                kelméje rég porrá lett, de az aranyfonalak, sodronyók, amikkel azok
  806 XXIV   |                bogláros övvel, amiről hosszú aranyfonálra fűzött borostyánkő gyöngysorok
  807 IX     |                      selymet, kamukát, aztán aranyfüggőt, kösöntyűt, vaddisznót,
  808 VIII   |                     az asszony aranycsillag,~Aranygarádicson ballag~Hejje, hujja, hopp.”~
  809 XXI    |                amiben Medea meg Jázon meg az aranygyapjú még egyszer szerepelnek.~
  810 XVIII  |                keresztül átevez Colchisba az aranygyapjúért.~– Bene, bene, benissime! –
  811 XV     |                    véve mind bölcsen siettek aranyhidat építeni a visszavonuló ellenség
  812 XXXV   |                      fiókot, elővette azt az aranykapszulába rejtett hártyairatot, ami
  813 XXIV   |                férfiváz karcsontjain szintén aranykösöntyűk vannak, amik még az őskorból
  814 XXVI   |                 énekeskönyvek tábláira ez az aranymondása, amivel a diákjait lepirongatta: „
  815 I      |                 azonban nem járulnak kedvező arányok; vállai szűkek, ellenben
  816 XIV    |              földesurak választanak előbb az arányosított földekből, hanem a jobbágyság;
  817 XV     |                       amely szerint a birtok arányosíttatik, a legelő elkülöníttetik,
  818 VII    |                    gömbölyű, mint hosszúkás, aranyozott barnás arcszín, amin uralkodik
  819 V      |                 asztalra vágott, hogy minden aranypénz táncra kerekedett rögtön,
  820 XXIV   |               égetett agyagveder tetézve van aranypénzzel, amin nincs sem kép, sem
  821 V      |                  egész bezománcozva azzal az aranypirossággal, amit az egészséges vér
  822 XXXV   |                    durcásan dobta oda a szép aranyrámába foglalt miniatur arcképet
  823 V      |                   nyakravalójának a két vége aranyrojtjaival a mellét veri, míg a nyakát
  824 XXV    |                      csak nem küldték sem az aranyrudakat, sem a zsákba rakott tallérokat,
  825 XXV    |                      arany guinea-kben, akár aranyrudakban, de ezüstben is elfogadják.~
  826 XXIV   |                járjatok búcsúra!~A hős fején aranysisak van, hegyes végű, elöl orrfedővel
  827 XLI    |                   alatt. Sőt még a Thonuzóba aranysisakját is fel fogja tenni; s akkor
  828 XXIV   |                  csontvázparipáján, fején az aranysisakkal, oldalán a bogláros övvel,
  829 XXIV   |                      nem találnak rá. Már az aranysisakot is megemelték a férfi csontváz
  830 XXIV   |                  között ott volt egy kicsiny aranyszelence.~Reszketve nyitá fel. A
  831 XLI    |                  jöjjön el az a nap!~Hogy az aranyszélű boríték felnyitását, amely
  832 XXXI   |            igyekeznek benne feltalálni. Haja aranyszínű, mely csaknem sarkáig hullámzik
  833 I      |                  arcvonásoknál is feltűnő az aránytalanság, amíg az álla erősen előredomborodik,
  834 IX     |                  pénzes erszényét, de még ha aranytálcán hozná eléje valaki, hogy
  835 XLI    |                  akkor is látta ez alakot az aranytérben – fehéren.~Hetek múltak;
  836 V      |                Decebál, a kis asztalra dobva aranytól degez iszákját.~Bakala Peti
  837 XIII   |                 Aztán minek mérik fel?~– Az „arányúsítás” végett.~– A-rá-nyú-sí-tás! –
  838 XII    |                    bársonydolmány, beleszőtt aranyvirágokkal, átszorítva széles boglárövvel;
  839 VII    |                     hosszan alálengő széles, aranyvirágos szalaggal, s sűrű fekete
  840 XXXIX  |                    Repedezett kérgét nemcsak arasznyi zöld moha fedi, de egy repedésén
  841 XIV    |                 mérnök, s azzal a rettenetes araszoló kezét a köpcös, tömzsi embernek
  842 XXXIX  |               ambrával; minden levél illatot áraszt, ami az érzéket kéjesen
  843 XIX    |                     csillag, csodavilágítást árasztva erre a szokatlan tájképre.
  844 XIII   |                  csak dolgoznak rajta; mikor aratás van, nekünk behordják a
  845 XXXIV  |             úrasszony grófnét keres a fiának arául.~– Hát az apámat hol találom? –
  846 IX     |                      s azzal odébbáll a lőcs árával, a két magával hozott cimborát
  847 X      |               visszabocsássa-e ugyanabban az árban Szvatopluk unokáinak? –
  848 XXXI   |                   pedig azt, ami legszebb az arcában, a két szemét, még nem is
  849 XXXIX  |                      pozíció volt. Szépen az arcához fektette a puska agyát,
  850 XXIV   |                      hegyével hasogatták fel arcaikat, vérhullatással siratták
  851 XXXI   |                   mintha lantot pengetnének. Arcának halványságától élesen elütött
  852 XVIII  |               késhegynyivel abból a jól tevő arcanumból, s attól az azután úgy aludt
  853 I      |                    ha megismertetne ezzel az arcanummal.~– Meg kellene neki engedni,
  854 XXII   |                    nem bántották, azt valami arcanumnak köszönheti, amivel be volt
  855 XVIII  |                 Mindjárt megtaláljuk a kellő arcanumot. Tehát az a punctum saliens,
  856 V      |                  ennyire elüt egymástul, még arcban és fejben is igyekeznek
  857 I      |                 alakban, a szájszegletekben, arcgödröcskékben. Ez a Ponthay stigma. Talán
  858 XV     |                  megfelelni, rendesen valami archaeologico-philologiai dissertatio morotvái közé
  859 XIII   |                    trigonometricum! hanem az archimedesi pont, ahonnan a földet kifordíthatni
  860 III    |                  Kiment a tanyájára.~– És az archivárius úr?~– Engedelmet kérek.
  861 XXII   |                   Azok mind a Tuhutum megyei archívum lomtárából kerültek elő.
  862 XXIV   |                   azután a vármegye vasajtós archívumába, mint legbiztosabb helyre
  863 XVII   |                 családban.~Hanem ami a külső arcjelleget illeti, azt ugyan senki
  864 XVII   |                   grófot már van szerencsénk arcképben bírni.~Fanfan alacsony termetű
  865 XLI    |             rajongtam érted. Ki volt az, aki arcképedet titokban lefestette, acélba
  866 XXXIV  |                homlokát, halántékait – egész arckifejezése hideg volt, és kemény; hanem
  867 XXXIV  |                      kezét.~Manónak az egész arckifejezésében volt valami csodaszerű,
  868 XXXVIII|                      vendég úrnak, s előkelő arckifejezéssel mondá.~– Was ist Ihr Anliegen?~(–
  869 VII    |                   pedig fitos orr, ami barna arcnál rendkívüliség. S ez az eltérő
  870 XVII   |                    tudsz?~– A te leborotvált arcod történetét igen.~– Csak
  871 XX     |             végighúzom a tíz ujjam hegyét az arcodon, hát elalszol, mint a macska.~
  872 V      |              látszott. Azok a pirosra hevült arcok nem részeg emberek pofái,
  873 XXXI   |                    vékony fehér vonal itt az arcomon miféle emlék, férfi kardvágása-e,
  874 XXXIV  |                      a gyönyörű, szelíd ifjú arcon, melyen semmi rosszindulat
  875 XXXIII |                      nem szabad elárulni egy arcpirulás, egy verítékcsepp által
  876 V      |                    mégis van valami közös az arcukban, amit nem bírnak elmulasztatni,
  877 XXXV   |                      Erre a szóra úgy ütötte arcul Decebál a fiát, a tenyerében
  878 VIII   |               ragyogva a ráncfedte, cserfakó arculat közepéből. Az egész alak
  879 V      |                  pofái, hanem hősök tündöklő arculatai; amit kezeikben emelgetnek,
  880 XLI    |          megbünhődtem!”~(Vajon ez volt az az arculütés, amit Manó megjósolt? Nem!
  881 II     |                      az egész svadron hosszú arcvonalban szembemegy a rejtélyes porfellegnek.~
  882 XXXI   |                   bizonyítá a kiejtése és az arcvonásai. Túl volt a fiatalság korán,
  883 X      |                     száznyolc családfőnek az arcvonásait viselik, aki első elfoglalója
  884 I      |                    bajuszpár kivételével. Az arcvonásoknál is feltűnő az aránytalanság,
  885 III    |                 propositi virum … Nec civium ardor prava jubentium. Én nem
  886 IX     |               Csivasz paraszt volt a férjem, árendában élő bális, akinél egész
  887 X      |                    becse. De nem adnám semmi árért és senkinek, amit most mutatok
  888 III    |                szabad, kérem alásan.~– Talán árestánsok?~– Óh dehogy! Engedelmet
  889 III    |                   kérek alásan. Hogy tennénk árestánsokat a contignátióba; pincében
  890 XXXI   |                boltozatról rézláncon lefüggő argantlámpa kölcsönöz világot, olyanformán,
  891 XXIII  |             prókátori erősségnél hatalmasabb argumentumot! Thonuzóba sírját feltalálja
  892 XXIV   |                 kivilágított üregbe.~Vakandi árgus szemekkel őrködött, hogy
  893 I      |                    pletykahordó volt. Mintha Árgusnak a szemeit, s Dyonisius füleit
  894 XXXIV  |                  exkommunikáció: „Manicheus! Arianus! Socinianus! Patarénus!
  895 XV     |              emlékezetében volt még. Ma „pro aris et focis” kell megharcolni
  896 I      |                ugyebár paszuly?~– Ah! ha! Ez aristolochia sipho excelsissima. Van
  897 XXII   |                      kend mit akar itt az én áristomomban?~A hírhedett tudós oda sem
  898 XIX    |                 tudományuk van azoknak, mint Aristotelesnek, aki pedig a sárkányok nyelvén
  899 XLII   |                  centralista doktrinérek. Az arisztokráciát éppen úgy gyűlölte, mint
  900 I      |                     velem, az aulikussal, az arisztokratával, a pecsoviccsal: az bizonyos.~–
  901 XLI    |                   báli öltözetet Pestről. Az árjegyzék is oda volt hozzá mellékelve.
  902 XXXII  |                  mindennap hágott fölfelé az árkeletük. Már 80-nal álltak a parin
  903 XXIX   |                     Duna, vized mért keserű,~Árkod mért van tele?~Mert Pozsonynál
  904 XXII   |                    pogány énekeknek. „Hadúr, Ármány, Turul, Nemere, Táltos”
  905 XLIII  |                  fénylenek messziről: valami ármányos gépezet van a belsejükbe
  906 I      |                      a servitus, mint valami armentum ferreum; egy maleficium,
  907 XIX    |           megbizonyosodtak, hogy diák és nem armer reisender.~A kanyargó folyam
  908 XVII   |                   szempillák, amik a szemeit árnyalják, mikor öntelt, tetszelgős,
  909 XXXI   |              látogató arca és alakja egészen árnyékban marad.~Manó helyet foglalt
  910 XLI    |                 rásötétedett a nő lelkére az árnyékok legfeketébbike a gyanú.
  911 XIX    |              elijesztő nagy selyemszempillák árnyékolnak. Mikor egyet pillant velük,
  912 XXVI   |                       A temetőt széles, mély árok vette körül, amit még bevehetetlenebbé
  913 XXVII  |                  akkor az óváros mély széles árokkal volt körülvéve, amin keresztül
  914 XXXV   |             fürdőszobába vezetteté magát, az aromatikus fürdő után az egész testét
  915 XV     |           vezérszónokot (miként egykor Mózes Áront), közbeduggatva az ide vonatkozó
  916 XXVII  |                      a vezéri pajzsra, ha az Árpád-fiaknak magva szakad. És eszerint
  917 X      |                      egész históriát csak az Árpád-házból született királyok fiágon
  918 XXIX   |                    ki vitézi párbajra ezt az Árpád-ivadékot, megtorlásul a Thonuzóbán
  919 XXII   |                     Azért „Pusztaszer”, ahol Árpáddal a hét vezér szövetséget
  920 I      |                    álmodik, amin a hét vezér Árpádot a vállára emelte, az öcs
  921 XXVI   |                      valamiben. Hanem amint „árról” beszéltek, egyszerre eleven
  922 XIX(1) |              oroszlánnak. Az utóbbi a török „arszlán”-ból van idomítva.~
  923 XXXIX  |                      belőle. A mocsárnak nem árt a szárazság; a holt Tisza
  924 XXXVII |              pletykákba is bele szokta magát ártani), s a vele összeköttetésben
  925 V      |                   sértés, ha a négyesztendős ártányra azt mondják, hogy „koca”.)~–
  926 XXXVII |                     mivelhogy érzi tökéletes ártatlanságát.~– Édeseim, nekem hagyjatok
  927 XVIII  |                 akkor aztán a megszabadított ártatlanságtól nyerje el a hála megérdemelt
  928 XXVI   |                    is időben elbocsátá egyik ártó angyalát, akinek neve „himlő”.
  929 XXIV   |                      illatát orrontom: – nem ártom belé magamat.~Ezért aztán
  930 V      |                      ő népszerűségének sokat ártott.~Azért is történhetett az
  931 XXVIII |                     azt mind az oláhok dupla árulása okozta.~Ekkor valaki elkiáltotta
  932 XXI    |                       hogy itt egy nagyszerű árulásról van szó, amiben Medea meg
  933 XVIII  |                   egekre is kért, hogy el ne áruljam, mert akkor őtet az a varázslónő
  934 XVII   |                     telt ajkai élvezetvágyat árulnak el, hanem a sápadt arc,
  935 XV     |                  most mindjárt apróra el fog árulni mindent; – hirtelen kikapta
  936 XXVIII |             szavaznak. S nem csalták meg! Az árulók! Igen, mert Horkázi csak
  937 XIII   |                      Ne félj, gyémántom, nem árulom el senkinek, hogy én már
  938 XLI    |               pecsétjének a feltörésével azt árultad el, hogy ennek az indokát
  939 XXVI   |                     Akkor „páros” zsemlyéket árultak, olyan volt, mint egy 8-
  940 XXII   |                 belőle érteni~„Komám. El van árulva az egész dolgod a homo regiusszal.
  941 II     |                     marhavásár napja van, az árusok még nem rakodtak ki, annálfogva
  942 I      |                      ça! – mondá a gróf, egy árvafűz árnyékába helyezve el a
  943 XXXIII |                  heves vitatkozás. Valóságos árverezés folyik! (Nézd csak; olyan
  944 XXXIII |                  alakot kell felvenni. Ha az árverezők közül, akik kincseiket a
  945 XXVIII |                     kocsmákat egymás kezéről árverezték el, s folyt mindenikben
  946 XXVIII |              szavazatok ára mesésen fel lett árverezve: dobszóval az utcán, énekszóval
  947 XXI    |                    magával viszi az asszonyi arzenál leghatalmasabb fegyverét,
  948 XV     |                      az özönvíz utáni eleven ásatag embert a maga agyagburkolatában,
  949 XXIV   |                 alatt hozzáfogott a bajhalmi ásatáshoz.~Csakugyan igaz volt mind
  950 XXXIV  |                     Látom már, hogy nagyokat ásít. No, de még csak egyet! –
  951 XXXVIII|                 romok közt, puszta halmokban ásni, túrni, kaparni és azalatt
  952 X      |                   hogy el ne áruljon. Tovább ások. A jelek, a tanúk vezetnek,
  953 X      |                  segítőtársat. Egyedül magam ásom a halmot. A kihordott földet
  954 XXVIII |             főjegyzői állomásra aztán többen aspiráltak, akiket kapacitásoknak szokás
  955 XX     |          mutogathatja, hiszen az egy atlétai assaut-nak a tanújele. Manót odaültették
  956 XI     |            nemzetekbe, perzsákba, médusokba, asszírokba. S neki nincs szüksége ócska
  957 V      |                     sajnáltátok egymásnak az asszonyait csúnya tréfa, pajkos hahota
  958 XXXIV  |                      alkalmat nyújtani a ház asszonyának a kedve szerint való francia
  959 XLI    |                fordulót, a vármegye legszebb asszonyával. (A sárga irigység fog el
  960 XXI    |                     vele egy börtönben.~Csak asszonyfejben támadhatott ilyen gondolat!
  961 IX     |              Decebálnak semmiféle históriája asszonyfélével?~– Azt mondanám, hogy becsületem
  962 II     |                    utcahosszat; egy kiváncsi asszonyfő sem mutatkozott az ablakokban,
  963 XIV    |                     felé.~El is kotródott az asszonyhad menten a távcső lőirányából,
  964 XXXI   |                   adta: Se nem férfi, se nem asszonykéz emléke az ott, hanem egy
  965 XXXI   |                     férfi kardvágása-e, vagy asszonyköröm helye? – Erre hosszabb gondolkodás
  966 XX     |                 Igazság! De mikor kel fel az asszonynéném?~– Majd amikor én felébresztem,
  967 XX     |                    van fizetve. A szállásadó asszonyod azért az egy éjszakai, nemigen
  968 XLI    |                      találsz. s otthagyod az asszonyodat a piac közepén a nevetők
  969 XX     |                   Tudod a nevét a szállásadó asszonyodnak?~– Azt nem kérdezhettem
  970 XV     |                       ha magunkkal hozzuk az asszonyokat.~Pilinkó észrevette, hogy
  971 X      |                  szép cím: el lehet fogadni. Asszonyokhoz sehogy se szól; azokat egyszerűen
  972 VIII   |                    Ilyenkor veszedelmes ő az asszonyokra nézve.~Már a lépcsőn felhaladva
  973 V      |                  bratinája Tanussy Decebálné asszonyomnak, akit utána küldtek a „lelkem
  974 XXI    |                   szó sem volt sem az örmény asszonyról, sem annak az esetleges
  975 I      |                  arra jól emlékszem, hogy az asszonyságot egyszer csak kitiltották
  976 XI     |                     főtáltos. A legelső két, asszonytul született ember pedig: Ápol
  977 XL     |            tündérmesében megjárta, nem járja Asszonyvárában. Nektek meg kell tartanotok
  978 XL     |               csinálnak velem? Elcsapnak az „asszonyvári” eklézsia papságábul: holtig
  979 XL     |                     első párnak a nevét, aki Asszonyvárott össze lett esketve. Aki
  980 XIII   |                       Akkor aztán odaállt az astrolabiumja elé.~– Emmácska! Nem látok
  981 XXXVIII|                  testvéremet! Hát nem együtt ástuk-e a bajhalmi dombot? Nem egymás
  982 XXXIX  |                   tud semmit a nagy országos aszályról. Itt szép zöld minden. A
  983 XXXVIII|               melyiket vegye fel? A kiadásai aszerint nőttek, ahogy államférfiúi
  984 XIII   |                 várni; mert ez nem eszik sem aszétlit, sem azokból a cifra ételekből
  985 XXXVIII|         feketekenyér-faló, a pocsolyavíz-ivó aszkéta, fajdtyúk-pecsenye, plumpuding,
  986 I      |                  hogy minden tiszti lakomat, asztagomat felgyújtanák a nemes atyafiak.~
  987 XXXIII |    alamizsnamorzsáért teszi, ami a nagy urak asztaláról lehull. Pedig ő rájuk vadászik.
  988 XXI    |                   lehetett venni. Úgy ült az asztalfőn, mint egy bálvány.~Decebál
  989 III    |             társzekérrel küldé előre a saját asztali készletét, a szakácsával
  990 XXXIV  |                       hogy egy tálba meg egy asztalkendőbe összeszedett holmi sültet
  991 XXXIV  |                      Azzal Dorkó felkapta az asztalkendőt, amiben a tálat hozta, s
  992 XV     |                      az ambitusra, egy csomó asztalkendővel a kezében, s amint meglátta
  993 XV     |                    azt, hogy a két térdét az asztalnak feszítve, a székét a két
  994 XXX    |                   halom; ácsmester, kőműves, asztalos, lakatos, még a templomépítésből.
  995 II     |                     lőcsei ötvösök, komáromi asztalosok a tulinpántos ládákkal,
  996 XXXIV  |                      Manót is ösztökélték az asztaltársai, hogy bocsásson el egy felköszöntést,
  997 XIV    |                    ez az ember, aki soha víg asztaltársaságnál toastmondásra nem volt lelkesíthető,
  998 XV     |           mindenünnen.~Sára asszony éppen az asztalterítés nagy munkáját végezte, mikor
  999 XX     |                    Adalbert gróf felkölté az asztaltul Manót, s behítta a szobájába.~–
 1000 V      |                  magyar öltözetnél), a fején asztrakán süveget hord hatalmas sastollal;
 1001 V      |                     filigrán gombbal, vállán asztrakánprémes panyókamente lóg félvállról,
 1002 XXXVI  |                   bátyám?~– Hát mire való az asztronómia? Meg a trigonometria? Azt
 1003 II     |                  tizenkettőt, amiből, aki az asztronómiát érti, kiszámíthatja, hogy