bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 1004 XLIV   |                      mésztörmelékkel beszórt aszú pázsitra – abban a szép
 1005 XXII   |                   egészen azért, hanem; hogy átadhassam ezt a királyi parancsolatot
 1006 XXXI   |             szekrénybe, s annak a rézkulcsát átadják neki. Egyedül a réz semleges
 1007 XXIII  |                  szép tízezer holdas pusztát átadni cserébe egy ugyanakkora
 1008 XX     |         eltávozásodat. Amint te ezt az írást átadod a vénasszonynak, az rögtön
 1009 IX     |              szőrén-lábán elszármazzék. Íme, átadom Szárah nagysádnak tisztelettel.~
 1010 XXXIX  |                     alomban, a falevelekben, átadva magát a bölcselkedő kérőzésnek.~
 1011 XXXIV  |                benyomás csak fokozódott azon átalakulás szemlélete által, mellyel
 1012 XXII   |                     attól függ egy ország új átalakulása.~Decebálnak a könny homályosítá
 1013 V      |                   mint egy varázsvilágításra átalakulni látszott. Azok a pirosra
 1014 XXXIX  |                    céljaira felhasználni nem átalkodott. – Két nagy ordas farkas
 1015 XV     |                      felé.~A pórsuhanc pedig átalkodva tartá hátra a kezeit a nyújtott
 1016 II     |                 Amint aztán a túlsó hídon is átcammog a szekérsor, ott az egyvágányú
 1017 XVIII  |             vállunkra vesszük; nem nehéz az: átcepeljük a Styx-mocsár sima tükrére,
 1018 XIX    |             elkezdett ügetni, a tarisznyáját átcserélve a másik karjára. Nem is
 1019 XXXIV  |                   vádra:~– Hisz akkor kegyed ateista! Vallástalan! Isten- és
 1020 II     |                      ott van a vármegyeháza, átellenében a nagy vendéglő a „Régi
 1021 XIX    |                     Amelyik karjára a terhet átemeli, azon az oldalán minden
 1022 XXV    |                  Ponthay gróf fog fizetni az átengedett pusztákon levő őszi vetésekért
 1023 XXVII  |                    Ezért kellett a Jancsinak átengedni a nagyobb „dáciával” járó
 1024 XXI    |                    igazi okára.~Sára asszony átértette az egész tervet. A szája
 1025 XXII   |         expeditoránál, ha aztán szerencsésen átesett a censurán, scriptoristicán,
 1026 XV     |                      az arany.~      ~Szépen átestek a hivatalos dolgon; meglett
 1027 II     |                  futott keresztül.~– Ezen is átestünk – monda őexcellenciája,
 1028 XVIII  |                    bevont tengeren keresztül átevez Colchisba az aranygyapjúért.~–
 1029 XVIII  |                    fölfedezze? Hajóra ült, s átevezett.~– Igaz biz az! – erősíték
 1030 XV     |                     hinni a beszédnek, hanem átfutott a kastély egyik kirúgó szeglettornyába,
 1031 XXXV   |            reszketett a levél, amíg a sorait átfutotta; az olvasmány az arcába
 1032 XXIV   |                      lehettek kihímezve, úgy átfűzték a csontok ízületeit, hogy
 1033 XXXVI  |                       lehúzza a csizmáját, s átgázol. A kert kapuja zárva, nincs
 1034 XX     |                      hogy azon tiltva van az átgázolás. Ordíthatott rá a kertész,
 1035 XXXI   |                     elég az idvességre.~Manó áthágta a tilalmat, hogy nem szabad
 1036 XVIII  |           holdvilágos trilláit, én a partról áthajítottam hozzá egypár vadgesztenyét.
 1037 XXXVIII|             elviselni!~Felállt a székéről, s áthajolva az asztalon, ezt kiáltá
 1038 XXVII  |               otromba módon.~Amint egy hídon áthaladtak, a kocsi egyszerre akkorát
 1039 XIX    |                     mint valami álomvilágból áthangzó zene.~Majd meg a házban
 1040 VI     |                     római pápa nincs annyira áthatva a saját személyének megmérhetetlen
 1041 XIX    |                      iramodtak végig a tavat áthidaló pallón, a fűzfakaró egy-egy
 1042 XXII   |                  almáriumból.~Egy Tanussy ős athnámét is kapott a török szultántól,
 1043 XLII   |                    volt rajta búzavirágszínű atilla, datolyamag gombokkal, a
 1044 XXII   |                     a fiatal magyar nemesnek atillában, magyar nadrágban, topánban
 1045 XII    |                      a híres solitaire-ek az atilláján. Voltak, akik azokat százezer
 1046 III    |                    öltse fel excellenciád az atilláját, tegye fel a királyi biztosi
 1047 II     |               százezer forintot) felszabatta atillának, azt öltötte fel. – Hanem
 1048 I      |                  távolban a háztól a keskeny átjáró csapóhíddá alakult át; azt
 1049 XIX    |                    ment, s mikor eljutott az átjárógerenda végéhez, ahol a bürü megszakad,
 1050 XX     |                Styx-szigeti házhoz.~Amint az átjáróhoz ért, a csapóhidat leeresztve
 1051 XLI    |                     véleményét.~Erre Decebál átjött a feleségéhez. Kirítt a
 1052 XIV    |                   éren, s aztán szerencsésen átjutva a rubikonon, sietett gyorsan
 1053 II     |                      kisérve az elgázolt nép átkaitól.~Mindezt pedig igen kényelmes
 1054 XXXVII |                      át nem lépve, apa, anya átkától kísérve?~A leány megsimogatta
 1055 XXIV   |                     halom építői: kaviccsal, atkával volt a domb teteje feltöltve,
 1056 XXVIII |                      végén ott leskelődik az átkelni szándékozó csapatra az ellenség.
 1057 XXIV   |                 aranyfátyol, állkapcsa alatt átkerítve, egész csontalkatát beföldte
 1058 IX     |                  égtünk. Akkor aztán az apám átköltözött a legöregebb nénémhez Vidrára,
 1059 XIX    |                  lehúzott főkötő, egy orráig átkötött tarka cic-kendő, és egy
 1060 VII    |                kézcsuklóig érnek, két helyen átkötve szalaggal; a fején fehércsipkés
 1061 XXVII  |                kiáltott el egy ókazár-bolgár átkot a futók után, ami azokat
 1062 XXVI   |                     harang-félreverés miatt. Átkozta az egész várost, kollégiumostól
 1063 XXVIII |                     Dabajkó uram pedig éppen átkozza az egész restellatiót; ő
 1064 XLI    |                      Az utóbbit Sára asszony átküldte Decebálnak, hogy mondja
 1065 XIX    |                  szédülj, mikor ezen a hídon átkullogsz.~Az asszony elöl ment, s
 1066 XLI    |                     félig nyitott, rózsaszín atlaszbéléssel.) A debreceni diákénekkar
 1067 XXXI   |                  vékony rézsodronyból szőtt, átlátszó függönnyel van elzárva,
 1068 XLII   |                     az ismeretes Hont megyei atlétaalak, azzal a gúnymosolygó oroszlánarccal,
 1069 XXXV   |                     a fésülködéshez öltözve, átlibegett a toilette-szobába. Már
 1070 XXIV   |                   pap halkan eressze a szót, átmarkolta a torkát, úgy tartotta eléje
 1071 XIV    |                     megelégedve a királlyal, átmehetett az öccséhez, s azt kiálthatta
 1072 III    |                       csupa pirosból veresbe átmenő színek tarkállanak orcáin,
 1073 XLI    |                     termete is derékban nagy átmérőt nyert; azalatt Belizár,
 1074 XIX    |                    erejével megsértőjére, és átnyalábolja.~Lizandra onnan az ablakból
 1075 XXVII  |                   másik összeesküvő, a hajdú átnyalábolta vaskarokkal, s leszorítá
 1076 XXVII  |                      elő a megbízólevelét, s átnyújtá a tiszteletesnek.~Az öregúr
 1077 I      |                 seladon az elejtett legyezőt átnyújtja, anélkül, hogy a dámájának
 1078 XIX    |                    késedelmezik, martalékját átölelni siet.~„E bizony meg akar
 1079 XX     |              megpillantá, odarohant Manóhoz, átölelte, összecsókolta. Csakugyan
 1080 XXI    |                 asszony kezét, s a vonakodót átölelve, ott tartá, mintha mutatná,
 1081 I      |                 Igazán olyan rajtam, mint az átok. Aztán a fiam is nagy kamasz
 1082 XXXIV  |                      az Abafiját már egészen átolvasta.~Előre értesítve lévén a
 1083 XXV    |                      Jól van.~Még aznap este átrándult a tűzhalmi kastélyba Mántay.
 1084 XX     |                     mennek alunni; a faluból átringott a hajnali harangszó, a gólyapár
 1085 XV     |                     méregbe jött az alispán. Atrobilosus ember volt, könnyen elfutotta
 1086 XV     |                     nem ügyelt.~Sára asszony átsugdosott a szomszédaihoz, hogy az
 1087 XXXIII |                 felső Meissner-féle fűtőgége átszállítja egy harmadik szobába.~–
 1088 II     |                     hidat, ami az országutat átszelő száraz ér fölé volt építve,
 1089 XIV    |                    Bakala Peti azt könnyedén átszökte; de nem jött a sátorig,
 1090 XII    |                   beleszőtt aranyvirágokkal, átszorítva széles boglárövvel; s mentekötő,
 1091 III    |                keresztül világosságot láttak átszüremkedni, azon kopogtattak be apró
 1092 XV     |                  ebédelni, az egész társaság áttakarodott a pipázóba, egymással mókázva
 1093 XXXIV  |                      elég francia úrral, még attasékkal is.~Énnél a szónál az esperes
 1094 XXXIII |                   leánynak. – És akkor aztán áttér az egyik csalás útja a másikéba.
 1095 XXVII  |                  tovább a puszták virtusait, áttérve a „purzsás”-ok ismertetésére,
 1096 XXV    |                nürnbergi Gülden Tafel, és az Attila-leletek, meg Priamus gazdagsága.
 1097 XXXV   |                     Ezentúl belefoglalom még Attilát is a hiszekegybe.~Decebálban
 1098 I      |                   ahol két kézzel kellett az áttörőnek elhárítani az ágakat, hogy
 1099 XLI    |                   viseleteknek úrias pompává áttündéresítésében. Minő főkötők, párták, övek,
 1100 VI     |                    utca, ki-ki merre látott, átugrált a palánkon. A puskás katonával
 1101 VII    |                  felé, ahol a híd van, hanem átugrálunk a patakon.~– De a szoknyád
 1102 XIV    |                    kísértette meg a csatorna átugrását, hanem hirtelen lerántotta
 1103 XXVII  |                  aztán nem sokat könyörgött, átugrott a kerítésen, úgy ment be
 1104 XXXIV  |                       az útját szelő patakot átugrotta, a vadaskert sárfalán keresztülvetette
 1105 XVIII  |                     ember bele ne szakadjon. Átúszni pedig – köszönöm szépen;
 1106 XXVIII |                       szidalom szavaival. Az átutazó becsületes embert, tekintélyes
 1107 XXXVII |                jövendőmondó álomjárót, akivé átváltozik, amint a grófné által lakott
 1108 XXVI   |              megismerte a fiát, még ebben az átváltozott alakjában is. A csoda fogta
 1109 XXIII  |                 megyeházi szobafogságra lett átváltoztatva; hozzátétetvén, hogy „azonban
 1110 XXXII  |                     Adalbert a maga részéről átvándorolt a kaszinó magán étkezőfülkéjébe,
 1111 XV     |                   karddal a Jancsi raportját átvenni.~A fiú elmondta, amit már
 1112 XXXI   |                      felelt rá Manó, s aztán átvéve az inastól a zár alá tett
 1113 XIV    |                   taktikával, a réti patakon átvezető hídnak kerülének, s így,
 1114 XXXIV  |                 társalgást az irodalmi térre átvinni. Jósikának az Abafiját már
 1115 XXVII  |                  hirtelen fordított rajta, s átvitte a textust „az ecetes vízzel
 1116 XIX    |                      víz közéhez, a révészek átvitték a komppal ingyen, csak egy
 1117 XXII   |                     királyi biztosnál. Mikor átvittem hozzá az aktákat a registraturából,
 1118 XXXVII |                gazdasági számadásai gyökeres átvizsgálásába volt elmerülve, mikor betört
 1119 XXIII  |                    az apja örökébe lépett, s átvizsgálta az inventáriumot, akkor
 1120 XXXIV  |                 szemlélete által, mellyel az atya tündökölt.~– A tréfás, népdalontó,
 1121 XXVI   |                    annak a tartozásnak, mely atyád kiegyezéséből reám hárult.
 1122 XXVI   |                     birtokomhoz, amely miatt atyáddal régi osztályigazgató per
 1123 XXXVII |                   Így bízzék az ember meg az atyafiaiban. Ne nálam, hanem a bátyámnál,
 1124 XXVI   |                      Ehelyett, lovagiassága, atyafias jóindulata és igazságszeretete
 1125 V      |                     igyekeznek megtagadni az atyafiságot. Decebál a homlokát összehúzva
 1126 XXVI   |            clarissime átlátta, hogy ettül az atyafitul szóbeli izeneteket küldözni
 1127 XXXIV  |                      jelenleg igen sok lelki atyák vannak a kastélyban összegyűlve,
 1128 XXIV   |                        A lelkemből beszélsz, atyámfia! – s azzal ő is hozzáfogott
 1129 XXXV   |            álláspontját.~– Édesapám! Ezen az atyfiságon bizony nincs mit szégyenlenünk.
 1130 XXXVII |                      mély alt hangját hallja átzengni a hangközlő kürtőn.~– Madame!
 1131 XXIII  |                      a másikból kihúzott egy átzsinórozott függőpecsétes iratot, s
 1132 XXXI   |                    hivatalban tudakozódni az audiencia napja iránt, hát a sötét
 1133 XV     |                    nagy tetszészaj támadt az auditoriumban.~– Jaj, maga kis hamis –
 1134 XXIII  |                     hát! Megtettem! Annak az auditornak, aki ott kotnyeleskedett,
 1135 XXXVIII|                      az.~– Was sagt der Herr auf italienisch? Casto, fara,
 1136 XXXII  |                     leült melléje, ugyanazon Augsburger Allgemeine árnyékába.~–
 1137 VII    |                     áldozattevő papok, olyan augur- vagy druidafélék, egyszóval
 1138 XXV    |                  tartsa a hűségét! Ha ön, az aulikus, képes volna megrövidíteni
 1139 I      |              keresztül. Ezt tennék velem, az aulikussal, az arisztokratával, a pecsoviccsal:
 1140 XVIII  |                    Linné szerint: „cucurbita aurantia”.~– Hahaha! No majd előkeressük
 1141 XVIII  |                    jelentése van a cucurbita aurantiának? – monda Fanfan.~– A betegséget
 1142 XLIII  |                    mint te akkor a cucurbita aurantiával.~Azzal leszállt a mellvédről,
 1143 XXXVI  |                     magatokra maradtatok. Az aurea regula szerint azon a napon
 1144 IV     |                    Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália női szépségek által képviselve.
 1145 XVII   |                      részt nem vett a chasse aux ours-ban. Azt mondták, senkije
 1146 XXX    |                       azonnal visszakapod az Avakum-féle váltóidat; a bírói pecsétek
 1147 XXXV   |              konteszt magad! S meghíhatod az Avakumot násznagyodnak.~…Akik az
 1148 XXX    |                    El tetszett feledkezni az Avakumról.~– Ki a tatár az az Avakum?~–
 1149 XXXIX  |                     Hogyan került oda? Talán avargyőr volt? Vagy talán kunhalom?
 1150 VII    |                 lekanyarodott az útról, s az avaron keresztül bevágtatott a „
 1151 XL     |                legünnepélyesebb ceremóniával avassuk fel, legelőször is egy esküvőt
 1152 XXV    |                      értekezni? A grófot nem avathatni abba a dologba. – Itt van
 1153 XLI    |                      vármegye gyűléstermében avatta fel fényes és hatalmas méltóságába
 1154 XXXVI  |                   Hát a királyok nem ütéssel avatták-e fel a lovagjaikat? Olybá
 1155 XXXIII |                    előkelő világnak, be kell avatva lenni a főrangú családok
 1156 XXXIV  |              franciául:~– Ton pér e boku pér avek.~Manó bámulva nézett szét,
 1157 XVIII  |                  voltál felhasználni a bonne aventure-t, s megalkudtál vele.~– De
 1158 X      |                      Amit én mondok, az mind axióma. Mi okból akarnám én önt
 1159 XXXIV  |                melyik a nagyobb kánoni hiba, az-e, ha valaki a mátkáját ülve
 1160 XI     |                     Hor – ká – Horká; – zi – ázi, kázi, Horkázi! Nagyon jól
 1161 XIV    |                  jöhet a tekintetes úr, mert aznapra elígérkezett násznagynak
 1162 X      |               Decebálra is elragadt. Neki is azokba a titokteljes régiókba csapongott
 1163 XXIV   |                  homorú veretű pénzek, egész azokig a kulcsforma füles pénzekig,
 1164 XVIII  |                  érte három macskát, s aztán azoktól vegyem el. Hiszen ha be
 1165 XXI    |                      a holdat sem látom majd azoktul a nagy házaktul ottan. Kivel
 1166 XII    |                    nem terem minden faluban, azonbelül a dolmánya, mentéje úgy
 1167 I      |                   sok felmagzott gaztól, még azonfelül egynehány tökszár is végigfutott
 1168 I      |                    őexcellenciájának az ára?~Azonközben a gróf egyre sikamlósabb
 1169 XLI    |                    heves záporesőtől pacallá ázott, a lármás dínomdánomba belecsömörlött,
 1170 IV     |                   ékeskedik a falon: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália
 1171 XIII   |                    vigyázzon rá, hogy fel ne áztassa a lábát a sömlyéken.~ ~
 1172 XI     |               lehúzza. „Az nem való! Tagadok aztat.”~Mindig veszekedve jönnek
 1173 XXXVIII|                    urat?~– Én sohasem voltam azúrnál, és sohasem láttam Snopkins
 1174 XXV    |                 főnyeremény százezreit.~Csak azutan, hogy hazakerült, kezdett
 1175 XIX    |             sóhajtott.~– Pedig szeretném, ha azzá lehetnék.~– Minek volna
 1176 XXVI   |                      kocsiládákat a numero 8-ba, aminek az ablaka a nagy
 1177 XXVI   |                    levelet, akinek se bű, se bá nem emberem. Nekem ákombákot!
 1178 XXXIX  |        barangolásaikban elkíséri az a fekete bab, aminek a levét úgy híják,
 1179 XXXIII |                    hidd, hogy én ebben csupa báb vagyok. A művészi feladat
 1180 VIII   |                     párját,~Úgy várja haza a babáját.”~De bíz őtet nem úgy várták.
 1181 XLIII  |                  dúdolták a honvédek:~„Az én babám kis gunyhója~Többet ér,
 1182 VII    |                     el szárazon!~– Ugyan, ne babázz velem! – nyafogott a nagy
 1183 II     |                  elöl megy, utat riasztani a Bábel tornya építői között.~Így
 1184 XLI    |              vármegyében a pompás felvonulás babérkoszorúját Tanussy Decebál és a felesége
 1185 XI     |                 talált fel. Vakandi a kameni bábokon talált runák mintájára csupa
 1186 I      |              tudománya oquale zero. Amellett babonás és együgyű. Nem ül tanácsot
 1187 XX     |                gyolcsgúnyának a majcába. Sok babonát hisznek a leányok. Azt tartják,
 1188 XXI    |                    is odakerüljek a komáromi Babylonba. (A „pavillon” népszerűsített
 1189 X      |                     hogy amíg azt a tudomány bacilusai lepték meg, ő a nagyravágyás
 1190 XIV    |                 mehetnékje volt már a Mántay bácsihoz, szerette volna már látni,
 1191 IV     |                      bizonyítják azok a nagy bádogdobozok ott a kasban. Néha reggelig
 1192 XIX    |                    cepelve a nyalábra fogott bádoghüvelyeket, amikben a mappák rejtvék,
 1193 XL     |                     Hozzátok már hamar azt a bádogot! – kiabált Mántay.~– De
 1194 XL     |                 kiszedve a ladikból a hosszú bádogszelencéit. Manó elszaladt már.~Végre
 1195 XL     |              beharmatozni. Megjött azonban a bádogtok. Benne volt abban ügyvédi,
 1196 XIII   |                    hordanak utána mindenféle bádogtokokat, némelyik akkora, mint egy
 1197 XL     |                     azt a négyszegletű lapos bádogtokot, aminek gömbölyű dudorodás
 1198 XIX    |                látható a falu fényes, karcsú bádogtornya.~Az országúton most szállították
 1199 II     |                    felé az idő.~Hanem ezek a Baedeckerbe való adatok most mind háttérbe
 1200 XXXIV  |                       Socinianus! Patarénus! Baffometista”!~– Hiszen ez amaz egyszarvú,
 1201 XXVII  |                utasítást adott, hogy hajtson Bagamér felé. Ez nagyon megnyugtató
 1202 XXXVI  |                 Istennek, komplett a schwere bagázsi.”~Nem tudtam megtanulni
 1203 XXXVI  |                    megegyeztünk. Ez az egész bagázsiád, amit magaddal hoztál?~–
 1204 III    |                    komornyik meg a szakács a bagázsiás szekérrel az útról, s minthogy
 1205 XVIII  |                rákezdtek a békák brekegni, a baglyok huhogni. Valami világosság
 1206 XX     |                    eresz alatt – a nagyszemű baglyot meg a vedlett anyját.~A
 1207 XXVI   |                      esztendős” diák (vulgó „bagoly”), hanem először is, mint „
 1208 XV     |                      a pandúrhadnagy? Akinek bagolyfejű angyala van! – Minden ember
 1209 XX     |                      a seprűjét, a nyakába a bagolyszemű porontyát, s úgy elrepül
 1210 XIII   |             esztendős koromban subscribáltam bagónak,1 tizennyolc éves voltam,
 1211 XXII   |                     porkoláb, kérni fog tőle bagót. Arról is tartozik gondoskodni
 1212 XXII   |                     börtönt. A raboknak csak bagózni szabad. Majd ha megint feljön
 1213 XXXIII |                  hűséges maradok, hogy semmi bajában el nem hagyom, midőn minden
 1214 XXVI   |                     de Naples ruhában, drága bajadérral a nyaka körül, a fején egy
 1215 XXIX   |                    számíttathatni, akiknek a bájait az évek csak fejlesztik.
 1216 XXIV   |                 erősséget felépítteti, ami a Bajhalmot körülzárja, s azt rendes
 1217 XXII   |                      szer velük temettessék; Bajhalomnak neveztessék! Fiuk, Zákán
 1218 XXXIX  |                      most adják ki javában a bájillatukat a nufár bőrszerű sárga rózsái,
 1219 XXVI   |                       s aztán ennek a bolond bajnak a szerencsés elhárítását,
 1220 XL     |                  uram, lesz a kérő násznagy, Bajnok Márton uram a kiadó násznagy.
 1221 XVIII  |                 déesse! Mi segíteni fogunk a bajodon.~– Csak te ülj le szépen –
 1222 XVIII  |                      diagnózis után tudunk a bajodról ordinálni.~– A legmélyebb
 1223 XXVI   |                  asszony mindezekről a földi bajokról tudomást sem látszott venni;
 1224 XXV    |           régészeivel, ő megküldte a burkus, bajor és szász orientalista tudósoknak
 1225 V      |                       az arany szétgurul. De bajos azt felkapkodni, mert akit
 1226 V      |                  hallani.)~– No, hát gyepre, bajszos! – szólt Decebál, a kis
 1227 XLI    |                      Megveti a szembe talált bajt – és kitér előle.~Hozzájárult
 1228 XVIII  |                tanácsot.~– Ez nem ér semmit, bajtárs – mondta Don Juan – a tejet
 1229 XVI    |                      is azt hiszem – mondá a bajtársa.~– Különben sem maradnék
 1230 XXIX   |                      Decebált felbiztatták a bajtársai, hogy hívja ki vitézi párbajra
 1231 X      |                   róla, hogy az elsíroltakat bajtársaik nyíllövésekkel szokták elbúcsúztatni
 1232 XLIII  |           bombacserép. Mellette, körülötte a bajtársak kibuknak a sorbul, halva,
 1233 XXVI   |                 Olvassuk fel ezt a levelet a bajtársaknak.~Úgy tettek.~Manó felolvasta
 1234 XLIII  |                   nádor-vonalon, rábízta egy bajtársára, hogy egy levelet szegezzen
 1235 XXXI   |                      mégsem követte a kedves bajtársat mindazokba a bolond mulatságokba,
 1236 XXXI   |                 találkozott Manó az ő kedves bajtársával, Ponthay Alfréddal.~– Nos?
 1237 XXXII  |                    bámulják. Hanem, ha olyan bajtársra akadt, akinek az étvágya
 1238 XXVI   |              ellátott henteslegények; fiatal bajtársuk feküdt abban; a koporsó
 1239 IV     |                      nem eresztik el, amíg a bajukat meg nem hallgatja. Ő pedig
 1240 I      |                   egy kis feketére viaszkolt bajuszpár kivételével. Az arcvonásoknál
 1241 XXXIII |                  Vagy a festett hajú? Vagy a bajusztalan? (Ezek között nem a legvénebb
 1242 XX     |                  lássanak itten. Az a fekete bajuszú gróf már hajnalban kitárta
 1243 IX     |                      egy egér; lejött közénk bakafántoskodni. Azt hitte, hogy ha megmondja,
 1244 I      |                    daróc dókát, vastag talpú bakancsot, a nagyságos ellenben everlaszting
 1245 XXVII  |                    paprikás tyúkot, egy üveg bakator és suliguli mellett, csak
 1246 XXVII  |                  közbe-közbe nagyot húzott a bakatorral töltött kulacsból, dalolva
 1247 XVIII  |                   meg egy bérmálásra készülő bakfis: onnan nyírtam ki ollóval.~–
 1248 XXVI   |                 Annak a póruljárt hintónak a bakján megismerte a kocsist meg
 1249 II     |                      a tulinpántos ládákkal, bakonybéli szerszámosok, örmény, rác,
 1250 XXVII  |             elfogadni, de a hajdú leugrott a bakról, úgy unszolta, hogy csak
 1251 XXIV   |                   hasonlatos ahhoz, melyet a baksai halmon találtak Abaújban.
 1252 XIV    |                megint csak visszataszítja, s baktat a többiek után.~Ennél nem
 1253 XXVII  |                   már a hintó is csak lépést baktathatott a szekér nyomában.~Horkázi
 1254 XXVII  |                     az áltust. Egész az első bakterkiáltásig mulattak, akkor lefeküdtek
 1255 I      |             körülmények közt, meghalálozott, Balambér úr pedig még a hat hetet
 1256 I      |                 anyjuk volt. Az öreg Tanussy Balambérnak az első felesége oláhországi
 1257 XLI    |                    azt akarom, hogy a nádori bálba meghívót kapjak. Nekem az
 1258 IV     |                    Dabajkó uram. – Nincs még balek.~A nyalka gavallér is betoppan
 1259 XXVI   |                     adni, hogy a fiával minő baleset történt, minélfogva az a
 1260 XVII   |                    hord, hogy maga is mindig balettlépésben jár, fejét egyenesen emelve
 1261 XXVI   |                kikergette a házából az ilyen balgatag kérdések miatt. Belizár
 1262 XXXV   |          olajfestmény kitűnő művészünk, Kiss Bálint ecsetje nyomán, magát Thonuzóbát
 1263 XLIV   |                   ember, letépheti magáról a báliruhát, akkor kizárva minden élő
 1264 XLIII  |                    hogy az megtántorodott, s baljával a melléhez kap.~– Meg vagy
 1265 XVIII  |                    képek jönnek, a barna egy bálkirályné, a szőke meg egy bérmálásra
 1266 VIII   |                aranycsillag,~Aranygarádicson ballag~Hejje, hujja, hopp.”~Ekkor
 1267 XXVII  |                   hóna alá csapott Bibliával ballagott nagy komolyan a templom
 1268 VI     |                 kiáltá:~– Én vagyok Rézkuthy Baló – szorultában a kicsinyített
 1269 XLII   |                      Minden rigolyái ellen a balsorsnak van valami védelem, csak
 1270 II     |                       gerendákkal; kalapács, baltafok csattog, kopog mindenfelé.
 1271 XIII   |                tizennyolc éves voltam, mikor baltás2 lettem, húsz éves koromban
 1272 XX     |                  mindenki imád, valami olyan bálvánnyá, aki az okos embereket mind
 1273 XXII   |                     ő álmainak rég kergetett bálványa!~Csakhogy ez még nem az
 1274 XXXV   |                 pedig, hogy a Mithras-imádat bálványai hogy keveredtek a magyar
 1275 X      |             Rouisbrook az obi pusztán, a kún bálványok alatt. Itt van. Nem álom.
 1276 XXXIV  |                    Istenének vallása által a bálványokat ledönté, és ezért szenvedett
 1277 X      |                      pusztán elhagyott kabar bálványokon találni. Ha hátulról nézzük,
 1278 XVI    |                              XVI. Emmanuel~– Bálványom! – sugá Decebál a felesége
 1279 X      |                      jász kép” az ősmagyarok bálványszimbóluma; amit Theophilactos a hunnuturgurok „
 1280 IX     |                     egyszer ragyoghat vele. „Balzac, causeuse, kredenc, chiffonier,
 1281 XLII   |                      róla. Ez valami enyhítő balzsam volt a sebhedt kedélyére.
 1282 V      |                    lehet egyre tenni, hogy a bámészkodó siserahad közt bizonyosan
 1283 II     |                    kell titulálni.~– No, mit bámul az úr? – riad rá kategórikus
 1284 IX     |           keresztelte a pap.~– De hát szabad bámulatomnak azon kérdésben adni kifejezést,
 1285 XXXI   |                     következett, hogy milyen bámulatra méltó elmés! Micsoda találékony
 1286 XLI    |                    az bizonyos dolog.~De oly bámulattal senki sem vizsgálja azt
 1287 XXV    |               megértették egymást: a többiek bámulhattak rájuk.~Minden egyes tárgy
 1288 XXII   |                    isznak bort! Pusztulj! Ne bámulj a számba!~Elszánta magát,
 1289 XXXII  |                 Zsenírozta, hogy az étvágyát bámulják. Hanem, ha olyan bajtársra
 1290 XXXVII |                  színlelsz, megállsz, utánam bámulsz, ismerősnek látszik előtted
 1291 XXI    |                grófnak nyitva maradt a szája bámultában.~– Igen! Azt akarom, hogy
 1292 XVIII  |                      A nagy ungok, békák ott bámultak rám a zöld posványból felütött
 1293 XVIII  |              maradtam volna a kőrisfán, s őt bámultam volna, ha végre el nem takarja
 1294 XV     |                       S mit ért kend urbánus bánásmód alatt?~– Azt, hogy csak
 1295 XXVIII |                  diadalérző pártot, ellenben bánat és csüggetegség az alulkerülőt.
 1296 XLI    |                  esküdte: „Sem örömében, sem bánatában soha hűtlenül el nem hagyom!”,
 1297 XXXVII |              szeretem, s megyek vele örömbe, bánatba. Isten veled. Lizandra.”~–
 1298 XXXIII |               mondtad ki ezt a szót? – monda bánatos hangon – látod, ez a szó
 1299 XLI    |                 Tehát haragja nagy! A bút, a bánatot eltemetni hogyan szokták?
 1300 XVIII  |                    készletben. Az, amit Bánk bánban rekommendál Biberach Ottónak.
 1301 XXXV   |                     ezt az ütést soha meg ne bánd, apám.~Decebálban erre még
 1302 V      |                    is elhozta magával a maga bandáját. De az ő cigányai már egyenruhát
 1303 XXVIII |               kullogni a megyeházig, – lovas bandérium oltalma alatt.~Veszett ügyre
 1304 II     |                      a királyi biztost lovas bandériummal fogadni a székváros határán.
 1305 XXVIII |                   hatalom. Lóháton felvonuló bandériumok, urakra szabott népviseletben:
 1306 XIX    |                ebugatta mengyikásának.~S úgy bandukolt tovább a Thonuzóba ivadék;
 1307 I      |          nullifikáljuk. Hanem ahogy a kovács bánik a vassal. Elébb tűzbe dugja,
 1308 XV     |                minden emberrel urbánus módon bánjanak, még a puskáikba is csak
 1309 XVIII  |                     van készletben. Az, amit Bánk bánban rekommendál Biberach
 1310 XXXI   |                  Ellenben főurak és hölgyek, bankárok és nagykereskedők, művészi
 1311 XX     |              vételárra szóló utalványt bécsi bankáromhoz. Hanem azt a tiszttartóm
 1312 XXV    |                    egymillió font sterlinges banknótát kínálja is érte cserébe.
 1313 XXVII  |                     hogy ő most százforintos bankóban gázol!~Akkor azonban magát
 1314 XXVII  |                   krajcár volt: teljes három bankóforint. Manó kivette közüle az
 1315 XXVII  |                      nem hoz be többet nyolc bankóforintnál, azt is a perselypénzből
 1316 XXVI   |         hozzáértethetném is egy százforintos bankónak a csücskéjét, mindjárt kirekednék
 1317 XXXII  |                    Az a makao-szobában volt, bankot adott. Megvárta, míg nyereséggel
 1318 XXX    |                       Akarsz a bécsi nemzeti banktól kölcsön venni?~– Attól nem!
 1319 VIII   |                   kicsikém, tehozzád.”~– Nem bánnám! – kiálta Sára, lefeszegetve
 1320 XLI    |                      a lelkedet! Nemcsak nem bánod ezt, de örül a lelked, hogy
 1321 IX     |                   kit a Mezőségre, kit meg a Bánságba. Pedig egyik se volt többre
 1322 XXXV   |                      volt, s ha ütöttek, úgy bántak velem, mint fiúval. És az
 1323 XV     |             asszonynépet puskaaggyal kezdték bántalmazni, ami sokaknál rossz vért
 1324 IX     |                Király Samunak hítták. De nem bántam én, akármilyen volt is,
 1325 XIV    |           viháncolássá; hisz ezeket ugyan ki bántaná.~– No, menyecskék! – kiáltott
 1326 XIX    |                     Ha bántani akarnál.~– Én bántanálak – téged?~– No, ha meg akarnál
 1327 XX     |                      hagyjalak magam helyett bántatni?~– Mit bánthatnak énrajtam?
 1328 XX     |                      helyett bántatni?~– Mit bánthatnak énrajtam? Én leány vagyok.
 1329 III    |               megbánt, az a király személyét bántja meg.~Rézkuthy úr e hatalmas
 1330 XXXIX  |                      sem tudna legelni, mert bántják a bogarak. A pásztorok alig
 1331 XXI    |                     én meg mást. Így meg nem bántjuk egymást.~– Eredj már a kutyáidhoz,
 1332 XIX    |                    labdával, aki titeket nem bántott?~– Az nem a kutyák gondja!~
 1333 V      |                      az ivóteremből? – Talán bántotta a nömös harag, hogy itt
 1334 XXII   |                    kötve. Hogy az egerek nem bántották, azt valami arcanumnak köszönheti,
 1335 XIX    |                    No, jól van, ne sírj, nem bántottalak. Te sem vagy garabonciás
 1336 XV     |                    hajdúknak, hogy senkit ne bántsanak, minden emberrel urbánus
 1337 I      |                  mással, mint a kuruzsló vén banyákkal: ezek a belső titkos tanácsosai. –
 1338 XXXVI  |                   kegyelemkenyéren megvénült banyának is van büszkesége!)~– Aztán
 1339 XXXVI  |                  útjára! – utasítá el Manó a banyát. – Nem akarom, hogy az anyám
 1340 XIX    |                másutt meg a som, tavasszal a baraboly, eső után a tinóru-gomba
 1341 XXXIX  |                   van, hogy őket már pusztai barangolásaikban elkíséri az a fekete bab,
 1342 XXII   |          poltronságot nem tettem volna fel a barátaimról.~– Ne haragudjék, urambátyám!
 1343 XIX    |                    csak egyre kérlek, kedves barátim, édes bátyáim, ne szóljatok
 1344 XXXVI  |                     Manó nevetve biztosítá a barátját, hogy az ő kedvese éppen
 1345 XXXIV  |                    volt ez? – kérdezé Manó a barátjától –; te felköszöntöd azt az
 1346 XXIII  |                  kezet szorított a hivatalos barátjával, a főfiskussal. – Aztán
 1347 XIX    |                 cserhajú, kantalup, vérbélű, barátmagú; nem őrzi már senki, hiszen
 1348 IV     |                    fizettünk érte a minorita barátnak, aki tavaly itt járt, s
 1349 XI     |                   hogy Vakandi és Horkázi jó barátok. De sőt gyűlölik egymást,
 1350 XX     |            Debrecenbe, akkor megcsalnám a jó barátomat, s az hiába várna rám az
 1351 IX     |                   szemekkel tekinte a kedves barátomra.~– De hát, kedves barátom!
 1352 IX     |                     kanapéra maga mellé a hű barátot.~– Tudja, mikor én fiatal
 1353 XXXIV  |                    mégis belediktálták. A jó barátságért, a viszontlátás örömére!
 1354 XXI    |                   riasszák; hozzászegődöl, s barátságosan beszélsz vele. Ha kérdezi,
 1355 XXXII  |                     Don Juant. – Én egy nagy barátságra kérnélek téged. Tudod, hogy
 1356 XXXIX  |                     a kígyóktól, megszokta a barátságukat még a Styx szigetén; csak
 1357 II     |                   mert aki ki próbál térni a barázdából, úgy odaragad a degetbe,
 1358 II     |                      utcán éppen a csatornát barázdolva haladt egy fakó szekér a
 1359 IX     |                    kit a Szilágyságba, kit a Barcaságba, kit a Mezőségre, kit meg
 1360 XXV    |           Szilágyságban lakik, a legutolsó a Barcaságban. Ne tessék utána fáradni.
 1361 V      |                 furkósbot, hanem kard, harci bárd, lobogó; s az a két alak
 1362 XIV    |                   megnőni. Mit Botond a maga bárdjával! Ezt a rézkaput törd be,
 1363 XVI    |              betekinteni. A durva parasztnép bárdolatlan elméje megértette e képet,
 1364 XLII   |                     fiskálisával, hogy ő nem barikádot építeni jött ide; hanem
 1365 VIII   |                     elkezd dalolni, gyönyörű bariton hangon, s olyan érzéssel,
 1366 XXVII  |                   kedve a virágzó iharfák, a barkázó jegenyék helyett a teleírt
 1367 XXXVII |            házmesternének meg van tiltva azt bárkinek is kinyitni. Nappal pedig
 1368 XVI    |                      Azzal hóna alá csapva a barkócabotját, eldörmögé magában az utolsó
 1369 XXIV   |        reverendájában! – Olyant, mint ezen a barkócaboton van?~– Éppen olyant!~– „
 1370 XV     |                   egyik kezében szorította a barkócabotot, a másikban az Emmácska
 1371 XII    |                    Az a bizonyos hitregebeli barlang, ahol Boreas őrzi a szeleket
 1372 XLII   |               elesett vagy felakasztották.~A barlangi életre elég jó oka volt.
 1373 XXXIV  |                   akik elhagyott romok közt, barlangüregekben, sírboltok pitvarában tartották
 1374 XXXV   |           készültséget, mely mellett a világ bármely civilizált országában megélhetek: –
 1375 XXX    |                   Keress a számomra kölcsönt bármi áron.~Ezzel az ultimátummal
 1376 XVII   |                 marad. Nem enged a sátánnak, bármilyen kísértő alakban jelenjen
 1377 XXXVII |                  Lizandra arca ki van festve barnapirosra; kockás zöld kendő vagy
 1378 XXXII  |                     a haját hol szőkére, hol barnára, hol gesztenyeszínűre festette,
 1379 VII    |                   mint hosszúkás, aranyozott barnás arcszín, amin uralkodik
 1380 XLIII  |                   nád, Szorítsd hozzád azt a barnát!” S olyankor aztán visszagondolt
 1381 XLII   |                   műkedvelő diákok részéről! Barnumi humbug!…~Nem beszélhette
 1382 XLI    |               férjhez ment a méltsás Belizár báróhoz. Pedig ugyan nagy lakadalom
 1383 XLIV   |                 szégyenfoltot talál ejteni a bárói címeren. Il est mort.~Mégis
 1384 XXXIX  |                 közelgő veszélyt. A menekülő barom idehozza magával a két fenevadat.~
 1385 II     |                 szekereket is megállítják. A baromtorlaszon nem lehet keresztülgázolni.
 1386 Uto    |                    alig tud mozogni. Belizár bárónak azonban most is olyan fekete
 1387 XXXIV  |                     Ohó! Mennyi kontesz, hát baronesz van Pozsonyban: nobel bálban.
 1388 XXIX   |                     szerint pedig joga van a báróságot megkívánni.~Ennek alapján
 1389 XXIX   |              egymással. Azért, hogy az egyik báróvá lett, hogy a kormánypárthoz
 1390 XLIV   |                   Ponthay Alfrédnek: ágyúra; barrière a két Dunapart. Bizarr ötlet.~
 1391 XXXVI  |                      vagy, s ha megkaphatom, bársonyban köttetem. Hahaha! Daróc
 1392 XIX    |                     iszákot; a pájdli fekete bársonyból van, s az egyik oldalán
 1393 XII    |                alatta meg a sötét gránátszín bársonydolmány, beleszőtt aranyvirágokkal,
 1394 XLIV   |               pázsitra – abban a szép fekete bársonyruhában.~
 1395 XXVII  |                     egyházfi odahozta a fakó bársonyzacskót hosszú nyélre kötve, s kirázta
 1396 XXIII  |                     betömöm a száját ezzel a bartwisch-sel.~– Igazán azt mondtad?~–
 1397 XVII   |                       Mi volt? – sürgeté Gil Bas.~– Mikor Párizsban járt
 1398 XLIII  |                  tűzveresen az alkonyégbe, a bástyafokon dúdolták a honvédek:~„Az
 1399 I      |                 éppen az ablakai előtt van a bástyán egy óriási vén akácfa, ami
 1400 XXIV   |                   Tanussy Decebál kezdeni?~– Bástyát építtetek körülötte – monda. –
 1401 XVIII  |                 rablókat, tüntesse ki vitézi bátorságát, s akkor aztán a megszabadított
 1402 XXXVII |                 Herceg! – szólt a nőoroszlán bátorságával lépve a kolossz elé Sáromberkyné. –
 1403 XX     |                   gondoltam. Ilyen szemtelen bátorsággal csak egy leány léphet föl
 1404 IX     |                    veszedelmes indulat, amit bátorságnak neveznek, s aztán, hogy
 1405 XVIII  |                     aztán a lábamba szállt a bátorságom, hazafutottam azon az úton,
 1406 XXXV   |                asszony erre haragjának egész batteriáját engedé működésbe jönni.~–
 1407 XXXVII |                        Diable! – Nous sommes battus et volés! – Hisz azt ellopták
 1408 XXII   |                magamat.~– Csakhogy megelőzte bátyámnak az önfeljelentését egy előzetes
 1409 XXXVII |               atyafiaiban. Ne nálam, hanem a bátyámnál, a Don Juannál keresse a
 1410 V      |                  erszénnyel térek haza, mint bátyámuramat.~Ennél érzékenyebb sértést
 1411 XVII   |                    vetődik oda a mi Don Juan bátyánk. Meghallja ezt a csodát,
 1412 XLI    |                     hasonlított oly nagyon a bátyjához. Amíg annak az arcán az
 1413 XLIV   |                 természetes! Tanussy Belizár bátyjának a fia, Tanussy Belizár feleségére
 1414 XXVIII |                    gyónni jár; Belizár meg a bátyjárul, hogy az zsidó: azért jár
 1415 XIII   |                     Jancsi pajtásnak már két bátyját fogták el a verbunkosok;
 1416 XVII   |                     szeretné ezt a valamit a bátyjától eltanulni. Ha az a lábát
 1417 XIX    |                 Lizandra.~– Az ám. Valóságos batyubál. (Mesélt ő néha ilyenről
 1418 XIX    |                     a csücskéjét látta meg a batyuból kikandikálni, egy hímzett
 1419 XIX    |                     rajtad, majd viszem a te batyudat. No, add ide. Zálogul.~Manó
 1420 XXVII  |                     annyival könnyebb volt a batyuja, hogy nem volt több annál
 1421 XIX    |           szerénykedve ajánlá fel, hogy az ő batyujában volna egy kis cipó, még
 1422 XX     |                      mondta el.~– Még az úti batyum is ott van, azért is vissza
 1423 XX     |                    Itt a leveletek; add ki a batyumat.~– Hát mi bajod most?~–
 1424 XL     |                  tetővel, mint a Szent Péter bazilikájának kupolája. Kápolnát nyitott
 1425 IX     |                 örökkön-örökké.~Sára asszony baziliszk szemekkel tekinte a kedves
 1426 XLI    |               belőlük.~– Hej, ha én ezt most beadhatnám valakinek!~Az a valaki nem
 1427 XXIX   |          megmagyarázta a feleségének. – Ha ő beadja a derekát, akkor veszve
 1428 XXXIV  |                      állok.~– A lemondásodat beadtad már?~– Azonnal, amint megtudtam,
 1429 XXVIII |                  befolyásának köszönhető), s beállítottak egész csapatostul a tűzhalmi
 1430 XXXVI  |                      emeleten még nem voltak beállítva az ablakrámák, s az egész
 1431 XXXV   |                míveltségnek és szabadságnak. Beálltam mendikásnak. Vétenék az
 1432 XXXIV  |                   nid wahr, ist bogár Sohn? (Beau garçon.)~Azzal megkapta
 1433 XV     |               fegyveres hatalom időszerűtlen beavatkozása okozta a támadt zűrzavart,
 1434 V      |                      szájtátó csőcselék mind bebámulhatott a nagy ivóterembe, s nézhette
 1435 XXXIV  |                     orcáját: „mon cher petit bébé!”, s azután még complimentet
 1436 XXVIII |                 számukra, s egy egész csapat bébillér; Sára asszonynak volt nagy
 1437 XXIX   |               francia gróf Crouy okiratokkal bebizonyítja, miszerint ő az Árpád-ház
 1438 XL     |                    földre. Akkor aztán, hogy bebizonyítsa, mennyire épek a lábai,
 1439 XXII   |                      volt az a Zákán?~Az már bebizonyult tény, hogy az ősi oklevelek
 1440 XX     |                 leeresztette a csapóhidat, s bebocsátá a Böskét.~– Tyühühüj! Kisasszony! –
 1441 XXXIV  |                 ajtaján. Szavát megismervén, bebocsátották. Sára asszony szintén fel
 1442 XXXVII |               látogató csak ezek alatt nyert bebocsáttatást.~Sáromberkyné ezúttal nagyon
 1443 XL     |                   növelt a maga dicsőségére, beboltozott hatalmasabb tetővel, mint
 1444 II     |                     füstfelleggel lett volna beborítva. A kocsisának a dolmánya
 1445 XXXIV  |                     egy javasasszony a lábát beborogatja, de legtöbbet használ ennek
 1446 XIX    |                     teste a fiúnak, hirtelen bebújt az ágyba, fejére rántotta
 1447 X      |                 éppen önre nézve bír nagyobb beccsel, mindazon kincseknél, amiket
 1448 VII    |                    név csak az Emmánuelnek a becéje.~De hát micsoda furcsaság
 1449 XXVII  |              egyetlen fiutódját bekergetni a bécs-újhelyi császári királyi katonatiszti
 1450 XXVIII |                  megkísértik az ellenfeleket becsalogatni a tanyájukba, elcsábítani,
 1451 XXV    |                      kincs igazi kincs, de a becsár harmadrészében fizetni kell
 1452 XXV    |                meggondolta, hogy ha ő most e becsárbul kifizet 160 ezer forintot,
 1453 III    |                      szobában.~Adalbert gróf becsengette a szolgálattevő hajdút,
 1454 XXII   |                      tudós szedi ki belőle a becsesebb iratokat, mint ha a sajtos
 1455 I      |                    császári udvarból.~– Sőt, Bécset is el kellett neki hagyni,
 1456 XXV    |                      elfogadom azt hivatalos becslés gyanánt, viselem a vele
 1457 XXV    |                      itt van a leghitelesebb becslő.~Azonnal vezette az urakat
 1458 XXV    |             kamarától csak nem jött le még a becslőbiztos, a vármegyeházánál vasajtó
 1459 XXIV   |                    letétessék, amíg a kamara becslőmestere megérkezik.~Decebál ráállt
 1460 VIII   |                  minden ember előtt ócsárol, becsmérel, s te azt elhallgatod, még
 1461 XXIV   |                   leküldené a maga hivatalos becsmesterét, hogy határozza meg az értéket:
 1462 XXX    |                      elé levett kalappal! Én Bécsnek nem lehetek lekötelezettje.
 1463 X      |                     a sasok, ha vezér nélkül becsődülnek a gyűlésterembe, és senki
 1464 XV     |                     legény, mint te.~Ezalatt becsörömpöltek a parasztdeputáció szekerei.
 1465 XIX    |              tarisznyát, s letérve az útról, becsörtetett abba a nagy erdőbe, mely
 1466 XXXVIII|                    világgyűlöletbe, mutatóba becsomagolt néhány legcsodálatraméltóbb
 1467 XXXIV  |                  édesapám, volt benne részem Bécstől idáig, a bölcs dolgokat
 1468 VII    |                    hanga volt.~– Milyen nagy becsületed lenne ezért a szép áltus
 1469 XIX    |                      rá – mondá Fanfan.~– Én becsületemre fogadom, hogy nem szólok
 1470 XXIX   |          következtetést.~– Sokat. Mindent. A becsületet.~– Hogy lehetne az?~– Előkerült
 1471 XXXVII |                    lovagias úton elintézendő becsületkérdésben velem holtartózkodása helyét
 1472 XXXI   |             megmondod.~– Megmondom igazán.~– Becsületszavadat rá.~– Azt.~Kézszorításos
 1473 XVIII  |                    Esküszöm az égre s lovagi becsületszavamra. Ha pedig meg nem hallgat,
 1474 XLIII  |                    Tanussy Emmánuel az adott becsületszavát megszegte, felszólíttatik
 1475 XIX    |                történetről senkinek. Adjátok becsületszavatokat rá.~– Én megígérem, de becsületszavamat
 1476 XXXI   |                     Nos? Láttad? Ráismertél? Becsületszó! Mondj igazat!~– Igen. Ő
 1477 XXXIII |                     fajtája a csalásnak, ami becsületünkre válik – nekünk, lányoknak.
 1478 XX     |                      akarok lenni, azt előre becsülhetem. Felébredt már édesanyád?~–
 1479 XX     |                   sőt mondhatom, hogy nagyra becsüllek. Először azért, amit tettél,
 1480 V      |                 éneket (amit én olyan nagyra becsülök, igazi demokratikus zsolozsma, „
 1481 XXXVI  |                         Tökéletesen ilyen!~– Becsülöm az eszedet. Nem is ér az
 1482 XII    |                     azokat százezer forintra becsülték.~És az a biztos nonchalance,
 1483 XXI    |                    engemet az urammal együtt becsukasson Komáromba. Hej, ha én azt
 1484 XXII   |                   nagyon népszerű dolog volt becsukatni. Haj, milyen port fog az
 1485 XXII   |                      az.~– Azért sem megyek. Becsukhatnak, de meg nem juhászíthatnak.
 1486 XXXIII |                      arra való, hogy az alvó becsukott szemmel is megismerje a
 1487 XXXIV  |                       hogy engem is rendesen becsuktak az egész classissal együtt,
 1488 II     |                    bejárat alá, a kaput újra becsukták mögötte, a rongyos művész
 1489 XLI    |                     Vitte, ragadta magával a becsvágy, a harag, a csalódás, a
 1490 XLI    |                   más tér nincs fennhagyva a becsvágya kielégítésére, mint a társaságban
 1491 XVII   |                     anchidiablesse Pelinetta becsvágyát. Ez rá nézve valami ínyencség:
 1492 XXXIX  |                       Ezt csináljátok utánam bécsvárosi, pestvárosi kisasszonyok!
 1493 XXVIII |                 versenynyargalása, itt-amott bedöntenek egyet az árokba. A fiatal
 1494 XXIV   |                     a fejéről, amint az első bedugott fáklya világánál az üreg
 1495 V      |                    onnan kívülről a piacról, bedugva fejét az ablakon, elordítá
 1496 XI     |                     írással van tüzes vassal beégetve. Horkázi azzal fenyegetőzik,
 1497 XXXVII |        tejeskantákkal a kezében minden kapun beénekel; máskor mosónő lesz, aki
 1498 XII    |               vezette őket a királyi biztos. Beeresztette őket a kapun; de csak azért,
 1499 XXXVI  |                      az egész mesterséget, s beéri hétszámra sült hallal meg
 1500 XIV    |               Példáján okulva, a harmadiknak beérkező csendbiztos nem kísértette
 1501 XLII   |                     ember kénytelen annyival beérni, amennyit otthon talál.
 1502 XXVIII |               rohantak be a városba; de mire beértek, már akkor a Belizár házának
 1503 XLIII  |                álljon ott addig, amíg vagy ő beesik rajta, vagy az a másik.