10-allha | allig-asztr | aszu-beesi | befag-birha | birja-burgb | burko-csend | cseng-dezsm | diabl-egyfo | egyha-elker | elkes-elveg | elveh-eszbo | eszec-feldo | feldu-felvi | felvo-folyo | folyt-gondo | gondv-halad | halaj-hegye | hegyg-hozza | hozzu-ird | irgal-juhny | jukke-kegye | kegyu-kiako | kiall-kiski | kisko-kozel | kozep-kvart | kvera-legye | legyi-lopoz | lopva-megbi | megbo-megok | megol-mentv | menya-muvet | muzeu-nyekk | nyele-ossze | osven-palac | palan-pimpo | pince-rabon | rabor-rikol | ringa-sevre | sexen-szala | szalf-szere | szeri-tagad | tagba-teleb | telei-tolcs | tolgy-tuzhe | tuzif-vadlo | vadlu-velle | velte-vissz | visz--zuzva
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
3504 XXXVII | mit ír a kicsike? – Ohó! – Diable! – Nous sommes battus et
3505 XXXVII | nem láttam.~– Par tous les diables! Ez szép dolog volna.~Azzal
3506 XI | éppen olyan vad sarmata a diaconus: megtestesült russophil.~
3507 XXXIX | hangafabokorba. Az egyik farkas diadalcsahintással rohant feléje egyenesen,
3508 XXVIII | aztán lelkesedés lepi meg a diadalérző pártot, ellenben bánat és
3509 XXVIII | hódítani, koszorúzápor, diadalkapu, zeneszó, díszlakoma minden
3510 XXIV | Salmanassár király! – üvölte diadalmámorában a főpap, s jobbra-balra
3511 XIV | nagy hatalmas emberek. A diadalmas torkok, akik teletrombitálnák
3512 XVI | kivirradtig.) Fölkelt a helyéről, diadalmasan mutatva a leírt névre, s
3513 XXVII | S az éreztette is vele a diadalmát, a győztesek szokott impertinenciájával.~–
3514 XXVI | De Tanussy Manó megadta a diadalnak az árát. Egy tűzfal, aminek
3515 XXIV | bőséges vadászlakoma várt a diadalnap hőseire.~A tudósok ellenben
3516 XXIX | toilette-ek, volt nemes verseny, diadalok. Sára asszony Dorkó nénőt
3517 XVII | solójával olyan frenetikus diadalokat aratott.~– Mi az, mi az? –
3518 XL | a karjára, s vitte nagy diadalommal. Igazi ősemberek, akiknek
3519 XXIII | fityegője volt. Arra nagy volt a diadaluk. Azt mondták, csak azért
3520 XLI | egész országon szerte. Egész diadalút volt az. A nemzet minden
3521 XXIV | csontváz koponyáját ékesítő diadém és a nyakcsigolyáit körítő
3522 XXIV | nyugtatva az asszonyi alaknak diadémövezte koponyája, az aranyfátyol,
3523 XXXI | bal paré-hez kölcsönvett diadémokra van szükség. Ez csak ürügy.
3524 XXIX | egymásra következő pozsonyi diaeitán, bár ennek a szerepnek a
3525 XXIX | változtatta a gazdáját, – a diaetai kaszinók asztalánál.~Itt
3526 I | meglehet azonban, hogy csak diaeteticai okokból szoktatta magát
3527 XVIII | nélkül, mert csak a tökéletes diagnózis után tudunk a bajodról ordinálni.~–
3528 XXVII | jó cimbora volt; biennis diákból került ide, s aztán itt
3529 XXVI | célszerű voltát. A tűzoltó diákcsapat nem kerülget egyik utcáról
3530 XXXIV | előtt jól ismert alak a diákéletből, az ő diákkorában contrascriba
3531 XLI | atlaszbéléssel.) A debreceni diákénekkar lejön, a szünóra alatt a
3532 XIX | bámulva. – Ezért téged a többi diákgyerekek mind úgy fognak ám csúfolni,
3533 XXVII | ténfereg egy egész kollégium diákjai között! Hát nem szégyenli
3534 XXVI | az aranymondása, amivel a diákjait lepirongatta: „Mindig mondom,
3535 XXXIV | alak a diákéletből, az ő diákkorában contrascriba volt a debreceni
3536 XXVIII | lebecstelenítését; nem volt olyan diákkori excessusa, hogy vissza ne
3537 VII | colloquium, képezik az akkori diákocskák tudománytárházát.~Jaj, ha
3538 XXVI | legelőször is magukra az énekes diákokra gyakorolta nevettető hatását;
3539 XXXIV | per tu szólítani, s még a diákoktul kapott gúnynéven nevezni: „
3540 XXVII | ndörgős menkű! ’Sz ez az én diákom! Hát quid ergo vigyorgó!~
3541 XXXIV | éppen akkor jött ki rajta a diakonus; harangozni kellett neki
3542 XXXIV | hogy kikiabálhatott rajta a diakonusára, aztán meg a savanyúvizes
3543 XI | ottmaradott élő lelket, a diakonust, akinek a funkciók végett
3544 XXXV | kedvéért a vitatkozó ellenfél diapasonjára.~– Nem akarom a vakon hívő
3545 XII | mert úgy sem értené meg: „a diarium kérdés”. Tuhutum vármegye
3546 XXIX | nyomait nem is találjuk a diariumokban. A hajdani rendi országgyűléseknél
3547 XI | eredetét, szokásait, mindenféle dibdáb népek között; Horkázi úr
3548 XXII | birkát csináltam.~– Non hoc dico. Nem azt mondom. Fecisti
3549 XX | jól először életemben! – dicsekedék Lizandra.~– Hogyhogy? –
3550 XXVII | amilyennel senki e világon nem dicsekedhetik. Mert hogy minden debreceni
3551 X | Tanussy Decebál! Vajon hányan dicsekedhetnek még széles e Magyarországon
3552 XVII | rendkívüli szerencsével dicsekedhetünk a vadászati expedícióban.~–
3553 X | bécsi császári kincstár dicsekedik.~– Ezt énnekem meg kell
3554 XL | forgott. Lizandra pedig dicsekedve kiáltozott:~– De hát nem
3555 XVI | egymásnak a latorságait, s dicsekesznek a magukéval.~A legvisszataszítóbb
3556 XXXIV | mellől és eléje szaladt, dicsekvőn kiáltva németül, franciául.~–
3557 XLII | érdemes követének azt a dicséretes szokását, hogy szeret a
3558 XXVII | karzaton rázendítette a „dicséretet”.~„Ordítsd, óh, oroszlán,
3559 IX | asszonyság büszke volt erre a dicséretre.~– Lássa! Így védelmezi
3560 XXXIV | hogy az anyja az énekéért dicséri meg, s sietett neki franciául,
3561 XVI | azt nimbusz veszi körül. Dicsérik egymásnak a latorságait,
3562 XXXIV | szemtől szembe nyakon-pofon dicsérjek: arra nem visz rá a lelkem.~
3563 XXXV | hívattalak, mintha meg akarnálak dicsérni – kezdé Decebál a pirongatoriumot. –
3564 XXXIV | Holnap, vasárnap „Téged Isten dicsérünk” lesz szokás szerint a templomban.
3565 XX | emleget, akit az ország dicsőít, aki a hatalmasok fölé emelkedik,
3566 XL | mérnök cubicus elevatióra a dicsőítést. – Ilyent csak a tündérmesékben
3567 II | voltak.~– Ez a nap, mely dicsőségbe borul… phi! phü! a keserű
3568 XXVII | elmondani odahaza, hogy micsoda dicsőségben részesült a mi Emmácskánk
3569 I | látta a pontaligeti park dicsőségeit, azt a szíves házigazda
3570 XL | saját keze növelt a maga dicsőségére, beboltozott hatalmasabb
3571 XXIV | csontváz korukban is mily dicsőségesek.~– Azért hívtam önt legelébb
3572 II | gróf nem állhatta tovább a dicsőséget, közberivallt a selyemkendő
3573 IV | De nem is ez képezi a dicsőségét a Régi Napnak, hanem az,
3574 XXII | éjjel alig tudott aludni – a dicsvágy ábrándjaitól, no meg az
3575 XI | Akkor „penig” következik a didaktikus correpetitio. Az Emmácskát
3576 XXXVII | felvilágosítást adni.~– A Dierndl benézett ide korán reggel,
3577 XIII | választjuk a vármegyét, meg a diétát! Mink hozzuk a törvényt;
3578 IV | delet, hogy halbírozzuk a differenciát.~Móric úr egészen komolyan
3579 XIV | úr biztosítja, hogy azért difinyósan fog sikerülni az examen.
3580 XV | alkalomnál az elébbvaló dignitás, vagy az alispán? Ezt törvényeink
3581 XXXI | beszélgetésnek az előre letett díja tíz louis d’or; ez közönséges
3582 XVIII | nyerje el a hála megérdemelt díját.~– Köszönöm szépen az ajánlatot! –
3583 XXVI | szállj perbe énvelem!”~– Ne diktáljon maga most itten zsoltárokat,
3584 XXVII | kotyogósból is hagyott magára diktálni egypár húzást, amitől mind
3585 XL | mit mondjak?~– No, majd én diktálom. „Én, Sáromberky Lizandra (
3586 XI | s krétával rajzolni rá a diktált betűket, ami ha nem akar
3587 XV | mit ír; a tudós mester diktálta betűnként.~– No! H, O, R,
3588 XIX | Amennyire a szem ellát, csupa dinnyeföldek; az ősz vége felé tele elkésett
3589 XXVI | nem engedi felváltani.)~A dinnyét azonban még csak most ültetik,
3590 XIX | bor van abban) nehogy a dinnyétől vérhast kapjon a szegény
3591 V | kevesebbet hozta, az fizeti a dínomdánom árát.~– Állom a fogadást.
3592 XLI | pacallá ázott, a lármás dínomdánomba belecsömörlött, a cimborákkal
3593 XIX | szép terebély platánok, diófák; az út vége egy nagy erdőben
3594 XIX | asszonya elébb szárított diófalevelet, tömjéngyantás életfaágat
3595 XIX | mohából volt az vetve, keverve diófalevéllel, meg kakukkfűvel, fehér
3596 I | fizették, s az amerikai dióhoz meg éppen csak úgy juthatott
3597 XXXVII | megcsendülni. Akkor aztán odaült a „Dionys fülébe”. De soha a grófné
3598 XL | voltál, aztán odajöttél a dioptra elé alkalmatlankodni, azt
3599 XXV | felhajhászni. Azt ott találta a dioptrája mellett, földet mért.~–
3600 XXVI | a sok drága jó pogácsa, diós kalács, sonka, kalbász s
3601 V | abból a harmincnegyediki diószegiből.~– Elég jó az a daruknak!
3602 V | hegyaljait isznak. Öcsémuram diószegije csak hűtőnek való, hogy
3603 IV | híjják a 34-iki bort, a diószegit.~Megint egy új szekér döcög
3604 V | voltak töltve a dézsák, félig diószegivel, akkor előhozták a Decebál
3605 XXXVIII| olasz mogyorót egy furcsa diótörőben. A diótörő mintha csak az
3606 XL | ügyvédi, papi és mérnöki diploma szépen egymásra fektetve.
3607 XXXIV | szívelték. Így van ez a diplomáciában! A szakács sem engedte semmihez
3608 I | határral, ne értene-e a „nemesi diplomáciához” még jobban, hogy egy vármegyét
3609 XXXVII | őkelme államtitkokba és diplomáciai pletykákba is bele szokta
3610 I | tudta kezelni a paraszt diplomáciát, hogy egy egész falut rá
3611 XXII | akkor ugyanott megkapta a diplomáját; ha pedig megbukott, akkor
3612 XXIX | Republikánus volt a trónpraetendens diplomájával a zsebében.~Azt a Thonuzóbával
3613 I | csak az olyan finom érzékű diplomata, mint őnagysága, bírja ésszel
3614 XXXI | magas állású főtisztek és diplomaták is egymásnak adják a Bástya
3615 X | gyűlésterembe, és senki sem dirigálja őket. Decebál előszobájának
3616 XV | között kellett ülni. Azok dirigálták ketten kétfelől, hogy üljön
3617 XXI | nem? Decebálnak kellett dirimálni a kérdést.~Sára asszonyban
3618 XXVI | Neki szüksége van arra a disciplinára. Te azonban ki fogod magadat
3619 XXVI | Anélkül nincs harmónia. Ha a diskantusból akarna a tekintetes asszony
3620 XXII | Felét sülve, felét főve. Nem diskurálunk egymással!~Makacsul megmaradt
3621 X | egész társaságot, kedélyesen diskurálva, s hogy a felesége egészen
3622 XXI | debreceni kollégiumról folyt a diskurzus. Nem volt már titok, hogy
3623 XXXVII | tervezve volt, úgy tartotta diskurzussal, hogy a tejesleány után
3624 XXVII | Szerencsére nem lehetett a diskurzust tovább folytatni a templomban,
3625 XXI | sok.~Efelett aztán élénk disputa támadt, hogy sok-e vagy
3626 XXIV | régiségtől, azok fölött hadd disputáljon. De nekünk azt a hártyára
3627 XXIV | szentélybe, s rögtön elkezdtek disputálni. A hajdankor ismeretlen
3628 XXXI | Adalbert gróf olyan kedélyesen disputálta bele a fiatal hadnagyba
3629 XV | archaeologico-philologiai dissertatio morotvái közé húzta be magát,
3630 XXXV | hogy itt most tudományos dissertatiót lehet tartani. Védelmezni
3631 XXXV | vallás nélkül? Egy scopa dissoluta! Azért tanuld tisztelni
3632 XVIII | rosszul mértem ki az időt és a distanciát, a löveg gyorsan repült,
3633 III | őfelségéhez vagyunk hivatalosak díszebédre, a kardunkat akkor is a
3634 XLII | régiségtára. Ez még ott díszelgett egész pompájában. Az ősök
3635 VIII | agyarkodás, ami a majompofának a díszét képezi, egyesülve az emberi
3636 XLI | közönség közé, hogy Decebál díszhintaját négy fekete mén fogja húzni,
3637 XLI | kocsigyárosnak, hogy ne küldje a díszhintót; adja el feleáron akárkinek;
3638 X | öltözeteket, a kalpagot, a díszkardot, a panyókamentét, amiket
3639 II | otthagytak a népnek, ott voltak díszkovácsok, rögtön vertek fel más ezüstpatkót,
3640 XXXI | látogató, annak különös diszkrét módon tudtára adatik, hogy
3641 XXVIII | koszorúzápor, diadalkapu, zeneszó, díszlakoma minden állomáson.~Hát még
3642 III | fő-fő dolog, szerencsésen a díszlakomához való cókmók.~– No, illustrissime –
3643 XLI | sallangos szerszámmal, két hajdú díszmagyarban a hátulsó bakon, egy elöl
3644 XXIV | a legpompásabb mintája a díszmagyarnak; németek és a legjobb lovasok;
3645 VII | hogy „pikó”, a pápaiaknál a díszneve „szatyi”, az enyedieknél „
3646 XXII | könyvről a külső táblát, mely disznóbőrbe volt kötve. Hogy az egerek
3647 XXVII | amshasspandok! A kisasszony disznófejűvé változott!~– Ki cselekedte
3648 XXVI | Egy Tanussy Emánuel a dísznóhajcsár öreganyja mellett kornyikál
3649 II | keresztülgázolni. Az országút megtelik disznókkal. Azoknak az az út tetszik
3650 XXVII | változott!~– Ki cselekedte ezt a disznóságot? Héj Jónás! Hajdú, áruló
3651 XXVIII | tudnak a fehér tollasok disznószívet verni, hogy előjöjjön a
3652 XLI | fiatalság számára készített díszöltönyök hónapokig tartó gondot adtak;
3653 XLI | Tanussy bárónő vagy. A püspök diszpenzációja a formaságokat megrövidíti:
3654 XII | idefárasztani? Azt a szép díszruhát felvenni?~Senki sem értette,
3655 XXV | trágyahalomra nyíló ablakú díszszobában. Mr. Snopkins megértette
3656 XXXIV | ajtaján: az volt a táltosnak a díszszobája. Mikor volt ez kimeszelve?
3657 XIII(3)| Hosszú rend jön utánam ugyane díszt keresve.”~
3658 XXXVI | el ne maradjon. Nálam egy disztichon kiadja, de őnála hét soros
3659 XXVII | kényes filológ volt.~– Nem disztó az, hanem gyesznó.~Tánczos
3660 XVII | vendéglősöket, akiknél a diva szállva volt, s mikor az
3661 XXX | szultáni büszkeséggel a divánja alá rakja, s rájuk üljön.~
3662 XXXI | a látogatót, ha férfi, a divánnal, ha hölgy, s elmondja előtte
3663 XXIII | hozzá a börtönbe. (Ha ez divatba találna jönni!)~Szegény
3664 XXVIII | senki lobogói. Csak úgy divatból hordják a fehér tollat,
3665 XXVI | tréfálni. Most éppen olyan divatja van a tűzi veszedelemnek
3666 XXXIII | kifejezni: „fensterln”. Az ő divatjuk. Senki sem ütközik meg rajta,
3667 XIX | el volt takargatva régi divatképekkel, amikhez összetákolt nyírfadarabkák
3668 XXIV | hogy a legújabb 1100-beli divatot viselte) hozzá volt csatolva
3669 XXXIV | fekete haja az akkori időkben divatozó csigákban takarta homlokát,
3670 XXXV | szalonba, miután az a szokás divatozott a kastélyban, hogy az úrnőnél
3671 XII | Nos, Ferdinandus primus, divina favente clementia”… stb.
3672 XXIV | elő.~– Ilyenkor engem a divinatio szokott célhoz vezetni –
3673 XI | teremti ő maga, mire való a divinátió? Meg az összehasonlító nyelvészet?
3674 XXI | Ponthay Adalbert a saját divinátiója nyomán kalkulálta ki, hogy
3675 XXXIII | teszi meg; segíteni kell a divinatiónak. Ki kell találni egyes jelekből,
3676 XXXIV | el ne szaladjon, ha utána dobálják. Asztal nem volt a fekhelye
3677 XIV | A csincsésbe bele lehet dobálni a fustélyokat.) Bizonyosan
3678 XIX | vissza nem kergette, görrel dobálva rá, még a szavát is hallotta: „
3679 XLI | nyugodt: és mindenekelőtt dobd el a kezedből azt a mérges
3680 XXVI | is cibálhatja, a földre dobhatja, összegázolhatja, megint
3681 I | tuhutumi mándruc legények nem dobnak ki az ablakon.~– Óh, kérem,
3682 XXVI | mély árkon keresztül, mint Dobó és Amhát pasa.~– Maga a
3683 XL | mégis ráismernek. – Hogy dobog a szíve, mikor azt meglátja!
3684 XXXIII | menyasszonyomat viszem; a dobogó keblem a vánkos, amire a
3685 II | a hídról nézni, aminek a dobogójára a fellázított tömeg fel
3686 XXVI | városházától jön futva a dobos, csákót vesztett hajadon
3687 XXVI | hajadon fővel, s veri a dobot, ahogy csak állja a bőr,
3688 XXXVI | börönd, utitáskák, kis doboz és nagy,~Szélvánkos, ridikül,
3689 III | vigye fel kend neki ezt a dobozka szardiniát. Itt tudom, nem
3690 XXX | Thonuzóba-kincseket! Az kellene, hogy dobra üssék a szent sisakot, az
3691 XVI | pacinaciták ivadéka? Hol vagy, te dobroc ördög? Nem láttátok azt
3692 XXVIII | mesésen fel lett árverezve: dobszóval az utcán, énekszóval a templomban
3693 XX | a levél?~– Bizony nem is dobtam ám el. Várj csak, megmutatom.
3694 V | Decebál, a kis asztalra dobva aranytól degez iszákját.~
3695 XXIV | kincsekről; azoknak ebből állt a dobzódásuk.~Horkázi azonban ezúttal
3696 XXXVIII| koplal, kucorog, a másik dobzódik, dúskálkodik; az egyik pogány
3697 XVIII | Itt van a fájó rész. Tehát doctissimi collegae! A mi páciensünk „
3698 XVIII | egyszerre mind az egész doctorum collegium.~– Kísérletem
3699 XVI | vont, de nagyon meg volt döbbenve, sietett az anyámat az öltözőbe
3700 IX | birkatúrót kellett gyúrnom döbözbe, kászuba. Nem emlékezem
3701 XVII | ti kettőtök tudománya – döccentett közbe Adalbert gróf.~– Nono!
3702 I | Aha! Haha! Igen! Igen! – döcögé közbe Adalbert gróf.~– Ez
3703 II | nekirugaszkodott, s a göröngyös, döcögős úton vitte az úri járművet;
3704 XXXII | általa.~– Hohohó, ühü-hopp! – döcögteté elő a nagy financier a véleményét. –
3705 XXVI | fekete had, a nehéz masina döcögve gördül végig a nagyhídon.~
3706 X | temetésénél; amiről szól Doefi és Inchoffer, Leventa pogány
3707 IX | kezemben maradt utoljára, én dögönyöztem el Király Samut végül. Emellett
3708 XX | a batyuját is. Tele volt dölyffel.~Mikor meglátta a kastélyt,
3709 XX | az a gyöngeség jele, ha dölyföt, akkor az az ostobaság hírnöke.
3710 X | Végre megkoppan a csákányom. Döng a fal. Mit látok? Cölöpöket.
3711 XXVI | amelyik palánk a kis bot döngésére be nem dűl, megadja magát
3712 XXVI | husánggal, aki a kerítést döngeti, az az én fiam. Ide hozzátok
3713 XXXIV | úrasszonyának. Jaj, dehogy döngette meg az Emma úrfi a vén papot,
3714 XIII | lesz belőle: ország sorsát döntő!~…„Ninini! – mondá magában
3715 XXVII | kathedrából, aki aztán csengő, dörgő, pattogó szóval harsogtatja
3716 III | ütögette, a hangja pedig dörgött, mint az oroszláné.~Ekkor
3717 XXXIX | az új vendégnek a rekedt dörmögése. (Nincs ám ennek több annál
3718 XXI | dugva a szájába.~Az urak dörmögtek, és a fogukat szítták. Csak
3719 X | előszobájának az ajtaján pedig hiába dörömbölnek, mert az ezt most meg nem
3720 XXVII | Ajtó, kapu be volt zárva, dörömbözésre ki nem nyílt; Manó aztán
3721 XXXIV | tán, ha az Emmácska lábait dörzsölgetné, miként hajdan, minden este.
3722 XLI | Decebálhoz. Ez a katolikus dogma szerint érvénytelen házasság.
3723 XVI | Az ötsántás ferbli az ő dogmájának sarkpontját képezte, mégpedig,
3724 XXXIV | az uraságoknak. Egy kis dogmatikus vita is keletkezett belőle;
3725 VIII | ahol megáll, a penész-, doh- és gombaillatot.~Egy cseppet
3726 I | Annak a leveleiből lesz a dohány, ugye?~Ez a kérdés egészen
3727 XXII | felhozták a pipákat, meg a dohánybörböncéket, ürömtaplóval együtt.~Az
3728 XXIII | termőföld, búzának, repcének, dohánynak hazája; gazdag kaszálókkal,
3729 XXIII | pohárszékre volt letéve a dohányos börböncéje és a tajtékpipája
3730 XXIII | mint rágyújtani a jó vágott dohányra, amiben saját termékét ismerte
3731 XIX | más képet mutattak; nagy dohányültetvények sötétzöldje vált el élesen
3732 V | hasadékából csattognak alá a bőr dohányzacskó cifra sallangjai, a tűzütő
3733 XXVII | vígasztalásul előhúzta a dohányzacskóját meg a tajtékpipáját, s rágyújtott,
3734 XXXVI | előttem.~Dorkó nénő nagy dohogva odább ment. Manó megfaragta
3735 XXVII | pengőt (krajcárért az igét) a dohos parasztoknak!~Manó utoljára
3736 I | fejére Adalbert gróf, s a dókája két mellékzsebébe dugta
3737 I | gúnyát visel, sokzsebű daróc dókát, vastag talpú bakancsot,
3738 XVIII | hortis. Ennek én leszek a doktora.~– Bocsánat, venerabilis
3739 XVIII | páciensünk, felelj meg a te doktoraidnak a kérdéseire minden tartózkodás
3740 XXII | azt hozza, futnom kell doktorért. Kérlek, nem akarom felzavarni
3741 XLII | Apponyi, se a centralista doktrinérek. Az arisztokráciát éppen
3742 I | Dácia királyának (amihez dokumentumokban őrzött igényei vannak),
3743 XXXIV | a sásligeti papválasztás dolgához képest. Miként Attila halálával
3744 XXXIV | minden embernek fontosabb dolgai voltak, mint hogy ővele
3745 XXVII | iparkodnak kiegyenlíteni a dolgaikat, rábeszéléssel, ravaszsággal,
3746 XLII | parasztnak legyen szava az ország dolgainak intézésében! Sőt az országgyűlés
3747 XXVIII | kettőnek már a születése előtti dolgainál kezdte a lebecstelenítését;
3748 XXXIV | így Manó legújabb viselt dolgának még nem futamodhatott híre
3749 XXXIII | az arcára, nevére, minden dolgára visszaemlékezzék. S még
3750 XXII | kívánta. Egészen meg volt a dolgával elégedve. Dacolhat most
3751 XXII | rettenetes leszek. Eredj dolgodra, s aztán akkor lássalak,
3752 XXXV | szólok többé bele vallásos dolgokba; hiszen nem akarok én új
3753 XXIV | maradt, az nem éhes – ehető dolgokra. Az most a cserépköcsögben
3754 XXXIV | mesélhetnék én magának ezekről a dolgokról, de nem akarom az álmát
3755 XXII | hogy a feleségem az én dolgomba beleavatkozzék. Különösen
3756 XXV | felelj, hogy akarsz-e az én dolgomban közvetítő lenni vagy sem?~–
3757 XXX | szabadkozék –, hanem segíts a dolgomon. Az én kastélyomnak meg
3758 VIII | Menj a szobádba. Cimborák! Dolgotokra! Senki se próbáljon háborgatni
3759 IV | a grádicson esze nélkül!~Dolgozhatott a hityimatyimókus csendesen
3760 XXII | restauratiókor mellette dolgozol, hogy első alispán legyen,
3761 XXI | küldje hozzá a Matyit – a dolgozószobában fog rá várni.~A Matyi egyike
3762 XLI | közöttük ténferegni? Végezzék a dolgukat.~Aztán holmi apró családi
3763 XXV | kiszolgáltatni. És most semmi dolgunk itt tovább, pecsételjük
3764 II | tud rajta megmaradni. A dolmányából nagyon kinőhetett, mert
3765 II | az a másik, akinek minden dolmánygombja egy-egy repetáló óra volt,
3766 XII | brilliántoktól. A tizenegy dolmánygombot ugyanannyi solitaire képezi.
3767 II | karabélyos alakok, pitykés dolmányokban, sárga gombokkal végig megrakott
3768 XXIII | Azért Sára asszony ebből a dologból egészen becsületbeli kérdést
3769 XXVII | hogy vannak megelégedve a dologgal a Bankgasse Nro 5-ben (udvari
3770 XIX | lefeküdt az illatos ágyba. Egy dologhoz hozzá volt szokva – még
3771 XXV | azt akarok fogatni. Egy dologra kérem. Vigye úgy a dolgát,
3772 XXXII | Semmi tréfa. Igen komoly dologrul akarok veled beszélni. Én
3773 XXVII | állni be! Szolgálatot tenni! Dologtétellel fertőztetni be a Tanussyak
3774 XIII | volt rá nézve többé az a dombocska punctum trigonometricum!
3775 XXIV | állszorítóval, a sisak két oldalán domborművű alakok kiverve, lóháton,
3776 XXXIX | hófehér csiperkegombák kupolái domborodnak elő félkörben a (népmonda
3777 XXIV | pénzek, egyik oldalukon domború, másikon homorú veretű pénzek,
3778 XXXIX | étkezője. Hulladékaikból egész dombtámadt ott, de gondoskodnak ketten
3779 IX | úrnak az ebédlőben egy kis domitoriumot. Hallottad, hogy még ma
3780 XXXIX | vadzsálya virágait méhek dongják körül; azoknak is közel
3781 XI | csinál, aztán elfog egy nagy dongót, annak a hátára odaragasztja
3782 III | idefenn a fejem fölött a donjonban?~– Krhm, km. Igenis, engedelmet
3783 IX | hozzátennem. Úgy volt biz az mind. Dorbézolás, kártyázás, istentelenkedés.
3784 XXXV | valóban emelkedett hangulatú dorgálás minden más fiú keblében
3785 XXVII | akkor állott be a szája a dorgálás-, pirongatástól, amikor elővette
3786 XXVII | ahogy illik, az áldást, dorgálást és bölcs oktatásokat. Akkor
3787 XV | lőttetek a zendülők közé? – dorgálta Decebál a hajdúkat.~– Ugyan
3788 XXXIV | tenyerét.~– Arany ez? Ugye, Dorka?~– Jézus Máriám, tíz arany!
3789 XLI | egy kicsit zsémbes) „házi doromb” várja jó meleg kandallóval,
3790 IX | valószínűleg mind elreferálta Dorothea asszonyság Szárah nagysámnak
3791 I | furfanggal, néha egy kis douce violence-t is használva,
3792 XIV | rézangyalát! Nyakunkon a Dózsa hada! Jön a „Fekete Karácson”! (
3793 IX | juhászok mulattak, s együtt dőzsöltünk velök reggelig. Így aztán,
3794 XIX | Belzázár királynak volt-e drágább billikoma ennél!~Aztán még
3795 XLIV | kedves szép Emmácskám, drágácskám, angyalkám! Mért nem maradtál
3796 I | Így szólnak azok, akik drágára tartják magukat. Vajon mi
3797 XXI | boltjába.~A szatócs előhordja a drágaságait. Bakala Peti műértő szemének
3798 XXV | rendre, s kirakták belőlük a drágaságokat az asztalra.~Mr. Snopkins
3799 II | őexcellenciája egy svadrony dragonyost úti kiséretül; de mit tehet
3800 XXVI | lehet locsolgatni.~Ez ugyan drasztikus tűzoltási mód volt, de mindig
3801 VII | papok, olyan augur- vagy druidafélék, egyszóval pogány praelastusok.~
3802 VII | voltak a „Julius”-oknak a druszái, hanem áldozattevő papok,
3803 XLI | hogy „Belladonna”; hát druszája. A szálas növény éppen tele
3804 V | öcsémuram különb legény a régi druszájánál, neki jó szemei vannak.
3805 XIV | tömeg élén jött Latyakos, a dubitatus nemes, azután Pilinkó, a
3806 XIV | prókátor. Az egyik Latyakos, a dubitátus nemes, akit esetleg ki-kidobnak
3807 V | a közmondás, hogy: „két dudás nem fér meg egy csárdában”.
3808 XIX | az ágyban fekszik. Annak dúdol, ahogy szokás álomkerülte
3809 XLIII | tenyerébe fektetve az állát, dúdolta: „Minek nekem ez a világ?
3810 XLIII | alkonyégbe, a bástyafokon dúdolták a honvédek:~„Az én babám
3811 IV | füttyent a kutyájának, s dúdolva odább megy.~Dabajkó uram
3812 XL | bádogtokot, aminek gömbölyű dudorodás van a tetején, azután jöjjetek
3813 VII | kifűzött vállderekat, melynek dudoros ujjai kézcsuklóig érnek,
3814 XIV | szerintit, aminek az ujjai olyan dudorosok, mint egy kantalupdinnye,
3815 XXXI | ha, hét óra!” azzal aztán dübörög kifelé, két inas fogja a
3816 XXVI | fehér fogsorát mutogatta dühében, összecsikorgatva.~S azzal
3817 I | ami azoknak a testvéri dühét csak annál jobban neveli
3818 XIV | parasztok nem dicsőhödnek, hanem dühödnek. Elkergették a deputációt.~
3819 XXXVII | ebből egy szó sem igaz! – dühöngött Sáromberkyné a levél olvastára,
3820 I | egyszerre készen van egy még dühösebbel. Így licitálják fel egymást
3821 XXII | ez így.~Decebál elkezdett dühösen járkálni a börtönében alá
3822 XXVII | ahol az igazgató játssza a dühösködő páter familiást, felkötött
3823 XV | Árulás! – ordítá komikus dühvel. – Árulás van ebben!~– Micsoda
3824 III | nem hívattam én uraságodat duellumra hozzám, hanem egy kis szolid
3825 VI | nagyszájú, bortól elázott, dülöngélő csoportnak, úgy szétvernék
3826 VIII | volt ő, hogy még csak a dülöngése is elárulta volna, hogy
3827 XVIII | regényes tervedben?~– Mi? Mi! – dünnyögött GiI Blas – az az átkozott
3828 XIX | szobákban csak horkolási duetteket, sőt kvartetteket lehetett
3829 XXXIV | Minden ember egymás elől dugdos. Senki se vesz semmit számban. –
3830 XXIV | őrködött, hogy valaki zsebre ne dugjon a kincsekből valamit. Egyébiránt
3831 XVI | mintha a puskaporos hordóba dugtad volna az égő gyertyát. Mi
3832 I | Pawlownia imperialis, aminek a dugványát Polignac minisztertől kaptam,
3833 XXVI | kis bot döngésére be nem dűl, megadja magát menten, ha
3834 XXVI | én mit tudok.~Azzal nagy dúl-fúlva berontott a szobájába, előrántotta
3835 IX | kereskedő kifizette. Mikor dulakodásra került a sor a két dalia
3836 I | párton álljon; az ő politikai dulakodásuk nem olyan természetű, mint
3837 XIX | mint egy álomjelenést.~Hogy dulakodik ez a két idegen fiú ott
3838 VII | mindjárt!~Azzal ölre kapnak, dulakodnak, előre-hátra hányják egymást,
3839 V | menni. Mintha két oroszlán dulakodnék egymással. A férfierő a
3840 V | felkapkodni, mert akit a dulakodó pár meg talál rúgni, az
3841 XIV | négy határban van, ha egy dűlőn pocsékká lesz, három megmarad.
3842 II | országút egyszerre tízvágányú dűlőúttá válik; kezdődik a nagy legelő,
3843 XLIII | találunk. Az én helyem a Duna-parti legszélső köröndbástya.
3844 XXVII | Tiszántúl:~Kulacsbul!~Dunántúl:~Klázlibul!”~Egy-egy levágott
3845 XLIV | ágyúra; barrière a két Dunapart. Bizarr ötlet.~Ezek a pletykák
3846 XXIX | szemek! Keserűvé sírták a Dunát! Ilyen sincs már!~Decebál
3847 XXV | azt sejtené, hogy ennek a dupláját azonban elvesztette.~
3848 XIX | megtöltöttek a számára.~– Duplán tégy bele neki! – mondá
3849 XXXVII | egy tucat főzőkanál, egy duplapuska, egy vizsla, só, paprika,
3850 XXVIII | pénzét költi, minden ember duplára tartotta a szavazatát Belizárnál;
3851 I | elkölteni, ha meg akarnák duplázni, csak azt kellene tenniök,
3852 V | költségét.~– Majd csak meg ne duplázza kend, bátyámuram.~– Hátha
3853 XXXII | között eső domb már kopasz? Duplázzuk meg a tételt, s nem fog
3854 XV | édességgel.~A gyermek pedig durcás volt, és senkinek semmitféle
3855 XXXI | mert éppen őfényelmessége (Durchlaucht), herceg Simphonides volt
3856 XLIII | hosszúra volt idősítve; nem durranhatott szét a légben, hanem lecsapott
3857 XLIII | felfordulásnál, s attól felrobban a durranóezüst, úgy, hogy a bomba éppen
3858 XLIII | a túlparti mozsár ismét durrant; egy másodpercnyi haladékkal
3859 XIX | arra ébred fel, hogy valaki durván lerántja a takaróját.~Egy
3860 XXXIV | egyenes tartáshoz szokott, dús fekete haja az akkori időkben
3861 XXXVIII| kucorog, a másik dobzódik, dúskálkodik; az egyik pogány vérű szittya,
3862 XXIII | ráfizet, a Tanussyak ellenben dúskálkodnak; neki jutott a makk meg
3863 XXII | becsukatom a jobbágyot a dutyiba, én is kosztozom ott. Hadd
3864 XXIII | ahányan csak beférnek a dutyimba. Most kezdődik csak a víg
3865 XXXIX | a fegyver eldördült, s a dúvad nagyot ordítva ugrott fel
3866 XL | vármegyétől kell kapnom a dúvadak füleiért.” Jól van, be van
3867 XXXIX | Azzal megfogta az elejtett dúvadat lompos farkánál, s elvontatta
3868 XXXIX | azt a két cudar, fertelmes dúvadfejet, kárörvendő, vérszomjas,
3869 XXV | előtt. „Mit? Thonuzóba! Dux paganorum! Resuscitatus!”
3870 XVII | valamirevaló.~– Az ám! – szólt bele duzmadtan Gil Blas – a mama mind a
3871 XLIV | ellenkező póluson kereste fel a duzmazugot (Schmollwinkel!). Az egész
3872 XI | zord tekintet közé. Ajkai duzzadtak, de azokat csak olyankor
3873 VII | sem harag, sem kacaj, sem duzzogás ki nem vesz a formájából;
3874 XXI | pipatoriumba. Az asszony duzzoghatott magára.~Duzzogott is. Ebédnél
3875 XXIV | különben is úgy illett, hogy duzzogjon, amidőn az antagonistájának
3876 XXXVII | után mind valamennyien ott duzzognának önök a kóterben. El ne mondja
3877 XXIII | úgy fordította a fejét a duzzogó menyecske felé, mint mikor
3878 XI | R-et, a megfordított C az E-t, az egyes kereszt az I-t,
3879 IV | tót adta, tót elvette, tót ebadománya”; a bíró rusznyák eredetű
3880 XXI | professzorhoz; hát legyen az ebadta pap, ha már tanulni van
3881 XIII | képeskönyvben látni; az ebéddel rendesen elkésnek miatta,
3882 XXVIII | kés, villa, kanál, amivel ebédelnek, bocskoros nemes urak, rovott
3883 XXVII | inkább preferáncozzunk ebédig. Inkább pénzben játszunk.~
3884 XX | talál. Ki tudja, lesz-e ma ebédje valahol?~Csak eggyel kínálták
3885 XXXVIII| végig a termen, a szomszéd ebédlő ajtaján ki és be. Az egyik
3886 IX | Dorkó! Adj Csunyi úrnak az ebédlőben egy kis domitoriumot. Hallottad,
3887 XXXVIII| elfogadja az uraságot.~Az ebédlőterem is fejedelmi berendezésű
3888 XXIII | amikor vége szakadt az ebédnek. Akkor aztán felcihelődtek
3889 XXII | Hogy el ne maradj az ebédről, ugye?~– Nem egészen azért,
3890 IX | nap málépuliszka volt az ebédünk, a másik nap sült tök. A
3891 XXII | szokásuk szerint, lovával, ebével, sólyommadarával, fegyverével;
3892 XXXIV | a csalán, lósóska meg az ebkapor, hogy bottal kellett utat
3893 IX | éppen a tetőpontján áll.~Eblábolt volna örömest Csunyi Laci
3894 IX | is megkerget, hogy fel ne ébredjen benne az a veszedelmes indulat,
3895 XX | addig alszik. Délig sem ébredne fel.~– Ugye? – kezdett valami
3896 XXXI | kendőzve is, hogy elpirulásával ébrenlétét ne árulja el.~Mikor aztán
3897 XIX | hogy még az égzengés sem ébreszti fel.~Manó szépen kezet csókolt
3898 IX | kíváncsiság is fel volt ébresztve.~– Halljuk – szólt Sára
3899 XXIV | aprók a betűk.~– Tedd fel az ebszurkot az orrodra!~– Nincs itt
3900 XIX | Hadd legyen karácsonja az ebugatta mengyikásának.~S úgy bandukolt
3901 XLIV | asszonynak. Ha netalántán mégis ecclatálna, hogy az a scandaleux enfant
3902 II | Azs úristen iltesse, eccselencsás uramat!~Ezt bizonyosan úgy
3903 XXXVII | ékeskedni nem akarok. Ne échauffirozzátok magatokat. Hallgasson rám,
3904 XX | férfi tette vele, az csak échec. Hanem hát, hogy ennek a
3905 XXVII | legyen ezé a másiké. Gyere, ecsém, gubás, emeljük le, tegyük
3906 V | hordót abból a híresből. Ecsémuram büszkesége! Ő termeszti.~
3907 XXXV | kitűnő művészünk, Kiss Bálint ecsetje nyomán, magát Thonuzóbát
3908 XXXI | Ez attól függ, hogy az Edelstein mennyit ád 3500 forintos
3909 XXII | kösöntyűivel, függőivel, edényeivel; áldozatüst, kés, hártyára
3910 XXXVIII| szekrények faragványai, az edények vésművei a cinquecentora
3911 XXIV | Vakandi csak azt kutatják az edényekben, hogy hol van valami rejtett
3912 XX | becsülhetem. Felébredt már édesanyád?~– Már el is végezte a toilette-jét.~–
3913 IX | többre való, mint én. Szegény édesanyánk bizony nem tanított bennünket
3914 XXVI | a Bikánál, az Emma úrfi édesanyjánál.~Hát persze, hogy az egész
3915 IX | az ő imádott nejét még az édesapjának a fia is dehonesztálja,
3916 XXXVII | tökéletes ártatlanságát.~– Édeseim, nekem hagyjatok békét.
3917 XXV | tanácsos úr azt mondá a maga édesen selypítő kiejtésével, hogy: „
3918 XVII | mikor öntelt, tetszelgős, édeskés negéddel a befelé fordított
3919 I | nyájasság sztereotip mosolya édesre kandírozta. Minden szőr
3920 XXXI | közbeesett, az nem vett el a csók édességéből semmit.~És ekkor az a fehér
3921 XL | Ez a hálószoba megelőzte Edison találmányát.~Csak a halászsasok
3922 XXXIV | s más ilyen válogatott édnevek kíséretében. S majd nemsokára
3923 XXVII | legkeményebb nélkülözésekhez edzette magát, csikorgó télben is
3924 XXII | most egészen acéllá van edzve. Hasonlatos Konthoz, a „
3925 XXIV | felügyelővel. Kész tervem van efelől már.~Ekkor azonban eléje
3926 XXVI | kalács, sonka, kalbász s más efféle csemege, ami a diák paradicsomát
3927 XLIII | úgy tetszett, mintha az égbolt szakadna alá.~Lizandrának
3928 XXXIV | szinte visszhangzik rá az égboltozat, ahonnan a Kherubim és Szerafim
3929 XXI | hét alatt előkeríti, ha égbül, ha pokolbul is a szökevényt,
3930 XXII | képes volt egyszerre az egekbe emelni.~Az a rozzant szekrény
3931 XXII | ábrándjaitól, no meg az egerektől.~Reggel újra kezdődött a
3932 XXIV | egy öllel át nem érhető égerfa oszlop emelkedik, aminek
3933 XXII | egyet kihúzott belőle, olyan egérfutás támadt egyszerre az egész
3934 XXXVI | ismert rá a városra a nagy égés után. A házak legtöbbje
3935 XXXVII | herceg.~– Mert nem hiszek az egészből semmit! A levelet csak azért
3936 III | de az utóbbit még ki kell egészítenünk egy nagy spanyolnád bottal,
3937 IV | ablakon a por. A Nro 2 sokkal egészségesebb, mert annak ki van törve
3938 XLII | azzal megint csak a saját egészségét rontotta meg; mert ahány
3939 XLII | is van rangfokozat, van egésztelkes, féltelkes, fertálytelkes
3940 XXXIII | rákseb, belehal, ha ki nem égetheti. – Ma levélben keresett
3941 XXXV | egész csontöregapádból! Hogy égetnének belőlük suvickot!~– Asszony! –
3942 VII | Ennek a keblét pedig az égető vágy emészti.~S a láng követeli
3943 XIX | felszökött a helyéből, mintha tűz égette volna meg.~– Ne szaladj,
3944 XI | húsfélét, a másik gabonát égetvén a tüzén, mely áldozati rítus
3945 XLI | népe, minden felekezete eggyé olvadt a lelkesedésben,
3946 XXXIV | elosonni más, kedvezőbb éghajlat alá.~Decebál fölkelt, kinyújtózta
3947 XVI | visszatérnek a világűrben bolyongó égitestek.~Azzal hóna alá csapva a
3948 XXXIX | megmagyarázhatatlan pompája a tüneményes égnek. El-elnéz a nyílt vágás
3949 XXXIX | Valahol maga előtt tüzeket lát égni. Gondolja, hogy ott emberek
3950 XIX | ragyog le rá a sápadt zöldes égről ez a bűbájhintő csillag,
3951 XX | halvány volt, hanem a szemei égtek.~– No, hát téged mi lelt? –
3952 IX | felgyújtotta a házat. Porrá égtünk. Akkor aztán az apám átköltözött
3953 XXVIII | állhatatosan megvívatott az az égverő torokharc, végre megjelenik
3954 IV | Azalatt elmorzsolgatnak egy-hét (nem „két”) cilinder bort,
3955 V | valami hatezer körmöci. Egy-kettő legurult az asztalról a
3956 XII | falrengető éljenzés riad fel az egybegyűlt karok és rendek részéről,
3957 XXVII | hosszan a vacsora.~Ebben az egyben nem csalódott. Amint megérkezett
3958 XXXV | igazítá helyre a kisasszony.~– Egye meg a katymári fránya a
3959 XXXIII | pedig nem marad idestova egyebe, mint az őseinek a csontjai;
3960 XXXIV | Tégy tetszésed szerint, egyébként jól mondád.~El is mehetett
3961 XIV | magasabbnak látszott most, mint egyébkor, s a kinyújtott karjai mintha
3962 XLI | vármegyében senki sem beszélt egyébről, mint a bekövetkezendő pompák
3963 XXXIX | korától fogva megszokta az egyedüllétet, emberkerülte bútájban (
3964 XIV | ölnyire érnének.~– No, hát kit egyek meg közületek? – kiálta
3965 XVI | nem „Emmácskám, Tubácskám, egyél még, angyalkám! Marcafánk,
3966 I | gyöngéd figyelme által.~Egyelőre e sorsfordulatról még ne
3967 XXIII | asszonyok legszebbike, s azzal egyenest borul az ura nyakába, s
3968 XII | utóbbi eset nagyon sokat egyengetett a királyi biztos útján,
3969 XV | Tuhutum vármegyében népszerűbb egyéniség a Jancsinál. (Akinek még
3970 XXX | adósságot ki lehetne úgy egyenlíteni, hogy az embert kiballotálnák
3971 XXX | ha három nap alatt ki nem egyenlíti a kártyaadósságát, kigolyózzák
3972 XXVIII | szemben a kesztyűt. Ez igazán egyenrangú ellenfél volt, mindazokkal
3973 XXXI | körökben suttognak egymásnak egyenrangúak négyszem között; – de még
3974 XXXII | akinek jól illett a tiszti egyenruha, míg Don Juannak a háta
3975 XXXI | vagyok? Hisz nem voltam egyenruhában. Azután azt jövendölte,
3976 XXXVII | áruló!~Azzal felölté az egyenruháját, kardot kötött, vitte magával
3977 XXXI | A hintón érkező vendéget egyenruhás inas bocsátja be és vezeti
3978 V | bandáját. De az ő cigányai már egyenruhát viselnek. Zöld dolmányt,
3979 II | az elsőbbeknek tiltja az egyensúly teóriája az árkon keresztül
3980 XXI | Bakala Peti hátra maradt; egyért azért, hogy ne lássák együtt
3981 XX | Látogatás sáros csizmában, egyértékű gorombaság azzal, mintha
3982 XIX | ennél a háznál a vacsorálás egyértelmű a sátoros ünneppel.~– Van
3983 XXVI | verekedő, ki meg mindazt egyesíté magában; szegény sorsban
3984 XXVIII | tábornak egy központban egyesíteni az ellenséges erőket. Minden
3985 XIX | láthatatlan karmester ütenyére egyesítik hangjukat egyetemes összdalba,
3986 XXII | mint „kötés, szövetség; egyesség”, innen „szerződés”. Azért „
3987 VIII | majompofának a díszét képezi, egyesülve az emberi tudálékosság homlokráncoló,
3988 XVIII | valahányszor a tiszttartóné egyesztendős kis porontyával a platánok
3989 XIV | kiszámított eszményi vonalak közül egyet-egyet a mérnöki lánccal valósággal
3990 XIX | ütenyére egyesítik hangjukat egyetemes összdalba, ami olyan, mint
3991 XLIII | ellen, hogy most az az ő egyetlene kiálljon oda a halál tárt
3992 VII | csókkal.~Csak az orr nem egyez össze a tipikus vonásokkal.
3993 XVIII | volna kiszöknöm, s az aligha egyezett volna bele, hát az ablakon
3994 XXIX | szembe jövő másik paraszttal egyezkedjék a további állomás iránt.
3995 I | meg tudtak az osztályon egyezni a testvérek?~– Dehogy tudtak.
3996 XXIII | csákányság! Decebál aláírta az egyezséget.~Mikor aztán a főfiskus
3997 XXXV | hosszú pernek barátságos egyezséggel végét szakítottad; a jog
3998 XXI | emoreusok körme közül.~Abban egyeztek meg, hogy Sára asszony holnap
3999 XL | meg a kunyhóban?~– Hát így egyeztünk; – azért közel vagyunk.~–
4000 XVI | levélfal mögött elbújt. Csak egyfelé volt nyitva előtte a lugas,
4001 XVI | akárhová hányódom, vetődöm, egyforma a sorsom. Nem vesztek el
4002 XVII | alacsony, szemöldökei nem egyformák, a bajusza hasonlít a fókáéhoz. –
4003 XLI | Bosco! Aztán huszonnégy pár, egyformán öltözött ifjú és hajadon
4004 XXXIII | mutatni, csak a delejes álom egyformaságát. Hanem hiszen nekem ehhez
|