bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 4005 XV     |                   tekintélyes gyülekezet nem egyhamar kerül itten össze. Azt pedig
 4006 II     |                 muzsikát adott ki! Hát az az egyházfejedelem, akinek az installációi
 4007 XXVII  |              ezüstpénzt, s odaajándékozta az egyházfinak; a krajcárokkal megtömte
 4008 XXXIV  |                kerülő úton, hogy ő viseli az egyházmegyei jegyzői hivatalt.~Egy hosszú,
 4009 XLII   |                  szíve szerint csak ehhez az egyhez szított. A szívéből szakították
 4010 XV     |                pipogya, himpellér! – s azzal egyidejűleg a bartwisch sertés részét
 4011 XXVIII |                      voltak még. Ezek egytől egyig Decebál hívei. De aztán
 4012 XXXI   |                      szabadkozott, hogy csak egyik-másik udvarhölgynek szokott segíteni
 4013 XXXI   |                    óta lakik ott magányosan, egyikében azoknak az ódon palotácskáknak,
 4014 X      |                 magyaros villásreggelihez, s egyiken sem látszott meg, hogy ez
 4015 XXII   |                írásában fel lehetett ismerni egyikét a régi pogány énekeknek. „
 4016 VII    |                   hát mire való az ablak? Az egyikről könnyű feltárni a redőnyt,
 4017 Uto    |                      sikerült megnyernie.~És egyikük sem sejti, még nem is álmodja,
 4018 II     |             galambóci sziklaodúk küldenek ki egyiptomi csapásul a világra, nem
 4019 XXI    |                      utánatok. Nem bánom, ha egyiteket megeszi is a medve, a másikat
 4020 XXXV   |                      olyan nagyon, mint apám egykedvű arcát látni e kigúnyoltatásom
 4021 XXXIV  |               amilyennek azelőtt ismerte. Az egykori tűzrőlpattant háziasszonyból
 4022 XXXVIII|                   hogy két ilyen tökéletesen egymásból szakított emberi torzkép
 4023 XVI    |                      saját hibáikat; hát még egymáséit?~Ennél a háznál mindenkinek
 4024 VIII   |                 címekkel elhalmozni, ez mind egymásután következett.~– Hát ez micsoda?
 4025 XXXVIII|                     most már egészen logikai egymásutánt talált abban, hogy eddigi
 4026 XXV    |                    azt az üveg alatt tartott egymillió font sterlinges banknótát
 4027 XXVI   |                      tőle a feje.~Azután még egynehányszor a hátához vágta, egyszer
 4028 XXIII  |               jártával mégiscsak fejlődik ki egynémely véleménykülönbség.~Egyszer
 4029 XXXIV  |              Baffometista”!~– Hiszen ez amaz egyszarvú, akinek eljövetelét János
 4030 XXVII  |                 reggel! Hiszen korán virrad. Egyszer-kétszer elolvassa, megfogja azt
 4031 XVIII  |                 szemű pesztonkája, akivel én egyszer-másszor szoktam enyelegni. Azért
 4032 XXVI   |                      nagy piacra néz, amidőn egyszercsak megkondul a harang (akiről
 4033 XXVII  |                 klastrom…~A debreceni bicsak egyszeriben ott termett a kezében, s
 4034 XXXIV  |                  húzott be.)~– Meg – volt az egyszótagú válasz.~– Én másképp térítettem
 4035 XXVIII |                  tűzhalmiak voltak még. Ezek egytől egyig Decebál hívei. De
 4036 XIII   |                     de szelíd és türelmes az együgyűekkel s különösen a gyermekekkel
 4037 XX     |                   kívánságra.~– Mi pedig hát együnk meg mindent ma, amink van,
 4038 XXXVII |                    anya és a szülötte magzat együttes támadását kellett egyszerre
 4039 XXXIV  |                    bibliai tékozló fiúnak az együttlakomázása a sertehordozó állatokkal
 4040 IX     |                   hogy lett volna egy nap az együttlétünk alatt, amelyikben háromszor
 4041 XXIV   |                   ismeretes e csontalkotmány együttmaradásának. Mint a három úgy keresztül-kasul
 4042 XIX    |                      úgy alszik, hogy még az égzengés sem ébreszti fel.~Manó szépen
 4043 Uto    |                 képviselői állás az egyedüli egzisztenciája. Minden három évben megválasztják
 4044 I      |              csimpajkozva: bizonyosan valami egzotikus dudvák, csúnya kék, lilaszín
 4045 XXI    |                 ilyen esetnél a Tripartitum? Eh, mi köze a „mi” ügyeinkhez
 4046 XXXIV  |                      vacsorát pedig nálamnál éhesebbeknek. Én csak egy kis zugot keresek
 4047 XX     |                voltam éhes soha. De jó az az éhesség.~– No, majd lesz módod debreceni
 4048 XXIV   |                    ott maradt, az nem éhes – ehető dolgokra. Az most a cserépköcsögben
 4049 XIII   |                    tudás tilalmas gyümölcsét éhezi! Hisz ez egy olyan incognita
 4050 XXII   |                   egér! Fejedelmekre kellett éhezned?~Csak az est sötétje vetett
 4051 XVI    |                vesztek el semmit. Legfeljebb éhezni, fázni fogok; ezt pedig
 4052 XXXV   |                    amiket itt töltöttem. Nem éheztem soha; kaptam kenyeret és
 4053 I      |                   rossz emberek ütik, verik, éheztetik; akkor aztán előjön a jó
 4054 XXVI   |                     krajcárt sem. Ki akarják éheztetni. Lehet is azt! Megél a diák
 4055 XXXIV  |                     után. Nagyon ki lehetett éhezve.~Sebtében megérkezett Dorkó
 4056 III    |                pohárral ebből a somborból.~– Éhhhn? – tiltakozék büszkén Barnabás
 4057 XIX    |                kigúnyolnak; inkább nyelem az éhkoppot. Mondja meg kegyelmed igaz
 4058 XX     |               ábrándjaihoz, sem hatalom, sem éhség, sem nyomor.~Már a hajnalcsillag
 4059 XXXV   |                      tanuljak. Szomjúságnál, éhségnél erősebb volt ez a vágy bennem.
 4060 XXVII  |                      legkedvesebb porcióját. Ehun van: elhoztam. Tetszik megszólalni?
 4061 XXXIX  |                       emberkerülte bútájban (Eiland).~A sok vízi madár egészen
 4062 I      |                         Das schauen Sie sich einmal an! – ismétlé németül a
 4063 XIX    |                    és kinézett a holdvilágos éjbe.~Itt volt megint az ő régi
 4064 XXX    |                 ereklyék; velük tölthette el éjeit, napjait. Nekik panaszolta
 4065 XLII   |                   folyt minden klubban egész éjeken át. Decebál ide is, oda
 4066 XX     |                    ugyan mit csinálnék annyi éjen-napon keresztül abban a pusztában,
 4067 XXIV   |            felhághatnak az égbe, s estenden, éjfélenkint, ha kijönnek, messze szétnézhetnek
 4068 XVIII  |                      a hattyúháznál, pontban éjfélkor. Igazítsuk össze az óráinkat.~–
 4069 XXII   |                 nyakába kötött Lipót-rend.~– Ejh! – kiálta fel, dölyfösen
 4070 XXXV   |              kisasszonynak, tegye oda a mama éjiasztalára; majd rátalál, ha felneszez.~
 4071 XX     |             furfangos reváns-terveket a jövő éjjelre. Mehetnek már a hídon keresztül,
 4072 XXXIV  |                tudatlanságombul kivetkőzzem. Éjjelt napallá téve törekedtem,
 4073 XIX    |                   csoportban, s egy-egy nagy éjmadár nesztelenül suhan el a hold
 4074 VI     |                      vad üvöltést követni el éjnek éjszakáján a székváros közepett!
 4075 XIX    |                     le volt nyírva, e nedves éjszabadban még jobban érezte. Majd
 4076 XLIII  |                     sziporkáznának szerte az éjszakában. Ezeket mind gyönyörűség
 4077 VI     |                    üvöltést követni el éjnek éjszakáján a székváros közepett! Bárcsak
 4078 X      |                   fedeztem fel. Sok álmatlan éjszakám ára. Egész életem végcélja.
 4079 XIX    |                      kisebb által. S az alvó éjszakának hangja van, mint az alvó
 4080 I      |                      hogy az már nem egyszer ejté ki a cselédei előtt azt
 4081 XLI    |                  meggyőződésemen csorbát nem ejtek.” Itt a levele, elolvashatod.~
 4082 XVIII  |              fogatlan vén banya ölelő karjai ejtenék fogságba. Különben is ez
 4083 IX     |                 hangzású idegen „Szárah”-nak ejtették ki, ha hozzátették a „nagysám”
 4084 XV     |                     a legalkalmasabb idő, az ejtőzés órája, amikor még nem egészséges
 4085 XXXI   |             lárifáriról. Ez hozzátartozik az ejtőzéséhez. Nagyokat tud nevetni a
 4086 X      |                 koponyák hallgatóznak. Ki ne ejtse ön (barátja az erénynek)
 4087 XXXV   |                  segítségével útonálló módon ejtsen kelepcébe. Azok megfogtak,
 4088 XXIV   |                      női csontváz koponyáját ékesítő diadém és a nyakcsigolyáit
 4089 XXVII  |                      mezőre kiért, ami akkor ékeskedett a tavasz egész pompájában,
 4090 IV     |               ábrázatja. De bizony öt kép is ékeskedik a falon: Európa, Ázsia,
 4091 XXXVII |                      amiket el nem követtem, ékeskedni nem akarok. Ne échauffirozzátok
 4092 XXVII  |                     ő körülkerítésére. Ez az ekhósszekeres kocsis is az őellene szövetkezettek
 4093 XXXIV  |                     kánon!~– Hanem tiltja az eklézsiában való korteskedést, amit
 4094 XXVII  |                    fel a sűrű hátrányáról az eklézsiájának, de már rajta maradt.~Azonban
 4095 XXVII  |                hosszú nagy lajstrom, a szent eklézsiák nevével, amik szomjúhozzák
 4096 XXVII  |                      nagyobb „dáciával” járó eklézsiát, annak nagyobb szüksége
 4097 XXX    |                 veszélyben; add el rögtön az ékszereidet! Tömd be a száját a fenevadaimnak!”
 4098 X      |                     ősvezéreket minden arany ékszereikkel együtt (ezüstöt nem hordtak)
 4099 XXXV   |             felötlenek a későbbi korból való ékszerek, amik a cinquecento művészeire
 4100 XLIII  |                     Jó lesz a pipereasztalra ékszernek.~Az ellenfél nagyon szeleskedő
 4101 XI     |                  maga nyílvesszőire, amik az ékszittyaírást megörökíték; Horkázi ellenben
 4102 XVIII  |            füstöléséből sem tudtam meg, hogy él-e ott valaki. Ezek az emberek
 4103 XXXIX  |                  pompája a tüneményes égnek. El-elnéz a nyílt vágás felé, amerre
 4104 IX     |                      a kezembe, valahányszor elád valamit, nekem mindig azt
 4105 XX     |                  arcába.~– Természetesen. Az eladási szerződésre viszonzásul
 4106 XXXVIII|                      hogy nem hagyom magamat eladatni. – S azzal helyet foglalt
 4107 XXXII  |                     a részvényeket kéz alatt eladja.~– Hóhó-hán-hum! – lélegzett
 4108 XXXV   |                    neked volnék, még most is eladnám.~– Te eladnád, ha rajtad
 4109 XXV    |                    fogyasztani. Búzám, ökröm eladó, de a nagyapám cókmókján
 4110 III    |                   órahosszant tilinkózza az „Eladom a kakasom – Tizenhárom garason”
 4111 XXVIII |                      papok adtak neki pénzt! Eladta magát a klérusnak! Reverzálist
 4112 XXVI   |                      még? – Amiért aztán jól elagyabugyálták a többi scytha leventék.~
 4113 XXV    |                 Keresztelő szent János fejét elajándékozta a leányának. Lehetett tőle
 4114 XXI    |                  rátalálnak, akkor egyszerre elájulok. Hát ez aztán csak elég
 4115 XLIII  |               megkarmolt ablaküveg hangjától elájult máskor. De az akaraterő
 4116 XXIII  |                   fiókjaiba.~Decebálnak csak elállt a lélegzete.~– Hát ez már
 4117 XX     |                    most már igazán megijedt. Elállta az útját a távozni akarónak,
 4118 XIX    |              inzultálják, hanem közrefogják, elállva az út két oldalát, s fogadásból
 4119 XX     |                 ujjam hegyét az arcodon, hát elalszol, mint a macska.~Manó igazán
 4120 XIX    |                  varrok. A mama pedig, ha én elaltatom, úgy alszik, hogy még az
 4121 XIX    |               elaludt.~Lizandra pedig, ahogy elaltatta az anyját (sokszor kellett
 4122 XVI    |                      lábacskáit, hogy jobban elaludjék?~– Nem bizony, hanem mikor
 4123 XIX    |                    azért nem tudott mindjárt elaludni. Végigrémledezett előtte
 4124 XIX    |                  rántotta a pokróctakarót, s elaludt.~Lizandra pedig, ahogy elaltatta
 4125 XXXI   |                   nem volt rá eset, hogy ezt elaludta volna: „hum, hán, ha, hét
 4126 X      |                      Mi okból akarnám én önt elámítani? Ismerem én a haszonlesést?
 4127 I      |              gyönyörűsége, az egész tájképet elárasztotta valami langyos, gyomorkeverő
 4128 XVIII  |                      szükségem tanúkra, akik elárulhassanak. Ha a Böske is bírná az
 4129 XLIV   |                      viselni. Az egész gyász elárulná, hogy közelebb rokonságban
 4130 XXXI   |                    ezek a sűrű pillák rögtön elárulnák.~      ~Tanussy Manó és
 4131 XXXVII |                    látszik előtted az arcom, elárulod a szándékodat, hogy visszafordulj,
 4132 XXVI   |                   volt bontva; a mecenzéfiek elárulták; s hogy azok a csontvázak
 4133 Uto    |                 elzüllött fiú, akit elűztek, elátkoztak, holtnak hisznek, végképp
 4134 I      |                 követtek volna. Ami csak rég elavult kihágást emleget a Tripartitum,
 4135 VI     |                    ennek a nagyszájú, bortól elázott, dülöngélő csoportnak, úgy
 4136 XXII   |                  védelem ürügye alatt gyáván eláztassák. Ha odaállítanak a rendes
 4137 XIX    |                  utánam.” Aztán látta a fiút elbandukolni Tűzhalomfalva felé.~A kerti
 4138 XXVII  |                Bízott a fejéhez, hogy így is elbánik azzal.~Mire a harmadikat
 4139 XX     |                   filigránmunka kezeivel úgy elbánni azzal az erős úrfival.~–
 4140 VII    |                       Hát földhöz vágsz? Hát elbánsz velem? Tudsz mindjárt szépen
 4141 XLII   |                      vasajtaját, s órákon át elbeszélgetett azzal a két csontalakkal,
 4142 XXXIII |                 ropogó tűz mellé leheveredve elbeszélgetünk egymással azokról a csillagokról,
 4143 XV     |                  neki segíteni; nem engedte. Elbírja ő maga is azt a nehéz táblát.~
 4144 XL     |                 szájábul, mint amilyennel én elbocsátalak titeket!~Az öregnek megteltek
 4145 XXI    |            mindenféle wiklerekbe messze útra elbocsátott feleségét. Vége-hossza nem
 4146 XV     |                  asztal mellől, a cigányokat elbocsátották, hogy ők is menjenek ebédelni,
 4147 I      |                   legnagyobb cselszövényeket elbogozza az egész vármegyében; úgy
 4148 XX     |                   aki az okos embereket mind elbolondítja, s aztán befogni őket, mint
 4149 XXI    |                      bizonyosan, aki egészen elbolondította a fejét. Majd vissza fogja
 4150 V      |                  Belizár egy feldűlt székben elbotlott, s azzal hanyatt esett,
 4151 XX     |                      utamra.~– Anélkül, hogy elbúcsúznál az anyámtól? Te paraszt!~–
 4152 X      |            bajtársaik nyíllövésekkel szokták elbúcsúztatni végüdvözlet gyanánt. Íme,
 4153 XVI    |                  egész nép láttára. Én innen elbujdosom.~– Nagyon jól teszed. És
 4154 VII    |                      két növendék fiú, mikor elbújhat minden szem elől?~A nyári
 4155 XXXIX  |             igyekeznek a rekettyebokrok közé elbújni. Ezek éreznek valamit. Csodálatos,
 4156 XVI    |                   ott a sűrű levélfal mögött elbújt. Csak egyfelé volt nyitva
 4157 XVIII  |             nyikkanását sem hallani. Egyszer elbújtam a grottában, mikor meghallottam,
 4158 XXXIII |                      örülök! S kívánom, hogy elbukjál, hogy elhagyhassalak!” S
 4159 XXIV   |             fenyőfának, csak a boróka tudott elburjánozni rajta.~A tudós megmondá,
 4160 XXXVIII|                   apa bölcs talentuma.~Nemes elbúsúlásának ugyan még azzal is adhatna
 4161 XXVIII |                  alulkerülőt. Az utóbbi kezd elbúsultában megéhezni, s elszállingózik
 4162 XXIX   |                      apagyilkosnál! – lihegé elbúsultan.~Nem kellett már neki a „
 4163 XXXV   |                  kigúnyoltatásom alatt. S ez elbutításban rendszer volt. És én ez
 4164 XXXI   |                      ember még ébren sem tud élceket mondani, ennek meg általában
 4165 II     |                   urak mindig híresek voltak élces ötleteikről. Ezúttal különös
 4166 XXXV   |               je-me-recommande-ozta magát, s elchasseírozott.~A mademoiselle bevitte
 4167 XXVIII |                   becsalogatni a tanyájukba, elcsábítani, leitatni, másutt meg kőzáporral
 4168 XXXVII |                 ellen, s te magad odamégy, s elcsábítod! Becsület ez?~– Becsületem
 4169 XVII   |               játssza szerepét: engedi magát elcsábíttatni mint ős ártatlanságot; végre
 4170 XXI    |             bekasszálja a Kohntól a sápot az elcsaklizott sallangos szerszámért.~
 4171 XXV    |                      teljhatalmazása mellett elcsaklizta Thonuzóba szent kincseit
 4172 XXXV   |                    emberét megismerned.~– És elcsaklizzam az őseim kincstárát neki?~–
 4173 XVII   |                  korhely cimborák közé. Azok elcsalják magukkal a Mabille-be; ő
 4174 XVIII  |                      az éneklő hang után. Az elcsalogatott abba a csúnya süppedékes
 4175 XXI    |                kisafára! Fenyegetőzött, hogy elcsapja a marhát. Kikapta a kezéből
 4176 XL     |                   érte. Mit csinálnak velem? Elcsapnak az „asszonyvári” eklézsia
 4177 XX     |                       ha megtudná az uraság, elcsapnák valamennyit a szolgálatból.~–
 4178 XIV    |                      nemesember. A másik egy elcsapott nótárius, akinél a portió
 4179 XVIII  |                fuvolaszót hallotta. Én aztán elcsendesültem, s úgy tettem, mintha eltávoztam
 4180 XI     |           kenyérmorzsát, szósz, sató és kávé elcseppenéseit, a haja ezúttal hosszúra
 4181 XXIII  |                 Tízezer hold búzatermő rónát elcserélni ugyanannyi havasi erdőért!~
 4182 XXVIII |                      testvér, egy véletlenül elcserélt kalap, meg egy jelentéktelen
 4183 XXVII  |                    ember. Hát mikor Csokonai elcserélte az imádságoskönyvet a szakácskönyvvel,
 4184 XXXIV  |                       A legszebb birtokunkat elcseréltük sok bolond erdőkért; mert
 4185 XV     |                 sikerült bölcs rábeszéléssel elcsillapítani.~Ekkor aztán méregbe jött
 4186 XXV    |                Azalatt a nagy patvarkodás is elcsillapodott. A királyi biztos is búcsút
 4187 XXII   |                      regiusszal. Ugorj, mert elcsípnek! Belizár.”~Ez meg már éppen
 4188 XXII   |               Királyi parancsolatot? – szólt elcsodálkozva Decebál. – Nem emlékezem
 4189 VI     |                      azt a bizonyos gúnydalt eldalolták, aminek a szövege kétségtelenné
 4190 IX     |               komiszárusnak az ablaka alatt, eldaloltuk neki a varjúk nótáját egész
 4191 XV     |            pipázóteremben milyen kényelmesen éldelhetik az Emmácska tudományát a
 4192 XXXI   |                    louis d’or-t fizet. Aztán eldiskurálgat a delejes alvóval mindenféle
 4193 III    |                   Hanem a kardját nem hagyta eldisputáltatni magától az illustrissimus.~–
 4194 XIX    |             somfordálnia a hídon keresztül s eldobni a parton az elhozott száraz
 4195 XV     |                       a homo regius.~Maig is eldöntetlen kérdés, hogy vajon ő volt-e
 4196 XVI    |                      csapva a barkócabotját, eldörmögé magában az utolsó szittya
 4197 XXIV   |                kincsek nem is voltak könnyen eldughatók. Egy-egy ezüst- vagy aranyedényt
 4198 IX     |                    Hiszen, kérem, az egészet eldughattam volna, ha olyan ember volnék.
 4199 II     |                     egyik csizmáját gondosan eldugta a másik mögé, természetesen
 4200 I      |                       nincsen sem ereje, sem éle többé. Elveszti a vármegyében
 4201 XVI    |                   mendikás társad vagyok.~Az elébbeni ordítozás megint közelebb
 4202 I      |                szittyává alakult át, mint az elébbiek. A földben kell lenni a
 4203 II     |            zsinórzattal. Amíg az utóbbiak az elébbit kapacitálták, hogy fel kell
 4204 III    |               ökörcsont? – kérdi tőle, mikor elébicegni látja.~– Az ökörcsont nem,
 4205 XXI    |                      a kortyondi pajtásaival eleblábol Erdélybe a régi szeretőit
 4206 XXXIX  |                     virágpálcája, a lilaszín elecs (butomus) ernyős mászókaróján
 4207 XXVII  |                 rajta maradt.~Azonban még az electio után következik a cserebere.
 4208 XXVII  |                     ő filiái?~Megérkezett az electió napja!~Nagy nap ez! A diákok
 4209 X      |                      a hunnuturgurok „idolum electreum”-jának nevez: borostyánkő
 4210 X      |        alkalmatlankodni. Egy darab kenyér az eledelem. Azt itt hordom az iszákomban.
 4211 XXXV   |                       kivillogtatva gyönyörű elefántcsont-fehér fogsorait, s biztosítá felőle
 4212 XXI    |               Lipót-rend ott található az én elefántcsonttal kirakott szekrényemnek a
 4213 XXXIV  |                   bugyolálva, hogy valóságos elefántlábhoz hasonlított; egy lópokróc
 4214 XXXIV  |                       nobel bálban. Sármánt, elegáns, mányifik!~Aztán elszámlált
 4215 I      |                 belőle nem nevezhetem valami elegánsnak.~– Valóságos partie honteuse! –
 4216 XII    |                      vége. Csak Decebál volt elégedetlen, hogy bennzápult a hatalmas
 4217 XXXIV  |                    kitalálhatá Manó abból az elégedett ragyogásbul, ami az apja
 4218 XII    |                    kapacitálta már az urakat elegendőleg a bor és pálinka. Azért
 4219 XXI    |                  fiúnak ád! Gyémánt hamarább eléghet, arany hamarább megrozsdásodhatik,
 4220 X      |                 Hanem Vakandit mégis ki kell elégíteni mindenáron. Meglássuk!~Nagyon
 4221 XXI    |                       Csak a régi kívánságát elégítette ki.~– De mármost, lássa
 4222 XXXVII |                      hogy egy hajam szála is elégjen, oda is veled mennék. Nem
 4223 VI     |                       sőt annyival többet az elégnél, hogy annak egy része a
 4224 XLIII  |                      felszólíttatik lovagias elégtételadásra, rábízatván, hogy válasszon
 4225 XLI    |                      asszonynak először nagy elégtételére vált, hogy Decebált – őmiatta –
 4226 XL     |              elmondtam neked, hogy én bizony eleintén papnak készültem, azután
 4227 XI     |                      miután azt, hogy „Kyrie eleison” mégis csak meg kell tartani,
 4228 XXIII  |                     kegyelemlevél itt hevert eleitől fogva az excellencia fiókjában.~
 4229 XXXV   |                 került ennek a phrasisnak az eleje és a hátulja egymáshoz?~      ~
 4230 XXXIII |                  Felhajtja a vadat, én aztán elejtem.~– S tetszik neked ez a
 4231 I      |                 vakandtúrást, ami a pázsitot elékteleníté.~Hruszkay úr, látva, hogy
 4232 XXXI   |                    előkelő osztályok egészen elektrizálva vannak a villamos csodalénytől.
 4233 XXXII  |                 bátyám. Mit gondolsz, sokáig elélek-e én még?~– Azzal a mértékletes
 4234 XXIII  |                    magamat a börtönben magam élelmezni, akkor azt úri rangomhoz
 4235 XXIII  |               tartozik magát saját költségén élelmeztetni”.~Erre a szóra meg már éppen
 4236 XXII   |                      Aki rabot akar tartani, élelmezze. Ha én becsukatom a jobbágyot
 4237 XXVI   |                 Tanussy Manó egy ilyen kincs elemelése után annyit sem mond a pajtásainak,
 4238 X      |                   eltemetni. Azokat titokban elemelni kriminalitás volna. De én
 4239 XXVIII |                    megfélemlíteni dicső nagy elementum.~Négy szakács főzött a számukra,
 4240 XXI    |                     vannak az igazságaid. Az elemozsinádat megosztod vele, de borral
 4241 XXV    |                   időkről, hogy a te fiad is elénekelheti majd, hogy „Nagy gazda volt
 4242 XXI    |                    Komáromba. Hej, ha én azt elénekelhetném az én Decebálomnak: „Majd
 4243 XXIV   |                      lett neki engedve, hogy elénekelje azt az ősmagyar dalt, amely
 4244 XXVI   |             tekintetes asszony ablaka alá, s elénekeljük neki a legszebb harmóniás
 4245 I      |                 tette kitudódnék, a büntetés elengedéseért kész volna közbejárni. Még
 4246 I      |               hajszálhoz.~– Az egész asszony élénken emlékeztet azokra a szultána
 4247 XXXV   |                      apám. Az én bolondságom elenyészik a te érdemeid mellett. Az
 4248 XLII   |                    magukét, de a kifejezések elenyésztek a nagy ellenmondó zajban.~
 4249 I      |                   kellemetlen következmények elenyésztetésére, s azzal meg van találva,
 4250 V      |                     a régi Istenért, és kard élére bocsátják, kié legyen hát
 4251 XVIII  |                     ütött orron, hogy rögtön eleredt az orrom vére. S még kacagott
 4252 I      |                vakondokokat, azokat itt mind eleregeti, azok aztán keresztülfurkálják
 4253 XVII   |                  csakhogy amint valaminek az elérése nehezen megy, egyszerre
 4254 XXI    |                    lehet kigondolni annak az elérésére, hogy egy szerelmes asszony
 4255 XIX    |                   magátul.~– De aztán megint elereszteném.~– No, akkor hát jó vagy! (
 4256 XIV    |                     szabni, azt tették, hogy eleresztettek egy szarvasgímet, s aztán
 4257 XI     |                     odaragasztja a csókát, s elereszti az asztalon, s aztán lesi,
 4258 XXXI   |                      ha kihajolt, a függönyt elérheté. Ajkaik összetalálkoztak
 4259 XXXIII |                 amikor még nem szerettem más elérhetetlent, mint a holdat, voltak ilyen
 4260 XIX    |                      pályadíjért. A sandolin eléri a szigetet, a csónakász
 4261 XXV    |                cserébe. Hanem hát azt a célt elérjük vele, hogy amidőn valaki
 4262 XX     |                   valamit. Az ő kezei messze elérnek. Ezt a szökevény fiút nem
 4263 XXV    |                fordulva Decebál felé. A férj elérté a kérdést, s megelőzte azt.~–
 4264 XXXIV  |               odacsúsztatott a Dorkó kezébe. Elértette a jó lélek, mire kell az,
 4265 XXIV   |                   beszélt. Általános volt az elérzékenyülés!~– Nem! Nem könnyekkel sírunk
 4266 IX     |                    hogy a csatában kell neki elesni! Édes Jézusom! Még csak
 4267 XII    |                 magyaráznók, hogy mi volt az élesztője e nagy politikai gerjedésnek,
 4268 XLIV   |                      beletalálta magát az új életbe. Képzeletének legmerészebb
 4269 XVII   |                      mint amennyit te lőttél életedben.~Ezen aztán megint nevetett
 4270 XLI    |                    megbecsültetés volt egész életednek vágya, én vágyadat betöltöm.~–
 4271 X      |                 álmatlan éjszakám ára. Egész életem végcélja. Ennek áldoztam
 4272 X      |                      is azért fáradtam egész életemen át ezzel a munkával, hogy
 4273 VIII   |             megkerült.~Amint Decebál haragos életepárját dallal, csókkal, öleléssel
 4274 XIX    |                  diófalevelet, tömjéngyantás életfaágat égetett el a szövétnek lángjánál;
 4275 Uto    |          Megtestesülve!~Nincs az a bíró, aki élethosszig tartó hallgatásra ne ítélje
 4276 XXXII  |              levonásokra az általad fizetett életjáradékombul.~– No, ez annyira komoly
 4277 XXII   |                  egymást, tekintet nélkül az életkorra, ami különben egészen megfelel
 4278 XLII   |                   kiáltással elfújja az apja életmécsének utolsó lángját, az utolsó
 4279 XLI    |                 izgalmai, a sivár, élvkereső életmód, hogy tíz évvel idősebbnek
 4280 XXXII  |                   még?~– Azzal a mértékletes életmóddal, amit te folytatsz; – hiszen
 4281 XLI    |                     vízi emberekről, akiknek életmódja az, hogy napjaikat a csónak
 4282 XXXIV  |                   hogy az általam választott életpálya a te érzületeddel ellenkezik.~–
 4283 XX     |                     szép kezdet volna egy új életpályához! Akkor aztán mindjárt mehetne –
 4284 XL     |               egymásra fektetve. Három ember életpályájára elég. A tok fenekéről előkerült
 4285 XXXIII |             hímezetlenül, hogy az én mostani életpályám az övét egészen lerontja.
 4286 XL     |                    te a fa tetején hálsz, az életpárod meg a kunyhóban?~– Hát így
 4287 XLII   |                   felakasztották.~A barlangi életre elég jó oka volt. Itt nem
 4288 XXVII  |                      kezét.~A kisbotos ugyan életre-halálra védte magát, rúgott, harapott,
 4289 XX     |                     tanulni, szigorú, komoly életrend mellett, akkor én azt tanácsolnám
 4290 XL     |                ösztönöd van; elhallgattam az élettörténetemből azt, hogy én már káplán
 4291 XXVIII |                 bocskoros nemes urak, rovott életű kalandorok; vármegyeház
 4292 XXXIX  |                     életet!~Hát nem ártatlan életű-e a bivalytehén?~Hogy fekszik
 4293 XXVIII |                     nagy nap, amelynek sorsa életünk, halálunk fölött határoz.
 4294 IX     |               gyermekét inkább akarja hosszú életűnek, mint kora halálúnak tudni.
 4295 XL     |                       emelé a mérnök cubicus elevatióra a dicsőítést. – Ilyent csak
 4296 XXVI   |                   városában, mekkora cubicus elevatiót szenvedhet Zuboki uramnak
 4297 XXXIV  |                      lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat” – s aztán három
 4298 XXXI   |              álomtakaró selyem szempillák, s elévilágított az a két nagy delejsugárzó
 4299 IV     |                 Debrecenből. Megvan nekik az elévülhetlen helyük ott a kályha és biliárd
 4300 XLII   |                      ment az elkeseredése az elfajult gyermek iránt, hogy még
 4301 XXIX   |                     arcából, még az ajkai is elfehéredtek.~– De ki vitte őt oda? –
 4302 XLII   |                      dicsőségnek.~Itt azután elfeledett hűtlen feleséget, korcs
 4303 XII    |                gyakorol a magyar közönségre. Elfeledik neki, hogy ellenség, el
 4304 XXXIV  |                Emmácska! – hebegé ijedten, s elfeledkezve a fájós lábáról, ki akart
 4305 XLI    |                   pedig jók egymáshoz. Talán elfeledted már, hogy mikor engem igazságtalanul
 4306 Uto    |                     holtnak hisznek, végképp elfeledtek.~
 4307 XXXVI  |                görény. A délszaki növényeket elfelejtették egy télen betakarni, azok
 4308 XLIV   |                      kedvenc gyűlhelye. (Már elfelejtettük, miért?)~Sára asszony egészen
 4309 I      |                       Aztán kérem, ne tessék elfelejtkezni erről a piszokszigetről
 4310 XXX    |                      forróbb vizet, hogy azt elfelejtse.~Levele érkezett Pozsonyból,
 4311 XL     |                       Azon a mohos faderékon elfértek mind a hárman.~Nemsokára
 4312 X      |                 bevettem a gőbölyökből, mind elfizettem rögtön.~– Tudom már: a jószágvételre;
 4313 XXXVII |               történt a leányával? – kérdezé elförmedve.~– Elszöktették! Ön tette
 4314 XI     |                 papiros csókát csinál, aztán elfog egy nagy dongót, annak a
 4315 XX     |                    lett kerülve mind a gyáva elfogadás, mind a goromba elutasítás.~
 4316 XV     |               hajlandóságot mutatni annak az elfogadására.~– Diák ám ez, nem cseléd! –
 4317 XXXIV  |           keletkezett belőle; kérdés: „Vajon elfogadható-e keresztény embernek az,
 4318 XXXV   |             legátusnak. A szegény paraszttól elfogadhatom az alamizsnakrajcárt, de
 4319 XXXII  |                    az erényét megmenti! Csak elfogadná!~Adalbert grófnak csak elnyúlt
 4320 XLIII  |              választom a bombavető ágyút. Ha elfogadod, lövünk egymásra, amíg találunk.
 4321 XXII   |                   egyedül találta a főispáni elfogadóteremben.~– Alázatos a szolga! (Ez
 4322 XLI    |                   rajtad kívül soha; akit ha elfogadsz, nem lesz akaratod, nem
 4323 XIX    |                   Manó megköszönte szépen, s elfogadta a meghívást, odaült közéjük,
 4324 XLII   |                      alkotmányról beszéltek. Elfogadták a pesti híres tizenkét pontokat
 4325 XXXIV  |                     a szükséges költségeket. Elfogadtam, mint becsületbeli tartozást.
 4326 XXIV   |                    Ez az indítvány általános elfogadtatásra talált, s azzal szent lett
 4327 XXXVIII|            készítteté, s képzeljék! nem lett elfogadva. Az igazgató azt mondta,
 4328 XII    |                tiltakozni testvérem, Belizár elfogatása ellen! Teszem ezt a „primae
 4329 XXII   |               állandó sérelmi panaszát képző elfogatások története.~A meghökkenés
 4330 XIV    |              távolságot; aki azt hiszi, hogy elfoghatja a holdat, ha a láthatárig
 4331 XXXV   |                  Ponthay gróf levele egészen elfoglalá. Annyi megütötte a fülét,
 4332 XXVIII |                muzsikával az ellentáborok, s elfoglalják a vármegyeház nagy, tágas
 4333 XXII   |                      ezt a szobát igyekeszik elfoglalni, inkább becsukatja magát,
 4334 X      |                arcvonásait viselik, aki első elfoglalója volt e szép hazának?)~–
 4335 XXXIII |                   amit ő a politikai életben elfoglalt, az én címem rá nézve egy
 4336 XXII   |                     akiket vagy in flagranti elfognak, vagy valami zenebona miatt
 4337 XXVII  |                     le hamar a kötelékeimet. Elfogtak a filiszteusok; apácaklastromba
 4338 X      |            dercekenyérért, amit én naponkint elfogyasztok? Még az ivóvízben sem válogatok.
 4339 XXXIV  |                    mentegetés aztán teljesen elfogyasztotta Manónak a flegmáját, ami
 4340 XXVI   |                 altust nem adhatom.~Már erre elfogyott a türelem olaja Sára asszonynál,
 4341 XLI    |                     mostani nagy keserűséget elfordítani rólad, nem nagy dologba
 4342 XVII   |                  sohasem volt. Szégyenkedik, elfordítja az arcát a bűnös világi
 4343 XXVII  |                      üldözőbe vehessem.~Manó elfordította a fejét, azt jelezve, hogy
 4344 IV     |                  ajtó, amiben tizenháromszor elfordul a „kócs” minden siker nélkül –
 4345 XXII   |                     tudós oda sem nézett rá; elfordult tőle.~– Csak tessék folytatni,
 4346 XLII   |                    népszabadság!” kiáltással elfújja az apja életmécsének utolsó
 4347 XV     |              semmisem ellenségnek! Nemesurak elfussanak a paraszt elől! De végképp
 4348 XIX    |                  pagony közé, s onnan megint elfut a föld alá. Oda csak a Liza
 4349 XXX    |                    kártyaadósságról, amit az elfutása estéjén kellett volna kifizetnie.
 4350 XXXIX  |                     magával a két fenevadat.~Elfuthatna előlük; a kunyhónak jó deszkaajtaja
 4351 XLI    |                       de örül a lelked, hogy elfuthatsz tőlem! Hogy ürügyet találsz,
 4352 XV     |              Atrobilosus ember volt, könnyen elfutotta az epe. Tehát a csendbiztos
 4353 XVI    |                      szépen. Azután, hogy te elfutottál, utánad a táltos; én meg
 4354 XIV    |              rohamgyorsító összetömődés, ami elgázolja, elsepri, amit útban talál.
 4355 II     |                      rohanásukat, kisérve az elgázolt nép átkaitól.~Mindezt pedig
 4356 XXV    |                     hogy hazakerült, kezdett elgondolkozni ennek a nagy dicsőségnek
 4357 XXXIII |                 kívánom, hogy elbukjál, hogy elhagyhassalak!” S mikor a nagy hazugságnak
 4358 XXIX   |                       ami után vágyott, hogy elhagyhatta a tűzhalmi kastély lármás
 4359 IX     |                     neki, amiből ha a farkát elhagyják, leánynév is lehet. Leányruhában
 4360 XLI    |                 engem itt most szégyenszemre elhagynod. Ha olyan szerelmes ember
 4361 XXXVI  |                   innen? De jól teszi. Én is elhagyom a házat, de még képpel sem
 4362 XX     |                    Tanussy Decebálnak a fia. Elhagytam apámat, anyámat, mert leány
 4363 I      |                     hogy az ősi álláspontját elhagyva, a közjóra nézve üdvösebb
 4364 VII    |       szétmorzsolázta a mazsolás kuglófot, s elhajigálta a földre, hadd kapkodják.
 4365 VI     |              feltuszkolták Decebált, s aztán elhajtattak nagy sebesen a várostól
 4366 IX     |                    mert akkor már a bakterek elhajtottak a piacról minden embert.~–
 4367 II     |                    le kellett szállani, hogy elhajtsa a lovak orcájáról a legyeket,
 4368 XXVII  |                  város«”, hát egyszerre csak elhal a száján a szó. A templomajtón
 4369 XXVII  |                  eszem, csak megpipálom…~Jól elhaladhattak odáig, ahol a nagy erdő
 4370 IV     |          parasztgyerek. Mikor az ablak előtt elhaladnak, odaszól Dabajkó uram a
 4371 XXVI   |                    útra, amit már egy év óta elhalasztottak a sok nehéz viszontagságok.~
 4372 XXXIV  |                     hangzott az ő szava: úgy elhalkallódott mellette az egész gyülekezet.
 4373 XVIII  |                    amire a poronty nemsokára elhallgat, és alszik, mint egy darab
 4374 IX     |                    tisztelettel.~Azt azonban elhallgatá Bakala Peti, hogy mi történt
 4375 IX     |                     igazat meg akar mondani, elhallgathatja-e, hogy valami dáma nem keveredett
 4376 VIII   |                 ócsárol, becsmérel, s te azt elhallgatod, még tódítod is.~Dehogynem
 4377 XXXV   |                        A mondat másik részét elhallgatta.~– Hogy mi nem mehettünk
 4378 XX     |              pitymallat derengésébe; a békák elhallgattak, ők reggel mennek alunni;
 4379 XL     |                    hogy komoly ösztönöd van; elhallgattam az élettörténetemből azt,
 4380 VIII   |                    legválogatottabb címekkel elhalmozni, ez mind egymásután következett.~–
 4381 XXXV   |               váltott, a kis bolognai ölebét elhalmozta hízelgő nyájaskodással,
 4382 XXIV   |                     csókolóztak, kölcsönösen elhalmozva egymást jól megérdemlett
 4383 XXXI   |                     hogy az ifjúnak a száján elhalt a félig kiejtett név:~–
 4384 XXXIX  |                   fejét; annál már egy kissé elhamarkodta a dolgot, de azért az is
 4385 XL     |                  ebből a kávéból. Amíg a tűz elhamvad.~Mántay Móricnak nem kellett
 4386 XL     |                 hallgatott mesének. A tűz is elhamvadt: a munkások kezdték kívánni
 4387 XII    |                végzetes határozatot, melynek elhangoztával, a rendezők jeladására falrengető
 4388 XV     |                      A tizenkettedik ütés is elhangzott, csak úgy magában.~– No,
 4389 XXXV   |               beszélt. A vén szittyát nagyon elhanyagolták, amióta Pozsonyba felment
 4390 XXI    |                   lovagnak a felesége is, ha elhanyagolva látta magát a férje által,
 4391 XXVII  |                  látod, hogy Debrec… Erre az elharapott végű mondásra egyszerre
 4392 XIV    |                     A forrongás titokban jól elharapózott: az urak nem tudtak semmit
 4393 IV     |               egyszer nagyot lépett rajta, s elharapta a nyelvét, az másszor aztán
 4394 I      |                  kézzel kellett az áttörőnek elhárítani az ágakat, hogy ki ne verjék
 4395 XXVI   |                   bolond bajnak a szerencsés elhárítását, olyan egyszerű módon, ahogy
 4396 XLI    |                      megjósolt? Nem! Hisz ez elhárítható. S aztán ez tulajdonképpen
 4397 XLI    |                  szebbik fele áll előtte. Én elhárítom rólad azt a szégyent, ami
 4398 XXVI   |                     Ezért volt az a keserves elhatározása, hogy bevarratja a feleségével
 4399 XXXVIII|                      nagyon jó segítség volt elhatározásának megállapításában.~Régóta
 4400 I      |                      tudatni nagyságoddal az elhatározásomat. Addig kegyeskedjék kastélyomban
 4401 XXII   |                      Rakd el az írásokat. Ha elhatározhatom magamat, majd odaizenek
 4402 XXII   |                   királyi biztosnak odalenn. Elhatározott szándéka volt éjfél utáni
 4403 XL     |                    Az elnevezés ünnepélyesen elhatároztatott.~– Negyven esztendő múlva
 4404 XII    |                      a közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy a főispáni lakosztályban
 4405 XX     |                     maradt ladikot nem lehet elhazudni a víz színéről. Honnan került
 4406 XXX    |                    volt a bírói zár útjában, elhelyezkedhetett.~Arra is gondolhatott eközben,
 4407 XXXVIII|               furcsaságok voltak közszemlére elhelyezve; azok között igen értékes
 4408 XVIII  |                      imádom: nála nélkül nem élhetek. Elpanaszolnám, hogy milyen
 4409 XXII   |                  Tanussy családnak. Ez tehát élhetett a XII. században. Arra mutat
 4410 XLIII  |                     oda, ahová címezve volt. Elhihető, hogy az indítvány mind
 4411 XXVIII |               hőstetteiről nem sok idő múlva elhíresedett Sobri Jóska senki más, mint
 4412 XLIV   |                     neveu est mort”. S aztán elhistorizálhatja, hogy történt.~Mikor aztán
 4413 XXXIV  |               megijedt miatta. Őneki sokszor elhistorizálta Horkázi, hogyan fogták el
 4414 XXV    |                     ajánlatot.~– Hát mármost elhiszed, ugye, hogy mindez valóság? –
 4415 XXV    |                 triumfált Decebál.~– Mindent elhiszek.~– Hát a felveendő kölcsön
 4416 IX     |                 előhúzott valamit.~– Hát ezt elhiszi-e, Szárah nagysám, hogy igaz?~
 4417 XXII   |                     a rab a maga börtönében.~Elhitette magával, hogy ő most egészen
 4418 XX     |              tombolni örömében, úgyhogy Manó elhitte, hogy ez csakugyan valami
 4419 XX     |                    most nevetnék rajta, hogy elhitték a hazugságomat.~– De én
 4420 IV     |                   még most sem. Háromszor is elhívattam már a lakatost, hogy nézze
 4421 XII    |                    pompa dolgában még azt is elhomályosítá.~Egészen más az ember abban
 4422 XVIII  |                   készítenek, azokat az anya elhordja faluról falura a környékben,
 4423 V      |                  szék alatt; nem félek, hogy elhordják a sasok!~(Már micsoda nagy
 4424 XLIII  |                  csapkodtak alá. Egy közülük elhordta annak a danoló katonának
 4425 XXVI   |                      szokott jönni Bécsbe, ő elhoz magával.~Stb.”~– Mármost
 4426 XXXV   |                      Was schreibt der Fratz?~Elhozatta a lorgnonját, ami nélkül
 4427 XX     |                    népe alszik, lopva szokta elhozni a mindennapi kávéhoz való
 4428 XIX    |              keresztül s eldobni a parton az elhozott száraz gallyat.~A leány
 4429 XLI    |              töltéshányó, kubikoló parasztok elhozták idáig a hírét, hogy a Manó
 4430 XXI    |                       Mért nem? – kérdezé az elhüledezve.~– Azt majd megmagyarázza
 4431 I      |                  számmal, a háborús világban elhullottak. Most először lett kétfelé
 4432 XXIV   |                      Attila, Lehel, Árpád; – Elhunyt dicső unokád!”~Vakandi Anonymus
 4433 XXXV   |                  Ponthayék részén volt.~– De elhúzhattam volna a pert évtizedekig,
 4434 XXVII  |                eleibe öt olyan ló fogva, ami elhúzná a helyéből a – tornyot. (
 4435 V      |                   kerek földön Bihari nótáit elhúzni, annak a fia meg Lavottának
 4436 XXVI   |                    hogy a reggeli harangszót elhúzzák. A kocsis mégsem került
 4437 XXXIV  |                igehirdetőjének, miként tette Éliás, Dániel, Keresztelő János,
 4438 XXVI   |                     tizenkét emberrel elébb „eligál”, azután mint „kisbotos”
 4439 X      |                 valami tennivaló.~– No, majd eligazítjuk gyűlés után ezt a nehéz
 4440 XIV    |                  tekintetes úr, mert aznapra elígérkezett násznagynak egy parasztlakodalomba. –
 4441 XIX    |                    tele holdsugárral, amiket elijesztő nagy selyemszempillák árnyékolnak.
 4442 XXVIII |                      Tűzhalmon az ifjú ember elillanása felől, azt nehéz volna rendbe
 4443 XXII   |                minden reggel, este azt fogja elimádkozni.~Aztán körülnézett a szobában,
 4444 XXXIX  |                      lövéstől egyszerre, még elinalhatott; de hogy nagyon megbánta
 4445 XVIII  |              porontyával a platánok sétányán elindul, a gyermek mindig keservesen
 4446 XIX    |                mellékesség. Ha ez a két szem elindulna magában vándorolni, arról
 4447 XL     |            mérnökséget? Szeretnél a nyomomon elindulni. Hát én akkor elmondtam
 4448 XXI    |          felpakoltatott az úti hintajába, és elindult Tuhutum vármegyébe Tanusvárra,
 4449 XXXVII |                  általam, hogy lovagias úton elintézendő becsületkérdésben velem
 4450 XXV    |                    talált kincsek ügyének az elintézése volt a legutolsó dolga.~
 4451 XXV    |              kincsekre vonatkozó ügyednek az elintézését a kamarával és az antikvárius
 4452 XV     |                     alispán? Ezt törvényeink elintézetlenül hagyták.~Ő előbbvalónak
 4453 XVI    |                 felállított hadseregeknek, s elintézte a százados perpatvart –
 4454 XXII   |                       A szokott forumon lesz elintézve minden, ahogy alkotmányos
 4455 XXXV   |              helytelenül viselted magadat.~– Elismerem s szánom-bánom bűnömet.
 4456 XXIX   |                     hogy Belizár, legfelsőbb elismerés jeléül a Szent István-rend
 4457 XXXVIII|                      csak úgy nőtt a mája az elismeréstől.~A pápaszemes bezárta a
 4458 XLII   |               törvény szerint semmisnek lett elismerve, ennélfogva az ezen házasságból
 4459 XXIII  |                    Decebál. Ha már az embert elítélik két esztendeig tartó, tisztességes
 4460 XXII   |                   vagy valami zenebona miatt elítélnek; legtöbbször üres az, használják
 4461 XLI    |                   mikor engem igazságtalanul elítéltek két évi várfogságra, te,
 4462 XXI    |           felségsértéseért az egész familiát elítélték, asszonyt, leány vegyest.
 4463 XXII   |           értelmezésében.~Itt állt Thonuzóba elítéltetése. A vádpontok. „Halmokon,
 4464 XXI    |                   Hát illik ez? Becsület ez? Elítéltetni egy ártatlan embert, kétesztendei
 4465 XXVIII |              bőrüknek, ha megismertettek!~Az elithadak, a testőrdandárok azonban
 4466 XX     |                 megmosdat érte!~Manót nagyon elízetleníté ez a beszéd.~– Látod, ha
 4467 XXXVII |              szereztem, használd békével, és élj nyugalomban; ne törd magadat
 4468 XII    |                    is a múlt éjjel hivatalos eljárásában e megyebeli némely nemes
 4469 XXII   |         odaszegezhette a jurátus a kapura, s eljárásáról kiadott bizonyítványa annyit
 4470 XXII   |               Pestről küldték, mint az ilyen eljárásokban verzátus praktikust. A börtönben
 4471 XXI    |                    pensionatus tisztek, azok eljárnak hozzá délutánonkint preferáncozni:
 4472 XVII   |                   rente-jaiból kezdett élni. Eljárt ugyan még a Mabille-be és
 4473 IX     |                      lakásunk, ahova gyakran eljártak jókedvű vadász urak, akik
 4474 XXXVII |                 színpadon tudnának olyan jól eljátszani egy vaudeeville-t (próba
 4475 XXXIII |            befuttatott nádkunyhó?~Megvolt az eljegyzés. – Hozzámegy.~Hogy magához
 4476 XII    |               rendezők jeladására falrengető éljenzés riad fel az egybegyűlt karok
 4477 XIV    |                 lárma nemigen hasonlított az éljenzéshez. A parasztok nem dicsőhödnek,
 4478 XXIII  |                   főfiskussal. – Aztán te is eljöjj! Mindennap dáridó lesz itt
 4479 XIV    |                     a férje, hogy úgysem fog eljönni, majd kimenti magát. – Ki
 4480 XXIII  |                   kedveskedik – nekem?~Aztán eljött az ebéd ideje. Kompareált
 4481 XXXI   |                    tovább. Amint a káplántól eljöttem, eszembe jutott, hogy felszaladjak
 4482 XXXIV  |                      tételben: „onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat” –
 4483 XXXIV  |                    ez amaz egyszarvú, akinek eljövetelét János Jelenések könyve megjósolja! –
 4484 XXXVII |                 utcából a Bástya utcai házig eljusson Lizandra, az ott folyton
 4485 XXVI   |                    Mikor aztán az égő házhoz eljut a diákság, nagy okosan békét
 4486 XIV    |                      holdat, ha a láthatárig eljuthat.~Sára asszony már hajnalban
 4487 XXIII  |                   Erre a szóra meg már éppen elkacagta magát Decebál.~– No, hát
 4488 XV     |                     szóló népvezér, Pilinkó, elkanyarítá ünnepélyesen a mondókáját (
 4489 VI     |                 svalizsér népies címe), mert elkap a nagy hörcsök!~Azoknak
 4490 XXVIII |                      az testestül, lelkestül elkapatik a föld alatti hatalom által,
 4491 XVII   |                     velem, mint tavaly, hogy elkapd az orrom elől, amíg én rája
 4492 XVIII  |                      verandába. Láttam, hogy elkapja, s nem dobja tova, hanem
 4493 XIX    |                    nyitva ne hagyd, különben elkapnak a denevérek. Ha egy kígyót
 4494 I      |          Seherezádénak, amiből csak egy szót elkapott, ahhoz ő egy egész mesét
 4495 XXVI   |                      magamagához.~A hajdúnak elkáprázott a szeme, mikor belenézett
 4496 XL     |                      odaomlott a lábaihoz, s elkapva azt a sebzett kezét, elhalmozá
 4497 V      |                     hogy „koca”.)~– Hát csak elkeltek olyan simán, mint a kelmed
 4498 VII    |                 Látszik az egész arcán, hogy elkényeztetett gyermek. Van dolga vele
 4499 XX     |                   adok neki a vityillójáért. Elképzelheted, hogy ez nagyon jól meg
 4500 XXI    |               asszonyt ellátták minden előre elképzelhető eshetőségre jó tanáccsal.~
 4501 I      |                   Minden cselédemnek rögtöni elkergetés fenyegetésével lett megtiltva,
 4502 XIV    |                   élén, hogy hívja vissza az elkergetett urakat.~ ~
 4503 XXVI   |                    hasa alól:~– No hát mi a?~Elkerítette neki a szentjeit Sára asszony.~–
 4504 XXIII  |                   mikor a kezeimet lefogták, elkerítettem, a királyi biztosnak, a
 4505 XXVII  |           öregdiáktól, aki termetre hasonló, elkérni kölcsön a viseltes tógáját,
 4506 XXXV   |                próbákat tett, hogyan lehetne elkerülni, hogy az arcán lévő rózsás
 4507 II     |                hagymás szekeret szerencsésen elkerülve, végre eljutott a hintó