bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 5015 XXXV   |                  Decebál lábához.~– Most már elveheted a görbe nyakú konteszt magad!
 5016 XXXV   |                  azért kellett az én Emmámat elverned a háztul? Hogy őrölnének
 5017 XLI    |                     magyar közmondást: „Pénz elverve, asszony számlálva jó.”~
 5018 XXVIII |             osztozunk a papok nagy birtokán; elvesszük azoknak a főuraknak a jószágait,
 5019 IX     |                      elválaszt az uramtól, s elvesz feleségül. Szép volt ám
 5020 XV     |                 utáni rózsaszínű hangulatban elvész a kritikai savanyúság a
 5021 I      |                 ferreum; egy maleficium, ami elveszi a kedvemet az egész uradalomtól,
 5022 XIX    |                    egy nagy erdőben látszott elveszni; ami azonban inkább urasági
 5023 XXXVIII|                       annyit ér. Nagy olcsón elvesztegetné – a bolond!~Nagy volt a
 5024 XX     |                    legnagyobb ellensége? Aki elvesztehé a te egész ivadékodat egy
 5025 XXI    |                fiúnak egy csókot.~Óh, drága, elveszthetetlen kincs! Egy csók, amit egy
 5026 I      |                    sem ereje, sem éle többé. Elveszti a vármegyében minden befolyását,
 5027 XXXVII |                      volna ez nevezhető. Egy elvetemedett apa, akit a fia és az unokaöccse
 5028 XXI    |                   azt is megírhatná, hogy az elvett Lipót-rend ott található
 5029 VIII   |               menyecskék,~Majd minden pénzét elvették.~Bárcsak az ördög elvinné,~
 5030 XXXIV  |                      nap szónoki hőse, sorba élvezé a gratuláló kézszorításokat,
 5031 XXXIV  |                    azután a szarvainál fogva elvezessük a vágóhídra. Üljön ide mellém,
 5032 XIX    |                     az erdőben járni, a Liza elvezet a forrásig. Ketten csak
 5033 XLI    |           kénytelenek voltak más nemeivel az élvezeteknek kárpótolni a kielégítetlen
 5034 XIX    |               tegnapi táncvigalom pompájának élvezetével. Az Emmácska, szokás szerint,
 5035 XIX    |                   alá. Oda csak a Liza tudna elvezetni.~– Hát ő tudja itt a járást?~–
 5036 I      |                     a kedvtelését megnyerni. Elvezette egy szép egyenes fasorhoz,
 5037 I      |          középnagyságú úrnak több kertészeti élvezettel szolgáljon. Ehelyett azt
 5038 XVII   |                 fejez ki, vastag, telt ajkai élvezetvágyat árulnak el, hanem a sápadt
 5039 XXXIII |               mítoszi ambróziában egyesülten élvezhető volt minden íz és zamat,
 5040 XIX    |                   takácsmesterség gyönyöreit élvezné.~Sok ráncigálásra, hogy
 5041 I      |           pontaligeti pocsétasziget lakói, s élvezzék még egy kis ideig a békák
 5042 IV     |                      óra.)~– No, ketyeg már. Elviheti. Várjon még, hadd igazítom
 5043 VIII   |                   elvették.~Bárcsak az ördög elvinné,~Pokol fenekére tenné!~Kincsem,
 5044 XXXVIII|                      után. Ezt már nem bírta elviselni!~Felállt a székéről, s áthajolva
 5045 XXVII  |                   választani. Minden legátus elvisz ezekből egyet emlékül, Manó
 5046 XXVI   |                    lett belőle, megszólalt~– Elviszem én az ifjasszonykát a temetőig,
 5047 XIX    |              köszönsz nálam senkinek semmit. Elviszlek magamhoz.~Manó visszatért
 5048 XXXVIII|                     régiségek még ezektől is elvitatják az elsőbbség rangját. A
 5049 XXV    |               fiscusé, melyben tudósít, hogy elvitetheted haza a megyei archívumba
 5050 XX     |                       akkor a saját hintaján elviteti a végcélig. Mit mond erre?~
 5051 XLI    |                       s minden régi cselédet elvitt magával.~– Itt hagyta a
 5052 XLI    |                 események izgalmai, a sivár, élvkereső életmód, hogy tíz évvel
 5053 XXXIX  |                   dúvadat lompos farkánál, s elvontatta a sűrű bozótba, hogy a bivaly
 5054 XXII   |            erőszakkal gátolja meg a hazulról elvonulást. Elszöknie sem lehetett,
 5055 XII    |              indítványt még sárkánytojásában elzápítani volt főfő gondja egy bölcs
 5056 XXXI   |             négyszögletű nyílás, rézlemezzel elzárható, aminek a célját könnyen
 5057 XXII   |                       Ebbe a szobába szokták elzárni az olyan nemesurakat, akiket
 5058 X      |                     kulcsot, amik a múzeumát elzárták a világtól, azalatt Vakandi
 5059 XXXI   |                      átlátszó függönnyel van elzárva, azon belül van a nyoszolya,
 5060 XXVI   |                  volna benne. Rágd meg jól: „Em-má-nu-el!” Emmábul, Sámuelből ragassz
 5061 XXVI   |                    Virrasztani!” Egy Tanussy Emánuel a dísznóhajcsár öreganyja
 5062 XIX    |                       ez a ragyogó ábrázatú, emberarcú csillag. Az ő egyedüli társalkodója
 5063 XXXVIII|                     példány egy és ugyanazon emberből vagy gnómból?~Ha pedig ez
 5064 XXXIX  |                     egy nagy odú, amiben egy embercsalád elfér. Hanem ennek a nyílását
 5065 XXIV   |               hegyormokra temették el a nagy embereiket. Ahonnan azok könnyen felhághatnak
 5066 III    |                      Ponthay Adalbert a maga embereinek. Óh, volt itt gondoskodva
 5067 XII    |                    Tisztában volt már a maga embereivel. Szelíden mondogatá:~– Nincs
 5068 I      |                 nemesíteni, hát még a lelkes emberekbe mennyi nemes indulatokat
 5069 XXVIII |                      csupa kificamodott tagú emberekből állítana össze egy csoportot,
 5070 I      |             természetű, mint más rendes eszű embereké, hogy az egyik a kormánypárton,
 5071 XX     |                    természeti adomány némely embereknél.~– S hová akarsz menni?~–
 5072 XLI    |            tudomásunk sincsen azokról a vízi emberekről, akiknek életmódja az, hogy
 5073 XXIII  |                  cimboráit, akik még azon az emberen kívül jelen voltak? Az egész
 5074 XLII   |                     tartja az ország legelső emberének, akinek majd eljön az ideje!
 5075 XLIII  |                kerülte ki a halált?~A cartel emberére talált. Ezt tanúsítá az
 5076 XXXI   |                    Blas.~Hogy micsoda minden emberin túljáró eszményi szépség
 5077 XIV    |                markával, mintha hívogatná az emberiséget, hogy no hát, ki akarja
 5078 X      |                      az erénynek!~A penészes emberkének a lelkesedése Decebálra
 5079 XXXIX  |                   megszokta az egyedüllétet, emberkerülte bútájban (Eiland).~A sok
 5080 IX     |                      emlegetni fognak; mikor embernyi emberré lesz, akkor meg
 5081 Uto    |                   ilyen alapon mer elkövetni emberölést, sőt gyilkosságot. Kézzelfogható
 5082 XXIII  |           gyümölcséből; ezt nem végzi be egy emberöltő idő.~Arra pedig, hogy a
 5083 VI     |                   Régi Napból kiakolbólított emberraj a piacon keresztül az átellenben
 5084 XI     |                  hogy a rögeszme ragad egyik emberről a másikra? Vagy talán lehet
 5085 XXIII  |                  tajtékpipája is.~No, ez már emberség!~Kis idő múlva jött két
 5086 XXVI   |              clarissime), az esküdt diák az „emberséges” (humanissime), a kántor
 5087 XXV    |                     jóakarat, éppen attól az embertől, aki egyenesen oka annak,
 5088 VIII   |                      kapja azt a kis szurtos embervakarcsot, s úgy megölelgeti, majd
 5089 XXXIV  |                    contratoastot.~– Én pedig emelem poharamat szintén a leendő
 5090 XLI    |                    főurak vetekedtek a pompa emelésében. Klasszi Vencelnek (a pesti
 5091 XX     |                 küldött.~Azalatt lejöttek az emeletből a gróf úrfiak. (A grófnő
 5092 XIII   |                     bezárkózik éjszakára egy emeleti szobába, nappal meg egész
 5093 XIX    |                      Mántay Móric jött le az emeletről, maga cepelve a nyalábra
 5094 XXXIV  |                   sem történhetett volna. Az emelgetés közben Manó egy ezüstpénzt
 5095 V      |                    arculatai; amit kezeikben emelgetnek, nem kulacs, palack, furkósbot,
 5096 XXXV   |          lángpallosával megfenyíteni a fejét emelgető hidrát.~– Kár pedig oly
 5097 XVII   |                    másikat meg a bal karjára emeli fel, mint egy puskát, hogy
 5098 VII    |                     vállfűző, hogy deliségét emelje, csupa vadállati szabad
 5099 XXVII  |                 másiké. Gyere, ecsém, gubás, emeljük le, tegyük a hintóba szegény
 5100 XXXV   |                egészen a helyzet magaslatára emelkedék Decebál, s nem késett meggyőződése
 5101 XIX    |                  keresztül-kasul, homlokának emelkedése nagyravágyást árul el, ajkszegletei
 5102 XXXI   |                    híres, nevezetes alakokká emelkednek mind a ketten, akkor ott
 5103 IX     |           dögönyöztem el Király Samut végül. Emellett aztán a koplalásban is volt
 5104 XLI    |                      fiát, István főherceget emelték, szabad választás útján,
 5105 XXII   |                      kihal, akkor Kenéz vére emeltessék a csákáni vértre.~És Kenéz
 5106 XXIX   |                      meg a pápista templomot emelteté fel romjaiból, s az ő bőkezűségéből
 5107 XL     |                   bizodalmát, amidőn engemet emeritus iratosi káplányt megválaszt
 5108 VII    |                   keblét pedig az égető vágy emészti.~S a láng követeli az olaját.~
 5109 XXXVIII|               titulálja: amaz egy sündisznó, emez egy angolna; de a feje ugyanaz
 5110 XXVI   |                kétévi kurzust végzett. Csupa eminens calculusa van minden tudományból.
 5111 XLII   |                      nevet, sőt igen gyakran emlegetetté is emelte azt, korát meghaladó
 5112 XXXV   |                    levél igazságszeretetedet emlegeti, hogy egy hosszú pernek
 5113 XXIX   |                      kártyaasztalnál gyakran emlegették a nevét, ha valaki rendkívüli
 5114 XXIV   |                     címe ferblizés közben is emlegettessék. „Három király: – magam
 5115 XXI    |                      csuklottál sokat? Ugyan emlegettünk. Ülj le frissen. Még az
 5116 XXXIV  |            Gyermekdolgok azok! Ki tartogatná emlékében?~– Mondja azt, hogy megbocsát!
 5117 XIV    |                      léleknek a múltak drága emlékeibe, megzavarta valami hirtelen
 5118 XVI    |                    örömmel, akkor ez örömnap emlékére emelt halmon megkínoztak
 5119 XL     |                     csodatételnek a nyitját. Emlékezel rá, Manó, mikor még Emma
 5120 XXXIII |                   visszaemlékezzék. S még az emlékezet maga nem teszi meg; segíteni
 5121 XVIII  |                  rajzoltam az én ideálomról, emlékezetből, s azt zárnám a keblemre
 5122 XV     |         kegyetlenkedéssel, mindenkinek élénk emlékezetében volt még. Ma „pro aris et
 5123 XV     |                  János, hogy késő vénségedig emlékezetedben maradjon ez a mai ünnepélyes
 5124 XLI    |                   Hogy kitépd a nevét úgy az emlékezetedből, hogy még egy gyökere se
 5125 XXXII  |                 nemes tettel örökítem meg az emlékezetemet, ha az én áldozatommal két
 5126 XXIX   |                      országgyűlései arról is emlékezetesek, hogy azokon rengeteg vagyon
 5127 XVI    |          felszentelték rajtam. Nem! Ennek az emlékezetét nem hordom magamon. Itt
 5128 I      |                   annak cifra története van. Emlékezni fog nagyságod a harmincas
 5129 XXXIII |             legbensőbb titkaiba, annak mesés emlékezőtehetséggel kell bírnia, hogy akit egyszer
 5130 XXVIII |                    excessusa, hogy vissza ne emlékeztek volna rá alacsony tolvajságot,
 5131 I      |                   varázsnak. Az egész valami emlékeztetés az ázsiai pusztákra; csupa
 5132 XXIII  |                     az ábrándos lovagkorból. Emlékeztetett azokra a szép regékre: „
 5133 XXI    |                       Csupán arra kéri, hogy emlékezzék meg rá, hogy van igazság
 5134 XLI    |                       amihez egész históriai emléksor van fűzve. Az a tigrisbőr
 5135 I      |                   bizonyosan. Hanem arra jól emlékszem, hogy az asszonyságot egyszer
 5136 XVII   |                     A mi megdicsőült, áldott emlékű nagyapánk is manifesztálta
 5137 IX     |                   dáridóba?~– Óh, biz az még említésre sem érdemes. Egynéhány fiatal
 5138 XXII   |                    olvas fel előtte valamit.~Említettük ugyanis, hogy a jurátusság
 5139 XL     |                 mikor azt az eltagadhatatlan emlősállatot a kérőzők fajából meglátta.
 5140 XXVI   |                      meg jól: „Em-má-nu-el!” Emmábul, Sámuelből ragassz össze
 5141 XV     |                     tette, hogy odarohant az Emmácskájához, s összecsókolgatva, agyonölelgetve
 5142 XVI    |                      aztán rendes módon az ő Emmácskájának.~És a „fiúnak” hallgatni
 5143 XXI    |                 egyikben sem akart az eltűnt Emmácskájára ráismerni. Arról aztán Holofernes
 5144 XV     |              szekerét felkeresni.~– Aztán az Emmácskámat ott ne felejtse megint,
 5145 XXXIV  |                      a tensúrfit, a mi drága Emmácskánkat fogja kiprédikálni. Én bizony
 5146 XV     |                    kisasszony az a Tanussyék Emmája!~– Legény biz az! Akárki
 5147 XXI    |                      gondol egyébre, mint az Emmájának a kiszabadítására az emoreusok
 5148 XIX    |                valami igen tarka denevérhez.~Emmanuelt felháborította ez a csúfondároskodás.
 5149 XIX    |                  annak kell valamit tudni az Emmáról.~Az rendesen ott szokott
 5150 XXXIV  |                  Aztán beszéltek magárul, az Emmárul; azt a szót is mondták,
 5151 XXI    |               Emmájának a kiszabadítására az emoreusok körme közül.~Abban egyeztek
 5152 XXIV   |              régiségbúvárnak adott igazat az empirikus tapasztalat.~Azonnal meg
 5153 XXIV   |                     Ez a drága okmány nem az énáltalam ismert őshunnus jegyekkel
 5154 XXI    |                      a nemes telek egy darab enclave benne. Ez nem tartozik a
 5155 XLIV   |                     neki: „Vous ne savez pas encore? Mon pauvre neveu est mort”.
 5156 XVII   |                      Breda királynőjének, az endiablement szép Pelinettának, aki a
 5157 X      |                egykor Saul királyt, mikor az endori boszorkány felidézte eléje
 5158 VII    |                  alatt Kupával tartottak, I. Endre ellen Vatát támogatták,
 5159 XXXIV  |                     kihangzott az ezer ember éneke közül is. Most már tenorrá
 5160 XXXIV  |             megértette azt, hogy az anyja az énekéért dicséri meg, s sietett neki
 5161 XXVI   |                  szólítá meg Sára asszony az énekek fejedelmét.~Az pedig nem
 5162 XXXIV  |                      nem fog azokhoz hasonló énekeket szerezni, nem is teheti
 5163 XXII   |                ismerni egyikét a régi pogány énekeknek. „Hadúr, Ármány, Turul,
 5164 XXVII  |                   mert a rektor golyvás, nem énekelhet.~Tanussy Manó is „bagó”
 5165 V      |                krucifikszust a kezébe! Aztán énekeljétek el fölötte a „circumdederum”-
 5166 XVIII  |               trallázás, mintha valami madár énekelne, minden szöveg nélkül; hanem
 5167 XXVII  |              nagyanyja fölött nemrégiben ott énekelt virrasztva. Ez őt megszabadíthatja.
 5168 XXXV   |                    amint a petákos temetésen énekeltem, úgy megutált, hogy visszafordult,
 5169 XIX    |                    ingyen, csak egy zsoltárt énekeltettek el vele, azt pedig ő tudott;
 5170 VI     |                   tiltva, éppen azért nagyon énekeltük. Mert hát bizony deákkorunkban
 5171 XXVI   |                    De biz a diákoknak is, az énekesek kapnak fejenkint egy petákot =
 5172 XXVI   |                      fel van írva az egykorú énekeskönyvek tábláira ez az aranymondása,
 5173 V      |                      szép katholikus halotti éneket (amit én olyan nagyra becsülök,
 5174 XXXIV  |                     nagy urak és úrasszonyok énekével, s mindenkinek megkönnyebbül
 5175 XVIII  |                      nem volt sikertelen. Az énekhang nemcsak hogy el nem hallgatott,
 5176 XXXIV  |                  orgona mellé, s képezték az énekkart, midőn megzendült a zsoltár.~
 5177 XXVI   |                      ejtett ki ilyen szót az éneklecke alatt: „Hej, ha én a torkomhoz
 5178 XXXIV  |           mártíriumát.~Az is megérkezett. Az éneklés után következett az imádság (
 5179 XXVII  |                  rengetegben, olyan hatalmas énekléshez kezdett, hogy abban minden
 5180 XXVI   |                      koldushad keserves nagy énekléssel fogadta:~– Szeretem és áldom
 5181 XXVIII |               árverezve: dobszóval az utcán, énekszóval a templomban hirdették a
 5182 I      |               felgyújtanák a nemes atyafiak.~Enél a pontnál igen erős pozícióba
 5183 XVI    |                      Itt akarom hagyni ez az énemet, akit utálok, s fel akarom
 5184 XXXIII |                      képes volnál arra, hogy énérettem, a te szíved kívánságából,
 5185 XLIV   |             ecclatálna, hogy az a scandaleux enfant az ő saját fils terrible-je!
 5186 XXXIII |                   tefelőled, te is annyiszor énfelőlem, de hát azután? Neked semmid
 5187 XXXVII |                vezetsz, tudnám, hogy ott sem engeded, hogy egy hajam szála is
 5188 XL     |           suhogtatott fűzág!~Manó aztán szép engedelmesen odatartotta neki a hátát.~
 5189 XVIII  |                    hanem ezentúl nekem vakon engedelmeskedjék.~– S a legelső szolgálattétel
 5190 V      |                 minden. – Hát ha az urak nem engedelmeskednek, a kutya bánja meg.~Decebál
 5191 XXII   |                     a parancsszónak nem akar engedelmeskedni, kényszeríteni rá – mondá
 5192 XXII   |                     lett határozva, hogy nem engedelmeskedünk. (Nincs is annál nagyobb
 5193 XXXIV  |                dacolva a világi hatalommal s engedelmeskedve az égi parancsolatnak: ez
 5194 XXXV   |                akarom a vakon hívő hipokrita engedelmességet reád erőszakolni. Meg akarlak
 5195 XIV    |           megjuhászította, a törvénynek való engedelmességre rávezette, hanem megfordította
 5196 XXVI   |                       nem azért, mintha az ő engedelmükre adna valaki valamit, hanem
 5197 XL     |                    keresztlevél kell, szülői engedély kell, az nekünk mind nincsen.
 5198 XVII   |                     menni fognak, mihelyt az engedélylevelet megkapják. Az pedig már
 5199 XXIII  |                  szóra.~– No, azt én meg nem engedem.~– Hjaj, szerelmem! Otthon
 5200 XXXII  |                  rossz vége lesz. Ezt én nem engedhetem meg. Nekem meg kell őt szabadítanom.~–
 5201 XLIII  |                      luxust nem minden ember engedheti meg magának. Nyolcvan fontos
 5202 I      |                     nem bírtam rávenni, hogy engedje át a telkét.~– Jobbágytelek?~–
 5203 XVIII  |                  mint hogy erre a házasságra engedjem magamat kényszeríteni. Azzal
 5204 XVII   |                     lesüti a szemeit. Dehogy engedné magát rávenni, hogy leüljön
 5205 XXXI   |                    kék szem szelíd enyelgően engesztelé; a bogárszem haragosan félrenézett,
 5206 XIX    |             szűrődött át; otthon van, anyját engeszteli. (Mért nem lehet ezt a könnycseppet
 5207 XV     |                     nem kapnak, s addigaddig engesztelik, kapacitálják, míg leimádkozzák
 5208 XXXIV  |                      volt valami csodaszerű, engesztelő varázs, ami, ha akarta,
 5209 XL     |                    mellé, megijedtek nagyon, engesztelték szépen; megcsókolták azt
 5210 XII    |                     tekintetös alispán úrnak engödelmesködjem, s a fegyveres erőt röndölkezésére
 5211 XII    |              sisakját.~Az a sehogy sem várt „engödelmesség” nagyon megconfundálta a
 5212 VII    |                     a Dorkó nénő; az ő dolga énhelyettem hazudni.~– No, de lássunk
 5213 XII    |                      udvariasan válaszolt:~– Énneköm az a röndöletöm van a nagyméltóságú
 5214 XXXIV  |                    úrral, még attasékkal is.~Énnél a szónál az esperes úr közbelépett.
 5215 XIX    |                      mama –, ha én káposztát enném éjszakára, egész éjjel le
 5216 XI     |                    nem hiszi el, hogy az nem ennivaló: mérges. Mérgesebb ő!~Gyönyörű
 5217 XXXIV  |                   adják a görögnél.~Hanem az ennivalónak nagyon megörült, mindjárt
 5218 V      |               rabmunka.~S ha már a viseletük ennyire elüt egymástul, még arcban
 5219 XX     |                   bántatni?~– Mit bánthatnak énrajtam? Én leány vagyok. Ha megütök
 5220 I      |                       hogy mit tudna például énrólam pletykázni.~– Óh, afelől
 5221 XXXII  |                   szokott vacsorálni. Még az entremet-nél találta. A poharak közül
 5222 XII    |            értelmében is fölöttébb igazságos enunciatiójára a királyi biztosnak egyszerre
 5223 IX     |                 egyszer az apám, aki járt az enyedi kollégiumba is, valami régi
 5224 VII    |                      a díszneve „szatyi”, az enyedieknél „brúgó”.~– Adj nekem is
 5225 XVIII  |                      egyszer-másszor szoktam enyelegni. Azért ebből semmi sem következik.~–
 5226 XXI    |                    csaholnak – utasítá el az enyelgést Sára asszony.~A késő őszi
 5227 XXXIV  |                    az, Horkázi bácsi – mondá enyelgő hangon az ifjú. – A hajdani
 5228 XXXI   |                    mívelt, a kék szem szelíd enyelgően engesztelé; a bogárszem
 5229 VII    |                      annak a haját, de ne az enyémet.~– Fogd be a szádat! Pulya!
 5230 XXI    |                 lábára verve, a másik meg az enyémre. Akkor aztán tudom, hogy
 5231 XXI    |                  intermezzo Decebál kedélyét enyhébb hangulatba hozta. Szegény
 5232 XXII   |               várfogság porkolábfogságra fog enyhíttetni, mivelhogy magad nobiliter
 5233 XXII   |                 studírozni? – kérdé most már enyhültebb hangon Vakanditól.~– Igenis.
 5234 XV     |                   volt, könnyen elfutotta az epe. Tehát a csendbiztos volt
 5235 XLII   |                    hitelezőt. Az ember hiába eped egy uzsorás után; eltűnt,
 5236 XVI    |                   Siessünk az áldozathoz, ne epedjenek a hívek.~A két gyermek magára
 5237 XL     |                  hogy bebizonyítsa, mennyire épek a lábai, vissza akarta adni
 5238 XXVII  |                 rókatáncot járva, krajcárért epekedve.~– Hol vannak azok az elátkozott
 5239 XLI    |             gonoszságaidat.~Decebál erre már epésen fölkacagott.~– Téged már
 5240 XLI    |                     levél tartalmát. Decebál epéskedő modorban tudatja a „báró
 5241 XXXVIII|                    az egyik cinikus, a másik epikureus. Az senkit sem címez, ez
 5242 XXVI   |              felépülésére stb…~Hogy ennek az epistolának mi lesz a sorsa, azt előre
 5243 XXXVI  |                 Aztán a nyáron nem látunk ám épített emberi hajlékot, hanem ott
 5244 VII    |                       mint ez a templom. Nem építették ezt külső pompára, hanem
 5245 XXXVI  |                      csak méltán kijár ez az epitheton.) Egy egész tér szakaszmérnöki
 5246 XI     |                     csupa egyenes vonalokból építi fel az egész hunscytha abécét,
 5247 XLII   |                 egész tanácskozmánnyal, hogy építik fel Magyarországon az új
 5248 XXIV   |                    felső végébe fut össze az építmény négy szegletéből ugyanannyi
 5249 I      |                   nemesi personának új házat építtessek ugyanarra a helyre, a tavat
 5250 XXIV   |                   Decebál kezdeni?~– Bástyát építtetek körülötte – monda. – És
 5251 XI     |                 templomot még Géza fejedelem építtette, míg Spiridion ugyanazokat
 5252 I      |                      tornyát. A templomot én építtettem.~– És a házakkal mi történt?
 5253 XXIV   |                     úgyhogy ez a föld alatti építvény mint egy gúla tartja a fölé
 5254 XLIV   |                  Decebál, hogy a veszedelmes epocha alatt bölcsen félrehúzta
 5255 XIX    |             vérebemet, általadom; kérd el az epsomi verseny idejére a winneremet,
 5256 XXXIV  |                   tanulságából merítse lelki épülését. Fel is öltözött az ünneplő
 5257 VII    |                     meg mindenféle gazdasági épületek.~Mások ellenben azt állítják,
 5258 XLIII  |                     kitündököltetve falakat, épületeket, s azalatt az ostromütegek
 5259 XXVII  |                       s fogta, nekifeküdt az épületes szónoklatnak, hogy majd
 5260 II     |                      idejéből való tisztes ó épületet.~Ott sem várt rá semmi küldöttség,
 5261 XXIX   |               számára felajánlotta az ingyen épületfát, másfelől Belizár téglavetői
 5262 XI     |               áldoztak az őstáltosok „pulpas equinas”.~Emmácska nem győz vakarózni.~–
 5263 XVI    |                     majd meglássuk, hogy nem ér-e többet két mendikás egy
 5264 XXXIV  |                lutheránusnak, a görögnek. Ez ércből öntött monumentuma a múlt
 5265 X      |            fiatalságomat. Csontok és rozsdás ércdarabok voltak az egyedüli társalkodóim.
 5266 XXXI   |                    az inastól a zár alá tett érceit, sietett ki a házból.~Csak
 5267 XXXI   |                 mindent lerakatnak vele, ami ércféle: vas, arany vagy ezüst,
 5268 XXXIV  |                betűkkel fogom felírni szívem érctáblájára ez emlékezetes szavaidat.~–
 5269 XIII   |                   meghajlásából, s ezt mondá ércteljes hangon:~– Ha énnekem a kezem
 5270 XIX    |                     meg a füleit. A kőrisfák erdejében recseg a targally sűrű léptek
 5271 XXIX   |             hátramaradás.~Ha Decebál roppant erdejeiből egész Tanusvár számára felajánlotta
 5272 XXVIII |                    pénz dolgozott, az anyagi érdek, az emberi gyomorra és torokra
 5273 XXVIII |                 Vallásfelekezet, nemzetiség, érdekcsoport kezd az ő személye körül
 5274 XIV    |                 hanem a jobbágyság; annak az érdeke az első. Hazudott, aki az
 5275 XXV    |                    itt marad a negociált ügy érdekében Tanusvárott nyolc napig,
 5276 XXV    |                      miután én itt a kormány érdekeit képviselem.~Decebál aztán
 5277 XXIII  |                     hozott magával.~Azok nem érdekelték Sára asszonyt.~Az atyafiságos
 5278 XXXIV  |           országgyűlési írott naplókat: nagy érdekkel bírnak. Vacsorára jókor
 5279 I      |                   okiratot miért ne kapja az érdeklett asszonyság egyenesen megküldve,
 5280 XIII   |                 kastélyban. A dolog annyiban érdeklette az Emmát, hogy az ő pajtását,
 5281 XXIV   |                     vállalatra.~Nagy volt az érdeklődés az egész lelet iránt. Senki
 5282 XXIII  |            féltékenység hidrája.~– De nagyon érdeklődik az ifjasszony azért a drága
 5283 XXVI   |                    férjével együtt utaztatta Erdélyországon végig (pedig az volt a legfőbb
 5284 XXXV   |                  bolondságom elenyészik a te érdemeid mellett. Az egész Tiszántúl
 5285 XV     |               szegény Jancsinak a mai bokros érdemeiért ez ugyan szép megjutalmaztatás!~
 5286 XVI    |                      közügyek körül szerzett érdemeit! Hogy iparkodik neki kedvében
 5287 XVI    |                     a sértés nagy megtorlást érdemel! S még aztán azt is megkérdezte
 5288 XXI    |                            XXI. Ami meg volt érdemelve~Mikor Manó elhagyta a kastélyt,
 5289 IV     |               megnézze, ki jött be az ajtón, érdemes-e érte leszállni az ablak
 5290 XLI    |                     miatt azt a meghívatásra érdemetlennek találták.~És ez ellen semmi
 5291 III    |               azonnal hozzáfogott a mai ülés érdemleges tárgyalásához, s elkezdte
 5292 VI     |                   szemtelenség! Ez büntetést érdemlő vakmerőség.~Ponthay Adalbert
 5293 I      |                   lakik, ahol grata persona. Érdemrendje is van, és belső titkos
 5294 VI     |                      mutatott a nyakán függő érdemrendre a fehér-piros szalaggal.~–
 5295 XXVIII |             üvegcsüri huta.~Hát még mikor az erdőaljai oláh nemesurak is meg lettek
 5296 XXVII  |                Mindjárt benne leszünk a nagy erdőb…~Hiszen Manó is gondolt
 5297 XXIII  |                 elcserélni ugyanannyi havasi erdőért!~Ponthay Adalbert gróf szépen
 5298 XXIII  |                    jó osztály volt; ő a maga erdőfedte örökségére folyvást ráfizet,
 5299 XXIII  |                      a keleti része rengeteg erdőkből áll, a nyugoti jól termő
 5300 XXXIV  |           birtokunkat elcseréltük sok bolond erdőkért; mert azokban volt egy domb,
 5301 XIII   |               hajdúit, lovászait, vadászait, erdőkerülőit, egy egész regementet állíthat
 5302 XXIV   |                      ott hagyott pandúrokat, erdőkerülőket agyonveri, s a sír kincseit
 5303 XXVII  |                    is gondolt valamit a nagy erdőről, mikor azt elérték. Az ökleiben
 5304 XXIII  |                     kétfelé, hogy a rengeteg erdőség mind a Ponthay családnak
 5305 XXIII  |                 halom éppen annak a rengeteg erdőséggel fedett hegyláncnak legmesszelátóbb
 5306 XXII   |                       Thonuzóba Zákánt, tőle ered a Tanussy ivadék, annak
 5307 XXXV   |                      írás mind valódi hunnus eredetre vall.~– De hiszen a mi nyelvünknek
 5308 XXIV   |                      emberek Magyarországon. Eredetükre nézve németek; de a népviseletük
 5309 XXVII  |                     legátus. Aztán a legáció eredménye nagy segítség annak a szegény
 5310 XXV    |                     akartak e tapasztalataik eredményéről tartani a Trattner-Károlyi
 5311 XLII   |            tanácskozások. Decebál azoknak az eredményét csak másodkézből tudta meg.
 5312 XI     |                  lehet belőle szorongatni az eredményt.~– No! Hor – ká – Horká; –
 5313 XL     |                     ahelyett az ég csillagai erednek futásnak. Hogy rajzolják
 5314 XIX    |                 népek kijózanodtak, s utánok eredtek, üthették már bottal a két
 5315 XXXV   |                      úton tovább menni magam erejéből. Elmentem legátusnak. A
 5316 XLI    |                     Sára asszony összeszedte erejének maradványait. Büszkén emelte
 5317 XXX    |                     magát, mint az a sámsoni erejű ember, aki egy nagy betegség
 5318 XXVIII |                   tekintetre csaknem egyenlő erejűnek látszik: csak az kérdés,
 5319 XV     |                  akartok, illa berek, nádak, erek! De az én házamba gyáva
 5320 XLII   |                    egész pompájában. Az ősök ereklyéi megvigasztalták keserűségekkel
 5321 XXIV   |                      bánom. De én ezekből az ereklyékből egy polturát érőt sem adok
 5322 XXIV   |                elszörnyedés; micsoda érdekes ereklyéket rejt magában a Bajhalom?~
 5323 XXXVIII|                      Hát te eladnád az őseid ereklyekincseit a Justus Frausnak, ha a
 5324 XXIV   |                      búcsút a neve napján az ereklyéül megmaradt keze után! Ide
 5325 II     |                       Őexcellenciája most az erély eszközeihez nyúlt, előreparancsolta
 5326 XII    |          megkezdésekor aztán az első alispán erélyes tiltakozást emel a fegyveres
 5327 XII    |                      deputáció küldessék, őt erélyesen felszólítandó, hogy a katonaságot
 5328 I      |                 akarjuk. Megmutatjuk neki az éremnek a másik oldalát, új irányt
 5329 XIV    |                 gázolt át a sömlyéken meg az éren, s aztán szerencsésen átjutva
 5330 XXXII  |               öregapádra ütöttél. Ő is ilyen erénymegmentésben gyakorolta tehetségeit.
 5331 XXXIV  |                   nélkül ezt a felmagasztalt erényt.~– Hanem nagyon sok pénze
 5332 XXXVII |                   világosság a felháborodott erényvédők agyában. Különösen a mama
 5333 XXIV   |                   aziránt, hogy a pap halkan eressze a szót, átmarkolta a torkát,
 5334 XXXIV  |                kánonok”, csak az ő gallérját eresszék! Hisz egyik félt sem sértheti
 5335 XXII   |                   többet őhozzá senkit be ne eresszen, mintha ő volna itt az úr
 5336 XX     |                 keresztül, s ott találják az eresz alatt – a nagyszemű baglyot
 5337 XX     |                      hiúba, aminek a nyitott eresze alól le is lehetett látni
 5338 XX     |                     akkor soha többet ki nem eresztene a szobából, s mikor elmegy
 5339 XIX    |                      csak fiskárus ne!~Aztán eresztené alunni.~– Hohó! – mond a
 5340 VII    |                    járatni; a haját hosszúra ereszteni, kontyba fonni; s őtet magát
 5341 XIX    |                       ha a forráshoz meg nem eresztesz?~– Hát majd így – mondá
 5342 I      |                    megint odatekereg.~– S ki ereszti le azt a gyaloghidat eléje,
 5343 IV     |                      a lépcsőn felhalad; nem eresztik el, amíg a bajukat meg nem
 5344 XI     |                    haja ezúttal hosszúra van eresztve a két válla körül: most
 5345 XXXII  |                     telt; még újra is kezdte érette az egész vacsorát az elején.~
 5346 XXXIV  |                      Hat évig a gróf fizette érettem a szükséges költségeket.
 5347 XIX    |                  hogy tegyem le helyetted az érettségi vizsgát, azt is kiállom;
 5348 XIII   |                   járok.~De már ez nagyon is érezhető keserűségével bírt a szarkazmusnak;
 5349 XXXIX  |            rekettyebokrok közé elbújni. Ezek éreznek valamit. Csodálatos, hogy
 5350 XXXV   |              elmondom. Férfi voltam, eszemet éreztem, s engem leánynak és butának
 5351 XXXI   |                megköszönje neki a vele eddig éreztetett szívességét.~– Semmi hálálkodás! –
 5352 XXVIII |                tagadták Tuhutum vármegyében, éreztetik hathatós befolyásukat. Vallásfelekezet,
 5353 XXI    |                 ember, akinek valakivel kell éreztetni a haragját). Az istrángszíj
 5354 XXVII  |            hatalmában a meghódítójának.~S az éreztette is vele a diadalmát, a győztesek
 5355 XIX    |                 kifüstölte a szobát, hogy ne érezzék benne olyan nagyon a penészszag.
 5356 XXVII  |                    ez az én diákom! Hát quid ergo vigyorgó!~Azzal lerántotta
 5357 I      |                    azokat a kormány utol nem érheti. A bátya arról a pajzsról
 5358 XLII   |              észrevenni, ahogy a külvilággal érintkezésbe jött, milyen nagy csapás
 5359 XXVI   |                       akivel még levél útján érintkezett; az ő eszményképe, Mántay
 5360 XXVIII |                       hogy az ellenféllel ne érintkezhessenek.~A két szemben álló tábor
 5361 XXXI   |                    csodalénytől. Csakis ezek érintkezhetnek vele, mert egy óráig tartó
 5362 II     |                 egyiknek a tornyán körülfutó erkély, amelyről a toronyőr hirdeti
 5363 XLI    |       kertészlegények erősen utasítgatták az érkezettet, hogy merre találja meg
 5364 XIV    |           cirkalommal, s nem hagyta magát az érkezők által megzavartatni. Emmácska
 5365 XVII   |                  mint a kakerlakoké.~Az újon érkezővel mindenki kezet szorít, zajosan
 5366 XLI    |                   azok, legalább erény és jó erkölcs dolgában egyenlő rangú akart
 5367 XLII   |                      akarta azt semmisíteni. Erkölcsileg megölni.~Megírt egy nyilatkozatot,
 5368 XXII   |                      a pozsonyi és budapesti erkölcsmívelő intézetek látogatásában.~
 5369 XXXVII |                  Ilyen dolgok még XIV. Lajos erkölcstelen korszakában sem történtek,
 5370 V      |                     ha rongyos.~Felhozzák az érmellékit, Belizár leveti magát a
 5371 XXVII  |                      keresztülütötte a hintó ernyőjét, még a nyaka is megroppant
 5372 XXVI   |               odafartatott a hintó mellé, az ernyőt nem sokat bontogatta Sára
 5373 XLIII  |                   meg ne rohanja a vár külső erődeit.~Rendesen éjszaka kezdték
 5374 XLIII  |                   szabad elhagyni a rábízott erődítményeket.~Lizandra is megtudta ezt;
 5375 XL     |                     pirosabb lett az arca az erőfeszítéstől. Azon a mohos faderékon
 5376 XXXII  |                      előregörbült, s csak az erőhatalom tartotta fenn nála a régi
 5377 XXVIII |                     egyesíteni az ellenséges erőket. Minden falu végén ott leskelődik
 5378 XXVII  |              bennünket, Tánczos bácsi!~– …dd erőködjen…~S magyarázta tovább a puszták
 5379 XXV    |            Thonuzóbát! De hiában volt minden erőlködés. A küldöncök vagy nem akadtak
 5380 XXVII  |                  csak nevetett a haszontalan erőlködésén.~– Igenis, apáca fog maradni,
 5381 XL     |                  kiabált Lizandrának, hogyne erőlködjék, megrontja a termetét, várjon,
 5382 XXV    |                      hát mit szólsz hozzá? – erőlteté a makacsul hallgatót a megszólalásra.~–
 5383 XLI    |                     Kirítt a tekintetéből az erőltetett nyájasság.~– Csak tartsd
 5384 X      |                     volt hozzá a saját testi erőm és rabszorgalmam. Úgy vájtam
 5385 XIII   |                     hozzá. – Óh, nekünk nagy erőnk van. Ha az apa összekürtöli
 5386 XXVIII |                   annak a hívei határozottan erősebbek a jelöltjük nevének hangoztatásában.
 5387 XXXI   |                    Azt.~Kézszorításos parola erősíté meg a baráti fogadást. Másnap
 5388 XVIII  |                  átevezett.~– Igaz biz az! – erősíték a doktor urak.~– De hol
 5389 XXIV   |                   alatt, hogy amint ő azt az erősséget felépítteti, ami a Bajhalmot
 5390 XXIII  |                közbehoz egy minden prókátori erősségnél hatalmasabb argumentumot!
 5391 XXII   |                 Szabad akaratból, vagy nyers erőszaknak engedve, mehetek a poklokba
 5392 XXXV   |               hipokrita engedelmességet reád erőszakolni. Meg akarlak győzni az adatok
 5393 XVIII  |                 Azzal megmutatnám neki a rám erőszakolt menyasszonynak az arcképét:
 5394 XXI    |                  Decebál pedig csak azért is erőszakolta azt a témát. Mintha összebeszélt
 5395 I      |                   mondásokon túl nem mennek. Erőszakoskodásaikban megtartják az alkotmányos
 5396 XIV    |                        Bizonyosan a pandúrok erőszakoskodtak ügyetlenül.~(– Igenis úgy
 5397 I      |            pusztítani.~– Nem lehetne egy kis erőszakot használni ellene?~– Azzal
 5398 XXIV   |                     ereklyékből egy polturát érőt sem adok oda, ha a Dárius
 5399 XXXI   |                     pajtások voltak, az első erőteljes ismerkedés óta. Az ifjú
 5400 X      |               mondtam. De én egy cseppet sem erőtetem.~S már büszkén vissza akarta
 5401 VI     |             szentélyét? – kiáltá, félelemtől erőtetett harsogó hangon. – Mért nem
 5402 XXV    |                   maradni”.~Ponthay gróf még erőtette a hidegvérű nyugodtságot.~–
 5403 XIX    |                    máslik csak úgy repkednek erre-arra, libegtetett krispin két
 5404 XXII   |                       Fiuk, Zákán esztergomi érseknek adassék, keresztény hitben
 5405 V      |                      asztal lábához, ha üres erszénnyel térek haza, mint bátyámuramat.~
 5406 IX     |                    van, nyúljon bele ebbe az erszénybe, vegyen ki annyit, amennyi
 5407 IX     |                     asszony ledobta a pénzes erszényt az asztalra, s érzékeny
 5408 XXV    |                    az orraik csaknem egymást érték, s így szólt hozzá halkan:~–
 5409 XXVI   |                      a talált kincsek harmad értékében Tanussy Decebál még egy
 5410 Uto    |                technikai vállalatoknál dúsan értékesíté tehetségeit: a Pacific-vasút,
 5411 XLI    |                  magasztos napjaiban; fontos értekezések, szakértő tanácskozások
 5412 XXXII  |                     Nekem mindennap van vele értekezésem húsz louis d’or-ért. Nagyon
 5413 XXXI   |                 fülek ki ne hallgathassák az értekezését. Az ágyfülke előtt van egy
 5414 XXXI   |                  alvófülkét, s azzal vége az értekezésnek.~Még azonkívül a látogató
 5415 XXXI   |                füleit telebeszélje a delejes értekezésről visszatérő Gil Blas.~Hogy
 5416 XXVII  |           kutyakocogásban ereszté a lovakat, értekezést tartva Debrecen városa kiváló
 5417 XXV    |                     kiejtésével, hogy: „Ezen értekezész nagyon tanulszágosz; nagyon
 5418 XXXIV  |                 kosta, Lúdbereken; a rektori értekezletre jöttem.~Azzal Manó rögtön
 5419 XXV    |                       mint ez a lelt kincsek értékfelosztása. Íme, tehát itt van a leghitelesebb
 5420 XXV    |                 pecsét alatt tartott kincsek értékmegszabására. Nem volt ám akkor villámvonat,
 5421 XXXVIII|                   kínáltatnak, nem akkora az értékük, mint volt, amikor kérettek;
 5422 XXXIII |                   vagy költői alakba burkolt értelemnek, s azt, hogy a kérdés miatt
 5423 XIV    |                  egyébre, mint hogy a derék, értelmes, hazaszerető nép maga kötözze
 5424 XXII   |                      fenn nem akadt a szöveg értelmezésében.~Itt állt Thonuzóba elítéltetése.
 5425 XXXII  |               nyolcvanezeret „esztendőnkint” értelmezi, akkor a többiek hogy versenyezzenek?~
 5426 I      |                   költözzék egy határral, ne értene-e a „nemesi diplomáciához”
 5427 XXXVII |                éjjeli ablakparádé alkalmával értesíté a kedvesét az eddig történtekről,
 5428 XXV    |                 egész érdekes leletről szóló értesítést, természetesen perzsa nyelven,
 5429 XLII   |               követnek. Csak a kész mandátum értesítette róla. Ez valami enyhítő
 5430 XXXIV  |                     egészen átolvasta.~Előre értesítve lévén a fia megérkeztéről,
 5431 XXX    |             kedélyedet. Én, amint a dologról értesültem, azonnal siettem azt a bizonyos
 5432 XXVI   |                     Debreceni tanáraid által értesülve vagyok afelől, hogy tanulmányidat
 5433 XXXVIII|                 címzésre sem mosolyodott el. Értetlenül nézett a bolt hivatalnokára:~–
 5434 XXVII  |                  mintha noszogatná, de ő nem értetté azt el. Végre mikor már
 5435 XXXIV  |                       de együtt a kettőt nem érthetem.~No, megeredt erre minden
 5436 XIV    |                  hogy mi történik; ami annál érthetőbb lett, mennél közelebb értek
 5437 IV     |                 birtoka, ami aztán egyszerre érthetővé teszi, miért van róla körös-körül
 5438 XXVIII |               Belizárnál Bakala Peti, nagyon értik a választási kétszerkettőt.
 5439 XXVII  |            komédiában? (Nem a sertés állatot értjük, mert az egész komolyan
 5440 XXV    |                     szolgálni az egymást nem értő urak között. Decebál a tanusvári
 5441 XXXIV  |                     magyarázza meg neki, mit értsen az alatt, hogy az ő apja
 5442 XLIV   |                beszéltetett magáról. Nem! Ne értsük félre a dolgot. Nem a hadjárati
 5443 XXXIV  |                  Gyönyörű tenorhangja teljes érvényesülést szerzett magának a gyülekezetben,
 5444 XLI    |                      katolikus dogma szerint érvénytelen házasság. Te mindenüvé elmehetsz,
 5445 XXVI   |            máskülönben sem volt semmi festői érzék, hogy ő a koldusok pofáiban
 5446 XL     |                  kételkedve látó és szagláló érzékeinek hitelességén. – Tejeskávé?~–
 5447 XXXIX  |                 Lizandra egy percig zsibbadt érzékekkel áll, elbámulva e látványon.
 5448 V      |                     mint bátyámuramat.~Ennél érzékenyebb sértést alig lehet elkövetni
 5449 XXXIX  |                 levél illatot áraszt, ami az érzéket kéjesen mámorítja. Ezt a
 5450 XXXIV  |                      az anyádból! Szívtelen, érzéketlen fajankó, te! Egy macskakölyök
 5451 I      |                      azt csak az olyan finom érzékű diplomata, mint őnagysága,
 5452 XXXV   |                 elrontotta ennek a fiúnak az érzelmeit. Nem szereti ez többé a
 5453 XXIV   |                      hozzá többé!~Decebál az érzelmek terhe alatt odaroskadt Thonuzóba
 5454 XXXIV  |                    az ez iránt táplált tilos érzelmeket gyónta meg mindenki a páternek.~–
 5455 X      |                      rám nézve semmi különös érzelmi becse. De nem adnám semmi
 5456 XLIV   |                    fel ne jöjjön; tehát a jó érzelmű „tante”-nak a kötelessége,
 5457 XVI    |                      hasonló, de még nagyobb érzés-e az, ha egy szellem küzd
 5458 XXXIV  |                    ördög, aki az embernek az érzéseit fel tudja csiklandozni.
 5459 XXXIX  |                      is van, amellyel a maga érzését ki tudja fejezni, s ha egyéb
 5460 XLIII  |                fájásnak nem szabad fájni; az érzésnek nem szabad érezni.~Odafordult
 5461 XXXIV  |                       ki saját fontosságának érzetét sohasem hagyja el.~Decebál
 5462 XIV    |                     a szívében, hanem minden érző idege kéjelgett attól a
 5463 XXXIV  |                    választott életpálya a te érzületeddel ellenkezik.~– Óh, azért
 5464 XII    |                  vármegyében is az általános érzületek közé tartozik). Csak Tanussy
 5465 XXXV   |                     tartották fenn a nemzeti érzületet, ezek terjesztették a lelki
 5466 XXX    |               atyafiságos szolidaritás nemes érzületével.~Most már őrült módra rohant
 5467 XXIX   |                  annál inkább vesztett.~A 40-es évek országgyűlései arról
 5468 II     |                    mit mondok. Itt van ez az escadron lovas katona, ezeket rögtön
 5469 XXXVIII|                 felvezetem. Szabad a nevéért esedeznem.~– Tanussy Decebál.~A név
 5470 IV     |                   kalaptok, bunda, fokosbot, esernyő,~pincetok és puska, pipazacskó,
 5471 XXI    |                     asszonyról, sem annak az esetleges leányáról; ellenben a bekövetkezett
 5472 XXXIV  |                   nagyon régi esemény.~Ez az esetlen, ügyetlen mentegetés aztán
 5473 XXVIII |                      levő tömeget. Hallatlan esetről hoztak hírt a megyeházból
 5474 XLII   |                  hadifogságba kerül; ott nem eshetik el. De nem is mozoghat.
 5475 XII    |                     azonban a bekövetközhető eshetőségökért mindön felelősségöt a tekintetös
 5476 XXI    |                    minden előre elképzelhető eshetőségre jó tanáccsal.~Aztán végre
 5477 III    |                  volt itt gondoskodva minden eshetőségről. A tizenkét legény között
 5478 XXXIV  |                    nincs se keresztelője, se esketője, se temetése, csak úgy teng,
 5479 XL     |                     esztendeig kereszteltem, eskettem, temettem az iratosi híveket.
 5480 XL     |                     Asszonyvárott össze lett esketve. Aki kíváncsi rá, most is
 5481 XXIV   |                       Itt e szent sírban nem esküdhetünk római szertartás szerint.
 5482 XXIV   |                 hosszú kardját, a földből.~– Esküdjünk, ahogy a szigetvári vértanúk
 5483 XL     |                 lőttem, akkor neked meg kell esküdnöd rá, hogy igaz.~– Jajaj!
 5484 XXIV   |                        Urak! Nektek meg kell esküdnötök arra, hogy erről a talált
 5485 IX     |                    hazugsággal semmire. Sose esküdözz, hiszen nem a törvényszék
 5486 XLI    |                      hanem az, ki egykor azt esküdte: „Sem örömében, sem bánatában
 5487 XXII   |                     mint a szolgabíróé és az esküdté együtt.~A főispán jurátusa
 5488 XV     |                     táltos utód „vérbulcsút” esküdve az áruló fejére, rohant
 5489 XXXV   |                      bejövetele, a hét vezér esküje; a magyar nép úgy jött be
 5490 XXIV   |                     palack vizet kiisznak az eskütevők, s aztán a palackot összetörik.~–
 5491 XXIV   |                      választott népének azon esküvési módját indítványozta, mely
 5492 XXIV   |                    dacára a kardra tett erős esküvésnek! Hát ha tüzes sárkányok
 5493 XXIV   |                Szívesen vállalkoztak erre az esküvésre, s tartották felfelé a három
 5494 XXIV   |                  hangosan utánamondá a nehéz esküvést, hogy az egész hártyaírásnak
 5495 XL     |                Nektek meg kell tartanotok az esküvőtöket.~– De hol veszünk hozzá
 5496 XXIII  |               kétfelé, hogy az egyik részébe esnek a folyóvizek, meg a sík
 5497 XXXI   |              ragyogott, mint a szivárvány az esőfelhőn keresztül.~Hanem az mind
 5498 XXXIV  |                       Tractualis gyűlés van, esperesek és assessorok vannak itt,
 5499 XXXIV  |                     A szegény tűzhalmi orosz esperesnek nincs se keresztelője, se
 5500 XXVII  |                  szittya oroszok, akik az én esperességemhez tartoznak. Már tíz éve,
 5501 XLI    |                   közepén szökőkút lesz, ami essbouquet-t lövell fel; a hölgyek olyan
 5502 I      |             diplomata, mint őnagysága, bírja ésszel felérni, egyébiránt őexcellenciájának
 5503 XLIV   |                     n’est que votre neveu, n’est-ce pas!”, s Sára asszony ráhagyta,
 5504 XXVI   |                  annyira érvényt szerzett az Estánhoz intézett szavainak, hogy
 5505 XL     |             dévánkodásnak, mert Manó hanyatt estében beletenyerelt a földi szederbe,
 5506 XXX    |           kártyaadósságról, amit az elfutása estéjén kellett volna kifizetnie.
 5507 XXXIII |                    emlékezem vissza a boldog estékre, amikor a puszta földön
 5508 XXXIII |                    vadászni jár. Ahol valami estély van, mulatság, családi ünnep,
 5509 XLI    |                 királya, én sem hívom meg az estélyemre a Habsburgi grófokat.~–
 5510 XXXVII |                      őt a máriahilfi házában esténként, ahol aztán Sáromberkyné
 5511 XIV    |                      Bele is fáradt, úgyhogy esténkint alig bírt a lábain állni.
 5512 I      |                    még egy kis ideig a békák estzenéjét, a bűzmocsár minden illatait.~
 5513 II     |                   gulyát, kondát az országút északi oldalára terelni, hogy a
 5514 XVI    |                   szólt hozzájuk, szívből és észből. Olyan volt az, mint mikor