10-allha | allig-asztr | aszu-beesi | befag-birha | birja-burgb | burko-csend | cseng-dezsm | diabl-egyfo | egyha-elker | elkes-elveg | elveh-eszbo | eszec-feldo | feldu-felvi | felvo-folyo | folyt-gondo | gondv-halad | halaj-hegye | hegyg-hozza | hozzu-ird | irgal-juhny | jukke-kegye | kegyu-kiako | kiall-kiski | kisko-kozel | kozep-kvart | kvera-legye | legyi-lopoz | lopva-megbi | megbo-megok | megol-mentv | menya-muvet | muzeu-nyekk | nyele-ossze | osven-palac | palan-pimpo | pince-rabon | rabor-rikol | ringa-sevre | sexen-szala | szalf-szere | szeri-tagad | tagba-teleb | telei-tolcs | tolgy-tuzhe | tuzif-vadlo | vadlu-velle | velte-vissz | visz--zuzva
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
11082 XXXVII | támadását kellett egyszerre kiállania. Kettő kétfelül, a harmadik
11083 XXXV | foglalkozzanak? Utánam küldték ezt a kiállhatatlan, gyűlölt csodabolondot,
11084 II | Itt van a nagy országos kiállítása mindenféle haszonra termett
11085 XXXI | segíteni a báli toilette-je kiállításában, majd annyit is megengedett,
11086 XXV | a leghitelesebb alakban kiállított meghatalmazásait a londoni
11087 XIV | volt a határjárás, akkor kiállítottak két erős dali legényt, az
11088 VII | ellenség ostromát huzamos ideig kiállják. Ki is állták.~A Tanussy
11089 XLIII | hogy most az az ő egyetlene kiálljon oda a halál tárt kapuja
11090 IV | úgy kijárva, hogy a csomók kiállnak belőle. Az úriterem hátuljában
11091 XIX | is fognak. De te azt mind kiállod. Azután híres, nevezetes
11092 XIX | érettségi vizsgát, azt is kiállom; de hogy én ezt a szép jelenetet,
11093 XXVI | tarka volt még a nemrég kiállt himlő ragyáitól. Ettől a
11094 XXVII | nekirugaszkodás után végképpen kiálltak, s szétvetették a négy lábukat,
11095 XXVI | vissza, ahonnan jött! – kiálták egyhangúlag.~– Hadd jöjjön
11096 XXVII | mintha igazán kapu, város kiáltana, s ilyenformán szerencsésen
11097 V | csoport közül felhangzó kiáltásokból tanulhatja ki, hogy mi a
11098 XII | vegyítve e sokszor ismételt kiáltásokkal: diárium! diárium!~(Akkori
11099 XII | gyülekezetnek harsogó „éljen” kiáltásokra. A királyi biztos érezni
11100 XXXIV | Istenével közvetlen beszélni: „Kiáltásom halld meg, Isten! Vedd füledben
11101 XLII | Éljen a népszabadság!” kiáltással elfújja az apja életmécsének
11102 XIV | átmehetett az öccséhez, s azt kiálthatta ki a maga királyának. Akkor
11103 XXXIV | ínségből, Messze földről, Kiáltja fölségedet!”. Olyan ez,
11104 V | tart e csalódás.~– Ácsi! – kiáltják a cigánynak.~– Bolond cigány!
11105 V | Akármi indoka volt is a kiáltó szónak, az nem hangzott
11106 XXVI | hogy jöjjön ide. Ha én kiáltok utána, még jobban elszalad.~
11107 XVIII | visításhoz hasonló hangon kiáltotta el magát: „Lizandra!”.~–
11108 XLIII | A honvédtüzérek éljent kiáltottak rá. Lizandra tapsolt neki!
11109 XLII | ahogy ő képzelte. Nem azt kiáltották ki, hogy: „Legyen úgy, mint
11110 XII | megtöltő nemesség folytonos kiáltozásai mellett.~A zaj csillapultával
11111 XL | Lizandra pedig dicsekedve kiáltozott:~– De hát nem az Isten adta-e
11112 XXVII | szentírás, hogy »ordíts kapu, kiálts város«”, hát egyszerre csak
11113 XV | éljen a tekintetes vármegye! Kiáltsuk: Vivát! Éljen a tekintetes
11114 XLIII | vette a szivart, de biz az kialudt, mert nem volt annyi lélegzete.~
11115 V | atyafiak üdvözléseit. – Majd kialussza a krapuláját holnap estig.
11116 XXVI | az ember, hogy „a Tisza kiáradt”.~„Ne tartsd erre!”~ ~
11117 XXXIV | Már minek volt azokat kiásni! – Azt mondják, hogy rettenetes
11118 X | azután úgy ismeri, hogy egy kiásott patkórul megmondja, hogy
11119 XXVII | szörnyűség. Egy jól nevelt kiasszony! Fiúi köntösbe búvik! És
11120 XXXIX | hullámaival csak úgy gúnyolja a kiaszott rónát, a negyvenezer holdnyi
11121 XXX | egyenlíteni, hogy az embert kiballotálnák onnan, ahol az adósságot
11122 XXI | kétesztendei várfogságra.~De vajon kibe szerelmes? Bakala Petibe?
11123 XXIII | aztán mégiscsak neki kellett kibékíteni az asszonyát.~Máskor az
11124 XLI | kastélyba.~– Visszaállt? Hát kibékült az asszonnyal megint?~–
11125 XXXIV | minálunk annyit jelent, hogy kibékülünk ellenségeinkkel, s megáldozzuk
11126 XXXI | jól vélte felhasználni a kibérelt egy órai társalgási időt
11127 XX | Hanem azután, hogy a fiút kibocsátá a körme közül, s a lányra
11128 XXVIII | megyeház kisajtaján keresztül kibocsátják az egész csapatot az utcára.~
11129 X | rendei el vannak határozva, a kibocsátott körlevélben foglalt nézeteket
11130 XXXVIII| boltját, s a hátulsó ajtón kibocsátva Decebált, felvezette az
11131 XXII | nevethetek rajta. Annyit már kiböffentett előttem őexcellenciaja,
11132 XXIV | lámpavilágnál kezdett részleteiben kibontakozni a talált kincshalmaz egész
11133 XXIV | s napokat vett igénybe a kibontása.~A sír megnyitására Decebál
11134 XXXV | szobájába. A feje körül tekergő kibontatlan papillote-ok olyanná tették
11135 I | tőle. Aztán megpróbáltam kibosszantani belőle; ami csak moslékvíz
11136 XXXIV | a jegyző úr jónak látta kibújni a karszékéből s protocollumostul
11137 XXXIX | Hisz a fűzfáson túl látszik kibukkanva még egynehány nádkunyhó,
11138 XLIII | Mellette, körülötte a bajtársak kibuknak a sorbul, halva, sebesülve:
11139 XXI | referendárius titkárától kicsaltam, hogy mi van az ítéletben.~–
11140 II | visszatartják a rónára való kicsapástól, s ezáltal meggátolják,
11141 XIV | nemes, azután Pilinkó, a kicsapott jegyző, harmadiknak Koppasztóssy,
11142 XXI | asszonynak – mondá a búcsúzás kicserélése közben.~Ezalatt Bakala Peti
11143 XXVI | meddő latifundiumért történt kicserélését, azután a nagy hűhót a Thonuzóba
11144 XXVII | udvariasságokat egymás közt kicserélték, azt kérdezte tőle:~– Hát
11145 XXXV | birtokunkat egy rossz jövedelműért kicseréltem.~– Ellenkezőleg! Bocsáss
11146 XXXVII | teletetovíroztatni a testét. Hát mit ír a kicsike? – Ohó! – Diable! – Nous
11147 VIII | járok ilyen késő’,~Angyalom, kicsikém, tehozzád.”~– Nem bánnám! –
11148 XXXIX | egy égő tükör, hol a víz kicsillog; ahol meg a nádtenger kalászos
11149 XLI | egész nemesi bandériumot. Ez kicsinált dolog; s minden tekintetben
11150 VI | Rézkuthy Baló – szorultában a kicsinyített gyerekneve akadt a nyelvére.~–
11151 XXIV | serpenyő alakú, csillagmódra kicsipkézett szélű pénzek, egyik oldalukon
11152 IX | is nekem! Hisz mindenki kicsúfol ezekért az ócska bútorokért,
11153 XXVI | odafordult a falhoz, s ha kicsúfolják is érte, nem tehetett róla,
11154 XXXI | leghitelesebb utánjárással kideríté; hogy olasz, azt bizonyítá
11155 XXV | szabadság nyíltával? Annak majd kiderülnek az okai a történet végén.~
11156 XXXIV | vele, ha magát Pilátust kidisputálja is a credóból.~El is osont
11157 XXVI | Kinyitotta az ablakot, kidobált rajta mindent, ki a piacra.
11158 XXII | fecsegj nekem diákul, mert kidoblak. Ez az én tömlöcöm. Mi kereseted
11159 XX | embernek igazat mondasz, hát kidobnak az ajtón. Óh, te bagó! Látod,
11160 XXXI | másodszor pedig, mert nincs kidobni való tíz louis-d’or-ja.~
11161 XXXVI | tűzhalmi kastélyból. – Ugye, kidobtak?~– De még meg is vertek.~–
11162 I | lesz a „jó embernek”.~– Ez kidolgozásra méltó gondolat.~– Minden
11163 V | sugár szemöldök, tiszta, kidomborult homlok, egyenes, kissé nyergesedő
11164 XXIV | faépítményekből szokott kidudorodni, annyira hozzátapadt a cifra
11165 XXXIII | házikójának ablakából, a kidülő vasrácson keresztül egy
11166 XXVI | tudta kitörni rajta, s azon kidugta az arcát; az egész feje
11167 XX | kinyitva az ablakot, s aztán kidűlt rajta, könyökére támaszkodva.~–
11168 XV | hozzászabatik. Koppasztósy úr kiegészítette a vezérszónokot (miként
11169 XX | eléje, s karcsú termetét kiegyenesítve, a szeme közé nézett a hatalmas
11170 XXII | Decebál oda jusson. Szépen kiegyengítette az útját.~– Nekünk azonban
11171 XXIII | Ez az egy szó annyi volt „kiegyezek!”.~Értve az osztályigazgatási
11172 XXVI | tartozásnak, mely atyád kiegyezéséből reám hárult. Ez nem megszégyenítő
11173 XXIII | Tanussy testvért barátságos kiegyezésre lehessen bírni, egy csepp
11174 XXX | jutott Jávoros mezővárossal kiegyezett az örökváltság iránt, szinte
11175 XXXI | hogy olasz, azt bizonyítá a kiejtése és az arcvonásai. Túl volt
11176 XXXVIII| nemzetiségére a ruhájáról és a kiejtéséről):~– Ez itt az antikvárius
11177 XXV | mondá a maga édesen selypítő kiejtésével, hogy: „Ezen értekezész
11178 XLI | élvezeteknek kárpótolni a kielégítetlen vágyakat. Decebál mindössze
11179 XXVIII | verzió Decebált magát is kielégítette. A rablás mégiscsak előkelőbb
11180 I | látszik, hogy van valami kielégíthetetlen ambíciója, amint szokott
11181 XXV | rendben fogsz találni mindent. Kielégítjük a magas kamarát, anélkül,
11182 XXIX | Sára asszony volt legjobban kielégítve a sorsfordulat által.~Elérte,
11183 XXVI | kiengesztelni. De az keserves kiengesztelés lesz!~ ~Ezenben édes
11184 XXVI | Annak kell a helyébe menni, kiengesztelni. De az keserves kiengesztelés
11185 II | utat a hintó előtt. Azok kiereszték a sodronyvégű karikásaikat,
11186 VIII | tágas kastélyudvarra, a kieresztett hosszú ostor pattogása még
11187 XXVIII | beütötték a hordó fenekét, s kieresztették a lőrét az utcacsatornába.
11188 XXVII | amint a szép zöld mezőre kiért, ami akkor ékeskedett a
11189 XIV | maradt.~Mire aztán ők is kiértek a mezőre, ahol a fellobogózott
11190 XVI | írt nevet, akkor egyszerre kiesik a világ feneke!)~Ez a téma
11191 XXXIV | neveté el magát Decebál, kiesve a méltóságteljes szerepből. –
11192 IV | ördöngös praktikával fogja kieszközölni ez az ezermester, hogy az
11193 XVII | pacificatiójáért cserébe kieszközölte, hogy a „nagyságos” família
11194 XXII | pillanatra, de azokat nagy hamar kiexpediálta Decebál. Még takarítani
11195 XXXIX | táncosaival, a töveikből kifacsart szálfákkal.~Itt az ingovány
11196 XXXVI | egy télen betakarni, azok kifagytak. A rózsabokrokat elnyomta
11197 X | amivel a hunok sírja van kifalazva. Amiről írnak a kíniai történészek.
11198 XIX | kétnapi gyalogolás elég jól kifárasztá, de éppen azért nem tudott
11199 XVII | merész, mondhatni impertinens kifejezés, ami a nőkre megbűvölőleg
11200 VIII | szájösszeszorító rokon kifejezéseivel, a legtökéletesebb harmóniába
11201 XLII | kikapták tőle a magukét, de a kifejezések elenyésztek a nagy ellenmondó
11202 I | nem talált szavakat hálája kifejezésére.~– Menjünk innen, ebből
11203 VII | egész arcnak a jellemző kifejezését.~Reggel van már, s az úriasszony
11204 II | úr? – riad rá kategórikus kifejezéssel Adalbert gróf.~A hangjáról
11205 XI | ellenségeskedés superlativusát kifejteni. Ha valamelyik megérzi a
11206 XLII | feltűnővé tenni olyan nézetek kifejtésével, amikkel egyedül maradt.
11207 XXVIII | töltötték. – Itt volt azután kifejtve minden, ami a pompa és hatalom.
11208 IX | hogy azt még most is húzzák kifele belőle)…~Sára nevetett jóízűn.~– …
11209 XX | a lelkére kötve, hogy a kifényesített csizmáival ne cafatoljon
11210 VI | de a mellét annál jobban kifeszítve kiáltá:~– Én vagyok Rézkuthy
11211 XIX | tanulta), amint a bal karján kifeszült a „biceps”, az a gömbölyű
11212 XLII | minden kedélyellágyulást kifilozofálni. Igaz, hogy nagyon szerette
11213 XLIII | nincs az a Rothschild, aki kifizesse. Tanussy Manót, rögtön a
11214 XXV | hogy ha ő most e becsárbul kifizet 160 ezer forintot, azzal
11215 XXV | amivel a fiscus harmadrészét kifizetem.~– Fiscus – harmad – részét? –
11216 XXX | kigolyózzák a kaszinóból, kifizetetlen kártyaadósság miatt? Bár
11217 XXX | aztán elhozta a főfiscus a kifizetett váltóit, a készpénzt, ami
11218 XXX | elfutása estéjén kellett volna kifizetnie. Ezt mindenütt a világon
11219 VII | ellen a korona ellen valami kifogása volt. Szent István alatt
11220 IX | az Emmával.~– Hát persze. Kifogok én azon a jóslaton. „Híres
11221 XXVII | szökjék.~A kocsis ezalatt kifogta a két hátulsó lovat, s bevezette
11222 XXXIX | a csordakutakból is mind kifogyott már a víz. Az egész kiterjedt
11223 XXVIII | elkezdve a téli almáig; kifogytak a kamrák, még a kenyérnek
11224 XIII | archimedesi pont, ahonnan a földet kifordíthatni a helyéből.~– De hát hol
11225 V | jönnek nagy riadallal; majd kifordítják az ajtót a sarkából.~– Itt
11226 XXVI | nyeregben, fülig húzva magát a kifordított gubájába, s szítta erősen
11227 XIX | szolgálót, aki a harisnyáját kifordítva húzta fel a lábára, illően
11228 XI | ujjai közt, s így segít neki kiformálni a nehéz feladat jegyeit,
11229 XXIX | valaki rendkívüli módon kifosztotta a társaságot, azt mondták
11230 XIX | el ne fogják.~Dejszen jól kifőzték azok ketten a szökési tervet.
11231 XIX | el a szövétnek lángjánál; kifüstölte a szobát, hogy ne érezzék
11232 VII | kellett egy kis idő, amíg kifújja magát a két felhevült gyermek.~–
11233 XXI | Majd teszek én arról. Jól kifundáltam én ezt az éjszaka, hogy
11234 VII | Héj, Jancsi! Nem hallod! Kifúrjam a füledet?~Pedig hiszen
11235 VII | szabású öltözetet visel, kifűzött vállderekat, melynek dudoros
11236 VII | támaszkodva, a másikkal hirtelen kifűzte a bakancsait, lerántotta
11237 XXXI | volt az, összesodorva, amin kigöngyölítve e szavak voltak olvashatók:~„
11238 XIV | látta a hintókat egymás után kigördülni az udvarról, az ő csézája
11239 XI | táltosok utódja~Ahogy a kocsik kigördültek az udvarról, a vármegyegyűlésre
11240 XXIV | eléje lépett Rézkuthy úr, s kigombolva a felsőkabátját, hogy visszakerült
11241 XLI | vágyad többé, mert amit kigondolsz, már akkor teljesülve van.~
11242 XIX | hogy a tudatlanságomért kigúnyolnak; inkább nyelem az éhkoppot.
11243 XXIV | nagy öröm, a kegyelet, a kigúnyolt törekvés teljes diadala
11244 XXXV | apám egykedvű arcát látni e kigúnyoltatásom alatt. S ez elbutításban
11245 XIX | velem mások is. Ha tehát kigyelmed nénémasszony csak szépen
11246 XIX | parasztok adták; annyit, hogy kigyelmeddel is megoszthatom.~A vénasszony
11247 XXIX | országgyűlési korszak sem tudta kigyógyítani. Decebál azt hitte, hogy
11248 XIX | bánt az senkit.~– Hát itt kígyók is vannak?~– De még mennyi!
11249 I | volna. Ami csak rég elavult kihágást emleget a Tripartitum, azt
11250 XLI | azáltal, hogy a felesége nevét kihagyta a meghívóból, ő sem fog
11251 XXXIII | fogva tartá az ablakból kihajló leánynak a kezét, s halkan
11252 XXII | Árpád-ház férfi ivadéka kihal, akkor Kenéz vére emeltessék
11253 XXVI | ban az „áltust” énekelte, kihallatszott valamennyi közül.~Mindenki
11254 XXXI | tudtukra lett adva, hogy kihallgatást csak két hét múlva fognak
11255 XXXI | szabad beszélni; más beszédet kihallgatnak!~Az egyik szem azt kérdezte
11256 X | született királyok fiágon kihaltáig ismeri. Hanem azután úgy
11257 XXXIV | magának a gyülekezetben, kihangzott az ezer ember éneke közül
11258 XXXIX | háromszirmú kék harangjával kiharangozzák a titkokat, amiket a pázsitos
11259 XIII | megkaphatom ezt a törvénykönyvet, kihasítom belőle azt a lapot, amire
11260 XXVII | még nehezebb a metszőkés kihirdetése.~Ez már világi nagy hiba
11261 XXIII | azonban a királyi biztos által kihirdetett kegyelmi tény folytán megyeházi
11262 XXVIII | birtokára, s minden vármegyében kihirdetik a közgyűlésen, ahol a birtokai
11263 XXVII | értette már meg! A metszőkést kihirdetni! Sietett is vele. A végén
11264 XXIII | semmit. Ma délben aztán kihirdették a szentenciámat. Felségsértés
11265 XLIII | Blas császári tüzérkapitány kihívása volt őhozzá, a nyilvánosság
11266 XLIII | tüzérkapitánynak szólt az: „Kihívásodat a párbajra elfogadom. Minthogy
11267 XXXVII | minden hírlapba beiktatni a kihívásomat. Arra elő kell neki állni,
11268 XXXVII | lapokba beiktassa a következő kihívást:~„Tanussy Emmánuel, volt
11269 XXXIV | önmegadással; se nem feszengett, se kihívó arcot nem mutatott, se el
11270 XX | kettőnek úgy kellett erővel kihozni karjánál fogva. A két szélső
11271 XXII | program pedig már egészen kihozta a sodrából Decebált. A négylábú
11272 XXI | vadászebekből, a pecérek kihozták az illetőket az udvarra,
11273 XXI | ember”, és megvédelmezi, kihozza a veremből. A királyi biztos
11274 XXII | értse.~Azt azután csakhamar kihurcolták a börtönből. Nem kell ma
11275 V | előrerázva a cifra szűrét, kihúz annak a bekötött ujjából
11276 XXII | a papiroscaliforniának; kihúzgálták a csomagokat, szétteregették
11277 XXI | már a lármára, úgy kell kihúzni az odújából. Decebálnak
11278 XXXVII | még az ágyban feküdt, de kihúzták onnan, s kényszerítették
11279 XVIII | ilyen sandolint éjszaka kihúzunk a partra, mi négyen a vállunkra
11280 I | tanúk az egyik testvért kihúzzák a sárból, egészen kezük
11281 XX | nagy urak. Itt vannak már a kiigazított ingeid. Azalatt, amíg odajársz,
11282 XXIV | összetörik.~– Palack vizet kiinni! – szörnyedt fel Horkázi. –
11283 XXIV | szerint egy palack vizet kiisznak az eskütevők, s aztán a
11284 V | falhoz, később aztán minden kiivott pohár az ablakon repült
11285 XXXVI | teremt, annak csak méltán kijár ez az epitheton.) Egy egész
11286 XXI | preferáncozni: még vadászni is kijárhat velük a börtönből. Víg élet
11287 IV | pipafüsttől, padlódeszkái úgy kijárva, hogy a csomók kiállnak
11288 XVIII | most készült el; amíg a kijátszó íven mind a kilencven szám
11289 XII | kitűnik, hogy Ponthay gróf kijátszotta az egész taktikát: a meghívásra
11290 XXI | fogva, egész brachiummal kijön Tűzhalomra, s házmotozást
11291 XIX | kártyát vetnek rá: vajon kijön-e?~Az útban a fiú felkapott
11292 XXIV | estenden, éjfélenkint, ha kijönnek, messze szétnézhetnek a
11293 XIV | szavakat, ha nem akarnak kijönni maguk jószántából, szarvánál,
11294 III | is, mint mikor Ázsiából kijöttek. A legrosszabbra kell az
11295 I | ambíciókról. A praxisából is kijöttem az adminisztrációnak, amióta
11296 XVIII | akkor úgy néznék ki, mikor kijövök belőle, mint egy tengeri
11297 XIX | Mire a tanusvári népek kijózanodtak, s utánok eredtek, üthették
11298 VI | megszeppenésükben bölccsé kijózanult Bakala Peti és Csunyi Laci
11299 XLI | mikor a mellékútból oda kijutott, már szemközt látta jönni
11300 I | álltak meg, mikor ismét kijutottak a szép kavicsozott útra,
11301 XXXIV | Nevetségessé tettél a világ előtt; kikacagtál. Ha én hízelegtem neked,
11302 XIX | csücskéjét látta meg a batyuból kikandikálni, egy hímzett fodrot, s már
11303 II | jó volt, a másikból már kikandikált a lába ujja, minélfogva
11304 XXVII | ülése alá dugott ostort, s kikanyargatta annak négyes suhogóját.~–
11305 II | vásáros szekér siet hirtelen kikapni az országútról, le a sík
11306 XLII | bizonyosan a liberálisok is kikapták tőle a magukét, de a kifejezések
11307 XIX | forrásba! – feddé meg a leány, kikapva a kezéből a korsót – majd
11308 VII | azokat a bécsi ronggyal kikent pofájúakat, szokták tisztelgetni.~
11309 XIV | odaveszett szegény; mikor kikepickelődött a szárazra, szeme-szája
11310 XXXIV | beteg ember ágya szélére, s kikérdezé nagy részvétteljesen, hogy
11311 XXI | nap kocsizott, s fűt-fát kikérdezett, de semmi nyomot nem talált.~
11312 XXVII | lehetett! No, megálljon, majd kikergetjük mi magából ezeket az ördögöket!~
11313 XXXIV | pénz kéne ahhoz.~– Tán csak kikerül még valahonnan – monda Manó,
11314 XL | mesterkedéséből fog az a csuda kikerülni, hogy ahol most ez a rengeteg
11315 XX | azt hazudtam neki, hogy kikezdték a rózsabogarak, s megrohadt.~–
11316 XXXIV | kettős haszna volt, hogy kikiabálhatott rajta a diakonusára, aztán
11317 XIX | tartozott.~Nem is volt illendő! Kikiabálni az egész itt levő vármegyének,
11318 XXIV | azon! – szólt Decebál, s kikiáltott a sírból: „Adjatok egy karafina
11319 XXVIII | quartalis gyűlés alkalmával kikiáltották követjelöltnek.~Ennek a
11320 XXI | asszonynak, aki őt aztán kikísérte az ajtóig.~– Igazán gyönyörű
11321 X | tárnát, mint a börtönéből kikívánkozó rab a tömlöcfalat. De most
11322 XXVIII | árokba. A fiatal legények, kiknek még nincs voksuk, lóháton
11323 XX | mint a hamelni patkányűző, kiköltözésre bírtad, s ez egyenesen a
11324 IV | kíséretében.~Csak azért is kikönyökölt az ablakon.~Hítta bíró uram
11325 XXVI | onnan hallgatta az ablakból kikönyökölve a szép nótát, s nagyokat
11326 XXX | tanácsot, mi módon lehetne kiköszörülhető ez a csorba, letisztítható
11327 XXVI | végre eljutott az óhajtott kikötőbe, a Bikába.~Sára asszony,
11328 XXI | kétesztendei várfogságot; de kikötöm magamnak azt, hogy engemet
11329 XLII | hóbortos poéta, versfaragó? Kikoplalt, facér mesterlegények, újságírók
11330 XXVI | megszólított felvezette a hajdút a kikoptatott falépcsőkön a fizikai terembe.~
11331 XXVI | a portás, akkor a senior kiküldi a contrascribát, hogy győződjék
11332 V | csak a melle kívánta, hogy kikurjantsa magát? Talán el volt keseredve
11333 XV | Latyakosnak nincs több két kila földjénél, mégis több tinót
11334 IV | óraütéskor, a vendégeket kilapátolni. Különben mind a kettőnket
11335 I | felséges panoráma tárul fel, kilátással erdős hegyekre s egy völgyben
11336 V | bugyolált nagy kendő alul kilátszik, legalább szakasztott olyan,
11337 XLII | fia.~Decebált egyszerre kilelte a hideg erre a kegyetlen
11338 VII | bolgárainak holttesteiből, ezelőtt kilencszáz esztendővel. Szentségtelen
11339 XXV | kegyelmes uram, én csak kilencszáz-mester vagyok.~Ezen aztán szabad
11340 XVIII | amíg a kijátszó íven mind a kilencven szám meg lesz rakva, eltelik
11341 XXVI | mindezeknek a mondáknak kilencvenkilenc századrésze nem is volt
11342 VI | ajtó, sarkig kitárulva; s kilép rajta, kurta, de méltóságteljes
11343 III | mer bántani a nép! – Mikor kilépek az utcára, ezzel a Lipót-rend
11344 XXXIII | Ott pedig ül valaki, aki a kilesett kérdésekre megsúgja a választ
11345 XXXI | magányos ház ajtajának a kilincsét reggeli tíz órától esti
11346 XVI | most hogy köszöntik fel kiloccsanó pohárral, s danolják, hogy
11347 XXVII | sárkánynak, s azzal azok úgy kilódították onnan az udvarból az átelleni
11348 III | ember, de hát csak nem lehet kilökni az utcára. Ponthay gróf
11349 XXIII | amint bejött, mindjárt kilökték az ajtón. Most már elmondhatná
11350 XXXVII | karján, aminek a födele alól kilóg a csuka úszfarka. Húsz lépésnyi
11351 XVIII | hogy a hold feljöjjön, kilopóztam a bozótba. Nem féltem már
11352 XLII | ellakott lelkét. Gyakran kilovagolt a bajhalmi cölöpsírhoz;
11353 XXIII | egy kicsit vadászni, vagy kilumpolhatná magát, hogy aztán visszatérett
11354 XVIII | faluról falura a környékben, s kilutrizza. Így szerzik a pénzt.~–
11355 XXXV | én akkor ágyban feküdtem, kimarjult lábbal.~– No, hát azt az
11356 XV | mind az ő hátán akarnak kimászni a csávából. Hát ő kinek
11357 VIII | a Tisza: nincsen messze, kimegyek a partjára, hozzám kötöm
11358 XX | is hazudunk. Mikor télen kimegyünk valahová, felvesszük a selyemruháinkat,
11359 XV | szabad őket megtaszigálni.~– Kimehet kend, ostoba ember! Kend
11360 XIX | ilyen vadra is kiterjed a kímélet-évad, mint ez a nagyszemű itten?~–
11361 XIX | Tavasszal, amikor még a vadak kímélet-évadja tart, neki is künn lehet
11362 XIX | még nagyobb dühbe jön; a kíméletlenség minden végletre feljogosítja
11363 XXXI | neki időt, s egyátaljában kímélje és ki ne fárassza. Számokat
11364 XXII | látszik. Aztán nem kell kímélni a lovat.~Aztán befogatott
11365 XXIII | kezdődik csak a víg élet!~Kimenet a teremből egyre osztogatta
11366 XXI | szolgáltatja ki. Ez tragikus kimenetel; de lélektani tény.~– Én
11367 XXXVII | lehetségesnek találni ezt a kimenetelt. Adalbert gróf neve valóban
11368 XX | éjjeli kalandját tréfás kimenetelűvé tetted, az nemcsak rá nézve
11369 XIV | engedte meg neki, hogy ő is kimenjen a határjárásra, ha tisztelendő
11370 XXI | Azzal az udvarra nyíló ajtón kimennek a boltból, s azalatt, amíg
11371 XX | csak most kezdett az álom kimenni a szeméből igazában; egész
11372 XVIII | A következő éjjel megint kimentem a Styx partjára; teleraktam
11373 XIV | úgysem fog eljönni, majd kimenti magát. – Ki is mentette.
11374 XIV | izzadó homlokkal, ijedtségtől kimeredt szemekkel, hogy rohannak
11375 XXI | sok-e vagy nem sok az a kimért büntetés. Egyik azt állította,
11376 XLIII | gyújtókanóc úgy van pillanatra kimérve, hogy a robbantó tölteléket
11377 XXI | hozzá.~Tehát ez így lett kimesterkélve. Őkegyelmessége véletlenül
11378 XXXIV | díszszobája. Mikor volt ez kimeszelve? Hát még felsúrolva? Piszok,
11379 XXXIV | napallá téve törekedtem, hogy kimíveljem magamat. Isten ekként jóvá
11380 XXIII | itt, hogy amit az ember kimond, egyszerre megvan.~A börtönajtón
11381 XII | reszketett többé, midőn kimondá a mai gyűlés határozatát,
11382 XXIII | az is ott volt az ítélet kimondásakor; különben nem feleselhetett
11383 XXII | ítéletet, ami Thonuzóbára kimondatott. Pedig annak itt kell lenni.~
11384 XXII | őexcellenciaja, hogy ha az ítéletet kimondják is, a várfogság porkolábfogságra
11385 XXXVIII| lelethez megmásítsa. A fiú kimondta fitymáló nézetét; az el
11386 XLI | mikor a levelem feltörted. Kimondtad vele, hogy engem vádolsz
11387 XX | tiszttartóhoz, újra öltöztetni, kimosdatni a gróf úrfit.~– Ivott sok
11388 XXVI | forralta a mérgét. Nem volt kin tölteni a bosszúját; – hogy
11389 XXIV | pénzekig, amiket a régi kínaiak karikára fűzve hordtak magukkal,
11390 XXII | letérdepelni mellé. Hasonlított a kínaihoz, aki a pagodlija előtt áldozik.~–
11391 XXVII | Manó vonakodott a szíves kínálást elfogadni, de a hajdú leugrott
11392 XXV | megnyugszik a Barrer et Sons kínálatában, én elfogadom azt hivatalos
11393 III | magányosan hozzákezdjen a kínálatlan falatozáshoz, olyanformát
11394 XXI | megosztod vele, de borral ne kínáld. A hortobágyi csárdánál
11395 XXIV | oda, ha a Dárius kincseit kínálják is egy cserépkancsóért.
11396 X | S ha valaki egy milliót kínálna neki – pengőpénzben – ezért
11397 XXV | Thonuzóba felől.~– Mentül többet kínálnak érte, annál kevésbé adom
11398 XX | hogy a vendéget nem szükség kínálni. Hozzálát, amit kedve szerint
11399 XXXV | papok, hogy a másvilágon kínálom a jóléttel és a szabadsággal,
11400 XXXV | négyszáznyolcvanezer forintot kínáltak már.~– Kár volt oda nem
11401 XX | ebédje valahol?~Csak eggyel kínálták hiába: borral. Az nem kellett
11402 I | faluban házat, szántóföldet; kínáltam neki tízezer forintot ezüstben
11403 XXXVIII| Meglehet, hogy ma, midőn kínáltatnak, nem akkora az értékük,
11404 XXIV | követelni minden talált kincsből. No, csak ne kiabálj, hiszen
11405 XL | Magyarországon nincs párja a te kincsednek, fiam, Manó!~– De ugyan
11406 XXXIX | de ő ugyan a világ minden kincséért meg nem tudna lőni egy madarat.
11407 XXV | békét, hadd dolgozom. A kincseidet vedd át, s bírjad békével.~
11408 XXXIII | az árverezők közül, akik kincseiket a mérlegre halmozzák, valamelyik –
11409 XXV | terheket, s kérem, a talált kincseimet nekem kiszolgáltatni. És
11410 XXVI | ha ezáltal elvesztette a kincseinek a jó hírét. Azóta senki
11411 XXXV | odaveté:~– És nekem ezekért a kincsekért négyszáznyolcvanezer forintot
11412 X | nagyobb beccsel, mindazon kincseknél, amiket Aladin lámpája (
11413 XXIV | az inventáriumot a lelt kincsekről; azoknak ebből állt a dobzódásuk.~
11414 X | pengőpénzben – ezért a kincshalmazért, ezt a nótát danolná válaszul:~„
11415 XXXV | keresni”, de egyszerre egész kincshalmazt.~– Hát, édes fiam, ez a
11416 XXII | varázsvesszeje van, minta kincskeresőnek, hogy ahol a rejtett kincs
11417 XXXVIII| mert „rongy”-nak nevezte a kincslelet legdrágább darabját.~Ez
11418 XXII | börtön az már, hanem a Dárius kincstára. Ez egyenesen predestináció
11419 XXXV | Akkor aztán sietett ki a kincstárából. Ment az anyja lakosztályába.
11420 XXXV | És elcsaklizzam az őseim kincstárát neki?~– A világ jobban megismerné
11421 XXXV | Decebál körülvezette Manót a kincstárban. Kezébe adogatta a nagyszerű
11422 X | csillapítá őt a csontok kincstárnoka. – A továbbkutatás nem megy
11423 XXV | jólesett nekik, hogy kedvükre kinevethették magukat.~– Talán nem is
11424 XLII | nevet; ha szomorkodik rajta, kinevetik; ha megadja magát, még inkább
11425 XXXIV | nevetséges vagyok! Hátam mögött kinevetsz! Meg szemtül szembe is csúfolsz.
11426 XXXIV | országgyűlést, mert a te tiszti kinevezésed közbejött. Az én pozícióm
11427 XXIX | rámutatott a legmagasabb kinevezésre, mely szerint a bécsújhelyi
11428 XLIII | szabadságharc kezdetén, kinevezte a magyar kormány a komáromi
11429 XXX | Azt mondják, hogy a fia kineveztetése fölötti felháborodása csak
11430 XXXIII | hogy őt császári tisztté kineveztetésem nagyon lesújtotta: rögtön
11431 I | kapta meg királyi biztossá kineveztetését, amellyel Sáromberkyné felmentetését
11432 XXVIII | Ponthay Adalbert gróf lett kinevezve a megye vezetőjeül. Léckirály
11433 XXXII | tartotta fenn nála a régi jó kinézést; a haját hol szőkére, hol
11434 XIX | Odaült az ablakhoz, és kinézett a holdvilágos éjbe.~Itt
11435 XXXIV | ledönté, és ezért szenvedett kínhalált, arról a credo nem szól
11436 X | kifalazva. Amiről írnak a kíniai történészek. Amit emleget
11437 V | egymást körüljárva, mint ahogy Kinizsi járta a kenyérmezei diadal
11438 XXVI | felejtette a nevét.~– Ez a kinlódium? – kérdi egy kaputámogató
11439 XXXIX | között is megesik, hogy egy kinő olyan magasra a többi közül.
11440 I | egy jókora dió nagyságú kinövés, ami egyébiránt a Ponthay
11441 II | megmaradni. A dolmányából nagyon kinőhetett, mert csak a könyökén túl
11442 XIII | Emmácska, egyszer valamikor kinőne ezekből a leányruhákból,
11443 XIV | többiek után.~Ennél nem lehet kínosabb látvány: az apát futásban
11444 XXVII | kerített gyermeket végig kínozta a bosszantásaival.~– Ekkora
11445 XXXIV | való francia társalgásra, ő kint tanult az akadémiákon Németországban,
11446 III | öreg dob, meg egy sivító kintorna, ami órahosszant tilinkózza
11447 XXVII | meghúzza az ember, magától kinyílik az ajtó.~Manó megköszönte
11448 XXXIV | duzzogott; amint az ajtó kinyílt, egyszerre nyájas képet
11449 XII | kormánypárti lapszerkesztők kinyírják az ellenzéki orátorok beszédéből,
11450 XXXVIII| öltözött óriás belülről, s kinyitá a rácsajtót.~– Az uraság
11451 XXIII | várják, hogy „szabad”-e, kinyitják, s belebben rajta, mint
11452 XX | el a mécset – mondá az, kinyitva az ablakot, s aztán kidűlt
11453 XLII | nyomdászt, aki azt drága pénzért kinyomassa.~„Hát ez a sajtószabadság!”~
11454 XLII | vették fel. Megkísérté külön kinyomatni, mint plakátot, és nem talált
11455 XII | hogy a szép szónoklatokat kinyomtassuk: leírtuk azokat. Ha most
11456 XIX | válláról a fűzfahusángot, kinyújtá a bal karját egyenesen,
11457 IV | szál magas úriember, aki ha kinyújtaná a nyakát, kiütné vele az
11458 XXXIV | Nem fogadott szót neki. Kinyújtotta a kezét. Mutatta, hogy felelni
11459 XXXIV | éghajlat alá.~Decebál fölkelt, kinyújtózta magát, s megropogtatta az
11460 II | a kocsioldalról messze kinyúlnak a sátorfák végei; közbe
11461 XLI | emlékezete bámulatos.~S hogy a kínzás tökéletes legyen, éppen
11462 XVI | színét adták a meggyalázó kínzásnak!~Hát aztán mit csináltak?~
11463 XXXV | Magyarországon. Ezek szenvedtek kínzást, gályarabságot, vérpadot
11464 XX | haragudni. Óh, az valami kínzó látvány. Mikor dühbe jön,
11465 XXV | kínált összeget, s megint kiöblített egy kurta mondatot a magas
11466 XL | kanalakat, a két üvegpoharat is kiöblítette; több alamázia nem ivódik,
11467 XXI | az Emma, nehéz lesz abból kiöltöztetni!~Egyszóval, Sára asszonyt
11468 V | leoldva róla a hurkot, s kiöntötte az egész pénzt az asztalra.
11469 XXIV | háromlábú szerszámaival kiókumlálni az újra felosztandó nagyanyai
11470 XXIV | társ és paripa életét is kioltá egyszerre.~– Ez alkalommal
11471 VI | anti-illumináció napján azt is kioltották volna.)~S azzal kinyújtva
11472 XIX | módon tudja kegyelmed azt kiolvasni a kártyából, amit még nem
11473 XIX | elbámult ezen a kártyákbul kiolvasott jóslaton. Hogyan lehet így
11474 XXII | keresztül kellett volna kiosonnia. Volt ugyan annak egy más
11475 III | szép csendes halk hangon kiosztá a rendeletet Ponthay Adalbert
11476 XIV | rubikonon, sietett gyorsan kiosztani a rendeleteket a három szál
11477 XXVIII | akik külföldön laknak, s kiosztjuk a szegény nemesség közt”.
11478 XV | Ilyenkor egy-két hátbaütéssel, kiosztott pofonnal több már számba
11479 XLI | feldíszítették, a köznemesség között kiosztották az insurrectionalis réztokos
11480 XXXIV | megkönnyebbül szíve-lelke utána; kipanaszkodta magát! Meghallgatták! Nem
11481 VII | mint az anyjáé, s nincs úgy kipirulva. Szempilláit lesüti, ajkai
11482 III | elmaradt a hosszából, azt kipótolta az alkotó természet a szélességében;
11483 II | veszedelem támad. Ismeretlen okú, kipuhatolhatlan eredetű veszedelem: csak
11484 XVII | Mogulnak, azt nem sikerült kipuhatolnunk. Mert ő igen szolid életet
11485 XXXVI | aljbozótból, az őzeket, nyulakat kipusztították belőle a farkasok, hiúzok
11486 IX | magára; a sok tolvaj mind kirabolná, ha én ott nem volnék. No,
11487 XXX | éppen amikor a fiát akarja kiragadni az osztrák szolgálatból,
11488 Uto | Tanussy Manót, súlyos sebével, kiragadta a szerető hitves a halál
11489 XVIII | bajusszal és szemöldökkel kirajzolt ábrázat olyan hüllői hidegvérrel
11490 XXV | látnók a fényrajzaikat a kirakatokban, s a képviselőház asztalán
11491 XXXVIII| bolthelyisége volt, melynek kirakóhelyén régiségek, furcsaságok voltak
11492 XIX | nénémasszony.~A vajákosnő kirakta a kártyáit, amik a sok használattul
11493 XXV | ládákat felnyitották rendre, s kirakták belőlük a drágaságokat az
11494 XIII | ellenére, egy úrfi, egy kis királyfi, aki a tudás tilalmas gyümölcsét
11495 XLI | hallották beszélni a magyar királyfit, először háromszáz esztendő
11496 XXI | meghívást kap Bécsbe, a királyhoz. Hogyan is híják azt? Tatár
11497 XXVII | már képzeletében. Mikor királykoronázáskor aranyat szórnak lóhátrul,
11498 I | nagyobbra tartják magukat a királynál.~– Többen vannak?~– Két
11499 XXVIII | asszony ugyanazon színből a királyné másfelől. (Amióta Decebál
11500 IX | miattuk.~– Nagysád volt az est királynéja. Egész lazarétumot hagyott
11501 VII | nevet is, olyat, aminőt királynék, amazonok, tündérasszonyok
11502 V | ember olyan szerencsés, hogy királynét vehessen élete párjának –
11503 XVII | hírét a Quar tier de Breda királynőjének, az endiablement szép Pelinettának,
11504 XXIV | volt ez? Kocsikerék? Nem! A királyság jelvénye. Hát ez? Karperec?
11505 I | krónikáink írják, Szent István királyunk, a pogány oltárok újra felállítása
11506 XV | az Emmácska tudományos kirándulásaihoz alkalmas terepül. Az elé
11507 XXXIV | lovászodnak vagy a kocsisodnak, s kirándulhatsz körültekinteni a gazdaságban.
11508 XIX | embernek, akit csak az ágyából kirángathatok, – azt, kérlek szépen, ne
11509 XV | odarohanva a pandúrkáplárhoz, kirántá annak az ökléből a mogyorópálcát,
11510 XXXIV | bele. No, megállj, majd én kirántalak belőle. Csöngessétek a poharaitokat!~
11511 XLII | ezt az utolsó menedéket is kirántják alóla?~
11512 XXII | hát ne szurkoljon tovább, kirántom a sárból. Azért jöttem ide,
11513 XXXI | Lizandra meghalt!” Azzal kirántotta a kezemből a parasolját,
11514 I | szorítás. Hogy az ősei is kirántották a kardjukat! Hát, hogy ő
11515 XXVII | bársonyzacskót hosszú nyélre kötve, s kirázta belőle az összegyülemedett
11516 XXXIV | Manó a régi cimborától.~– Kire? Egy kostára? Hát ember
11517 XXVI | bankónak a csücskéjét, mindjárt kirekednék tőle.” Manó abból sem értett
11518 XXVIII | úgy, mint most, hogy előre kirendelik a katonaságot, s erőhatalommal
11519 XXVIII | csapatjainak összegyűlni, s aztán a kirendelt órában vezéreikkel és zenebandáikkal
11520 XVII | secrétaire-fiókjában, s csak alkalmat vár a kirepülésre.~– S akkor ők elmennek innen? –
11521 XXIII | szerelmünkben boldogok. Honnan aztán kirepülni soha többé nem fogok!”~Ez
11522 XVI | toilette-hez?~A szobából kirohant gyermek után senki sem kérdezősködött.
11523 VI | parancsára a somogyi hajdúk kirohantak az utcára, ezt az egy alakot
11524 XXIX | született volna!~S azzal el, kirontott a házból. Tél volt, egy
11525 XV | átfutott a kastély egyik kirúgó szeglettornyába, s onnan
11526 XXVI | sárban, s erre a rudas ló kirúgott a hátulsó lábával az istrángból.~
11527 V | táncra kerekedett rögtön, s kirúgta maga alul a széket.~– Te
11528 XII | mondá az alispán –, hogy a kirukkoltatott katonaságot azonnal távolítsa
11529 XXVI | biztatá Zuboki uram. – Este kirukkolunk a tekintetes asszony ablaka
11530 XXI | csontja. Majd eljár légációba, Kis-Pécsre prédikálni; meg énekel a
11531 XXVII | vályúból, félistránggal a kisafához kötve), azt mondá Jónás
11532 XXI | csavarodva volt felkapcsolva a kisafára! Fenyegetőzött, hogy elcsapja
11533 I | sikerült az egész falut kisajátítanom, kit túlfizetéssel, kit
11534 XXV | országos költségen leendő kisajátítása iránt; hanem hát, hogy ilyen
11535 XXVIII | folyosó, akkor a megyeház kisajtaján keresztül kibocsátják az
11536 XIX | vármegyének, hogy a Tanussy család kisasszonya – eltűnt: itthagyta a hajfonadékát!
11537 XIV | nagyra vannak vele, hogy a kisasszonyaik franciául tudnak kalatyolni (
11538 XXXIV | mert az esperes úrnak a kisasszonyát akarja elvenni. Köztünk
11539 XXVI | volt.~– Hát hogy lett a kisasszonybul úrfi?~Az ám! Erről senki
11540 XXXIX | utánam bécsvárosi, pestvárosi kisasszonyok! S még a diadal tetejében
11541 IX | az Emmám nevelését valami kisasszonyra?~– Nem értem.~– Nem érti?
11542 XXVII | nem tetszett a szép selyem kisasszonyruha, felöltöztetjük apácának.
11543 XXVII | nehogy még ez is elszökjék a kisasszonyruhából; mint ahogy már egy diák
11544 XV | ezzel aztán az Emmácska kisasszonyságának is vége szakadt; nem sejtett
11545 XXVII | ördög fia! Mit hagytak itt a kisasszonyunk helyett? A hajdú aztán a
11546 VII | mérgelődve – hiszen nem vagyok én kisbaba, hogy velem játsszál!~–
11547 XIV | beleegyezni, azután meg a kisbirtokosok (a nemesek), utoljára a
11548 V | fekete botot, gerezdes fejű kisded aranybuzogánnyal, a bot
11549 XII | diárium!~(Akkori időben a kisdiákok szoktak rovatolt papírra
11550 XV | huszonkilenc szavazattal kisebbségben maradt, és harmadszor megállta
11551 XIV | a nemesek), utoljára a kisebbségnek kellett per útján a törvényt
11552 XV | nem teszi a lábát, mert én kiseprűzöm innen!~S a hintóknak meg
11553 XXI | fogva ezt a fiatalembert kíséred minden útjában, egész Debrecenig.
11554 II | svadrony dragonyost úti kiséretül; de mit tehet az ilyen hadjáratban?
11555 VII | annak az öccsét, Álmost kísérgették, Vak Bélánál Borics táborába
11556 XIV | megtölté az agyát, a mérnököt kísérgetve. Mint akinek a szeméről
11557 XIV | de nem vált egészségére a kísérlet, mert belehasalt a mocsárba;
11558 XVIII | egész doctorum collegium.~– Kísérletem nem volt sikertelen. Az
11559 XII | megadja magát, hogy még csak kísérletet se tegyen a határozat megsemmisítésére,
11560 XIX | önkénytelenül odamenekült kísérője karjai közé, s nagyon jól
11561 XXXV | magadat.” Jónak látta nem kísérteni meg, hogy beteljesül-e ez
11562 XIX | ágyba, hogy ijesztgették a kisértetekkel, a rossz lelkekkel, a böjti
11563 XVI | háziasszony, öltözőszobájáig kísértetve Bakala Peti által; s útközben
11564 XVII | enged a sátánnak, bármilyen kísértő alakban jelenjen is meg
11565 VI | vitézkedésre, hogy „Jól van, kísértse meg méltóságod”. (Talán
11566 XL | emberre. De jövőre mégse kísértsük az Istent. Te itt maradsz,
11567 II | folytatták ádáz rohanásukat, kisérve az elgázolt nép átkaitól.~
11568 XIX | parasztgazda a feleségével meg a kisfiával).~A menyecske kötődni kezd.~–
11569 XVIII | megnyugtattam.~– S segítettél neki a kisgyereket ringatni?~– Megígértem neki,
11570 XX | bagó! Látod, engem a mama kisgyerekkorom óta mindig arra tanít, hogy
11571 XXXIX | valakit, amiatt aggódik. Kisgyermek korától fogva megszokta
11572 XX | s megfordult a sarkán, kisietett az ajtón. A gróf egész odáig
11573 XIX | batyuval a hóna alatt a kapun kisietni, a fekete angolvizsla még
11574 XXXV | azt tenyerébe fektetve és kisimítva, odatartá Manó szeme elé.~–
11575 XLI | ezt a levelet, s szépen kisimogatta a térdén a tenyerével, s
11576 XX | vette elő; mikor aztán jól kisírta magát akkor egészen visszatért
11577 VI | megfordulva, visszarohant a kiskapun – de részint az ijedségtől,
11578 I | birtokában, mint valóságos kiskirályok grasszálnak, s felülemelik
11579 XXIX | rosszabb az apagyilkosnál~A kiskirályoknak fejedelmi kötelességeik
11580 XIV | képezte, büszkén viselve a kiskirályság nevét. S ha itt végre lesz
11581 Uto | is hamarabb elvégezte a kiskirályságát Decebál bátyja, aki nagy
|