bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

15101 XL     |                 kardot odafektette maga és a menyasszonya közé.~– Éppen úgy, apám.~–
15102 XXIV   |                   halottat, lovára kötve, hű menyasszonyával együtt temették el, egyúttal
15103 XVIII  |            megmutatnám neki a rám erőszakolt menyasszonynak az arcképét: egy büszke
15104 XXXIII |                      lesz a palotám, ahová a menyasszonyomat viszem; a dobogó keblem
15105 XXXVI  |                    voltam szerelmes egy szép menyecskébe, özvegyasszony volt, szívesen
15106 XXI    |                      ottan lakik a te örmény menyecskéd.~– Akivel ezelőtt tizenöt
15107 XLI    |                     kísért.~– Akár az örmény menyecskéé, akár a leányáé; az mindegy.
15108 VII    |               udvarán a juhászok táncoltak a menyecskéikkel, s itták a korcsmáros rabvallatóját.
15109 XXVI   |                      vette ennek meg annak a menyecskének. Valószínű, hogy mindezeknek
15110 XLI    |                      Dicsérte mindenki a kis menyecskét. Derék, tűzrőlpattant teremtés!
15111 V      |                   széket.~– Te az én anyámat mered gyalázni, kölyök?~– Te hurcoltad
15112 XXXVI  |                 vadaskert fái sudárszáradtan meredeznek elő az aljbozótból, az őzeket,
15113 II     |                     közel van Tanusvára. Ott merednek fel a tornyai a porfelleg
15114 XXXIV  |        nagytiszteletű gyülekezet sóbálvánnyá meredt vala. Így beszélni az egyházi
15115 XV     |                  elcsillapítani.~Ekkor aztán méregbe jött az alispán. Atrobilosus
15116 XLI    |                 öklében vért eresztett a két méregbogyó.~– Hogy mersz te idejönni?
15117 XLI    |                   Sára asszony eldobta a két méregcseresznyét a kezéből.~– Mit tudsz hát
15118 I      |                 hatszáz holdas parkok útjait méregesse végig. Szalonok parkettjeihez
15119 XLI    |                      a férje a távol lápokat méregeti a messzelátóval.~Sára asszonynak
15120 XX     |                   beszélt, Gil Blas csak úgy meregette a magáét, mintha azokat
15121 XXIII  |                     búzájuknak.~A régi harag méregfájának a gyökerei számára ez az
15122 XLII   |                    név viselését.~Kegyetlen, méreghatású nyilatkozat volt az. Igazi
15123 XVIII  |                    nem volt ilyen materiális méregkeverő, neki romantikus cudarkodásai
15124 I      |             kőrisbogár-szagnak, s a szömörce méregpárájának.~A királyi tanácsos úr előrántotta
15125 XLI    |                      növényre bukkant, ami a méregtermők között első rangban áll.
15126 XXXVII |                    kapuja alatt, amint tejet mérek meszellyel a szakácsnéknak.
15127 XXII   |                   hogy jobbnak látta ezzel a merénylettel felhagyni.~Amint a delet
15128 XLI    |                    amibe, mint egy kalpagba, merészen van beleillesztve a brilliántforgós
15129 XXV    |                  Snopkins csak nézte azokat, merev szemmel, mint a kalapácshal.~
15130 XXII   |                      három óráig négy magyar mérföldet legyalogolni, hogy ne alhassék
15131 VII    |                     nyafogott a nagy gyermek mérgelődve – hiszen nem vagyok én kisbaba,
15132 IV     |                   azt jelenti, hogy „abbul a mérgesbül”! Így híjják a 34-iki bort,
15133 XI     |                     az nem ennivaló: mérges. Mérgesebb ő!~Gyönyörű egy példánya
15134 XXVI   |                      Csak magában forralta a mérgét. Nem volt kin tölteni a
15135 XIII   |                     úgyhogy Mántay úr bátran merhette ezt a kérdést intézni Emmához,
15136 XIV    |             gombostűzte a szép fodros, piros merinóruhába, nyakába kötötte a sali
15137 XIV    |                      volna a meggyszín piros merinószoknyájáról. De hogy még Horkázi úr
15138 XIX    |                 összefogva, annak az üregébe meríté a kristály vizet, s úgy
15139 XX     |                      a jótékony álmot szokta meríteni. Manó ott látta őt maga
15140 XXXIX  |                 térdei közé szorítva, hogy a merítőhálót kihúzza. – Jó fogás volt;
15141 XXXIV  |                   bűnhődéseinek tanulságából merítse lelki épülését. Fel is öltözött
15142 XXIV   |                    bánom, hozzanak mázsálót, mérjék meg, hány font az arany,
15143 XXVIII |                    előjöjjön a házából, s el merjen kullogni a megyeházig, –
15144 XIII   |                    játék. Ennek a segélyével mérjük fel az egész vidéket.~–
15145 I      |                      ellenzék pártján állva, mérkőznének egymással. Ezeknek a harca
15146 XXIII  |                    tartotta magát a lábán. A mérleg ingadozott a haszon és dicsőség
15147 V      |                 pénzes hüvelyt a mázsáló két mérlegpadjára tették. Az egész sokaság
15148 XXXIII |                     közül, akik kincseiket a mérlegre halmozzák, valamelyik –
15149 VI     |                      művelt korban ilyeneket merne valaki írni, mondani vagy
15150 XXXVIII|                      fordult még elő. Én meg mernék esküdni, hogy ez az úr az
15151 VIII   |                 lenne,~Olyan jó bort csak ne mérnének benne,~Arany icce, ezüst
15152 IV     |                     hogy ő a vármegye tiszti mérnöke.~Mindenekfelett praktikus
15153 XXXI   |                  jósnő, a másik egy császári mérnökhadnagy. Az egyik jóslatokat, a
15154 XIII   |                    múlva megint visszatért a mérnökhöz. Az most már nagyobb figyelmet
15155 XLII   |            polgártársunk, Tanussy Manó, volt mérnökkari tiszt.” – Úgy tudom, hogy
15156 XIV    |            csatakosan tért haza a határból a mérnökkel, akinek a Jancsival együtt
15157 XX     |                    azon jó becsületes megyei mérnökön túl is találhatsz magasabb
15158 XL     |                     hogyan tanultam én meg a mérnökséget? Szeretnél a nyomomon elindulni.
15159 XXIX   |                      a komáromi várerődítési mérnökséghez kineveztetik.~– Nos? Van
15160 XV     |              meggyőződött, engedelmet kért a mérnöktől, hogy hadd fogja ki a nyergest
15161 V      |                 fonttal.~– Nem ilyen sáfrány mérő fontot mondtam én, hanem
15162 XV     |                     Jancsi nyalábra szedte a mérőláncot.~Horkázi úr, másodszori
15163 XXI    |                  helyről küldtek ide, be sem merte ütni az orrát Tanusvárra
15164 II     |             mindennek megadja a nagyszerűség mértékét, az a roppant nagy marhavásár,
15165 XXXII  |                   elélek-e én még?~– Azzal a mértékletes életmóddal, amit te folytatsz; –
15166 XVIII  |                 hajított valamit, de rosszul mértem ki az időt és a distanciát,
15167 XXIX   |              találván elég magasnak, magához mérve, azt a másik protendenst.~
15168 XLIV   |                 saját fils terrible-je! Ez a mesalliance! Ez a rebellionban való
15169 XLIV   |                    Nem kell félni, hogy az a mésalliance, meg a plebejus foglalkozás,
15170 XLI    |                   megint az örmény menyecske meséje kísért.~– Akár az örmény
15171 XIII   |                     lehet meghatározni! Ez a mesék unicornisa!~– Ne félj, gyémántom,
15172 XIII   |                    vadászik, még csak nem is mesél? Mit keres maga itten?~–
15173 XXXIV  |                   lelkem Emmácskám, de sokat mesélhetnék én magának ezekről a dolgokról,
15174 VII    |                      ott guggol a földön, és meséli neki, hogy mit látott a
15175 XXXIV  |                miként hajdan.~– Hát jól van, meséljen, Dorkó nénő.~– Jaj, tens
15176 XIX    |                rábámuló nagy szemet.~Micsoda mesemondásba való szemek! Nagy, sötétkék
15177 XXXIV  |                    fenekére lekuporodva, azt mesemondásokkal tartsa, amíg el fog szunnyadni:
15178 XL     |                      az áhítattal hallgatott mesének. A tűz is elhamvadt: a munkások
15179 XXVIII |                      kétséges szavazatok ára mesésen fel lett árverezve: dobszóval
15180 I      |                  elkapott, ahhoz ő egy egész mesét csinált, az egész tisztességes,
15181 XXXIII |                      a delejes lénnyel, amit mesmerizmusnak hínak; – látod, azt, hogy
15182 VIII   |             háborgatni bennünket! Jövel, te, messiásom!~S azzal karon ragadva a
15183 XLIV   |                     félölnyi magasan befedve mésszel, melynek oltatlan maradványa
15184 XIV    |                    Dudásné, hát néztél-e már messzelátóba? Gyerejde, nézz bele.~A
15185 VII    |           szaladgáljon a gyepen, hanem, ha a messzelátódombra fel akar menni, akkor vedd
15186 XIII   |                  valami három lábra állított messzelátón keresztül nézeget mindenféle,
15187 XLI    |                     távol lápokat méregeti a messzelátóval.~Sára asszonynak az a gondolatja
15188 IV     |                      rostélyost, meg egy fél messzely vinkót, addig ne háborgassanak,
15189 XXXIX  |                    hányt hullámokkal végig a messzeségen, felkapva tornyot, boglyát
15190 VIII   |                     benne,~Arany icce, ezüst messző’.~Azért járok ilyen késő’,~
15191 Uto    |               Panama-szoros csatornája őt is mestereik közé számítják. Szellemi
15192 XXXIV  |                  Manó. – Az én feledhetetlen mesteremet, Horkázit, a táltosok utódját.
15193 XXVIII |                    követválasztástól.~S ez a mesterfogás tökéletesen sikerült. Az
15194 XXIV   |                      ugyanannyi haránt fekvő mestergerenda, s ezekre vannak aztán végigrakva
15195 XL     |                     szerszámokkal, amiknek a mesterkedéséből fog az a csuda kikerülni,
15196 XI     |                   dehogy csípték; csak abban mesterkedett, hogy Horkázi úrnak a lelógó
15197 VII    |                    az egész alak, amit semmi mesterkéltség meg nem ront. Magyaros szabású
15198 XLII   |                 versfaragó? Kikoplalt, facér mesterlegények, újságírók és betűszedők?
15199 XL     |                Valóságos amazon! Férfitól is mesterlövés volna!~A munkások éljent
15200 XXVIII |                   rablás mégiscsak előkelőbb mesterség, mint a supplikálás.~Egyébiránt
15201 IV     |                      egyet-mást.~– Hát annak mestersége van, Dabajkó uram. Tanulja
15202 XL     |                      nem tud járni.” Manónak mesterségébe került kiszabadulni a keze
15203 I      |                   itt az a persona?~– A régi mesterségéből. Pletykát hord egyik faluból
15204 IV     |                     a versből.~– Hja, ezek a mesterségemhez való eszközök, azokat úgysem
15205 XXV    |            tengerikutyabőr bugyellárist, azt mesterségesen felnyitotta, s abból egy
15206 XX     |                  Sokszor próbálta ő az ilyen mesterugrást még leánykorában.~Lizandra
15207 III    |                fanyárson is, hozzávalót ád a mészárszék és a hentesbolt, s ha nincs
15208 XXXVII |                     alatt, amint tejet mérek meszellyel a szakácsnéknak. Akkor aztán
15209 XXXIV  |            kálvinista templom puszta fehérre meszelt padmalyára; nincs „Ő” odafestve,
15210 XXIX   |                      a fedő nádat, Belizár a meszet; s mind a két uraságnak
15211 XXIV   |              földtalaj között még egy vastag mészkéreg volt, s ha azt is át bírta
15212 II     |                    vályúforma mezsgye, fehér mészkövekkel kirakva; de arra rá nem
15213 XLIV   |                         s azzal odarogyott a mésztörmelékkel beszórt aszú pázsitra –
15214 XLIII  |                azokat a felfelé repülő tüzes meteorokat, melyek, mint a megfordított
15215 XXXIV  |          istentelenkedést mívelt-e?~– Én más metódust követtem. Mikor a reglement
15216 XXXVIII|                 Fraus a legjobb hitelű cég a metropolisban, régi antikvár üzlet a Himmelpfortgasseban,
15217 I      |                     felmentetését az osztrák metropolisból való kitiltatása alól. Hogy
15218 XLI    |                  titokban lefestette, acélba metszette? Sohasem találtad ki, ugye?
15219 XXVII  |              presbiter elvesztette a mezőn a metszőkését. Ezt ki kell a kathedrábul
15220 XXXIX  |                       mert biz abban azelőtt méz volt. Sohasem próbálta a
15221 XX     |                   hallgatózni a verandára.~A mezei dal egyre közelebb hangzott,
15222 XIV    |                      voltak kiterítve, a kis mezei-székére, s várta a zivatar közeledtét.~
15223 XXIV   |           süllyeszték, hogy ne menjen a „nap mezejére” sebesítetlenül, s midőn
15224 XVI    |                     Azzal elsietett diadalai mezejét elérni.~Az ötsántás ferbli
15225 XXXIX  |                  készül a vadszeder levéből, mézes vízzel felhígítva. Azt mindig
15226 II     |                   üvegcsűri üvegesek, kassai mézesbábosok, pesti kolompöntők, miskolci
15227 XXXIX  |              szederbort itták, cukor helyett mézet kapnak hozzá. Kávéskanál
15228 XIV    |                      a másikban a fringia; a mezítelen lába ikráiról három-négy
15229 I      |               követik, s egymást viszonozva „mezítlábos pártnak” és „plundrás pártnak”
15230 XIX    |                      a falvak egymás után; a mezők is más képet mutattak; nagy
15231 XIII   |                 nappal meg egész nap lót-fut mezőn-réten, nádasokon keresztül, mindenféle
15232 XXXIV  |                 nekivágott toronyirányában a mezőnek, az útját szelő patakot
15233 XXXIX  |                  vágtat tovább, felseperve a mezőről a prücsköket, a mocsárból
15234 IX     |                      kit a Barcaságba, kit a Mezőségre, kit meg a Bánságba. Pedig
15235 XIV    |                  lázadó had ellepte az egész mezőt.~Az utolsó volt a szaladók
15236 XXX    |                  Ponthay gróf kapott Jávoros mezővárosától örökváltságdíjban, amely
15237 XIX    |                  kevés a falu, ott csak nagy mezővárosok vannak, egymástól félnapi
15238 XXX    |               osztályban neki jutott Jávoros mezővárossal kiegyezett az örökváltság
15239 XXXI   |                  hogy egy birtokához tartozó mezővárost a jobbágyi szolgálat alól
15240 XLII   |                     büszkeségén, s a Véreskő mezővárostól annyiszor kínált százezer
15241 II     |                   van egy keskeny vályúforma mezsgye, fehér mészkövekkel kirakva;
15242 XXVII  |                   egész rakás cigányputri. A meztelen purdék, amint meglátták
15243 XXIII  |                      csúnya ribilliót csapok miattad, de megelőzött a királyi
15244 XX     |                 üldözzenek; nem akarom, hogy miattam szállásadóimon álljanak
15245 XXIII  |                     tisztességes című vétség miatti börtönre, akkor semmi sem
15246 IX     |                  igaz, hogy nem volt nyugtom miattuk.~– Nagysád volt az est királynéja.
15247 XXII   |                  maradt. Elhatározta, hogy a miatyánk helyett minden reggel, este
15248 XXVII  |                       Manó megígérte, hogy a miatyánkat írásból fogja olvasni.~–
15249 XXVII  |                    jó. Az nem nehéz. Hanem a miatyánkba vigyázzon kend, hogy bele
15250 XXVII  |               metszőkést nem felejteni ott a miatyánkban, mert elvagdalhatná vele
15251 XXVII  |                    azt el. Végre mikor már a miatyánkhoz kezdett, a pap onnan alulról
15252 XXVII  |                     vele. A végén járt már a miatyánknak, ahol annak a kálvinista
15253 XXXIX  |                      a természet a mocsárlég miazmái ellen.~De hát más édes illatok
15254 V      |                         Hát fogadjunk.~– Hát mibe fogadjunk?~– Hát amelyikünk
15255 XXIV   |                   egy pici~Posztóbul készült mici~Fedi fejét mindennek,~A
15256 XXVI   |                     A hajdú nagyot bámult.~– Micsa fia?~– Szamár! Az, ki azelőtt
15257 XV     |                     az ősmagyaroknak.”~– No! Micsodája. Ne szégyellje! Mondja ki
15258 XXXVII |                    kapni a vadmacskáját vagy micsodáját? A leányát!~– De köszönöm
15259 XXXV   |          tanintézetei ismeretesebbek, mint a mieink, s mesés hazaszeretete egészen
15260 XXXV   |         hazaszeretete egészen ikertestvére a mienknek.~– De én nem akarok semmi
15261 I      |        virágillatával a nagyságos asszonynak migrént okoz, ősszel szemetel, télen
15262 I      |                kapott készpénzben; egyenesen Mihály vajdától származott le a
15263 I      |               harmincezer forintba. Ha a sok mihaszna fák helyett répát, kukoricát
15264 XVII   |                 Bécsbe. S azok menni fognak, mihelyt az engedélylevelet megkapják.
15265 XXVII  |                 csalódott. Amint megérkezett Mike Pércsre, könnyű volt a pap
15266 XXVI   |                       úgyhogy már neki lehet Mike-Abony és Vámos-Pércs között is
15267 XXVII  |                     a cimborái belebeszélték Mike-Pércset. Mikor aztán beleválasztott,
15268 XXVII  |                   Csak a szegény Jancsinak a Mike-Pércsét nem akarta senki a magának
15269 XXVII  |                     helyéből a – tornyot. (A mike-pércsit bizonyosan.) Most azonban
15270 XXVII  |                      megint vissza éjszakára Mike-Pércsre, s ott egyúttal énekelni
15271 XXXIV  |                  csak úgy teng, mint a Toldi Miklós lova. A bikszádi pedig drága,
15272 XXVII  |                     ők a hatalmas Wesselényi Miklósnak az emberei, aki a diákoknak
15273 XXVII  |                   gyűjteménye somfabotokból, miknek a bunkóját ő maga ritka
15274 XIII   |               foglalva valami kalkulálással, miközben egyszer-egyszer a félszemét
15275 IX     |                  Szabad volna ezen nézeteket mikroszkóp alá venni?~– Már arra nagyon
15276 XXXVII |              követelte, hogy mit tud arról a milimáriról, aki ide tejet szokott hordani?~
15277 IX     |                   mondanunk. Szárah nagysám! Mille pardons! Kisztihand.~A szép
15278 XIX    |                    békák légiói, a szúnyogok milliárdjai egy láthatatlan karmester
15279 XXXI   |                      a termete is megfelel a millióinak, ilyen kövér lelkes állatot
15280 XXXII  |                   jeges medencében hűselt. A milliók prófétája egyedül szokott
15281 XXVII  |             Thonuzóbának feltalálását; a sok milliókat érő kincseket, amikhez fogható
15282 XXXI   |                   3500 forintos váltódra?” – Milliom a lelke! Hát hogy tudhatja
15283 XXX    |                     büszke apa, a kiskirály, milliomokat érő birtok ura, kopogtasson
15284 XXXIII |                     útja a másikéba. Hát nem milliomszor nagyobb csalás-e a delejjóslatoknál,
15285 X      |                     múzeuma.~S ha valaki egy milliót kínálna neki – pengőpénzben –
15286 XXIV   |                     Még csontváz korukban is mily dicsőségesek.~– Azért hívtam
15287 XIV    |                    Horkázi úr, hát még aztán milyenné lett, mikor a pincetokra
15288 XXXIX  |          virágfüzérei, legyeket, szúnyogokat mímelő kelyheikkel, s a vadkomló,
15289 XXXIX  |                    tudja fejezni, s ha egyéb mimikára nem képes is, megrázza a
15290 VII    |                     történhetett mégis, hogy mindamellett soha sem a fejét, sem a
15291 XLI    |                 bosszú, a szégyen: – de csak mindannyi között a szerelem a király!~
15292 XVII   |                     száját törölgette utána.~Mindannyian egy véleményen voltak: csakugyan
15293 XXXIV  |                      pópa hátára, de a Dorkó mindannyiszor azzal a tudósítással tért
15294 XXXIV  |                     szakférfiak jutalmazták; mindazok közt legbecsesebb lehetett
15295 XXXI   |                   követte a kedves bajtársat mindazokba a bolond mulatságokba, amikben
15296 XXXIV  |                    Meg tud-e nekem bocsátani mindazokért, amiket maga ellen vétettem?~–
15297 X      |                   nézve bír nagyobb beccsel, mindazon kincseknél, amiket Aladin
15298 XXIV   |                      gondolatja támadt, hogy minde nagybecsű tárgyat mégsem
15299 XXI    |                 fogja tartani! A vendég urak mindegyike tudott valami tanácsot adni,
15300 XLII   |                     is, oda is bepillantott, mindegyiket bosszúsan hagyta el.~Az
15301 XIV    |                   volt a piszkafavásár, hogy mindegyikök hozott magával egy darabot?
15302 XVII   |               utánacsinálja, s a szójárásait mindegyre eltanulja tőle. Csakhogy
15303 XXXIII |             kitalálni. Az a nagy mester, aki mindehhez ért; ez az én anyám.~– Azt
15304 IV     |                     vármegye tiszti mérnöke.~Mindenekfelett praktikus ember. Már az
15305 XXX    |                    illustrissimének, amikben mindenekről tudósítottam. Itt vannak
15306 XI     |                     nem akarjuk megbántani a mindenesetre ottmaradott élő lelket,
15307 XXII   |                tétetik. Holnap pedig megyünk mindenestül Erdélybe vadászni.~– Figyelmeztetem
15308 XV     |                 legbeszédesebb, és akkor ért mindenhez. Az urakra nézve is ez a
15309 XXVIII |               kezéről árverezték el, s folyt mindenikben a bor, mégpedig jó bor,
15310 XXXI   |                      rá az arcra. – És mégis mindenkire ráismer, aki hozzá szól,
15311 XLI    |                     adták ki acélmetszetben, mindenkitől hízelkedést hallott, és
15312 V      |                   rögtön az érkező köré, aki mindenkivel kezet szorít, még Dabajkó
15313 IX     |                   annyi, hogy kétszáz vendég mindenkor kényelmes ellátásban részesülhetett.
15314 XXXVII |                      erre szüksége. A herceg mindennapos látogató volt a séance-on
15315 XL     |                      vagyunk szabadítva. Van mindennapra való tejünk.~– Praktikus
15316 XIX    |                      a délpontot elérte, már mindennel elkészült.~Akkor aztán nem
15317 XXIX   |                   másik protendenst.~De volt mindennél egy sokkal veszedelmesebb
15318 IX     |                       ha olyan ember volnék. Mindenről nyugtatványt hozok!~(Szép
15319 XIX    |                   mármost hát vizünk is van! Mindenünk van! Siessünk a vacsorát
15320 XLIV   |                    Mennyi érdekes botrány!~S minderről lehetett Sára asszony előtt
15321 XV     |                     becsületes ember –, mink mindétig is meg voltunk azzal elégedve,
15322 XXII   |                    már, s a betűk rozsdásak. Mindezek tágították a visszatekintő
15323 XXV    |                         A Barrer et Sons cég mindezekért az itt együtt levő régiségekért
15324 XXVII  |                    szerepet cserélt.~A gubás mindezekhez olyan együgyű képet csinált,
15325 II     |                     öltötte fel. – Hanem hát mindezeknél híresebb volt az a nagy
15326 XXVI   |                    nem kötözik.~Sára asszony mindezekről a földi bajokról tudomást
15327 XLI    |                  csak a közeledéssel kezdett mindinkább ismerhetővé lenni. – Sára
15328 XIV    |                akiknek legjobb volt a lábuk.~Mindnyájan errefelé tartottak, mert
15329 XII    |                bekövetközhető eshetőségökért mindön felelősségöt a tekintetös
15330 XXVII  |                        a metszőkés – most és mindörökké. Ámen.”~De tán észre sem
15331 XLI    |              kielégítetlen vágyakat. Decebál mindössze egy hiúzt tudott lőni; de
15332 XVII   |                  gyémántot. A mi Don Juanunk mindvégig remekül játssza szerepét:
15333 XII    |             tekintetes karok és rendekhez:~– Minekelőtte az ülést feloszlatnám, még
15334 V      |                      kéz elég.~– No mármost, minekünk dézsát ehhez a borhoz! –
15335 XXII   |                  csomó kulccsal, mint valami ministráns az inclangoriummal.~– Semmi
15336 I      |                  aminek a dugványát Polignac minisztertől kaptam, amikor Párizsban
15337 I      |                   injuria, nincs az az actus minoris és majoris potentiae, amit
15338 IV     |                    forintot fizettünk érte a minorita barátnak, aki tavaly itt
15339 IV     |                    forintot fizettünk érte a minoritának.~– Hát az megint igen egyszerű
15340 XL     |                    kétségbe a kegyelmed papi minőségét, de a szabályszerű feltételek
15341 XXII   |                    olyan varázsvesszeje van, minta kincskeresőnek, hogy ahol
15342 X      |                      és Bél Mátyás; aminek a mintáira ráakadt Pallas és Rouisbrook
15343 XI     |                  kameni bábokon talált runák mintájára csupa egyenes vonalokból
15344 I      |                      szobrászok követelnek a mintájuktól, a karjai is rövidek. A
15345 XXXV   |                  Thonuzóba-kincsek mind ódon mintázatú szekrényekben álltak, üveg
15346 XI     |                  lélek sem jár a templomába, mióta az a vén süket juhász meghalálozott,
15347 XXXVII |                    keresi ilyenformán madame mirajtunk a leányát, hán? – kérdé
15348 XV     |                 Isten ostora”! S mit hagyott miránk az Attila ősapánk?~– Az
15349 IX     |                  nagyon kérem, hogy ne vegye Miskapor alá, amit mondok, de ha
15350 II     |             mézesbábosok, pesti kolompöntők, miskolci szűrszabók, stószi késcsinálók,
15351 V      |                 cifrázatát remekbe csinálták Miskolcon, kezében rézfokos, derékon
15352 XXXV   |             emlékeztetnek; azt pedig, hogy a Mithras-imádat bálványai hogy keveredtek
15353 X      |                 napimádási agyagjelvény, egy Mithras-kultuszi cserépcsillag, egy bronzcsat,
15354 VII    |                      feldöntik a több mázsás mitológiai alakot. Az pedig belől üres. –
15355 XXXIII |                  becsületes munkával. Mint a mítoszi ambróziában egyesülten élvezhető
15356 XXXIV  |                 éppen ilyen istentelenkedést mívelt-e?~– Én más metódust követtem.
15357 XXXV   |                     Muszkaország közepett, s míveltség dolgában egészen az európai
15358 XXXV   |                     erős vára volt a nemzeti míveltségnek és szabadságnak. Beálltam
15359 XI     |       szalonnapirítás és kukoricapattogtatás mivoltában.~Hát az ilyen eszeveszett
15360 XXVII  |                     Próbálta emelni. Meg sem moccant.~– No, most már „gyesznó”,
15361 XXXVI  |                      a címzésekkel, de aki a mocsárfenékből kenyértermő földet teremt,
15362 XXXVI  |                    mi fáradtan előkerülünk a mocsárgázolásból, hát készre vár, aztán tiszta
15363 XLI    |                    meghívóért~Az idill ott a mocsárlápok között nyugton folyhat tovább.
15364 XXXIX  |                    feje látszik ki belőle. A mocsárnak nem árt a szárazság; a holt
15365 XXXIX  |                   visszfénye olyanná teszi a mocsárt, mint egy égő tükör, hol
15366 XL     |                      odú, előttük a hallgató mocsárvilág, fejük fölött az ég sasai,
15367 VII    |                     Belizár! Annak van olyan mocskos szája. Azt is mondta, hogy…~(
15368 IV     |                    is.~– No, e bizony nagyon modális dolog lesz. Köszönöm a tanácsadását
15369 XVIII  |                mamának jár a „Moniteur de la mode”, amihez igen szép képek
15370 XXVI   |                     körül, a fején egy olyan módi kalap, ami éppen úgy néz
15371 XX     |                     éhesség.~– No, majd lesz módod debreceni diák korodban –
15372 XVII   |              családfa sarjadéka, olyan csoda módokon elütnek egymástól (azt az
15373 IX     |                  aztán a koplalásban is volt módom. Egyik nap málépuliszka
15374 XXIX   |                      valók voltak; a hang, a modor, a felfogás mind olyan elriasztó,
15375 XXII   |              porkoláb alázatos hangon, olyan módosan csengetve a kezében tartott
15376 X      |               veríték. Tudott volna ő valami módot ennek a megoldására; csakhogy
15377 XXVIII |                    következtek a hatályosabb módszerek: a két ellenjelöltnek kölcsönös
15378 I      |                  háznak a tulajdonosát semmi módszerrel nem bírtam rávenni, hogy
15379 XXXIV  |                     fiának az oldalába.~– Úm möglök (unmöglich).~No, ez a lökés
15380 V      |                     törzsvendég ott a kályha mögötti szegletben pityizálgat csendes
15381 XIX    |              eltartson; az erdőn most érik a mogyoró meg a som, az is jó táplálék,
15382 III    |                    kókuszdióhajba még kisebb mogyoróbél nem szorult soha.~A ruházatát,
15383 XV     |                húzzon rá tizenkettőt azzal a mogyoróhájjal.~A szegény Jancsinak a mai
15384 XV     |                   hozzon a nemezis valakit a mogyorópálcája hordtávolába!~Az urak általában
15385 XV     |                   kirántá annak az ökléből a mogyorópálcát, s ezzel a szóval: „No,
15386 XXXVIII|               nyugalommal törögette az olasz mogyorót egy furcsa diótörőben. A
15387 XV     |                    pandúrkáplár pedig jött a mogyoróval. Mégis hozott hát a jó sors
15388 XXXIX  |                 kérgét nemcsak arasznyi zöld moha fedi, de egy repedésén végig
15389 XIX    |               Lizandra szokott alunni.~Erdei mohából volt az vetve, keverve diófalevéllel,
15390 XV     |                   van szó, hanem elveszett a mohácsi ütközet – másodszor! Oda
15391 X      |                       sebaj! Több is veszett Mohácsnál. Hanem Vakandit mégis ki
15392 I      |                     hogy egészen zöld volt a mohától, de csak úgy virított a
15393 II     |                    folytatja egy másik, zöld mohával lepett zsindelyes házsor,
15394 XI     |                 megérzéséhez nem kell valami mohikáni finom szagérzék.~Könnyen
15395 XLIV   |                    mauvais sujet, „Quel soin moi sur lui? C’est rnon neveu!”~
15396 IX     |                    majolika, gros de Naples, moire antique” stb. mind hű termő
15397 XXI    |                   hatkor be volt fogva az öt mokány lóval; de biz azok még nyolc
15398 XXIII  |                háladatlan; eleget nevetett a mókázásain; s a derültséget nem bírta
15399 XV     |           áttakarodott a pipázóba, egymással mókázva és csintalanul dévánkodva.~
15400 XIV    |                     cirkalmaz ez most?~– Mit mókherol ott most, földmérő gazda?~–
15401 I      |                     s mindig itt lövöldözi a mókusokat ebben a pagonyban.~– S tartani
15402 XIX    |                   függönyeit szitává rágta a moly, a tükör megvakult egészen,
15403 X      |                    evidenciában tartani, s a molyoktól megőrizni egy gondos háziasszonynak
15404 XXXIV  |             tetszésed szerint, egyébként jól mondád.~El is mehetett bízvást
15405 XXVI   |                Valószínű, hogy mindezeknek a mondáknak kilencvenkilenc századrésze
15406 XLI    |                     hogy fölemeljelek. Ahogy mondám: én tudok írt a te nagy
15407 XXXVII |                   ahová te viszesz, s ha azt mondanád, hogy az égő pokolba vezetsz,
15408 XXI    |                négyszemközt beszélni: fontos mondanivalóim vannak. Ha meglátogatna
15409 IX     |                       Meg kell itt az igazat mondanunk. Szárah nagysám! Mille pardons!
15410 IX     |                  hogy beteljesült a harmadik mondás is: fiam született.~– No,
15411 IV     |                     elejét, meg az utolját a mondásnak nem esik jól a kényelmes
15412 IV     |              elolvasni való versek és nyájas mondások is közötte. Látszik, milyen
15413 IX     |                  affixumot, ha idegen nyelvű mondásokat intéztek hozzá, s ha kezet
15414 XXXIV  |                     mond maga egyike ama hét mondásoknak, amiket a megváltó a keresztfáról
15415 I      |                   sűrűn teszik. Hanem a nagy mondásokon túl nem mennek. Erőszakoskodásaikban
15416 XX     |                   ott minden embernek igazat mondasz, hát kidobnak az ajtón.
15417 XXXIV  |                   fülcsengés.~– Ott, ahol ez mondatik: „Szálla alá poklokra.”
15418 XXXIV  |                   hazakerült fiának, e rövid mondattal:~– Szép tőled, hogy hazajöttél.~–
15419 IX     |             legkisebb), hát egyszer jövendőt mondattam magamnak egy kártyavető
15420 XLI    |                   semmi szégyenleni valót ne mondhassanak felőle, amiért a kevélyek,
15421 XXII   |              eresztették vissza, nehogy hírt mondhasson a királyi biztosnak erről
15422 XXXIV  |                     igazán csak részeg fővel mondhat ki valaki.~Fel is háborodott
15423 XXIII  |                  rágalmazni. Akár még azt is mondhatná, hogy nekem adta ide a pénzedet.
15424 XVIII  |                   énekelni. Este későn volt, mondhatnám éjszaka. Nem volt az valami
15425 XVII   |                 modorában van valami merész, mondhatni impertinens kifejezés, ami
15426 XLI    |                minden tekintetben vívmánynak mondható, hogy a vezérség őreá bízatott
15427 XXIII  |             visszasompolygott is.~A porkoláb mondhatott volna Decebálnak valamit,
15428 XIX    |                készíté a kolduslevest –, hát mondjak-e neked jövendőt a kártyábul?
15429 XVII   |                      azok a nagy, semmit nem mondó, zavaros szemek egyszerre
15430 II     |                     a szándékát, hogy ez itt mondókát akar tartani. Úgy lesz.
15431 XXV    |               kezdett lefelé nyílni, amint a mondottakat hallogatni kezdé, s folyvást
15432 XXXVII |                   fiú fejét.~– Hát nem magad mondtad-e, hogy szented vagyok, oltárképed
15433 XX     |                tettél, másodszor azért, amit mondtál. A fiamnak jólesett az a
15434 XV     |                   Azt is behozták.~– Nem azt mondtam-e én kendnek – rivallt rá
15435 XXXIV  |                   annak a leánynak, hogy nem mondunk el mindent, amit igaznak
15436 II     |                   egy szál megyei hajdú, kék mondurban, veressárga zsinórral. A
15437 II     |                   családi színeit viselték a mondurjukon, sárga dolmányt veres-kék
15438 XIV    |                     ezt a te mappádat!~S ezt mondván, odaütött a fokossal a kiterített
15439 XXXIV  |                        Mert nincs hozzá való monéta. A szegény tűzhalmi orosz
15440 XXII   |                    vala. Megítéltetett, hogy monnó2 elsíroltassanak; ősi szokásuk
15441 XLII   |                     Robespierre-ek, cikóriai montagnard-ok.)~De mindezen országos aggodalmaknál
15442 XXXIV  |                   görögnek. Ez ércből öntött monumentuma a múlt és jövendő évezredeknek.~
15443 XXXVI  |                 legyező, umbréla, napernyő, ~Mopszli, kanári kalitkástól, pesztonka,
15444 XXVI   |                     amott. Azt mondják, hogy mordályégetők vannak a városban.~Jó szerencse,
15445 VI     |                nyavalyás: csak onnak kiabált mordiót.~Hanem arra aztán a nemes
15446 V      |                      iszák mellé, s nagyokat mordul, ha valaki arrafelé törekedik.~
15447 XIV    |                     kemény dió leszek neked, Mórenc! Akiben kitörik a fogad.
15448 II     |                    gróf nem ügyelt a rongyos moréra. A hintó begördült a felnyitott
15449 XIV(1) |                                 O tempora, o mores!~
15450 XIV    |                 asszonyok is tudják: „hóres, móres, markó füles”1 – aztán meg „
15451 XIV    |                   lábaihoz, először helyeslő morgással, majd kitörő felriadással;
15452 X      |                  körmöcinél is több.~A tudós morgott is magában valamit, mikor
15453 Uto    |                 teljesüljön, úgy ez a Mántay Móricé, aki azt jövendölte Manónak,
15454 XL     |                 esküvőt meg kell ám előzni a móringlevélnek. – Hát, leányom, micsoda
15455 XL     |                     Lizandra (mondd utánam!) móringolom az én kedves vőlegényemnek,
15456 XV     |    gyomorcatarrhusban szenvedett, s emiatt a Morison-pilulás katulyát mindig a zsebében
15457 III    |                Veres-tenger Mózes előtt, egy mormogás fut át az egész sokaságon: „
15458 XXV    |               egyszerre.~Mr. Snopkins megint mormogott valamit.~– Azt mondja Mr.
15459 XV     |        archaeologico-philologiai dissertatio morotvái közé húzta be magát, mint
15460 IV     |                  kapu bejáratán gyenge salto mortale a behajtás, akkora zökkenő
15461 XXVI   |                     kutyáknak. Semmi, de egy morzsa sem maradt – sem a kosárban,
15462 XXXV   |                      Hosszú haj, rövid ész – morzsolá a fogai között, s azzal
15463 XXXIX  |                    amit csak úgy apródonkint morzsolgatott befelé. Ismét mekegett valamit,
15464 XV     |                 ujjával az öve szalagbojtját morzsolgatva; néha-néha ugyanazt a fogai
15465 XXXVI  |                      vár, aztán tiszta inget mos ránk. Mert remélem, hogy
15466 XXIII  |                pipogya cselédséged (de kár a moslékot rájuk vesztegetni!) mind
15467 XXXIII |                   cseléd, szolgáló, aki süt, mosogat, ruhámat megfoldja, s danolva
15468 II     |                     éppen akkor üríteni ki a mosogatós dézsát az utcai kanálisba,
15469 XII    |                     Ponthay Adalbert megvető mosollyal nézett végig a daliás alakon.
15470 I      |                    örök nyájasság sztereotip mosolya édesre kandírozta. Minden
15471 XXXIII |            összehúzásával, sem az ajknak egy mosolyával. Ez a megfordított színpadi
15472 IX     |                      könnyektől a visszatért mosolygás.~– Hát mit csináltam? Azt
15473 VIII   |                 hamis, hogy a könnyhullatást mosolygásra varázsolta vele; s most
15474 XXXVIII|                   adta a kölcsönt, de nyájas mosolygást is követel a találkozásnál;
15475 XXXIV  |                   alássan – szólt féloldalra mosolygó szájjal, a fejét a görbe
15476 XXXIV  |                       egyszerre nyájas képet mosolyított feléje, s kecsesen megköszönte
15477 XXV    |                napvilágra Decebál irányában, mosolyterhes confidentiával tevén azon
15478 XXXVII |                minden kapun beénekel; máskor mosónő lesz, aki hosszú rúdra akasztott
15479 XV     |                 minden ember szépen tisztára mosta magát a „Jordán” vizében,
15480 VI     |           maleferiátus náció voltunk, mint a mostaniak, mivelhogy az ember nem
15481 I      |                   ehhez való vendége akadt a mostaniban a grófnak, őnagysága, Hruszkay
15482 III    |                   nyakában levő Lipót-renden motozott.~– Hallotta excellenciád?~–
15483 XIX    |                  emberi beszédhez hasonlatos motyogás. Az ajtón betekintve, ott
15484 IV     |                      után látnak, ide csak a motyóikat rakják be.~Ellenben van
15485 XX     |                    Hogyne? Hisz itt maradt a motyóm.~– Csak nem jártad meg azóta
15486 XXIV   |                   lehet onnan erőszak nélkül mozdítani. Ki tagadhatná el, hogy
15487 I      |                bókolni, s a legközönségesebb mozdulata sem áll azon alul, aminővel
15488 IX     |                   veszedelmes szemkikaparási mozdulatokra igazgatva.~– Ti korhely,
15489 XXXV   |             hátravetette a fejét, s hatalmas mozdulatot tett a kinyújtott kezével.~–
15490 XV     |                      fogjon puskát, aki csak mozdulhat a háznál.~A buzdító szavak
15491 XXXI   |                 rézfüggöny.~Az alvó alak sem mozdult meg. Csak keble szállt és
15492 XI     |                     pogány vallás, meg az ős Mózes-vallás tökéletesen egy dolog. Ábrahám
15493 V      |                    beszéd.~De nemsokára erős mozgalom támadt, kezdték a Belizár
15494 XLII   |              következett, új követválasztási mozgalommal. Ezúttal föl sem lépett.
15495 IV     |                     fekete tollas.~Most nagy mozgás támad a piacon. A királyi
15496 XXVI   |                biztatni, s mire az csakugyan mozgásba hozta a tagjait, úgy, hogy
15497 V      |                   van ilyen patentorra, amit mozgatni lehet, mint a tapírét.~No,
15498 XX     |                       Adalbert gróf nagy fát mozgatott. Ej, milyen dicső fogás
15499 V      |                   meghallaná! – sóhajt fel a mozgékony orr tulajdonosnéja. – Szent,
15500 VII    |                       csupa vadállati szabad mozgékonyság az egész alak, amit semmi
15501 XXV    |                elfogadják.~Az anglusnak most mozgott alá is, fel is a feje meg
15502 XL     |                 lapátolás közben előre-hátra mozog, mint egy gép. Abba is idő
15503 XLII   |                    nem eshetik el. De nem is mozoghat. A moratorium annyit tesz,
15504 Uto    |                  mint nagyon kövér; alig tud mozogni. Belizár bárónak azonban
15505 XLIII  |                irányzott, azalatt a túlparti mozsár ismét durrant; egy másodpercnyi
15506 XLIII  |                    kilépett, a túlparti üteg mozsara rögtön eldördült, s jött
15507 XVI    |                    himpellér! Te kákompilli! Mozsárban törni való áruló!~Ez a Jancsit
15508 XXXIV  |                   Tehát itt is egy nevezetes mozzanatra érkezett meg véletlenül.~
15509 XIII(3)|                   Római polgár vagyok. Cajus Muciusnak hínak. Ellenfél, ellenfelet
15510 XXXV   |                    világ jobban megismerné a műemlékeket, ha közszemlére, múzeumokba
15511 XXI    |                     drágaságait. Bakala Peti műértő szemének egy sem tetszik. „
15512 XLII   |                      csak egy koncertprogram műkedvelő diákok részéről! Barnumi
15513 XVII   |                 Velencében hallottam, a nagy Muki hozta el a hírét, az, aki
15514 XI     |                   törekvését még a kathedrai működésében sem felejti el. Ő tulajdonképpen
15515 III    |                      közepén már megkezdte a működését a komédiás társaság, amit
15516 II     |                karikásaikat, s volt sikere a működésüknek; jobbra-balra pattogatva,
15517 XXVIII |                     a területet a szerteszét működő kortesvezérek, majd mikor
15518 XXXIV  |                  emberi munka, tökéletlen és mulandó beszéd.~De jobb lett volna
15519 XI     |                      folyton siratná a világ mulandóságát, felettük egész bozótja
15520 X      |                      barátja az erénynek nem mulasztá el figyelmeztetni a távozni
15521 XXI    |                étvággyal hozta helyre a déli mulasztást) csupa debreceni kollégiumról
15522 VII    |                      lát senki.~Ugyan, mivel mulathatja magát két növendék fiú,
15523 XXIII  |                 kivilágos kivirradtig együtt mulathatunk.~Ettűl a szótul még a magas
15524 XI     |                    Az Emmácska ezalatt azzal mulatja magát, hogy az eléje tett
15525 V      |                     tetszése szerint, hogyan mulatnak az uraságok egymás között.
15526 XXIX   |            szökőkutakkal és különösen díszes mulatóhelyekkel.~Itt azután igazán volt
15527 VII    |                  falú gömbölyű épület, nyári mulatóka. Annak az ajtaja ugyan be
15528 VII    |                    minden szem elől?~A nyári mulatóterem belsejében van egy bronzszobor,
15529 XVI    |                   urak és asszonyságok vígan mulatoznak a kastélyban, hajdúk és
15530 IX     |                 Szárah nagysám, ha én minden mulatságaiba olyan híven követem a Decebált;
15531 VII    |                      elő a Jancsi, amik az ő mulatságaikhoz valók.~Három vagy négy elvásott
15532 XLI    |              eltemetni hogyan szokták? Vidám mulatsággal. S annak tudjuk, hogy mi
15533 VII    |                       s azután hozzálátnak a mulatsághoz.~A Jancsi magyaráz, tanít;
15534 IV     |                   által képviselve. Hogy úri mulatságok alkalmával a padlásról egy
15535 XXXI   |                bajtársat mindazokba a bolond mulatságokba, amikben a fiatal emberek
15536 XVII   |                  cserét megejteni.~Fölöttébb mulatságos volt elnézni, hogy görbülnek
15537 XX     |              szerzett élményeit, amik nagyon mulatságosaknak találtattak. Különösen hálás
15538 XXIII  |                      ezt az esetet fölöttébb mulatságosnak találta Decebál. Ha már
15539 XXIII  |                      tündérek átkozott rossz mulatságot gondoltak ki maguknak.~A
15540 XXIII  |                  mire költötte el? – Ez szép mulatságra adna alkalmat – idebenn.~
15541 XXII   |                  ugrott fel.~– Nem kell a ti mulatságtok! Velem ne komázzon senki!
15542 XIX    |               kártyát vetett. Ez az egyetlen mulatságuk azoknak a szegény asszonyoknak,
15543 VII    |                  hazudni.~– No, de lássunk a mulatságunk után, most nem lát senki.~
15544 XXV    |                  nagyon tanulszágosz; nagyon mulatszágosz; de nem tanácosz!” S vándorolt
15545 IX     |                   van. Mi bizony éjfélig ott mulattunk az öreg napnál.~– Gyere
15546 XXXIV  |                      az apa.~Hanem Nyeles úr múlhatatlan kötelességének tartotta
15547 I      |                      szeretné majmolni. Ezek múlhatatlanul tesznek vagy mondanak valamit,
15548 IX     |               nagyvilágban való megelenéshez múlhatlanul szükséges. Az Emmácska már
15549 I      |                     s egy vármegyegyűlés sem múlik el, hogy mind a ketten fiscalis
15550 XXXIV  |                támadának, hanem, hogy hogyan múlnak el.~Késő este volt, mikor
15551 XIX    |              Gondolnak valamit: lesz-e még a múltból valaha jövendő? S aztán
15552 XXXIV  |                   jól, hogy mit beszélnek. A múltkor azon kaptam őket (tudja,
15553 XXIII  |                gúnyvigyorgás meg is maradt a múmiavonásain, még mikor visszasompolygott
15554 XXXV   |                rabszolga lehetett. Bendegúz, Mundzuk, Tuhutum. Ezek voltak a
15555 XVII   |                    éveiben „szalonka” volt a műneve annak a madárnak, amit most
15556 X      |                     mutatnia a legharapósabb municípium fogait. A párt éppen őt
15557 XV     |                kivéve a zsebéből, méltóságos munificentiával nyújtá a Jancsi felé.~A
15558 XVII   |                      ellenállhatatlan tündér munkába veszi a köszörületlen gyémántot.
15559 IV     |                    ha egyszer benne vagyok a munkában.~– De jó természet. Hanem
15560 VIII   |                     vásárolhatta volna fel a munkái elé.~Az a ráncos vigyorgás,
15561 XXXVI  |                     egész tér szakaszmérnöki munkálatait én vállaltam el. Lámpással
15562 XIII   |                     Mántay úr, s folytatta a munkálkodását.~Egy kis idő múlva megint
15563 XV     |                    mérnököt is, ennek a nagy munkának a végrehajtásáért. Jancsi
15564 XXXVI  |                    Kettő az enyim, a többi a munkásaimé. Az egyiket odaadom nektek.
15565 XL     |                valamennyien, ugye? – kérdé a munkásoktól.~– Igenis, magyar valláson
15566 XXVII  |                      nevezetes föveget, amit műnyelven „vaskalapnak” neveznek.
15567 VI     |                      Akkor te vagy a „bellus musicus”. Gyerejde, hadd látlak. (
15568 XLI    |               mindenféle cserépből kiszedett muskátlikból. Legalább lehetett sétálni
15569 II     |                       phü! a keserű voltát a muslicájának!~Adalbert gróf nem állhatta
15570 II     |               köpködjön itten frázisokat meg muslicákat, hanem hagyjon szaporán
15571 II     |                  egyszerre tele lett a szája muslicával.~– Phi! Phü! – köpködött
15572 XXI    |                   urakat, kik a sinkoránokat mustrálták nagy szakértelemmel.~– Agyiő,
15573 XL     |                    hat segédmunkás a mérnöki műszerekkel, a táblás tokokkal; a háromlábú
15574 XXIII  |                    kétheti kvártélyért még a muszka császár sem fizetett Bécsben
15575 XXXV   |                     bírta fenntartani a nagy Muszkaország közepett, s míveltség dolgában
15576 XXII(1)|                                      Kártyás műszó Makaóbul.~
15577 XLI    |                   szerelmes ember vagy, most mutasd meg! A feleségedről van
15578 XX     |                    fárassza vele magát, csak mutassa meg, merre az ajtaja.~–
15579 IX     |                   contractust is megmutatja. Mutathatja nekem, akár görögül van,
15580 XXIX   |               Felföldre idekerülni! Majd itt mutatják meg, hogy micsoda hegedű
15581 XXI    |                  átölelve, ott tartá, mintha mutatná, hogy módjában van vele
15582 X      |                   királyi biztosnak meg kell mutatnia a legharapósabb municípium
15583 XXXVIII|           beleerjesztette a világgyűlöletbe, mutatóba becsomagolt néhány legcsodálatraméltóbb
15584 X      |                 árért és senkinek, amit most mutatok meg. Nézze, barátja az erénynek.~
15585 XXXIV  |                      tréfás szokás szerint a mutatóujja hegyével megtapintá a Manó
15586 XL     |                     lövöldöző jobb kezének a mutatóujján. Sebaj! Be lehet kötni falevéllel,
15587 XIX    |                   után; a mezők is más képet mutattak; nagy dohányültetvények
15588 XV     |                      férfiak vagyunk.~Meg is mutatták. A lovászok előhozták az
15589 V      |                lehetett volna ezt az atlétai mutatványt újrakezdeni, mert Belizár
15590 XX     |                    ott a szeme alatt büszkén mutogathatja, hiszen az egy atlétai assaut-nak
15591 XXVII  |                 minden ember a két sor fogát mutogatja felé. Csak akkor kapta magát
15592 XIX    |                     a szétmeredt tenyereivel mutogatott a háta mögé, amire aztán
15593 XXXIII |                      nagy Tisza-szabályozási művelet, oda tanult mérnökök kellenek:
15594 XXXII  |             részvényese volt minden pénzügyi műveleteinek. Az osztriga és a giardinetto
15595 II     |                 becsukták mögötte, a rongyos művész még akkor is húzta és gajdolta:~–
15596 XXXV   |                 ékszerek, amik a cinquecento művészeire emlékeztetnek; azt pedig,
15597 XXXIII |            tüneményekben nem hiszek. Ez a te művészeted mégis hazugság, csalás.~–
15598 XXXVII |                asszony akarok lenni. Annak a művészetnek, amire te tanítottál, vége.
15599 XXXV   |             életnagyságú olajfestmény kitűnő művészünk, Kiss Bálint ecsetje nyomán,
15600 XL     |                   ember folytatja a teremtés művét.~A két gyermek egyedül maradt