bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

15601 XXXV   |                  nagy léptekkel járt körül a múzeumában, meg-megállva a nagyszerű
15602 X      |               ráfordította a kulcsot, amik a múzeumát elzárták a világtól, azalatt
15603 XXIV   |                   monda. – És őrházat rendes múzeumi felügyelővel. Kész tervem
15604 XXXV   |                 műemlékeket, ha közszemlére, múzeumokba kerülnének, mint itt. Tenálad
15605 X      |                  világot adnád is ráadásnak,~Múzeumom mégsem adnám másnak.”~Be
15606 XXX    |                     volt számba venni a nagy múzeumot, melyet Thonuzóba kincse
15607 Uto    |               követelünk!~Tehát kössük fel a múzsának a tournure-t, s tanítsuk
15608 XLIII  |                      volt ottan. Hiszen szép muzsika az az ágyúdörgés: a szabadságdal
15609 IV     |                      már az egy szál cigányt muzsikálni.~A kortesek közt szakadás
15610 XXVIII |                    végig a város utcáit nagy muzsikaszóval, megtisztelve a főispánt
15611 II     |                   ütni, hát az egy kis török muzsikát adott ki! Hát az az egyházfejedelem,
15612 XXVIII |                      valamennyi zászlóval és muzsikával az ellentáborok, s elfoglalják
15613 II     |                      is szokták a szöveget a muzsikusok: „Jaj de szakad ez a húr!
15614 V      |                      Én az öcsre teszek.~– … nabáty…~Egyszer aztán Belizár egy
15615 XXII   |                   aki nagyon hasonlít Csunkó Nácihoz, a jurátusok apjához, s
15616 VI     |                   refractárius, maleferiátus náció voltunk, mint a mostaniak,
15617 XV     |                szaladni akartok, illa berek, nádak, erek! De az én házamba
15618 XXXIX  |                  tündérek karéjban). A piros nadálytő, s a sötétkék vadzsálya
15619 XXXIX  |           bivalyfővel azt találta ki, hogy a nádasba meneküljön, ott talán megszabadul
15620 I      |                   utópiák vágyát; a rengeteg nádasok dacolnak minden erőhatalommal,
15621 XIII   |                     nap lót-fut mezőn-réten, nádasokon keresztül, mindenféle keresztes
15622 XXXIX  |                     üldözi a két toportyán a nádason keresztül.~A bivaly hatalmas
15623 X      |                     megtanulhatta. Nem írták náddal, de késsel faragták vesszőre.
15624 XXXIX  |                 Tisza felől van egy nyílás a náderdőbe vágva, ahonnan csónakkal
15625 XLI    |                      ezt a szigetet, azzal a nádgunyhóval, „aztán legyünk ottan ketten,
15626 XXXVII |                tetején van egy fészek kilenc nádiveréb-fiókkal. Mi kell még hozzá? „Egy
15627 XXXVI  |                      fészek, kilenc kis fiók nádiverébbel.~Manó tapsolt örömében.~–
15628 XXXIX  |                      Sem a sündisznók, sem a nádiverebek és cinkék nem érzik magukat
15629 XXXIX  |             kunyhónak jó deszkaajtaja van; a nádkéve ugyan nem védelem a farkas
15630 XXXVI  |                egészen új, most raktuk össze nádkévékből; a másik már régi; azt ott
15631 XIX    |                      nappal szénaboglyákban, nádkunyhókban elrejtőzni; az egy cipóval
15632 XXXIII |                    engem azzal a szederindás nádkunyhóval?~– Óh, azért ne félj! A
15633 XLI    |                tudják már előre, hogy maga a nádor-főherceg is fog táncolni egy fordulót,
15634 XLIII  |                   amit a monostori sáncból a nádor-vonali végsánc ravelinja ellen
15635 XLIII  |               éjszakai kitörés alkalmával, a nádor-vonalon, rábízta egy bajtársára,
15636 XLI    |             háromszáz esztendő óta, a magyar nádorhoz.~Azután következett a nagy,
15637 XLI    |                     előkészületeket tettek a nádorlátogatás ünnepélyére. A főispán hetekkel
15638 XLI    |                emlékezetes körutazása István nádornak az egész országon szerte.
15639 XLI    |                   előbb ülte meg félszázados nádorsága örömünnepét, meghalt, s
15640 XLI    |                 emlékül egy karperecet kap a nádortul, annak a gyémántokbul kirakott
15641 XLI    |              semmiben sem enged a nőinek.)~A nádorünnepély előtt már tíz nappal, bízvást
15642 XLI    |                 amilyen volt a bekövetkezett nádorválasztás. Az öreg József nádor, ki
15643 XLIII  |                     nem hatoltak, ő kiment a nádorvonalra, a férje után. Manónak ott
15644 XXVI   |                  maga elé szúrta a homokba a nádpálcáját, s arra tette rá a kalapját;
15645 XXII   |                   nemesnek atillában, magyar nadrágban, topánban járni, sastollas
15646 II     |               mahagónibarna bőre, ellenben a nadrágja valamikor áldott termetű
15647 VI     |            visszaadom a jámbornak.~S azzal a nadrágszíjába dugta az elrabolt tiszteletreméltó
15648 XXXIX  |                      eltakarta valamennyit a nádrengeteg.~            ~Az a nagy
15649 XXXIX  |                    amiknek ügyesen készített nádszár nyele van. Ezek az eszközök
15650 XXXI   |                    Az ágyfülke előtt van egy nádszék, arra le kell ülni. Kéretik
15651 XXXI   |                 marad.~Manó helyet foglalt a nádszéken, s hosszasan elbámult az
15652 XXXI   |              karszéket fölcserélik ismét egy nádszékkel.~Annak a szobának, ahol
15653 XXIV   |                       vagy ahogy a gyermekek nádszilánkokból csinálnak magátul megálló
15654 XXV    |                    De az a tudat, hogy, íme, Nagy-Britannia mit tart Thonuzóba felől.~–
15655 XXII   |                   pikétjátszó a Partium és a Nagy-Kunság közötti területen.~A főfiskus
15656 XXIV   |              kiókumlálni az újra felosztandó nagyanyai birtokot: ő az egyezség
15657 XXVII  |                    olvasni tanítja, akinek a nagyanyja fölött nemrégiben ott énekelt
15658 XXIII  |                 ellen, azt követelte, hogy a nagyanyjuk jószágát ne hosszában, hanem
15659 XXIV   |                    Isten idezárnak Thonuzóba nagyapád mellé örök időkre. Hallgass
15660 XXV    |                     Búzám, ökröm eladó, de a nagyapám cókmókján nem licitál se
15661 XXVI   |                    botok apja a „kis bot”, a nagyapja a „nagy bot”. Az utóbbinak
15662 XXVI   |                 vagyok. Igenis. Mi tetszik a nagyasszonynak? Egész harmónia tetszik?~–
15663 I      |                     Most csak ezt folytatják nagyban. Nincs az az injuria, nincs
15664 XX     |                  büszkék, nem te reájuk. Egy nagybátyám, aki ott nevelkedett, most
15665 XX     |               Decebál apa mit csinál Belizár nagybátyával – tréfából és komolyan!~
15666 XXIII  |                  után egy roppant terjedelmű nagybirtok maradt az unokáira. Ez a
15667 XIV    |                   utoljára maradt. Először a nagybirtokosok nem akartak beleegyezni,
15668 XXIII  |                osztoztatásnál a rájuk maradt nagybirtokot olyan szépen osztották kétfelé,
15669 V      |               policájstunde”, mint Bécsben a nagyböjt alatt.~– De bizony helyesen
15670 XXVI   |                     hogy van egy olyan derék nagybotosa a kollégiumnak, mint a domine „
15671 XIX    |                    tovább, én majd találok a nagyerdőn valami odvas fát, ott is
15672 XII    |               váratlan fordulat volt!~Hogy a nagyhatalmú királyi biztos ilyen egyszerre
15673 XXVI   |                masina döcögve gördül végig a nagyhídon.~Egy magasra fellövelő lángnyelv
15674 XXVI   |                  bevergődhettek a hintóval a nagyhídra. Még akkor élt és uralkodott
15675 XXXVIII|                    ócska könyvet bírálgatott nagyítóüveggel.~– Ez itt Justus Fraus üzlete? –
15676 XV     |                     másodszor! Oda az ország nagyjai seregestül! Jön a tatár!~
15677 XXIV   |                 amennyit illett), de amolyan nagykállói akcentussal. Hát így természetesen,
15678 XXVII  |                 azért nála ebédel a legátus, nagykanállal, s aranyat kap ajándékba.
15679 VII    |                 vágja az Emmát. Ezt a selyem nagykendőt vidd magaddal, s ha szél
15680 XXXI   |                      és hölgyek, bankárok és nagykereskedők, művészi celebritások, sőt
15681 I      |                    amióta Párizsban voltam a nagykövetségnél; nem ismerem ki magamat
15682 XVI    |                      karakternek, a tékozlót nagylelkűnek nevezik; aki jó kártyás,
15683 XXX    |                     le van kötelezve ezért a nagylelkűségért.~Decebál most már nagyon
15684 XXVI   |                  parancsát követem, amidőn e nagylelkűséget a te családodnak meghálálni
15685 XXIX   |               oldalán hátrafelé az órákat!~E nagylelkűségnek az lett a következménye,
15686 XLII   |                      Sára asszony vette rá e nagylelkűségre.~Így aztán felkerült megint
15687 I      |                    teremtményem. Látja azt a nagylevelű fát ott a tamariszkok közül
15688 X      |                     folytatá a föld alattiak nagymestere. – Mit jelent ez a nyíl?
15689 XXII   |                 arcképe, a Szent István-rend nagymesterének pompás öltözetében, fején
15690 XVII   |                     kis Gil, a vadmacska nem nagynénéd. Nekünk sem. Hanem a nagymogul
15691 I      |                     katonát respektálják még nagyobban.~– Valami gárdát azonban
15692 X      |                    bacilusai lepték meg, ő a nagyravágyás spóráitól volt megbetegítve.
15693 XLI    |                 szeretni), hanem azért, mert nagyravágyása volt, hogy őt büszkének
15694 XIX    |       keresztül-kasul, homlokának emelkedése nagyravágyást árul el, ajkszegletei hízelkedő
15695 IX     |                  mondok.~– Biztosítom felőle nagysádat, hogy a hallottaknak az
15696 IX     |                  Arra megesküszöm, hogy az a nagysádé volt és lesz örökkön-örökké.~
15697 VI     |                      tűzbe jött a depreciált nagyság, s mérgesen felállt a lábai
15698 I      |                     egy pár lépésre instálom nagyságodat, még egy rendkívüli szép
15699 I      |                    majd bátor leszek tudatni nagyságoddal az elhatározásomat. Addig
15700 XXII   |                       elkorcsult unokák az ő nagyságukhoz képest? Mi a tanusvári cucullorium
15701 IX     |                   Dorothea asszonyság Szárah nagysámnak apróra, s nekem odáig nincs
15702 VI     |                ezeket nekiereszteném ennek a nagyszájú, bortól elázott, dülöngélő
15703 XXVII  |                    részeg emberek szoktak. A nagyszakállú kiabál, a másik három addig
15704 XII    |                   lett állapítva a múlt héti nagyszámú konferencián. Ez volt a
15705 XVIII  |                    megvan azon; de különösen nagyszerűek azok a kerekre felnyílt
15706 II     |                     a mi mindennek megadja a nagyszerűség mértékét, az a roppant nagy
15707 V      |               dobálja, még az is, hogy a két nagyúr egymás truccára, hetvenkedésből,
15708 XXXVI  |                   izromban együtt utaztunk a nagyváradi Püspökfürdőbe. Tudod, nekem
15709 XXVIII |                    hogy az titokban pápista, Nagyváradra gyónni jár; Belizár meg
15710 XXVIII |                időben pedig pénzt csak egyes nagyvárosi uraságoknál lehetett kapni,
15711 I      |                    kínai porcelán edény vagy nagyvezér feje, azt törték össze.~–
15712 XXIX   |                       s beléphetett a fényes nagyvilágba.~„Fő” Pozsony városa volt
15713 IX     |                    plihez szoktatja, amely a nagyvilágban való megelenéshez múlhatlanul
15714 XXXVIII|                    nőtt – és a feleségének a nagyvilági dámasága; a jövedelmei pedig
15715 XVII   |                     A többiek jót nevettek a naiv gyermeken.~– Hát, Gil Blas
15716 XVIII  |                 mondom, olyan volt, mint egy nájász. A bal kezével felfogta
15717 X      |                  Tudom már: a jószágvételre; nálad a kontraktus.~– Ühüm. –
15718 Uto    |                      a kataszternél van.~Még nálánál is hamarabb elvégezte a
15719 XXXIV  |         tudatlanságombul kivetkőzzem. Éjjelt napallá téve törekedtem, hogy kimíveljem
15720 VI     |                    harsogtatva vonult a Régi Napból kiakolbólított emberraj
15721 XXXVI  |                    vikler, legyező, umbréla, napernyő, ~Mopszli, kanári kalitkástól,
15722 XXXI   |                      kabátját, pálcáját vagy napernyőjét, elfogadják a tíz louis
15723 XXXVII |                     az ő szállásához, ahol ő napestig verte a zongorát, csak akkor
15724 XXIII  |                   kiállta Decebál ezt a, hol napfénnyel, hol zivatarral járó családi
15725 XXII   |          makacsságból.~Drága dolgok kerültek napfényre a poros almáriumból.~Egy
15726 XIV    |                      sok új eszmétől, amivel naphosszant megtölté az agyát, a mérnököt
15727 Uto    |                    már senkije.~A képviselői napidíj azonban éppen úgy, mint
15728 X      |                négyszögletű szittyapénz, egy napimádási agyagjelvény, egy Mithras-kultuszi
15729 XXI    |              helyesen utasítá a tárgyalást a napirendre. Az urak mind felkeltek,
15730 XXVI   |                   megillet egy rendes embert napjában, ami húsz krajcár, – egy
15731 XXIII  |                 árnyéka is. Még a mézeshetek napjai sem állnak csupa pásztorórákból.
15732 XLI    |                    hazahozatalának magasztos napjaiban; fontos értekezések, szakértő
15733 XLI    |                   akiknek életmódja az, hogy napjaikat a csónak hátán, vagy övig
15734 XVIII  |                Hahaha! No majd előkeressük a napkeleti virágnyelvből, hogy mi titkos
15735 XII    |                     ezentúl az országgyűlési napló a szónokok beszédeit egész
15736 XXXIV  |             szobámban az országgyűlési írott naplókat: nagy érdekkel bírnak. Vacsorára
15737 XXIV   |                      az a Bramah-lakatnál, s napokat vett igénybe a kibontása.~
15738 XVIII  |                    jól megy.~– A madame néha napokig elmarad a háztól. Otthon
15739 XIV    |                     belőle nagy felfordulás! Napokon át olyan volt a kastély
15740 XVIII  |                    nálunk még behozva a Code Napoléon.~– Szóljon a másik doktor.~
15741 IV     |                   fogja.~– Nézze meg az úr a napórán.~– Éjszaka nem látszik.~–
15742 XI     |                  bajuszt. A szemszögleteiből napsugarakként futnak szét a ráncok, örök
15743 XV     |                     vastag iszap rászáradt a napsugártól és a saját melegétől, úgyhogy
15744 XLII   |                    paraszt; van zsellér, van napszámos. Hányadik rangig szálljon
15745 XLII   |                   Suffrage universel!” Még a napszámosnak, még a béresnek is legyen
15746 V      |                grófoknak, a püspököknek és a napszámosoknak: „Lázárral, a szegénnyel,
15747 XXII   |                      tömlöcbe csuknak, ahová napvilág se jár le, és ha kezemnél,
15748 XX     |                     Ismerkedjetek meg fényes napvilágnál is.~Manó átvette Adalbert
15749 XVIII  |               Csakugyan oda tartott. Amint a napvilágról belépett, engem nem vett
15750 XXXIX  |                     Az alkony-ég kigyullad a narancsveresből lángoló bíborba; visszfénye
15751 XXIII  |                hittem, hogy valami menyecske násfája; pedig hát a királyi ember
15752 XLI    |                     érvényre! Hát még az ősi násfák, kösöntyűk, mentekötők,
15753 XIV    |                    mert aznapra elígérkezett násznagynak egy parasztlakodalomba. –
15754 XXXV   |                     S meghíhatod az Avakumot násznagyodnak.~…Akik az előzményeket ismerik,
15755 XVIII  |                      káplán úr helyett a jus naturae-t! – bizonyozott Don Juan.~–
15756 XXVII  |                kalapfátyolt Manó arcáról.~– …ndörgős menkű! ’Sz ez az én diákom!
15757 IV     |                nagyot nevet ezen.~– De ezt a nécessaire-emet tegye el mégis. Tudja, hogy
15758 XXXVI  |                    ridikül, teafőző, pájdli, necesszér,~Úti bukét, ibrik, kávémalom
15759 XXIV   |                      olvasztani ezt az áruló nedvet, csoportostul rohanták meg
15760 XL     |              fűzfához, maga kiszökik előre a nefelejcsbokrok közé, a cuppanó pázsitba.~–
15761 XX     |               Blasnak a becsülete, azt a kék nefelejcset ott a szeme alatt büszkén
15762 XVII   |                  öntelt, tetszelgős, édeskés negéddel a befelé fordított körmeit
15763 XVII   |                    bajuszt viselsz?~Don Juan negédesen tiltakozik:~– Farçeur, va!
15764 XIII   |                    egy hosszú láncot, mintha néger rabszolgákat akarna ráfűzni,
15765 XXV    |                    hogy a mister itt marad a negociált ügy érdekében Tanusvárott
15766 I      |                  tout! Az a természete. Acer negundo foliis variegatis.~– Szegény!~–
15767 XXVI   |                   aztán már temetés: egy nap négy-öt is. Közben márjásos is.
15768 XXXI   |              tudhatta volna, hogy ki vagyok. Negyednapja jöttem ide Bécsbe. Mégis,
15769 XXII   |                    Mondd meg neki reggel.” – Negyedóra múlva megint rángatja a
15770 XXII   |                   Azt csinálták, hogy minden negyedórában jött hozzám egy, amint egy
15771 XX     |                       Adalbert gróf csak úgy negyedrész tekintettel vizsgálta a
15772 XLII   |                   szállni, s indítványozza a negyedrésztelket, szavazatjog alapjául. A
15773 XXVII  |                ostort, s kikanyargatta annak négyes suhogóját.~– No, hát mármost –
15774 IV     |                      az uraság maga hajtja a négyest. Csinos nyalka legény, szőke
15775 V      |                      legnagyobb sértés, ha a négyesztendős ártányra azt mondják, hogy „
15776 XXVIII |                  gyújtani a tanyákat! Mind a négyet. A saját és az ellenzék
15777 XXV    |                       reggel tizenkét órától négyig.~– Dejsz énmiattam kár a
15778 XXII   |               leveleket, úgy jártak közöttük négykézláb. Egyszer a porkoláb be akart
15779 XIX    |                     most szállították hosszú négyökrös szekereken a sarjút meg
15780 XXVIII |                    akkor meg kétszáz helyett négyszázat kell aláírni. Még más kútforrásra
15781 XXV    |                    keringett a világ.~Hiszen négyszázezer forint pénznek is sok! De
15782 XIII   |                     volna éppen tizenhatezer négyszázhatvankét öl.~Mántay ránézett. – Mókázik
15783 XIII   |                  éppen kijött a tizenhatezer négyszázhatvankettő.~– Hát hogyan számította
15784 XXXI   |             suttognak egymásnak egyenrangúak négyszem között; – de még olyan titkokat
15785 XXI    |                       hogy én szeretnék vele négyszemközt beszélni: fontos mondanivalóim
15786 XVI    |            gyönyörűsége. (A lakodalma napján négyszer öltözött estétől kivirradtig.)
15787 XXIV   |                hamisság.~A sírüreg hosszúkás négyszöget mutat, melynek oldalait
15788 XVII   |                   mert csak háromnegyed rész négyszögmérföld a területe, de azért olyan
15789 XIII   |                    területnek a síktartalmát négyszögölekben.~Példaképpen mindjárt fel
15790 XXV    |                   Priamus gazdagsága. Erre a negyvennyolcezer fontra becsült hypothecára
15791 XVII   |                  tesznek, felmegy évről évre negyvenötvenezer forintra. Hogy ezt az összeget
15792 XXVI   |               kérdésre:~– Istenben boldogult néhai Koppants Áron uramnak a
15793 XXI    |                    milyen víg mulatság esett néhanapján azokkal az oláh fátákkal!
15794 XV     |              magukkal táncos fiatalságot is. Néhányan (a legelőkelőbbek) levélben
15795 XXI    |                    Manónak –, de azért mégis nehezemre esik itthagyni ezt a helyet,
15796 XX     |                elszánt akaratod van sokat és nehezet tanulni, szigorú, komoly
15797 XXVI   |           tehetségeid vannak. Ezek azonban a nehézkes, régi divatú kálvinista
15798 X      |                     Ponthay gróffal.~– Itt a nehézség. Itt kell mármost önnek
15799 XX     |                     gróf. – Nemcsak hogy nem neheztelek rád, sőt mondhatom, hogy
15800 XIII   |                     bolgárok vagy marahánok, néhol-néhol pedig dákok. Hát nem a parasztok
15801 V      |             Tudniillik, hogy Decebál úrnak a neje elébb Király Bencének volt
15802 IX     |                    el azt, hogy az ő imádott nejét még az édesapjának a fia
15803 XIX    |                  sarjút meg a tengerit.~Manó nekibiztatta a lábait, hogy csak igyekezzenek,
15804 II     |                  száraz ér fölé volt építve, nekicserdített az ostorral az ostorhegyesnek
15805 XXVII  |                    sem volt ura többé, hanem nekiereszté a hangját, s beszélt, ami
15806 VI     |                ellenfelemnek!”, ha én ezeket nekiereszteném ennek a nagyszájú, bortól
15807 XXVII  |                      alóla a kathedra, hanem nekiereszti mind a két karját Isten
15808 XXVIII |                     a selyem. Utoljára aztán nekiestek annak a belső lakháznak,
15809 XXIV   |                   Decebál, amíg Mántay Móric nekifekszik a háromlábú szerszámaival
15810 XIV    |             riogatott a gyerekre, hogy ugyan nekifeküdjék ám a tanulásnak, mert ha
15811 XXVII  |                  aztán talpon volt, s fogta, nekifeküdt az épületes szónoklatnak,
15812 II     |                      pozitúrába vágja magát.~Nekifohászkodásáról észre lehet venni a szándékát,
15813 XXVII  |                 remekmű harmadik részéhez, s nekifohászkodott, hogy „harmadszor pediglen,
15814 XXVIII |               tietekét! S ezzel a szándékkal nekifordultak a másik oldalon Decebál
15815 XXII   |                      lekutyorodva, elkezdett nekigyürkőzni.~Csak akkor vette észre
15816 XXII   |          írásjegyekkel vannak ellátva.~Azzal nekihasaltak a papiroscaliforniának;
15817 XXVII  |                      még akkor belőle, mikor nekiindulnak, de hát arra való a hosszú
15818 XXVIII |          elkeseredett sasok egész tömegestül nekiindultak Belizár házát fölkeresni.~
15819 XXVI   |                      külön jogcíme is volt a nekiiramodásra.~Annak a póruljárt hintónak
15820 VII    |                       harisnyát a Jancsinak, nekiiramodott szilaj szökésekkel a harmatos
15821 XXVI   |                      tréfára a dolgot, hanem nekilódulának a koporsóval, hogy a sárvolcán
15822 XVI    |             félretérítette a parabolájából a nekilódult üstököst. Haj, a ferbliasztal,
15823 XXVII  |                      szokott paripái az első nekirugaszkodás után végképpen kiálltak,
15824 II     |                  gördülhetett; a négy paripa nekirugaszkodott, s a göröngyös, döcögős
15825 XX     |                   azt! – hetvenkedék Manó, s nekiszaladva, egy ugrással könnyedén
15826 X      |               előkerített egy lajtorját, azt nekitámasztotta annak az ablaknak, mely
15827 II     |                      négy sárkányvérű paripa nekivadul, szörnyű katasztrófa lesz
15828 XIX    |                   acélizmú fiú; egyszer csak nekiveselkedett, összeszedte magát, s egy
15829 XXVII  |                 ebédelni.~A gubás kocsis meg nekivetette a hátát a hintó ládájának,
15830 XXVII  |              lábaiban. Ha ő ennek a bozótnak nekiveti magát, hárman sem fogják
15831 XXIV   |                      hát akkor meg a „semmi”-nél is innen maradnak.~– Csak
15832 XVIII  |                      megszerettem. Nem tudok nélküle élni. Adjon alkalmat a vele
15833 XXVII  |                 Különben Manó a legkeményebb nélkülözésekhez edzette magát, csikorgó
15834 XXI    |                   zsidóasszonyok. Azok pedig némák. (Nem egymás közt, de a
15835 XXIV   |                    sötétség megnépesedett, a némaság beszélt. Általános volt
15836 XLI    |                  urak kénytelenek voltak más nemeivel az élvezeteknek kárpótolni
15837 XXII   |                        Hadúr, Ármány, Turul, Nemere, Táltos” előfordult abban,
15838 XIX    |                   gondolom, hogy valami régi nemesasszony, aki hajdan fényes uraságban
15839 XLI    |                  mikor az egész megye minden nemesasszonya, leánya hivatalos oda? Hát
15840 I      |                   bükkfákat is így meg tudja nemesíteni, hát még a lelkes emberekbe
15841 I      |              fattyúhajtások mind elnyomják a nemesített törzset; magamnak kell lenyesegetnem.~
15842 I      |    kertészszenvedéllyel.~– Pedig saját magam nemesítettem valamennyit.~– No lássa,
15843 XXXVII |              elkeseredése.~A jelenlevő három nemeskeblű férfiú mind a legönzetlenebb
15844 XXXIX  |                   bivalytejjel.~Arra aztán a nemeslelkű szarvas állat, mint aki
15845 XII    |                      Ne jelenjen meg senki a nemességből a vármegyeház termében,
15846 XXVIII |                      megrakva felbokrétázott nemesurakkal. Itt azután a dévaj incselkedésnek
15847 XXXVIII|                      teremtvény, mint azok a németalföldi mázolatok. No, ha Thonuzóba
15848 XXXV   |                   úgy lopkodta össze tótból, németből; csuvasznak, cseremisznek,
15849 XXVI   |                    magyar előkelő családaink németeknek, cseheknek, horvátoknak
15850 XXV    |                      ellenségemet sem, még a németet sem, még a kormányt sem.
15851 XXXIV  |                   kint tanult az akadémiákon Németországban, ott sajátítá el a francia
15852 XV     |                     most? Csak most hozzon a nemezis valakit a mogyorópálcája
15853 XXXV   |                   Hát, édes fiam, ez a levél némileg engemet látszik vádolni
15854 XXV    |                   azokat, akikre rá nem néz, nemlétező embereknek tartja, csak
15855 XVII   |                  fiatalsága óta a gyöngédebb nemnél kivívott diadalai alapján.~„
15856 IX     |                  ilyen dulakodásban a „cassa nemonis” (a senki pénztára).~Ez
15857 XXVII  |                    akinek a nagyanyja fölött nemrégiben ott énekelt virrasztva.
15858 XXVI   |               medvevadászt; van annak minden nemzetbeli! Több szerelmes kalandja
15859 XIX    |                    az anyád kitagad; hanem a nemzeted megáld. És utoljára meghalsz
15860 XI     |                     egyenesen a legfényesebb nemzetekbe, perzsákba, médusokba, asszírokba.
15861 XII    |                    időzik tekintetes, nemes, nemzetes és vitézlő Telkibányai Rézkuthy
15862 XXXV   |                   demokrácia! Amely a magyar nemzetet semmivé teszi. Ehhez te
15863 XXXVIII|                      neki vissza (ráismert a nemzetiségére a ruhájáról és a kiejtéséről):~–
15864 XXII   |                     csákáni vértre.~És Kenéz nemzette Thonuzóbát, Thonuzóba Zákánt,
15865 IX     |                  engem is magával víve. Juci néném pedig, Isten bocsássa meg,
15866 IX     |                   látszott is eleinte. A hat nénémet egymás után mind férjhez
15867 IX     |                     átköltözött a legöregebb nénémhez Vidrára, engem is magával
15868 XXVI   |                   sorba látogatta mind a hét nénjét. Azok mind férjnél voltak,
15869 V      |              szakasztott olyan, mint a Dorkó nénőé, a szép asszony vén dajkájáé,
15870 XV     |                 cselédszoba és konyha, Dorkó nénőn keresztül felszivárog a
15871 XVI    |               asszony, szokás szerint, Dorkó nénőnek, Dorkó nénő meg aztán rendes
15872 XIX    |                    hallotta ő otthon a Dorkó nénőtől, hogy őróla mondott valaha
15873 XVII   |                  nézve valami ínyencség: egy neofita, egy szemináriumból kikerült
15874 XL     |                hangzott a munkások lakodalmi népdala:~„Adjon Isten lassú esőt,~
15875 XXXIV  |                  atya tündökölt.~– A tréfás, népdalontó, jó kedélyű cimbora helyett
15876 XX     |                  danája szólalt meg, az idei népdalt cifrázgatva.~– No, most
15877 XXIV   |                 Vakandi, az Isten választott népének azon esküvési módját indítványozta,
15878 XIV    |                   ellen, akik a szegény föld népét veszedelembe csábítják,
15879 XXXIV  |                       még akkor csak egy kis népfajnak ura) csoda módon felemelt
15880 XLII   |            szabadságharc alatt; még csak egy népfölkelésben sem vett részt. Még csak
15881 XLII   |                     véreskői polgárság a mai népgyűlésben, mely közel húszezer honpolgár
15882 XXVII  |                szokott megtöltve lenni, csak népijesztőnek hordta magával, maga félt
15883 XLII   |                  országgyűlést hazaküldik, s népképviseletit hívnak össze helyette. A
15884 XXXIX  |                 domborodnak elő félkörben a (népmonda szerint ott táncoltak a
15885 XIII   |                   előtt, ahogy azt Cornelius Neposban találni.~– Romanus sum civis;
15886 XX     |                zümmögött a fülében Cornelius Neposból valami „Romanus sum civis,
15887 I      |                 ország rendei, hogy az egész népséget szétosztják a többi vármegyék
15888 XLII   |                születetett. Aki egy „Éljen a népszabadság!” kiáltással elfújja az
15889 XV     |                     volt Tuhutum vármegyében népszerűbb egyéniség a Jancsinál. (
15890 V      |                imádkozik térdepelve. Ez az ő népszerűségének sokat ártott.~Azért is történhetett
15891 XXI    |                     Babylonba. (A „pavillon” népszerűsített neve volt ez.)~Adalbert
15892 XIV    |                    ahelyett, hogy mint igazi népszónok a szívét tárta volna ki,
15893 XXVIII |                     a templomban hirdették a népszónokok, hogy jön az a nagy nap,
15894 XXXIX  |                összehordott halom? Vagy csak neptuni torladék, mint a Debrecen
15895 XXXV   |                    világosságot, a mi magyar népünk között századok során át.
15896 II     |               négylábú állatoknak.~S ezzel a népvándorlással együtt kellett őexcellenciájának
15897 XV     |                     fogadva!~Az ékesen szóló népvezér, Pilinkó, elkanyarítá ünnepélyesen
15898 XXVIII |                  bandériumok, urakra szabott népviseletben: aranyrojtos selyemzászlók,
15899 V      |                     ilyen nagyon a parasztos népviselettel, mivelhogy az anyja bárónő
15900 XXIV   |               Eredetükre nézve németek; de a népviseletük a legpompásabb mintája a
15901 XLIV   |                            XLIV. „Mon pauvre nerveu!”~Tanussy Belizár is éppen
15902 XLII   |            legiszonytatóbb neme, ami, mint a Nessus-ing, még Heraklest is agyonkínozza
15903 XXXIX  |                    szombat este látja!~Egyre neszel, ha nem hallatszik-e a távolban
15904 XIX    |                       s egy-egy nagy éjmadár nesztelenül suhan el a hold előtt, kergetve
15905 XXVIII |                     sokaságú cséza, bricska, neutitsányi megrakva felbokrétázott
15906 XXX    |               méltóztassék megelégedni az én neutitsányimmal, mert a spectabilis hintajai
15907 XLI    |              meghívót az udvari körökbe a te nevedre. – És erre Decebál válaszolt
15908 XXXVIII|              uraságodat felvezetem. Szabad a nevéért esedeznem.~– Tanussy Decebál.~
15909 IV     |                      a most érkezett úrnak a nevéhez, aki így szokta azt írni: „
15910 XXII   |                 pogánykorbeli fejedelmi ősök nevei lehettek írva, megette az
15911 IX     |                      az izéknek először is a neveit nem tudta, azután meg pénz
15912 XLII   |                   engedelmeskedik, ezeknek a neveitől zeng vissza. Holott itt
15913 IV     |                      is tele vannak karcolva nevekkel, amiket vagy gyémántgyűrű,
15914 XLIV   |             csakugyan illetlen dolog. Ezt jó nevelésű nő nem teszi. Ott érte őt
15915 XXVI   |                     megijedve, úgy elkezdett neveletlenkedni, rugdalózni, hogy mire Zuboki
15916 XIV    |               tehenkéjét; még majd libát sem nevelhetnek az asszonyok (az pedig nagy
15917 VII    |            fiörökösét ilyen pulya maskarának neveljék, annak mi magyarázatot lehessen
15918 XX     |                      Egy nagybátyám, aki ott nevelkedett, most táborszernagy. Bár
15919 IX     |                       félénknek, tudatlannak nevelni; de majd egyszer tizenhét,
15920 XLI    |                      a gyémántokbul kirakott névelőbetűjével. – Az ember alig várja már,
15921 XXXV   |                      engedted az úgynevezett nevelőmet utánam szaladni bottal,
15922 XXII   |                 áldozott. Pogány hitben fiát nevelte. Lóhúst megette, lótejet
15923 XXVI   |                     Emma gyerek!~– Hát azért neveltelek én tégedet selyem kisasszonynak!
15924 XXII   |                   adassék, keresztény hitben neveltessék, jószágaiban meghagyassék.”~–
15925 XXI    |                      medvevadászatokhoz erre neveltetett vérebeket szoktak vinni;
15926 XIX    |                     most, hogy leánynak volt nevelve; meg kell őrizni a hajadoni
15927 III    |                     úrhoz, s invitálja meg a nevemben egy pohár borra, meg egy
15928 VII    |                     Nem addig, amíg az igazi nevemen nem szólítasz.~– Hát, kérlek
15929 XXVIII |           határozottan erősebbek a jelöltjük nevének hangoztatásában. Miután
15930 IV     |                   ablakon.~Hítta bíró uram a nevéről:~– Dabajkó úr! Dabajkó uram!
15931 XIII   |                    Mántay úr nem tudta, hogy nevessen-e vagy tomboljon mérgében.~
15932 XXXIV  |                   szavaidat.~– Bomolj meg! – neveté el magát Decebál, kiesve
15933 XLII   |                     elbújik az ember a világ nevetése elől, utánahangzik az; ha
15934 XIX    |                  tudta a levest fújni a nagy nevetéstől, mind összeégette vele a
15935 XIX    |                    lombozatán. A két gyermek nevetgélve törtetett keresztül a bokron:
15936 XXII   |                     a falhoz, hahaha! Igazán nevethetek rajta. Annyit már kiböffentett
15937 XLII   |                    megadja magát, még inkább nevetik; ha vígan veszi a dolgot,
15938 XX     |                    hát ha neked volnék, most nevetnék rajta, hogy elhitték a hazugságomat.~–
15939 XXVII  |                    sem tudja, hogy mi ezen a nevetnivaló.~Akkor aztán Tánczos uram
15940 XLI    |                 asszonyodat a piac közepén a nevetők gúnyjának?~– Majd megmutatom
15941 XXXIV  |                     mendikás pajtásaid előtt nevetséget csinálj az anyádból! Szívtelen,
15942 IX     |             cigányasszony.~– Az ám, magam is nevettem én azon nagyon, csakhogy
15943 XXXIV  |                    öregnek.~Ezzel még meg is nevetteté.~A nevetésre nyitott be
15944 XXVI   |                   énekes diákokra gyakorolta nevettető hatását; egyszerre torkukba
15945 XLIV   |                     lélekköltözés.~– Önnek a neveu-je, madame, ha elesett, itt
15946 XXII   |             bizonyítva. De van ennél egy még nevezetesebb szó is ez ítéletben: „hártyára
15947 XI     |                   táltoslovakról, amik arról nevezetesek, hogy nincsen állkapcájuk.~
15948 VII    |                      falunak, ami valósággal nevezetesség (a régészekre nézve), hatszegletűre
15949 XXXI   |                      birodalmi főváros egyik nevezetessége, százmilliomos, nagy vállalkozó,
15950 XXIV   |                 praehistorico-ethnographicus nevezetességű pénzeket vizsgálja rendre,
15951 I      |                      egy partie-t belőle nem nevezhetem valami elegánsnak.~– Valóságos
15952 XXXVII |                 leghatásosabbikának volna ez nevezhető. Egy elvetemedett apa, akit
15953 XXII   |                     temettessék; Bajhalomnak neveztessék! Fiuk, Zákán esztergomi
15954 XXIV   |                 végrehajtatá. S még szentnek nevezteti magát! Találjuk meg csak
15955 XXXVII |                      előtt.~Ponthay Adalbert névjegyére az egész ostromló dandár
15956 XXV    |                     felnyitotta, s abból egy névjegyet adott át Decebálnak, s valamit
15957 XXXVIII|                      kinyomtatva az idegenek névjegyzékébe, mely adat a történelemírót (
15958 V      |               halommal: Szent László pénze a nevök.~De szép volna, ha így maradna
15959 XXVI   |                     vénebb diákot ugrik át a névsorban, úgyhogy már neki lehet
15960 X      |              Anonymusnak nevezi, Béla király névtelen jegyzője után.)~Vakandi
15961 I      |              székvárosa, Tanusvár, mely az ő nevüket viseli, úgy oszlik meg kettőjük
15962 XIII   |               állított messzelátón keresztül nézeget mindenféle, távolban felállított
15963 III    |              Barnabás úr ezalatt nyugtalanul nézegetett a háta mögé. Egy ablak,
15964 XIX    |                    tudákosan keresztül-kasul nézegette az összekerült figurákat,
15965 XXVII  |                    azt magolta folyvást, nem nézegetve többé a táj szépségeit.~
15966 XV     |                    No! Ne féljen semmit, nem nézek oda; háttal fordulok magának.
15967 XIV    |                      pohár fenekén keresztül nézéstől nem lettek jobbak. Csak
15968 XXIX   |                   sem osztotta a véleményét. Nézetei mind olyan nem ebből a századból
15969 XLII   |                  magát feltűnővé tenni olyan nézetek kifejtésével, amikkel egyedül
15970 XXXVIII|                      A fiú kimondta fitymáló nézetét; az el foga prédálni az
15971 XXXVII |                      nem akar velem tartani, nézhet, de hozzám nem szólhat.~–
15972 V      |           bebámulhatott a nagy ivóterembe, s nézhette tetszése szerint, hogyan
15973 XVIII  |              köszönöm szépen; hisz akkor úgy néznék ki, mikor kijövök belőle,
15974 XXVII  |                  fizessenek.~– …nk meg addig néznénk bele a tarisznyába, mi volna
15975 XXVI   |                     Sára asszony is lehetett nézője. Mert alig hordatta fel
15976 XVII   |                     des Lilas-ba, hanem csak nézőnek; maga tettleges részt nem
15977 XV     |                   jelenettől nemigen épült a nézősereg! Furcsa kisasszony az a
15978 XXXI   |               eltávozása után szabadul fel a nézőtér az új vendégek számára,
15979 XXII   |                      arany rámáikból komoran néztek rá. Azok között volt egy,
15980 XIV    |                 darabot? No, te Dudásné, hát néztél-e már messzelátóba? Gyerejde,
15981 XIX    |                  boszorkány; azért, hogy úgy nézünk ki mind a ketten. No, hát
15982 XXIV   |                   nem az én ősöm sisakjából: nézzed! Még Thonuzóba sisakja réz!~
15983 XX     |            szalonképes már. Végy másikat. Ne nézzenek le azok a nagy urak. Itt
15984 XVII   |                  kötődött a fiatal öccsel.~– Nézzétek, hogy irigykedik most Gil,
15985 X      |             bálványokon találni. Ha hátulról nézzük, emlékeztet a „Tápio” istenre.
15986 XXXIV  |                 semmi levelet, de valamint a Niagara-zuhatagba nem lehet egy kavicsot belehajítani,
15987 XVI    |                 nevezik; aki jó kártyás, azt nimbusz veszi körül. Dicsérik egymásnak
15988 XIII   |                       ország sorsát döntő!~…„Ninini! – mondá magában a vén kertész,
15989 XL     |                  elkészíteni, én folytatom a nivellálást.~Manó egészen eltakarta
15990 XLI    |                   csatornaásók, sziksófőzők, nivelláló indzsellérek! Kinek volna
15991 XXVII  |                      a ketten fizessenek.~– …nk meg addig néznénk bele a
15992 XLIII  |                       hogy ágyúzás alatt egy nőalak szokott mellettem állni.
15993 XXII   |                 enyhíttetni, mivelhogy magad nobiliter feljelentetted magadat,
15994 IX     |                   ócska bútorokért, amik még Noé apánk idejéből valók. Láttam
15995 V      |              ivóteremből? – Talán bántotta a nömös harag, hogy itt az urak
15996 XXXVII |               távolság csak egy lépésnyit is növekedjék, kivált a sarokkanyarulásnál.
15997 II     |                  kalatyolása, s amellett egy növekedő robaj hangzik, mintha egy
15998 XXVII  |                császári királyi katonatiszti növelde falai közé.~Ha Horkázi Kajafás
15999 XXVI   |                     bécsújhelyi katonatiszti növeldébe lépsz át. Miért engedik
16000 XXIX   |                  bécsújhelyi császári tiszti növeldében készítteti elő az egyetlen
16001 XL     |                   akit az Úristen saját keze növelt a maga dicsőségére, beboltozott
16002 XXXIV  |                  hatalmas embernek szarvakat növelünk, hogy azután a szarvainál
16003 XXIX   |                   tiszti akadémia genie-kari növendéke, „Tanussy Emmánuel de Tűzhalom
16004 XXIX   |                     Ott ingyen nem tartják a növendékeket.~Decebál érzé, hogy most
16005 XXXVI  |                 megette a görény. A délszaki növényeket elfelejtették egy télen
16006 XLI    |               zugában a kertnek valami ritka növényre bukkant, ami a méregtermők
16007 I      |                   Hát azt a gyönyörű felfutó növényt ismeri-e?~– No, már ilyet
16008 XXXIX  |                  feltömjénzett a szigetvilág növényzetének fűszerpárázata; az esti
16009 XIII   |              összerakva fiók-alpessé, havasi növényzettel, az Emmácska lekérezkedett
16010 XI     |                     semmit tanulni, nehogy a növésében gátolva legyen; s minthogy
16011 XXIX   |                      Decebál. Ki tudja, mivé nőheti ki az még magát?~Hat vagy
16012 XIX    |                      a jövevény fiú ingeinek nőiből férfiúivá átalakításához.
16013 XVII   |              elrettentő; fehérpiros arcszín, nőiesen csücsörgő ajkak, finom orr,
16014 XLI    |             férfihiúság semmiben sem enged a nőinek.)~A nádorünnepély előtt
16015 XXI    |                  audiendum verbum regium”.~– Nojsz így mondtam. Hát oda fel
16016 XXI    |                   belenyugodott. Volt hite a nők váltóképességében.~– Tehát
16017 XXI    |                   költő versét. De az örmény nőkben mégis több a tűz! Igaz-e,
16018 I      |                       amint szokott az olyan nőknek lenni, akik alacsony sorsból
16019 VII    |                találni másutt, csak a magyar nőknél, amit sem harag, sem kacaj,
16020 XVII   |                 impertinens kifejezés, ami a nőkre megbűvölőleg hat.~A kis
16021 I      |                 partie-t kell produkálnom.~S nolle velle utána kellett gázolni
16022 I      |                       csupa legelő. Mindenki nomád életet él, és csaknem mindenki
16023 XXVI   |                 levélnek a neve a kollégiumi nomenclatio szerint „evangélium”!~Ilyen
16024 XII    |                    becsülték.~És az a biztos nonchalance, amivel a főúr föllépett,
16025 XXVIII |               megyeház udvarán nagy gomollyá nőni, a dolog egyre zavarosodik.
16026 XVII   |            döccentett közbe Adalbert gróf.~– Nono! Öreg, csak semmi hetvenkedés~–
16027 XII    |                  ellen! Teszem ezt a „primae nonus”4 értelmében. – És ezennel
16028 XXXVII |                 szólhat.~– Herceg! – szólt a nőoroszlán bátorságával lépve a kolossz
16029 XXXII  |                      nagyot a pénzóriás. – A Nordbahnt eladni! Hallatlan! Lehetetlen!
16030 X      |                      hogy a felesége egészen normális kedélyállapotban volt.~Sára
16031 XXVIII |                födelű templom, paplak volt a nostrasoknál, azt kénytelen volt mind
16032 XXVII  |                       hogy már őérte jönnek, nosza hirtelen lerúgta hát a másik
16033 XXVII  |                   egyre integet felé, mintha noszogatná, de ő nem értetté azt el.
16034 XXIV   |                      a két szomszéd vármegye notabilitásait, sőt a magyar tudományos
16035 II     |                      segített hozzá. Ehhez a nótához danolni is szokták a szöveget
16036 V      |                    még a kerek földön Bihari nótáit elhúzni, annak a fia meg
16037 XXII   |                     a juratus tabulae regiae notarius Tűzhalom felé.~Ez is szép
16038 I      |                   asszonyféle?~– Az ifjabbik nőtlen, s köztudomás szerint nem
16039 XXXII  |                   nagy, csontos, erős úrfivá nőtte ki magát, akinek jól illett
16040 XXXI   |                 veszett kárba. Derék emberré nőttél fel. Becsületére válsz a
16041 XXXVII |                  kicsike? – Ohó! – Diable! – Nous sommes battus et volés! –
16042 XXXVIII|                okiratokat? Úgy össze voltunk nőve, mint az újszőnyi kettős
16043 XVII   |                jelmezt, felöltözik, mint egy novícius, aki most jött ki a szemináriumból.
16044 XIV    |                       opponálás, repellálás, novisatio extra dominium quantum satis.
16045 XXV    |              csatornán túl, mint amilyenek a nürnbergi Gülden Tafel, és az Attila-leletek,
16046 XXIV   |                  mondja: „nix”, a másik meg „nüscht”, hát akkor meg a „semmi”-
16047 XXXIX  |                     javában a bájillatukat a nufár bőrszerű sárga rózsái, a
16048 I      |            megszereztünk, nem szám, csak egy nulla.~– Nem úgy gondoltam, hogy
16049 I      |                   gondoltam, hogy az egyiket nullifikáljuk. Hanem ahogy a kovács bánik
16050 XXVII  |                      diáknak hazulról laetum nuntium1 érkezik, az valamennyi
16051 XXXIV  |                 elárulja, ha hazudott.~– Nix nutz! Azt majd én választom ki
16052 VII    |                    nagy gyermek.~– Csitt! Ne nyafogj! Anyád ma haragszik.~– No,
16053 XIX    |               porontyom: egy csúnya, mérges, nyafogó vásott kölyök.~– Elhálok
16054 VII    |                    Ugyan, ne babázz velem! – nyafogott a nagy gyermek mérgelődve –
16055 XXVIII |         renegátsággal furakodtak az ellenfél nyája közé, akit lehetett, megmételyezve:
16056 XIX    |                 kérni, akik továbbhúzódnak a nyájaikkal. Ha faluba kell menni, az
16057 XXXIV  |                     páter meg az úrfi nagyon nyájasan beszélgetnek egymással.
16058 XXXIV  |                   kitalálhatá abbul a derült nyájaskodásbul, amivel a rektorok Manót
16059 XXXV   |                    ölebét elhalmozta hízelgő nyájaskodással, azután leereszkedék a toilette-asztal
16060 XIX    |               boszorkánynak; vigyázz, mert a nyakadba ugrik.~De nem félt attól
16061 VI     |                     hogy annak a simlédere a nyakáig szaladt, s minthogy a csákó
16062 XXVI   |                     kálomista rigmusokat, és nyakal mellette debreceni felfordult
16063 XXVII  |                    választott, keményen kell nyakalni; ez az oka, amért odaengedi
16064 VI     |             piros-fehér szalagot meglátják a nyakamban. Itt van a homo regius!
16065 XXIV   |                beföldte az aranyfonál-szövet nyakától térdeig; zománcos öve (ami
16066 XXIV   |               koponyáját ékesítő diadém és a nyakcsigolyáit körítő lánc már később kori
16067 XXXI   |                   például szivarszipkát vagy nyakfüzért. – Ezt ott lehet is kölcsön
16068 XVIII  |              szépséget fekete hajjal, délceg nyakkal és vállakkal, pompás öltözetben.
16069 IV     |               óramutató a XII-ről az I órára nyaklik, ugyanakkor az alsóvárosiaknak
16070 XXXIV  |                    én valakit szemtől szembe nyakon-pofon dicsérjek: arra nem visz
16071 IX     |                furcsaság. Nem szép menyecske nyakravalója ez, hanem a homo regius
16072 XIX    |                      be az áruló ingfodrot a nyakravalójába.~– Hát én nem tehetek róla,
16073 V      |                      tomporát köríti; selyem nyakravalójának a két vége aranyrojtjaival
16074 XXVIII |                      visszafutnak; ha kemény nyakúak, keresztülvágják magukat
16075 XII    |           rebelláltak, de mindig ki tudták a nyakukat húzni a hurokból, mielőtt
16076 XIV    |                   Végünk van! A rézangyalát! Nyakunkon a Dózsa hada! Jön a „Fekete
16077 XIX    |                 ócska ruháját viselte, s egy nyaláb szíjjal összekötött könyvet
16078 XIII   |                      többi. Ha idejön, egész nyalábbal hordanak utána mindenféle
16079 XXXV   |                      firkát!~– „Firkát!” Te! Nyáladék kölyök! Tudod, mi van ezen
16080 XIII   |                     a béresházban; mink csak nyálazót adunk nekik hozzá. Ha egy
16081 XVI    |                   nagy hatalmas emberek hogy nyalják egymást! Mintha nemesi mentékbe
16082 XXXIV  |            vigasztalta az öreget: majd jön a nyár, a jó nap melege többet
16083 XVII   |                      kastélyban, annál meg a nyarat tölti, s ahhoz is igen hűséges.~
16084 XXXIX  |                    csemege gyanánt.~Most ott nyargalász gulya, ménes az avar pusztán;
16085 XV     |                   hatalmas syllabára, s azon nyargalhat haza.~Hogy ezt a legutolsó
16086 XIV    |              állítani a tarackokat a kapuba. Nyargaljatok a vármegyeházára a királyi
16087 XXXIX  |                 tenger, maga a mesés özönvíz nyargalna magasra hányt hullámokkal
16088 XXV    |              olyankor, ha maga nem volt ott; nyargaltattak stafétákat Decebál után
16089 XXVIII |                    még nincs voksuk, lóháton nyargalva kísérik elöl-hátul a szekérvonatokat,
16090 XXVIII |           vármegyeház nagy, tágas udvarát. A nyargoncoknak, a kortesvezéreknek van
16091 VI     |                       Ejnye, fiam, de furcsa nyársat hoztál magaddal! – De már
16092 XV     |             jebuzeusok! Varas békát sütöttek nyárson, azt dugták a boroshordóba,
16093 XXVII  |             semmiféle adófizetés s más ilyen nyavalya a debreceni polgár lelkét
16094 XXVI   |                  utolsó sor ott mind ebben a nyavalyában halt meg.~Sára asszony kívül
16095 XXVI   |                valamit látni, ami rosszabb a nyavalyánál is.~Végig kellett neki nézni,
16096 XIX    |                     sütni a hold, mert attól nyavalyássá lesz; – most pedig egész
16097 XIV    |                   ürügyet kigondolni? Valami nyavalyát?~Végre is az érkező vendégsereg
16098 XXVII  |                    mást, mint hogy elkezdett nyavalyogva nyögni s hánykolódni a hintóban.~–
16099 VII    |                  földhöz a Jancsit, csak úgy nyekken; akkor a két térdével ráül,
16100 XL     |               rántotta a fiút, hogy csak úgy nyekkent, a bokor közé esve. Kacagott