bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

17217 XXVI   |               irányában a kerteknek; amelyik palánk a kis bot döngésére be nem
17218 XXVI   |                     palánkum! (Törd be azt a palánkot!)~Sára asszony onnan az
17219 XXVI   |                  vezényletet:~– Tundas istum palánkum! (Törd be azt a palánkot!)~
17220 XVII   |                      a cimborák nem fognák a palástját. De ő, mint Szent Antal
17221 XIV    |                     kiabálástól meg a lobogó palástjától aztán megijedt a két kis
17222 VII    |                   könyv; egy csomó írás: egy palatábla, irallal, toll és kalamáris.~
17223 XLI    |                    várja, hogy ott legyek. A palatinus velem akar táncolni. Minden
17224 XXXVI  |                      ezt kivágja tőből – úti pálcának.~E munkája közben észre
17225 XV     |                      s egy nagyot suhintva a pálcával, teljes tudományával sózott
17226 XXII   |               különösen egy pergamenre írott palimpsest, aminek az alsó írásában
17227 XVIII  |                  mehet még télen sem, mert a pálinkafőzőből odavezetett moslékvíz nem
17228 XXI    |                    rövidáru-kereskedésből és pálinkamérésből áll; itt a nemesi kiváltság
17229 I      |                     azért minden ember bort, pálinkát kénytelen inni. Szolgabíró,
17230 X      |                    aminek a mintáira ráakadt Pallas és Rouisbrook az obi pusztán,
17231 XV     |                          nak.~– … győzhetlen pallosát. („losát.”) Nagyon jól van!
17232 XIII   |                    jussunk van hozzá. Nekünk pallosjogunk van. Az akasztófa is a mienk
17233 XXIV   |                     Decebál által kinyújtott pallosra téve tenyereit, hangosan
17234 XXXIII |                   kezet is!” – az megkapja a pálmát. Az aztán nem kérdés, hogy
17235 XXVII  |                káromkodó hajdú; egy agyafúrt palóc, akinek a szerepe tótágast
17236 XXXI   |                  revelációkon, hogy az egész palotácska megreng bele, utoljára aztán
17237 XXXI   |                    egyikében azoknak az ódon palotácskáknak, amiket a nagy körút elsöpört
17238 XXXVII |                  lett hajtva.~A herceg saját palotájában lakott. Éppen déjeuner-nél
17239 XXIX   |                      regényes vidékkel, ódon palotákkal, kövezett utcákkal, szökőkutakkal
17240 XXXIII |             szederindával befutva; ez lesz a palotám, ahová a menyasszonyomat
17241 V      |                     verbunkolt el az andalgó palotásból, egymást körüljárva, mint
17242 XX     |               eszménykép? Hanem hát, ha az a pálya van leginkább az ízlésedre,
17243 XIX    |                 regattán versenyezne az első pályadíjért. A sandolin eléri a szigetet,
17244 XX     |                 olyan tanulmányokkal, amik a pályádtól eltérnek, soha szükséged
17245 XXVIII |                        Méltó, hogy akadémiai pályakérdésül kitűzessék.~A két versenyző
17246 XXXIII |                       lemondj arról a fényes pályáról, amit annyi szorgalommal
17247 XXXIII |                   teérted hagyom el a tiszti pályát.~A leány sóhajtva mondá:~–
17248 XVII   |                 ártatlanság. Ez megérdemli a pályázatot. Az ellenállhatatlan tündér
17249 XL     |                      vigyük oda a vacsorához pamlagnak.~Azzal megfogták ketten
17250 XXXIV  |                 Azzal odaülteté maga mellé a pamlagra, folyvást ölelgetve s a
17251 Uto    |                      a Pacific-vasút, majd a Panama-szoros csatornája őt is mestereik
17252 XVII   |                     egyetlenegy fiát.~Erre a panasszóra odafordult hozzá Szaniszló,
17253 XXII   |                      felirat állandó sérelmi panaszát képző elfogatások története.~
17254 XXXVI  |                  akarom, hogy az anyám ellen panaszkodjanak előttem.~Dorkó nénő nagy
17255 XXXV   |                     és a mellékjövedelmek, a panaszkodó leveleit pedig feltöretlenül
17256 XXXV   |               feleségét ábrázolta, s azoknak panaszolva el a keservét.~– Hát csak
17257 XXXV   |               Vétenék az Isten ellen, ha egy panaszszavam volna azon napok ellen,
17258 XLIII  |                   virágos bozótban.~Lizandra panasztalanul viselte egy ostromlott város
17259 II     |                   legjobb kvártélyokra, hogy panaszuk ne legyen. Itt maradnak,
17260 XXXIX  |                    fogás volt; egész csoport páncélhátú kecsege vickándozik a hálóban.~
17261 XLI    |                      azt a megfeketült ezüst páncélinget, a beleszőtt aranycsillagokkal
17262 XXIII  |            megkísérté kenyérbélből lovon ülő páncélos vitézeket gyurmázni.~A következő
17263 XV     |                   egy szökéssel felpattant a pandúr lovára.~– No, hát megyek
17264 XV     |                     markából, s odarohanva a pandúrkáplárhoz, kirántá annak az ökléből
17265 XIV    |              rendeleteket a három szál lovas pandúrnak, aki a kocsiknál volt hátrahagyva.
17266 XXIV   |                       az őrségül ott hagyott pandúrokat, erdőkerülőket agyonveri,
17267 VI     |                  nyárs nem volt se nyárs, se panganét, mert azt egy kis gyökkentéssel
17268 III    |                 attól, hogy valami perversus paniperda onnan a piacról, amikor
17269 XXIII  |                 szoktam ahhoz, hogy magamban pánizáljak. Nekem társaság kell. Meg
17270 XLI    |                akarok addig várni, amíg te a Pannák királya léssz; hanem azt
17271 I      |                   egyik nyílásán át felséges panoráma tárul fel, kilátással erdős
17272 VIII   |                   gomblyukába van gombolva a pantalló felső gombja. A csizmának
17273 I      |            everlaszting géhrokkot, szatingló pantallont s szűk, fekete szarvasbőr
17274 VI     |                    Mi a hét csoda ez? Valami pántlika! De még valami fityegője
17275 VIII   |                      a nyakukon, ilyen piros pántlikán. Ezt te annak az örmény „
17276 XXV    |                megmagyarázta Mr. Snopkinsnak pantomimicai módon a maga válaszát, olyanformán,
17277 V      |               asztalra dobja a süvegét meg a panyókáját, amit a hívei rögtön sietnek
17278 V      |                       vállán asztrakánprémes panyókamente lóg félvállról, antik ezüstláncon;
17279 X      |                    kalpagot, a díszkardot, a panyókamentét, amiket evidenciában tartani,
17280 XXXV   |                      az világossá volt téve. Papagáj, kakadu, fuvolamadár fölébredt,
17281 VII    |                   úgy hívják, hogy „pikó”, a pápaiaknál a díszneve „szatyi”, az
17282 XIX    |                 látni valamit. Még azokon is pápaszem van. A többi termetét valami
17283 XVIII  |                Tartsunk konzíliumot!~– Fel a pápaszemekkel~– Tehát, kedves páciensünk,
17284 XXIV   |                    az orrodra!~– Nincs itt a pápaszemem.~– No, majd mindjárt segítek
17285 XXXVIII|                  fordult a Decebált bevezető pápaszemeshez, s azt kédezé németül:~–
17286 XXXVIII|            vendégséget ad? – kérdé Decebál a pápaszemestől.~– Nem biz az. Magában étkezik.~–
17287 XIX    |                 jönni, mert nagy kerek üvegű pápaszemet hord, csak az üveg villanik,
17288 XXXV   |                    körül tekergő kibontatlan papillote-ok olyanná tették az arcát,
17289 XXXV   |                   csavargatta ki a hajából a papillote-okat, amikkel a haja fel volt
17290 XIX    |                       lúdcomb (mind gondosan papírba takarva), alma, körte, vereshagyma,
17291 XI     |                       hogy sétál fel a vaksi papírcsóka a professzor úr könyvére.~–
17292 XXXV   |                csókollak. Fiad, Manó.”~Ezt a papírdarabkát összegöngyölíté, az ujjaival
17293 XXXVIII|                     A pápaszemes felírta egy papirdarabra Decebál nevét, s beküldte
17294 XXII   |              évezredes csirizt, amivel egyik papírlap a másikhoz van ragasztva,
17295 XIV    |            vizsgálják meg, hogy pontosak-e a papírlapra rajzolt adatai; olyanformán,
17296 XXII   |      imádságoskönyveknek a táblái még régibb papírlevelekből vannak összeragasztva, s
17297 XXII   |                  borítékjába összeragasztott papírok közül került elő. Olvassa
17298 XXII   |                     régi okiratok, amiknek a papirosa kecskebőr színű volt már,
17299 XXVI   |                    azt a levelet, hogy ha az papirosbul nem lett volna, menten porrá
17300 XXII   |                ellátva.~Azzal nekihasaltak a papiroscaliforniának; kihúzgálták a csomagokat,
17301 XXII   |                  után. Kegyetlenül megviselt papirosdarabok voltak.~– Vigyázva kell
17302 XXX    |               szüksége van a pénzére, vasúti papirosokba akarja verni. A váltókat
17303 II     |                 szándékát valaki elébb, amíg papirosra teszi.~Tanusvár bírája afféle
17304 XII    |                   kisdiákok szoktak rovatolt papírra írni mindennap az iskolában
17305 XXIV   |                  falatnyi is. Bőr, pergamen, papiruszlevél vagy viaszkos tábla? A hiteles
17306 II     |                     esteli hat órát mutat, a pápistáé déli tizenkettőt, amiből,
17307 XXIV   |                     is egyszer! – A vakbuzgó pápisták hogy járnak búcsút a neve
17308 IV     |                  tornya most mindjárt üti, a pápistáké meg csak holnap reggel fogja.~–
17309 XXXIV  |               ugyanaz a kálvinistának, ami a pápistának, a lutheránusnak, a görögnek.
17310 XXVI   |                   itt egy plébános, mindjárt pápistává lennék! Hisz a katolikusok
17311 XXXV   |                  Azért tanuld tisztelni a mi papjainkat: az égi üdv és a földi szabadság
17312 XXVII  |                     csak nem vihetem a magam papjának, de ha papnak szántam, legyen
17313 XXVIII |                 kálvinista, pápista templom, paplakok, iskolák, még a „Régi Nap”
17314 XVIII  |                      kertben. Egy horgacsolt paplant vitt el magával, ami csak
17315 XXXIV  |                legújabb viselt dolga a beteg papnál már köztudomásúvá lett:
17316 XXVII  |                  lélek, viális pap, trabális papné, csakhogy addig itatják
17317 XXIII  |                 hegyek, erdők a főuraké és a papoké; a másik aztán a mienk.~
17318 XXXIV  |                      esztendős volt, mikor a papokkal, az írástudókkal disputált.~–
17319 XXXIV  |                      asztal végén ülő fiatal papoknak, még harsányabb hangon,
17320 XXXIV  |                       hogy nem adok semmit a papokra, erre aztán az volt az absolutio,
17321 XXXV   |            fitymálólag beszélni a protestáns papokról, édes úrficskám! Ezek voltak
17322 XXXIV  |                   Jancsi, hogy ő nem akar ám pappá lenni, hanem ami pénzt keres
17323 XXI    |           vadászembernek, hogy ha szembejövő pappal találkozik, utánahajíthassa
17324 XXXVII |                  duplapuska, egy vizsla, só, paprika, lőpor…”~(„Soh’se számláld!
17325 XXXI   |                     már csakugyan fel voltam paprikázva. Még egy kérdést intéztem
17326 XL     |                    az „asszonyvári” eklézsia papságábul: holtig való káplánságra
17327 XXXVII |                   egyedül elfutni a világba? Paptól meg nem áldva, oltár küszöbén
17328 XXVIII |             zászlónyél hegyén pedig volt egy papucs: mint a római vexillumokon
17329 XXXIV  |                  Páris almája, a szép Heléna papucsa, a kovásztalan kenyér, az
17330 XXXV   |             hajporral, felhúzatta a lábára a papucsot, körülnézte magát a nagy
17331 XXXIV  |                 ürügy a háborúra a sásligeti papválasztás dolgához képest. Miként
17332 XLIII  |                  elérték, akkor egyszerre, a parabola tört karéjával aláhullanak;
17333 XVI    |                      rögtön félretérítette a parabolájából a nekilódult üstököst. Haj,
17334 XLI    |                     fog részt venni az egész parádéban, hanem a báró úrra hagyja,
17335 V      |                     középutat tart a mágnási parádéjelmez meg a paraszt-népviselet
17336 II     |                  híres herceg, aki egy ilyen parádéra Rubensnek egy eredeti vásznát (
17337 XXV    |                úrhölgynek. Sára asszony nagy parádéval akar föllépni az erdélyi
17338 XXVI   |                     hintón jár látogatóba, s parádézik vele, hogy neki olyan délceg,
17339 XXXIV  |                 nagyon szépen lehetett volna parádézni.~Sára asszony bókot várt
17340 XXXIV  |                  francia beszédet tanult el, parádézott is vele állandóan; sőt még
17341 XL     |                   tejeskávé, Mántay álmainak paradicsoma.~– Hát ez mi az Isten csodája? –
17342 XVI    |                 ködöt. Egy új, boldogabb kor paradicsomába engedte őket betekinteni.
17343 XXVI   |                   efféle csemege, ami a diák paradicsomát képezi. Kinyitotta az ablakot,
17344 XIX    |                  hogy végre mégis leszállt a paradicsomból, s felnyitotta az egyik
17345 XLIV   |                      az oly nehezen megnyílt paradicsomot. Jó szerencse, hogy ez a
17346 XXIV   |                calculusok embere a következő paradoxonnal felelt:~– Tudjátok, urak:
17347 XXVI   |                    praelegált, s a csillagok parallaxisát vagy mit, magyarázta a kathedrában
17348 XXII   |                  Dacolhat most már a királyi paranccsal. Nincs olyan nagy úr, mint
17349 XXII   |              megnyugtatólag. – A legmagasabb parancs egész tisztelettel ad acta
17350 XXII   |                    Decebál komám. Ez királyi parancslevél. Téged ad audiendum verbum
17351 XLII   |                    az új nemzetőri zászlóalj parancsnoka saját egyetlen fia.~Decebált
17352 XII    |               központi főszolgabírót a hadak parancsnokához, hogy azt a lováról leszállni
17353 IV     |                      hadonászva osztogatja a parancsokat.~– Azt mondom, Dabajkó,
17354 XIV    |                hadizenettel a fél világot; a parancsoláshoz szokott méltóságok, kardjaikat
17355 II     |                      s sohasem adja írásba a parancsolatait, hogy csak addig is meg
17356 XXXIV  |                      úr. Én Istent imádom, s parancsolatjait követem. Krisztusban hiszek,
17357 XXXIV  |                     s engedelmeskedve az égi parancsolatnak: ez olyan magasztos hivatás,
17358 XXX    |                  mezőváros engedelmeskedik a parancsolatomnak, s jobbágyi tartozását fizeti
17359 XXIII  |              tegyétek oda az almáriom elé! – parancsolgat nekik Sára asszony, s azzal
17360 XXXIV  |                későbbi toastoknak, hasztalan parancsolgatott át Decebál: „Csendesen ott
17361 XXXIV  |                   ügyeim vannak elvégzendők. Parancsolhatsz a lovászodnak vagy a kocsisodnak,
17362 XXII   |                      alkotmányos törvényeink parancsolják. Megkapta bátyám a királyi
17363 V      |                        Eb ura a fakó! Otthon parancsoljon a hanákjainak, azoknak is
17364 XXXV   |               komolyan és egyenesen.~– Ahogy parancsolod, apám. Kezdem ott, ahol
17365 XXVI   |                    parancsolt, hanem amit én parancsolok, arra nincs más felelet,
17366 XXVI   |                      Azt mondd neki, hogy én parancsolom, hogy énnekem azonnal ide
17367 XXXIV  |                 tőled, hogy hazajöttél.~– Te parancsoltad: én szót fogadtam – felelt
17368 XV     |             tekintetes alispán úr, éppen azt parancsoltam a hajdúknak, hogy senkit
17369 XLIII  |                     fájt bele.~– Nem! Nem ti parancsoltok nekem, hanem én tinektek!
17370 XXII   |                    van hatalmunk, azt, aki a parancsszónak nem akar engedelmeskedni,
17371 XIX    |                        Minek volna az neked, parányim?~– Mehetnék én is messze,
17372 XLII   |             újságírók és betűszedők? A pesti paraplérevolutio. Akit egy tűzifecskendővel
17373 I      |                szomszéd, hanem lakótárs. Egy parasit, aki a beleimben lakik.
17374 XXXI   |                      kirántotta a kezemből a parasolját, aminél fogva letartóztattam,
17375 V      |                   mágnási parádéjelmez meg a paraszt-népviselet között. Ez csípőig érő sűrű
17376 XIX    |                  letelepült társaságtól (egy parasztgazda a feleségével meg a kisfiával).~
17377 IV     |                     kocsis, meg egy fogadott parasztgyerek. Mikor az ablak előtt elhaladnak,
17378 XVI    |                 emelt halmon megkínoztak egy parasztgyermeket.~Miért? Azért, mert paraszt,
17379 XLII   |                   mondásra. A saját fia mint paraszthad-vezető! Thonuzóba fejedelmi sarja
17380 XIV    |                 elígérkezett násznagynak egy parasztlakodalomba. – Ekkor meg aztán a mentség
17381 XVII   |                 van-e szebb szobacicusa! – A parasztlányok itt ezen a vidéken nem szépek.
17382 XVIII  |                      ami a szobalányok meg a parasztmenyecskék; ezt ideálisan kell meghódítani.
17383 XVI    |                  elég is volt nekik hét falu parasztnépe. Még az apa is! Hogy mutatta
17384 I      |                       sem olvasni nem tud.~– Parasztnő?~– Nem az. Köznemesi családból
17385 XV     |                      pandúrhadnagy –, hogy a parasztokkal urbánusan kell bánni?~–
17386 V      |                  azért tüntet ilyen nagyon a parasztos népviselettel, mivelhogy
17387 XVII   |                  nagy kérdés, ami különben a parasztra nézve mindegy.~Ma éppen
17388 IV     |                    az uraságok kényelmére. A parasztságnak hátul van a helye a bormérésben.
17389 XIII   |                      az ilyenre a mindenféle parasztsihedereknél.~Egyszer aztán, mikor az
17390 IX     |             legelőször is férjhez megyek egy parasztsorsú emberhez, s annál sok ütlegben
17391 XXX    |                    fogasson be gyorsan; akár parasztszekérbe; az mindegy.~A forró víz
17392 XXIX   |                      ott a szembe jövő másik paraszttal egyezkedjék a további állomás
17393 XXXV   |               Elmentem legátusnak. A szegény paraszttól elfogadhatom az alamizsnakrajcárt,
17394 XXXIX  |                   kövér mákfejei közül forró párát fújtatva az orrlyukain át,
17395 XXVII  |                      s a cívispolgárnak azon páratlan nagy hatalmáról, amilyennel
17396 XLIV   |                 időben még füstölgött, fehér párázatot küldve az égbe; mintha még
17397 XXXI   |                 könnybe lábadt, arra aztán a parázs szempár leskelődve visszakacsintott,
17398 VIII   |                     már eloltogatták, csak a parazsa maradt.~Hanem arra a parázsra
17399 XXXIV  |                      kövessen el, bizonyosan parazsat rakott a pópa hátára, de
17400 XXXIX  |                       azokat úgy sütik meg a parázshalom közé tűzködve cserepcsíkon,
17401 XL     |                egyedül marad; Lizandra még a parázsnál sürög-forog, s egy kis idő
17402 VIII   |                 parazsa maradt.~Hanem arra a parázsra csak egy kis olaj kell,
17403 I      |                    tétszik, hogy agyonlőtték párbajban, vagy maga lőtte meg magát,
17404 XLIII  |                      keresztül. A két part a párbaji sorompó.~Manónak nagyon
17405 XLIV   |                     megjött annak az eredeti párbajnak a híre.~A császári táborból
17406 XXXII  |                    hogy nem szerzek magamnak párbajt egy olyan gavallérral, aki
17407 IX     |             mondanunk. Szárah nagysám! Mille pardons! Kisztihand.~A szép asszony
17408 XXXV   |                      hanem délceg, lovon ülő párducbőr-viselő daliák voltak; egyedül nemesek
17409 XXXI   |             szolgálatokat tenni, mikor a bal paré-hez kölcsönvett diadémokra van
17410 XXII   |                   hibát követtél el. Adj egy párezer forintot Rézkuthynak, s
17411 XVIII  |                   hogy béka vagy!~– És még a parfüm hozzá! – nevetett a két
17412 VI     |                   hosszú mangalétát a hegyes parganéttal előreszegezni.~Éppen Decebál
17413 XV     |                      Himpellérek!~Dorkó néne párhuzamosan futott vele, kezeit tördelve
17414 XXXIV  |                      mindenképpen iparkodott párhuzamossá tenni a Tanussy család elzüllött
17415 XXXII  |               árkeletük. Már 80-nal álltak a parin fölül. És Adalbert grófnak
17416 XXVII  |                    az ő más terephez szokott paripái az első nekirugaszkodás
17417 XXVII  |                     szekeret, hogy a vágtató paripák prüszkölését lehetett hallani.
17418 XV     |                     istállóból a felnyergelt paripákat; a vadászok elősiettek a
17419 VII    |                  órai futamodás annak a négy paripának, s Decebál éjfél után egy
17420 II     |              kantárszáron vezessen ki-ki egy paripát, nehogy azok bőszült ijedelmükben
17421 XXVII  |                 tovább a rögös úton négy pej paripával. Manó nem talált ismerősökre
17422 XXXIV  |                    szóra kiütött a háború; a Páris almája, a szép Heléna papucsa,
17423 XIII   |           lekaszabolja karddal, buzogánnyal, parittyával a gyáva ellenséget, hogy
17424 X      |                     istenre. Ez a két szeme. Páriz Pápai szerint ezeket a szemeket
17425 XLII   |               Sztambul, Pétervár, Bécs; csak Párizs tesz kivételt; ezt akarják
17426 IX     |                     Hát hozasson nagysád meg Párizsból.~– Nem tudnám, mi a szöszön!
17427 XIV    |                    természetesen a legutolsó párizsi divat szerintit, aminek
17428 XL     |                   egész Magyarországon nincs párja a te kincsednek, fiam, Manó!~–
17429 V      |                     királynét vehessen élete párjának – vág vissza Belizár.~Tudniillik,
17430 XXIV   |                  annyira hozzátapadt a cifra párkányaihoz, hogy el nem lehet onnan
17431 XX     |                  Könyökölj csak ide az ablak párkányára, aztán majd elmondok neked
17432 XX     |                      kelepelni a háztetőn, a parkban egy leányhang danája szólalt
17433 XIX    |                    faluból; de a pontaligeti parkból még egy gyöngyvirágszál
17434 XXII   |              cifrákat kanyargatva a viaszkos parketten beszélgetés közben.~– Miben
17435 I      |                    méregesse végig. Szalonok parkettjeihez szokott, vézna, töredékeny
17436 I      |                 magam ültettem, ez a része a parknak az én saját teremtményem.
17437 I      |                    arra, hogy hatszáz holdas parkok útjait méregesse végig.
17438 I      |             legnagyobb malversatiója, hogy a parkomat elrútítja az itt-tengésével,
17439 I      |                    utat csináltassak hozzá a parkomon keresztül. Ezt tennék velem,
17440 I      |                     egyenes fasorhoz, mely a parkot egyenes vonalban szeli keresztül,
17441 V      |        insinuatióknak, amiknek odavetésére a parlamentben fel szokás ugrani: „Szót
17442 XL     |                 csinált, abba beírta az első párnak a nevét, aki Asszonyvárott
17443 XXXIII |                    az alvó félfülével ezen a párnán fekszik. Ez igen egyszerű
17444 I      |                  viselt volna irtóháborút; a parókás szömörce bűzös cserjéje
17445 XXVII  |                     egyesegyedül élő lélek a parókián. Az egyházfi hordott neki
17446 XXXI   |                     rá.~– Azt.~Kézszorításos parola erősíté meg a baráti fogadást.
17447 XL     |                      s egy kis idő múlva ott párolog a két pohárban a drága jó
17448 XV     |                   magánhangzó az „r” betűvel párosulva valami rejtett hatalmat
17449 XVIII  |                     kicsit lecsillapította a paroxizmust, ugye?~– Az ám. Másnap az
17450 XLI    |            áttündéresítésében. Minő főkötők, párták, övek, kötények, fűzött
17451 XXIX   |                     tette férjének politikai pártállása.~Decebál azt sokszor megmagyarázta
17452 XLII   |                    reménységét a konzervatív pártba veti. A pecsovicsok nem
17453 XXV    |                      üdvösséget kellene az ő pártfogása mellett megnyerni!~– Szégyellje
17454 XXXVII |            legönzetlenebb célból ajánlkozott pártfogolni a leányát, de a herceg egészen
17455 XLII   |                      szavazatjog alapjául. A párthívek hüledeznek, senki sincs,
17456 XLII   |                     iratkozott be, nem akart párthoz tartozni. Csak a kerületi
17457 I      |                      elegánsnak.~– Valóságos partie honteuse! – mormogá a gróf,
17458 XXII   |                      a legjobb pikétjátszó a Partium és a Nagy-Kunság közötti
17459 XLIV   |                       Ez a rebellionban való partizánság. Képes lenne őelőtte bezárni
17460 XLI    |                     volt az. A nemzet minden pártja, minden ajkú népe, minden
17461 XXIV   |                     vándorútja egész az Amur partjáig.~A lelet összeírása be lett
17462 XIX    |                      A kanyargó folyam túlsó partján már más világ kezdődik.
17463 XXVIII |                 kívül föltolta magát a sasok pártjának ismert vezére, Tanussy Decebál.~
17464 I      |                    mint a földi gyanta. A tó partját, ami lehetett kerületben
17465 XXVIII |                   valaki a vendég urak közül pártját fogja. Ezeket egész a követválasztás
17466 XII    |                     szemben viszont a megyei pártok is szervezkedtek; de sajnos,
17467 XVIII  |                       ő a praktikus orvos! – pártolá Albino. – Próbált sok vivisectiót.~–
17468 XXIV   |                   mindenkinek; de nem talált pártolóra, aki elkezdje ezt az ősi
17469 I      |               Kubinszky, a másik a pecsovics párton álljon; az ő politikai dulakodásuk
17470 XXVII  |                    négy lábukat, pedig a két pasasér is segített tolni a hintót.~
17471 XXVIII |                      Folytak a legocsmányabb pasquillok, versbe szedve, nótára téve;
17472 XIV    |                    lesz a birtoka, mikor egy pásztás jégeső jön, mind elveri,
17473 XIX    |                     A marhalegelőn egy csomó pásztorfiú játszott nagy lármával.
17474 XXXIV  |                       csoda módon felemelt a pásztorhalomról a trónra; – soha senki nem
17475 XIX    |                    hozzá. Útbaigazítást csak pásztoroktul kell kérni, akik továbbhúzódnak
17476 XXIII  |                      napjai sem állnak csupa pásztorórákból. Az egy szobába bezárt férj
17477 I      |                   láttam egyszer. Ez ugyebár paszuly?~– Ah! ha! Ez aristolochia
17478 XIX    |                      mire ahhoz a leszivárgó patakhoz eljutottak, mely a bűzös
17479 XXVII  |                   lőjelek agyon!~Erre a nagy patáliára aztán a hajdú is előcammogott
17480 XXXIV  |              Manicheus! Arianus! Socinianus! Patarénus! Baffometista”!~– Hiszen
17481 XXXVI  |                      technikus, az harmadnap patécsot kap, s vagy elpatkol, vagy
17482 V      |                   bizalmasa, annak van ilyen patentorra, amit mozgatni lehet, mint
17483 XV     |                  ugyan szép nevelést adtunk, páterkám! – incselkedék Bakala Peti
17484 XXXIV  |             érzelmeket gyónta meg mindenki a páternek.~– Hát öcsémuram is éppen
17485 II     |                 tetejű, csak a fala vedlett, patika, vásznos bolt, fűszerszámos
17486 XXXIV  |                    melege többet ér az egész patikánál, még az ő lakodalmán táncolni
17487 IV     |                  magával egész homoeopathiai patikát is, s akinek valami kórsága
17488 XXIV   |               megrozsdásodott, mások feketés patinát kaptak; egy égetett agyagveder
17489 IV     |                     tesz elejbe. Minek is? A patkány úgyis bejön az ajtó alatt,
17490 IV     |                    magának mi baja van? Kell patkánycédula?~– Nem biz a, hanem ihol
17491 XX     |                      tövéből, mint a hamelni patkányűző, kiköltözésre bírtad, s
17492 II     |             ezüstpatkóval volt megvasalva, a patkó mind lógott, ha egy leesett,
17493 X      |                     ismeri, hogy egy kiásott patkórul megmondja, hogy kinek a
17494 XII    |                rendek! – kezdé fújtató dölyf pátosza alá rejtegetve a megrökönyödését. –
17495 XVI    |                   öregdiákja megszomjazik a „pátriában”, lejön, felrugdossa az
17496 XI     |                      S kisüti belőle, hogy a patriárkák mind magyarok voltak, sőt
17497 I      |                    filantrópjai, demokratái, patriótái, Kubinszkyjai rám rohannának,
17498 XXXI   |                    részvéttel kérdezé tőle a patrona:~– Nos? Az értekezés rövid
17499 XXXIII |                   rézfüggöny. Az okosabbak a patronának mondják el. Az feljegyzi,
17500 XV     |                      a puskáikba is csak vak patronokat osztogattam.~– Hol van hát
17501 XXVII  |                   Hisz ez Tánczos uram! Az ő patrónusa, akinek a fiait olvasni
17502 VII    |                tűzhalmi uraságtól, az iskola patrónusától. Ezt a debreceni diákok
17503 XXXIV  |                      elébb a főasztalnál ülő patrónusokkal, azután pedig felköszöntőjével
17504 XV     |                 ugyan; no, mi az, ami nagyot pattan, amivel a kocsis a lovakat
17505 XIX    |                  ütőfa egyszerre két darabra pattant. (Így csinálják azt Tuhutum
17506 XLIII  |                nyugodtan osztá a parancsot a pattantyúsoknak, akik a nehéz bombavető
17507 VIII   |                     kieresztett hosszú ostor pattogása még jobban tüzelte a sárkányokat.~
17508 II     |                   működésüknek; jobbra-balra pattogatva, szerencsésen lekergettek
17509 XXXVII |                  Juan.~– Az imfámis áruló! – pattogott a Gil Blas.~– Dehát mit
17510 XIX    |                    Cérnát fogott, s elkezdte pattogtatni az ujjai közt.~– Majd csak
17511 XIV    |                    assessorok jurátusaik- és patvaristáikkal, a jogigazgatók és jószágigazgatók,
17512 II     |                   titkárt, sem egy jurátust, patvaristát nem hoz magával. Ez az ő
17513 XXV    |                    se Pestre. Azalatt a nagy patvarkodás is elcsillapodott. A királyi
17514 XXII   |              vendégek előtt.~Mikor legjobban patvarkodik, odasettenkedik melléje
17515 XXIII  |                  kútforrásból, hát csak hadd patvarkodjék addig.~Decebált a börtönébe
17516 XXIII  |                     egyszerre leszállítaná a patvarkodó kedvét; de hát akkor kárba
17517 XV     |                      el.~– De hát akkor mi a patvarnak kergették el kendtek a hely
17518 XLII   |                  zempléni fiskális, meg az a patyikus fővezér! Méghozzá: luteránus
17519 V      |              zsolozsma, „cum Lazaro, quondam paupere, vitam habeas sempiternam”.
17520 XX     |                      kiabálni. Tudta, hogy a páva a kastélyok udvarán szokott
17521 VII    |                      csakhamar körülvették a pávák; azoknak Emma szétmorzsolázta
17522 XXXVIII|                  mint ahogy azonos az éjjeli pávaszem lepke a gazevő hernyóval),
17523 XIX    |                      Aha!~Eszébe jutott az a pávián, aki őhozzá vadgesztenyét
17524 XIX    |                választott a számára egyet. A páviánt. Ha ő lehet vadmacska!~De,
17525 XXI    |                      komáromi Babylonba. (A „pavillon” népszerűsített neve volt
17526 I      |                    közül kiemelkedni? Az egy Pawlownia imperialis, aminek a dugványát
17527 IX     |                    Volt azokban most is elég pazarlás. Nyoszolya, ágy volt a kastélyban
17528 XL     |                 belőle, hogy nem méltatlanra pazarolja az eklézsia bizodalmát,
17529 Uto    |                      utolsó maradványát arra pazarolta el, hogy mindenáron megválasztassa
17530 XX     |                  kavicsos útnak, hogy a nagy pázsit-köröndöt megkerülje rajta, hanem
17531 XL     |              nefelejcsbokrok közé, a cuppanó pázsitba.~– Gyere ide, gyere! Tartsd
17532 XV     |                       s betakarták szép zöld pázsitkockákkal; megdicsértek minden embert,
17533 VII    |                szilaj szökésekkel a harmatos pázsitnak, mint egy kiszabadult csikó,
17534 XLIII  |            tartalékos távolabb hevert a zöld pázsiton: egy közülük, tenyerébe
17535 XLIV   |                 mésztörmelékkel beszórt aszú pázsitra – abban a szép fekete bársonyruhában.~
17536 XXXIX  |                       potentilla) nőtt közös pázsittá, ami körül hófehér csiperkegombák
17537 XXI    |                  mindenféle vadászebekből, a pecérek kihozták az illetőket az
17538 XV     |                  egzámentet, hát azért olyan peckes.~Sára asszony feltette a
17539 XXVII  |                    abban sült kolbász, fehér pecsenye, meg fonatos két emberre
17540 III    |                     Barnabás úr torkán semmi pecsenyéből egy árva falat sem.~Csak
17541 III    |                      ők vacsorálnak, a hideg pecsenyéhez még valami citromot vagy
17542 XXXIV  |                     két marokkal a páciens a pecsenyét, tortát egymás után. Nagyon
17543 XXVII  |                megint, a maradék kolbásszal, pecsenyével boldoggá is tette őt Tánczos
17544 XXX    |               Avakum-féle váltóidat; a bírói pecsétek eltávolíttatnak, beköltözhetsz
17545 XXV    |                   hogy esetleg a leszakított pecséteket újra felüsse a lakatokra;
17546 XXX    |                   meg kell tisztulni a bírói pecsétektől mindenáron. Találj ki valamit.~–
17547 XXV    |                    semmi dolgunk itt tovább, pecsételjük le újra a ládákat és a vasajtót.~
17548 XXX    |                      vannak pecsételve.~– Ki pecsételte le?~– A fiskális meg a szolgabíró,
17549 XLI    |                  volt nehéz feladat. Aztán a pecsétet feltörni sem lehetetlenség.~
17550 XXIV   |             lelettárt, neveik aláírásával és pecsétjeik odanyomásával.~Csak Mántay
17551 XLI    |                  követtek el, s te a levelem pecsétjének a feltörésével azt árultad
17552 XXIV   |                  Tanussy Decebál és Rézkuthy pecsétjével kölcsönösen biztosíttassék,
17553 XXII   |                      az óraláncáról lecsüngő pecsétnyomóval.~– Nem megy az olyan könnyen,
17554 I      |            aulikussal, az arisztokratával, a pecsoviccsal: az bizonyos.~– S miből
17555 I      |                 egyik a Kubinszky, a másik a pecsovics párton álljon; az ő politikai
17556 XXVII  |           nekifohászkodott, hogy „harmadszor pediglen, kedves atyámfiai, nem ok
17557 XL     |                 ottan vasút… (Hohó, megállj, Pegazus! Hippogryph! Fantáziának
17558 XL     |                      Igaz, hogy csak amolyan pehelyféle volt.)~– Hát mondd, hogy
17559 XXVII  |                     tovább a rögös úton négy pej paripával. Manó nem talált
17560 XXVII  |                      a hintóba, azzal a négy pejkóval egy pillanat alatt visszaröpítjük
17561 XII    |                   volt ez is, mint a mostani pelángyás „tüntetés”.)~A katonaság
17562 XXXII  |                  Nemes keblű ifjú! Követem a példádat, s megelőzlek egy lion-fejjel.”)~
17563 XXXIV  |               hajdankori próféták dicsőséges példáiban gyökerezik. Megdorgálni
17564 XL     |                akartalak elriasztani a magam példájával, láttam, hogy komoly ösztönöd
17565 XIII   |                síktartalmát négyszögölekben.~Példaképpen mindjárt fel is számlálta
17566 XXI    |                     van kedve. Ezt nem az én példámból szerezte. Ne félj, majd
17567 XXXVIII|                     kettőnek.~Létezhetik két példány egy és ugyanazon emberből
17568 XI     |                    Mérgesebb ő!~Gyönyörű egy példánya a kalugyernek! Rézveres
17569 XXXIV  |                  statusférfiak egyik tipikus példányát, ki saját fontosságának
17570 I      |                     Regardez! Ezt a gyönyörű példányt ott a glacis közepén. Azokkal
17571 XVII   |                 felingerli az anchidiablesse Pelinetta becsvágyát. Ez rá nézve
17572 XXXIV  |               tojásdad alakra; ajkain, állán pelyhezni kezdett az ütköző férfijel,
17573 XIV    |              menyecskék. Szénvonó, piszkafa, pemete, mángorlólapát forgott a
17574 I      |             nagyságod ezt a sophora japonica pendulát. Még csak nyolcéves.~– Azt
17575 XXXIV  |                 felsúrolva? Piszok, pókháló, penész uralkodott szerte, bőrszékeken,
17576 VIII   |                   maga körül, ahol megáll, a penész-, doh- és gombaillatot.~Egy
17577 XL     |             fenekéről előkerült a megfakult, penészfoltos selyemstóla is. Azt felkötötte
17578 XIX    |                 érezzék benne olyan nagyon a penészszag. Azután a maga öltözetét
17579 XXXI   |                    tettek úgy, mintha lantot pengetnének. Arcának halványságától
17580 XXXIV  |                 rektorok elkezdték késfokkal pengetni az ivóeszközöket.~Galgai
17581 V      |              kalimpázó bojttal, kéregre vert pengő taréjú acélsarkantyúval,
17582 X      |                   egy milliót kínálna neki – pengőpénzben – ezért a kincshalmazért,
17583 XXVII  |                     napság kongóért árulja a pengőt (krajcárért az igét) a dohos
17584 XXI    |                      olyan éles volt, mint a penicilus.~– De hol marad az a Bakala
17585 XI     |                rendkívül nagyon örül.~Akkor „penig” következik a didaktikus
17586 XXII   |                   Zomotort tartott. Felesége penigh alirumna vala. Megítéltetett,
17587 XXII   |              böjtölésnél ez a legkeservesebb penitencia a rabokra nézve, hogy nem
17588 XXVII  |                    csak az esze meg nem jön. Penitenciát fog tartani. Be lesz zárva
17589 XXVI   |                   színhelyére, magasra emelt pennákkal a kezében. Le is égett a
17590 XXI    |                   neki tetszik. Ott vannak a pensionatus tisztek, azok eljárnak hozzá
17591 XXVII  |                      el tudják olvasni Mózes Pentateuchjából: „Beresid boró Elohim e
17592 XXXIV  |                meggyónni a kópék?~– Hát hogy pénteki napon, amikor böjtölni kellene,
17593 XXVIII |                   Mármarosból.~Mind temérdek pénzbe került ez! Fele cigányutcára
17594 IX     |                 mondja, hogy jószágot vett a pénzből, a contractust is megmutatja.
17595 XXVIII |                  időben pedig nehezen ment a pénzcsinálás. A váltótörvény meg volt
17596 XXVI   |                     vak; mind utána kapott a pénzdarabnak; azonban egy sánta elkapta
17597 I      |                     felvásárolnom.~– Az szép pénzébe kerülhetett.~– Meg egy kis
17598 XXIII  |             mondhatná, hogy nekem adta ide a pénzedet. Hisz odajött veled együtt
17599 XXIV   |   praehistorico-ethnographicus nevezetességű pénzeket vizsgálja rendre, s azokból
17600 XXIV   |                    azokig a kulcsforma füles pénzekig, amiket a régi kínaiak karikára
17601 IX     |                   kertből, meg a majorságból pénzelek, abból meg nem telik a pompa.~–
17602 XXX    |                   megújítani; szüksége van a pénzére, vasúti papirosokba akarja
17603 XXX    |                    hát az a titokban rejtőző pénzfelajánló. Ki lehetne más, mint maga
17604 XXVI   |                     nem nyúlok hozzá ehhez a pénzhez. Visszaküldöm az ajándékozójának.~–
17605 XXXIX  |             kelyheikkel, s a vadkomló, meg a pénzlevelű folyondár úgy összevissza
17606 XXXII  |           Hóhó-hán-hum! – lélegzett nagyot a pénzóriás. – A Nordbahnt eladni! Hallatlan!
17607 IX     |                      cassa nemonis” (a senki pénztára).~Ez már csakugyan nagyon
17608 XXV    |                     rendelkezésedre tartja a pénztáramat.~– Köszönöm. Megjárom én
17609 XXXVIII|               szarvas ötlet, hogy jó volna a pénzügyeit valahogy rendbe hozni. Ilyenkor
17610 XXXII  |                      részvényese volt minden pénzügyi műveleteinek. Az osztriga
17611 XVII   |                      kitanultunk.~– Héj, sok pénzünkben van nekünk kettőnknek ez
17612 XXXIII |                    főúri családoknak titkolt pénzzavaraikban kezükre dolgozik, zálogot
17613 XXXV   |               Birtokcsere, terhes adósságok, pénzzavarok! Az ilyen ismeretek nemigen
17614 XXVI   |                      voltában.” – „Ne szállj perbe énvelem!”~– Ne diktáljon
17615 XXII   |                     hogy az egész perdulliós perből kérem a Belizár nevét kitöröltetni,
17616 XXXI   |                   kérdező szemébe.~De ugyane percben a feje fölé emelt kéz is
17617 XXV    |                gulyákból adnál el.~– S három percentes lesz a kölcsön?~– De még
17618 XXXVI  |                     ütött meg.~– Akkor ötven percentet megtakarítottál. Én azt
17619 XXX    |                     kamatot.~– Törvényes hat percentre adják. Két esztendei felmondást
17620 XIV    |                  harmadiknak Koppasztóssy, a percsináló. Csak úgy rengett a föld
17621 XXVII  |                       Amint megérkezett Mike Pércsre, könnyű volt a pap lakára
17622 I      |               conventiculumot, amiben valami perduellio kerül elő, eljár a szájuk.~–
17623 XXII   |                akarok mondani, hogy az egész perdulliós perből kérem a Belizár nevét
17624 XXI    |                      Decebálom felségsértési perébe nyakig belekeveredjem, s
17625 XXIV   |               mintára.”~Decebálnak a könnyek peregtek alá az arcára. Olyan rendkívüli
17626 XXVII  |               teológusok, akik már folyvást, peregvést tudnak zsidóul; utánuk jönnek
17627 XXVI   |                   zsoltárbeli tudományát.~– „Perelj uram perlőimmel!” – „Haragodnak
17628 XXXV   |                     se a többi rongyos, riha pereputtyal! Nekem Attila volt az ősapám!
17629 XXII   |                      sem hallgatott. A saját peréről volt szó.~– Bánom is én.
17630 V      |                      egymással szemberontva, peressé teszik az eget és földet,
17631 I      |                     kérik, akkor már az alku perfektté lett.~Minden embernek van
17632 XXII   |                  volt közöttük különösen egy pergamenre írott palimpsest, aminek
17633 XII    |                     kezében tartott pecsétes pergament, elkezdi olvasni:~– „Nos,
17634 XXIX   |                   bele,~Melyet a hon jobbjai pergetnek:~Hogy N. N. N. nem jött
17635 XXVII  |                      séta alatt, s bemagolja peripatetice.~Manónak annyival könnyebb
17636 XXXVI  |                farkkóró; az utakat ellepte a perje; néhol az út közepén óriási
17637 X      |                      kívánt vizet, földet és perjét.~– Valóban így volt.~(Valóban!
17638 XXIII  |                   kellett volna hozzá rendes perlefolyás szerint, amíg igazságához
17639 XXVI   |                   tudományát.~– „Perelj uram perlőimmel!” – „Haragodnak nagy voltában.” – „
17640 IX     |                      a sírás, mint a tavaszi permeteg; az arcán még üdébb lett
17641 XLIII  |                víztömeg lassan aláhullt apró permetegben, a lemenő nap szivárványtöredéket
17642 XIV    |                     volt igen jó ok egy órai perpatvarra.~– Nem tudott (a gyalázatos)
17643 XVI    |                       s elintézte a százados perpatvart – egy cirkalommal.~S aztán
17644 XXVIII |                  következése az lett, hogy a perplexitásba hozott főispán leköszönt
17645 XXVI   |                      volt, nyúlszájú, a nagy persely a nyakában igazolta hivatalos
17646 XXVII  |                       amit Horkázi úr tett a perselybe, elébb nagy fitogtatással
17647 XXVII  |                    az említett siklus volt a perselyben összegyűlt helypénz; ez
17648 XXVII  |                     bankóforintnál, azt is a perselypénzből adják ki, csupa krajcárban;
17649 II     |                     ha persecutor az úr, hát persequálja a tolvajokat, takarodjék
17650 XXII   |                    aranyat kellett letenni a personalis expeditoránál, ha aztán
17651 I      |                      birtokháborított nemesi personának új házat építtessek ugyanarra
17652 XLI    |                 Belizárra, az udvarnál grata personára; de viszont az is latba
17653 XLIV   |                    is kivitte magával azt a „personát”, ami csakugyan illetlen
17654 III    |                     hanem attól, hogy valami perversus paniperda onnan a piacról,
17655 XIV    |                    hurkot a saját nyakából a pervesztőébe.~De az replikázott, nem
17656 XV     |           lovaspandúr, akit előrefuttatott a perzekutor hadnagy, hogy a hadi intézkedéseket
17657 XI     |                     legfényesebb nemzetekbe, perzsákba, médusokba, asszírokba.
17658 XXVI   |                    szedett haja mind le volt perzselve, a dolmánya csupa lyuk a
17659 XLI    |         Magyarországon. A szép daliás alakot Pest vármegye gyűléstermében
17660 XXXIX  |               csináljátok utánam bécsvárosi, pestvárosi kisasszonyok! S még a diadal
17661 XVIII  |                     van egy kis fekete szemű pesztonkája, akivel én egyszer-másszor
17662 XX     |                      van, eljárok temetésre „peták”-ért, leszek „masinista”, „
17663 III    |                   exponálja magát! Hátha egy petárda.~A gróf nem hagyta magát
17664 XIII   |                     Longus post me ordo idem petentium decus..:3~Mántay úr most
17665 XLII   |                  fővárosa; London, Sztambul, Pétervár, Bécs; csak Párizs tesz
17666 XLI    |                      harcolt Thököly kezében Pétervárad alatt. Sőt még a Thonuzóba
17667 XXI    |                    Komáromban – szólt Bakala Péti, egy tulipán formára hámozott
17668 XXI    |                 vajon kibe szerelmes? Bakala Petibe? Ez nagyon alacsony ízlés
17669 XXI    |                   salva guardia előtt Bakala Petivel. Köszöntik egymást.~– Hová
17670 XLII   |                     a phrygiai sipkát? S egy Petőfinek megcsókolja a lábát, aki
17671 XIX    |                     a száradt rendet gyűjtik petrencékbe. Jaj, de hívogat az alvásra
17672 XIX    |                     hívogató illatú hagymás, petrezselymes lében. Kapott egy nagy fakanalat
17673 XXVI   |               kollégiumban.~Alacsony, eleven petten emberke volt, ripacsos ábrázattal,
17674 XVII   |                     valami libapásztornéd in petto?~– Majd bolond vagyok, hogy
17675 XLIV   |                      fekete ruha és a fekete pettyes fehér csipkefichu iránt,
17676 XI     |                    egyenkint betűt betű után petyegetve, ki lehet belőle szorongatni
17677 IX     |                     hotel” vagy „fauteuil” à peu près mindegy volt).~Ő maga
17678 XVII   |                    összekoccintson velük egy pezsgőspoharat! ő aki soha bort nem ivott.
17679 XI     |                      egymást, ahogy csak két philolog-archaeolog képes az ellenségeskedés
17680 XXVII  |                   grádus szerint a juristák, philosophusok, physikusok, akiktől nem
17681 XVIII  |                  megfelezi az anyjával; a te philtrádtól a vénasszonyt érné utol
17682 XVIII  |               legjobb gyógyszernek találom a philtrát. Makacskodó szobaleányoknál,
17683 XXXV   |                 találni, hogy került ennek a phrasisnak az eleje és a hátulja egymáshoz?~      ~
17684 XLII   |                féltében felcsapja a fejére a phrygiai sipkát? S egy Petőfinek
17685 XXVII  |                     juristák, philosophusok, physikusok, akiktől nem kívántatik
17686 XL     |                      fenyítő tenyér.~No, hát picspács! – felelt vissza a két drága
17687 V      |                    minden arányaiban. Hogy a piedesztálon kezdjük a leírását, a csizmái
17688 XXXII  |                   Hanem őszintén megvallva: (pietas dolga ez) (nemesember nem
17689 XLI    |               kiskirály Tuhutum vármegyében. Piha! Egy Tanussy Decebál feleségének
17690 XXXI   |                 tenyere, az ujjai, körmei, a pihegő keble, a csípői stb. úgy
17691 IV     |                     a két kezével hadonászva pihenetlen; a magyar pedig hallgat,
17692 XIX    |                    mengyikások. No, hát csak pihenj le; nagy utad van. Ha ozsonnára
17693 XXII   |                      mert az asszonynép nagy pihenőket tart útközben. Mondja meg
17694 XXVIII |            szenvedély, ami eddig tojáshéjban pihent; párt támadt párt ellen,
17695 XXVII  |                kocsis megállította a lovakat pihentetés végett.~– Jónás! – szólt
17696 XXII   |                  tiszti főügyész s a legjobb pikétjátszó a Partium és a Nagy-Kunság
17697 XIX    |                        Ah, hisz ez így igazi piknik lesz! – nevetett Lizandra.~–
17698 VII    |                       Jancsi kétfelé törte a pikót, s megosztotta Emmával.~–
17699 XXXVIII|                      a múzeum képtárába való piktúra. Pedig már csak láthatja,
17700 XXXIV  |                      ferde vállú, ez a sunyi Pilátus-kergető fog prédikálni, akit azért
17701 XL     |                  amit egy hangos „Hüh! Aki a Pilátusa van!” jelzett nála hevenyében.~
17702 XXXIV  |                  törődtek már vele, ha magát Pilátust kidisputálja is a credóból.~
17703 XVII   |                      indult, a szemei aprók, pillái összehúzódtak, homloka alacsony,
17704 XXXI   |                   fel a szemeit, ezek a sűrű pillák rögtön elárulnák.~      ~
17705 XV     |                   szemeivel a félig lesütött pillákon keresztül sandalogva, a
17706 XXIV   |                  drága ősapám!~Ez ünnepélyes pillanatnak varázshatása még azt a két
17707 XIV    |              Elkergették a deputációt.~Rövid pillanatok múlva aztán látott valamit
17708 XIX    |                     árnyékolnak. Mikor egyet pillant velük, olyan, mintha megütné
17709 XX     |                  félre is szaladt. Hanem egy pillantás Manó arcába megint helyrezökkenté
17710 XXV    |                      Az pedig, amint az első pillantást végigfuttatta az opus kezdőlapján,
17711 XLIII  |                 megrogytak a térdei. Férjére pillantott, s azt látta, hogy az megtántorodott,
17712 XXVI   |                  sorba rátaposott az elszórt pilléire, mintha megannyi mérges
17713 XXXIV  |                     Eredj! Cudar, csúfolódó, pimasz! Azt akarod mondani, hogy
17714 XVI    |                     A korhelyt lángésznek, a pimaszt karakternek, a tékozlót
17715 XIII   |                     trallázva odább szaladt, pimpimpárévirágokat tépni az útfélen, s azokból
17716 XXXIX  |             virággombú lóhere és ezüstlevelű pimpó (potentilla) nőtt közös
17717 XXVIII |                     akkor az ő bora mind ott pimpósodik meg a pincében.~A követválasztás
17718 XXXIX  |                levetette, talán hogy a friss pimpóspázsit szőnyegének a harmatján