bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | Hát te hogy mersz idejönni azzal a pipával, azzal a koszorúval
2 I | idejönni azzal a pipával, azzal a koszorúval az iskolába?~–
3 I | Az iskola az enyim.~– De azzal a babérkoszorúval!~– Az
4 I | No, és hát mi bajod neked azzal?~– Szeretném én azt az embert
5 II | börböncéből s rágyújtott. Azzal lehetett infilálni a konfidens
6 II | bolondokat tanítunk is neki: azzal az elmetehetségei kifejlődnek,
7 II | Tudom. Az asszony. Még azzal is le akarod köszörültetni,
8 III | Felsővadászi Rákóczy címer. Azzal pecsételték le az Aspremont
9 III | megajándékozá a konziliárius urat azzal a tajtékpipával, amelyből
10 V | ifjaknak; amit azonban ezek azzal az egyszerű metódussal játszának
11 V | közönsége.~Az előjáték kezdődött azzal, hogy szembejön Hanswurst
12 V | jajveszékelés kihozza a sodrából. Azzal gyanúsítja Colombinát, hogy
13 V | automat között, véget ért, azzal az elmés megoldással, hogy
14 V | vajha én is így tehetnék azzal a vásott kölyökkel otthon.~
15 V | garçon; – mert elpirult!~Azzal Wammánának adta a csókocskát.
16 V | gyönyörködjék valaki. Én azzal nem bírok. Nem tudom, hogy
17 VI | Métének nevében Abrekhnek.”~Azzal a fejére tölté az egész
18 VI | tartaná fel a kardcsapást.~Azzal az egyik lovag felnyitotta
19 VI | Charié! Charié Abrekh!~Azzal mindenki leült a helyére.
20 VI | mondá a nagymester, s azzal kezének egy intésére két
21 VII | átadta ezt az ereklyét, azzal a „Felsővadászi Rákóczy”
22 VII | háromszor a tenyerébe tapsolt: azzal összecsaptak.~György jól
23 VII | négyezer zecchinóját? S most azzal odább akarsz állni?~– Az
24 VIII | Méte segíts! „Oscuró”.~S azzal lecsapta mind a nyolc kártyáját,
25 VIII | szemben levő fekete kárpit; s azzal egyidejűleg valami csendes
26 VIII | Szép; de ez még nem a Méte!~Azzal visszament a kártyaasztalhoz.~–
27 VIII | játszótárs.~– De jót adott.~Azzal skartolt, és fölvette a
28 VIII | átengedi neki az ütést, s azzal a nagymester marad a kihívásban.~
29 VIII | gazemberek, ez istennő elől!~S azzal felkapja a két borosserleget,
30 VIII(2)| században élt világhírű bölcs azzal a mondával illusztrálja
31 VIII(2)| szép asszonyt felfedezett, azzal elhitette, hogy ő van hivatva
32 IX | hiszed, most is álmodom!~Azzal haragosan felugrott a fektéből,
33 X | szicíliai tündér közelében, azzal a bronzszínű arccal, mely
34 X | di San Christina Giorgio.~Azzal egymást kardlejtéssel üdvözölve
35 X | kivehesse a kengyelből s azzal is leszállhasson.~Ekkor
36 1 | azt még most is tudom.~Azzal kezébe vette a hercegnõ
37 1 | eszébe: „hova lett a gyûrûd azzal a címerrel?”~ ~
38 XII | ingujja könyökig rázódjék, s azzal a kalapját jobb szemére
39 XII | el.~„Én vagyok Giuseppe.”~Azzal a megszólító hölgy kilép
40 XII | vissza: Cornelia várja.~Azzal a hölgy besuhan a kapun,
41 XII | tűnt a fejemen lévő kalap, azzal a gyémántos boglárral.~–
42 XII | gyalázatot le nem törli azzal, hogy Cornelia hercegnőt
43 XII | odavágtatott hozzánk, s azzal a két halálos ellenség egymás
44 XII | haltz eng tzamm imma fidél.6~Azzal megindult a tarkabarka parasztlagzi
45 XIII | nem paraszt, azt kimutatja azzal, hogy a legénynek a jobb
46 XIII | beszélnek, azt gondolják, majd azzal lefőznek. De nem oda Buda!
47 XIII | Úgy iparkodott mosolyogni azzal a jámbor buta pofájával.
48 XIII | vesztegetni. Először is azzal fejezi ki elutasító véleményét,
49 XIII | hirtelen felkapta a fejét azzal a szándékkal, hogy a lovasának
50 XIII | egész „zsinórt” behúzom.~Azzal előhozott a karámból egy
51 XIII | amelyiket ott hagytak.~Azzal feltűrte a jobb karján az
52 XIII | fütyköst középen markolta meg, azzal hárította el a feléje intézett
53 XIV | Rákóczy-vírus ébredt-e fel azzal a spamaticus hatással Giorgio
54 XIV | megkülönböztető kutyákkal, s azzal a fogékony ifjú beleesett
55 XIV | tud bánni a fegyverével! Azzal az ősember fegyverével,
56 XVI | csikóst is magukkal vitték.~Azzal sem csináltak semmi hókuszpókuszt,
57 XVI | Elmondta, hogy volt, mint volt, azzal a kígyóval, meg az almafával?
58 XVI | Beszélj, Judit! Hogy bántál el azzal a perzsa generálissal? Nem
59 XVI | házban feledte a szappant. Azzal visszaküldi mind a két szolgálót,
60 XVI | megtölték fonott üvegekből azzal a bűverejű római likőrrel,
61 XVI | kosztümjét: az orgona mögött, s azzal elfutott az öltözőbe.~Pelargus,
62 XVII | dús, leomló hajzatát, s azzal, mint egy tündérpalásttal,
63 XVII | leggyakorlottabb spadassinnal. Azzal a mestervívóval, aki vágtató
64 XVII | mint aki táncnak indult, s azzal hanyatt vágta magát a színpadon,
65 XVII | az ő fejére csaptak volna azzal a nehéz buzogánnyal. – Elkezdett
66 XVII | mellvédén a hívei közé.~Azzal odaállt a csigalépcső bejárata
67 XVIII | ismerem-e? Hisz mindennap látom azzal a két kukucskálómmal. Az
68 XVIII | húsz nemzetek a királya.~Azzal gyorsan elhadarta neki mind
69 XVIII | van a rézszög a fejében.~Azzal elővett a táskájából egy
70 XIX | szájamon köptem volna ki!~Azzal összeölelte, csókolta Györgyöt,
71 XIX | cigány kezéből az üszköt, azzal rágyújtott.~Áldott egy jószág
72 XIX | szekeréről a Csercsent, s azzal aztán „usgye fore!” amerre
73 XX | mukkanj! Mert elvisz a devla!~Azzal megint kiült a pestes szájába.~
74 XX | gyönyörűséggel hallgatta. Tetszését azzal fejezte ki, hogy egyik öklét
75 XX | a hentes emberhúst árul, azzal készíti a híres virstlijeit.
76 XX | csinált virággal.~Először azzal a kosárral csinált mindenféle
77 XX | Nem tartalak vissza.~S azzal ledobta a fejérül a koszorút.~–
78 XXI | a lázadók fejedelmének. Azzal a gondolattal volt tele
79 XXI | csatlakozzék ide mellém.~Azzal egy vezényszóval megállítá
80 XXI | csodapalota történetét, s azzal megint nagy szolgálatot
81 XXII | melyet hozzánk küldött, azzal a kérelemmel, hogy azt fiának
82 XXV | semmi jót nem tanult volna. Azzal siettették, hogy ebben az
83 XXV | elég. Azt ontja a tenger, s azzal minden ház el van látva
84 XXV | zárda harangja megszólalt, azzal az egyes kongatással, ami
85 XXV | s a zaffo csak zaffo.~S azzal sietett kinyitni a kaput
86 XXV | Fra Barbarigo nem érte be azzal, hogy a szemeit forgatta
87 XXV | Reggelre kelve azonban azzal a hírrel fogadta signore
88 XXV | mikor én hívlak? Megint azzal a gézengúz cimboráddal játszottál?
89 XXVI | Hadd beszéljek vele!~Azzal végigfeküdt arccal a jégen,
90 XXVII | körülcsavarta a termetét azzal a nedves muszlinnal. Aztán
91 XXVII | találta ki a bosszúállásnak.~Azzal tovább folytatta a regemondást.~–
92 XXVII | Wammána sejtette a terveinket. Azzal hiúsította azt meg, hogy
93 XXVIII | vőlegénynek az öszvérét, s azzal tartja ki a lakodalmat.)~
94 XXVIII | elfogtam őt egymagamban.~Azzal felnyitotta a pinceajtót,
95 XXVIII | György. – Te meg ne hadonázz azzal a puskával, mert kiütöd
96 XXVIII | görögtül ami jó és drága.~Azzal odadobott egy marék pénzt
97 XXVIII | menyasszony kezét fogta meg, s azzal íratta alá a nevét – a sáskareceptnek.
98 XXVIII | monda erre Domenichino, s azzal a két bátya, a baráttal
99 XXIX | kidobta az elzáró üstöt, s azzal az egész épületet megtölté
100 XXIX | míg a láva utól nem ér.~S azzal gyorsan, ahogy csak a rémület
101 XXIX | meg: a Monte Gibelló, s azzal együtt egy égostromló tűzoszlop
102 XXIX | ördögpofával a mennyországba.~Azzal letérdeltek a kútmedence
103 XXIX | egy lökést adott nekik, s azzal leestek a kút mellé. Akkor
104 XXIX | szekeréhez, behajította, s azzal ráhúzott a két szamárra
105 XXIX | Tudod, mi az a félhold, azzal a csillaggal?~– Nem tudom.~–
106 XXIX | Hiszen nagyon jól tudom.~S azzal hangos csókot cuppantott
107 XXIX | amelytől ő maga el van zárva: azzal te megjelenhetsz Franciaországban,
108 XXX | Ballasztnak jeget vett föl, azzal rakta meg a hajó fenekét.
109 XXX | elfoglaljuk a gályát, s azzal kitűzzük a szabadság zászlaját.~–
110 XXX | soha. Volt egy ezüst sípja, azzal szokott jelt adni. Egész
111 XXXI | Nem vitte rá a lelke, hogy azzal az egyetlen szóval, amit
112 XXXII | Fia iránti gyöngédségét azzal fejezte ki, hogy minden
113 XXXII | Éjfél után két óra. – S azzal átment a mellékszobába.~
114 XXXII | felmelegítették a gyomrukat, s azzal kikocogtak a kastély udvaráról.
115 XXXII | én is lőttem valamit.~S azzal előhúzott a bokorból egy
116 XXXIV | megadta rá az engedélyt, de azzal a kikötéssel, hogy Mikes
117 XXXIV | valakire megharagudott, azt azzal bünteté, hogy nem szólt
118 XXXIV | Jer velem az írószobámba.~Azzal a fejedelem lesimítá dús
|