Fezejet
1 I | kancellárnak gondja volt rá, hogy Giorgio nevelése a
2 I | Salve! Salve! – Mondogatják rá az examinátorok.~Egyszer
3 I | Praestantissime! – zúgott fel rá uniszónó a vizsgáló küldöttség. –
4 II | arra is csak úgy vehettem rá, hogy a De Sacy-féle bibliai
5 II | mulatságától. Emlékezel rá, mit felelt az examen alatt
6 II | Hivatalos engedélye van rá.~– No, hát nekem ez az ember
7 V | nem vagy Sapphó, – riad rá Wammána. – Nesze a puszedlid
8 VI | a külső zárral, míg újra rá nem nyitnak?~– Igen.~György
9 VI | Ave frater” – dörmögé rá a négy alak.~György szilárd
10 VI | Becsületszavamat adom rá.~A négy férfi valami idegen
11 VI | odahívták Györgyöt, hogy tegye rá a kezét, ahol a kardok csillagot
12 VI | György hangosan felkacagott rá, és aztán nevetve mondá
13 VI | hanem az mind idegen legyen rá nézve.~14. Családot senki
14 VI | bálvány teljesen mindegy volt rá nézve. Őt vallásra nem tanították.
15 VI | idevezettetni, s el volt rá szánva, hogy ha kívánják
16 VI | felolvasták előtte, azt kiáltotta rá:~„Nem fogadom el ezeket!
17 VII | vegyem?~– Majd megtanítalak rá. Mire való a pumpolás?~–
18 VII | saját gyűrűjéről ismert rá.) – Tehát nem megy élet-halálra?~–
19 VII | megtudja, s ez rosszabb rá nézve a halálnál.~Mind a
20 VIII | Elfogadta a fiatalember.~Pedig rá nézve az a hátrány is volt,
21 VIII | kártyákon remekelt. Lehet rá fogadni, hogy több prelátus
22 VIII | Az ifjú nevetéssel felelt rá.~– Haha! Méte segíts! „Oscuró”.~
23 VIII | Abrekh. No hát csak ügyelj rá, hogy mit csinál, ha egyszer
24 VIII | De igen. Emlékezem már rá! Azok a zöld színű szemek!
25 IX | korában.~– Akkor nem emlékezik rá. És azóta nem is találkozhatott
26 IX | mert becsületszavamat adtam rá valakinek álmomban, hogy
27 IX | megölöm.~– Hanem elébb találj rá.~– Hát igaz az? Nem álom?
28 X | férfiak vivátot kiáltottak rá.~Aztán következett Giorgio:
29 1 | Giorgionak! Szívesen vállalkozott rá.~– Csakhogy annak, aki a
30 1 | valaki a nézõk közül felkiált rá: „magyar, üsd!” akkor –
31 1 | szövegével.~Mindenki tapsolt rá. Csak Giorgio felejtette
32 XII | mind tudom. Megtanított rá a Schatzi.~– A Schatzi,
33 XII | elegyedem, azok mindannyian rá fognak ismerni az Alfonzo
34 XII | palotájában nem találtunk rá: a cselédei azt mondták,
35 XII | észrevételét ki ne mondja rá:~– Ha én jutottam volna
36 XII | Egy szavazatot sem kapott rá. Aki ily könnyen kifecsegi
37 XII | nagyon jól vív. Én tanítottam rá.~– Nem tudod, miről van
38 XII | országos vásár kedvező alkalom rá. – Csoportostul vannak itt
39 XIII | el a török; szüksége volt rá. Ez idő szerint pedig úgy
40 XIII | kevélyebb egy őrgrófnál. Rá se néz a szép menyecskékre,
41 XIII | oldalát. „Taceas!” kiált rá a gazda. Erre aztán elkussad,
42 XIII | négy csülke, mikor felülnek rá? Hátha cseberbelépkedő?
43 XIII | De hát ki az ördög ül rá erre a most billogzott vad
44 XVI | mozdulni, amíg a Bummerin rá nem kondítja az éjfélt.
45 XVI | ügyessége mellett szellemileg is rá volt teremtve a forradalmi
46 XVI | szövetsége erősebb börtön volt rá nézve, mint az, amelyben
47 XVI | történt volna – jegyzé meg rá Dávid.~De még jobban hasonlított
48 XVI | meg. A csikós fülelhetett rá! Ámde a régi kurucok a debreceni
49 XVII | olyan nagyon irigykedének rá; kezein, lábain kösöntyűk,
50 XVII | fektéből.~– Herceg! – kiálta rá franciául. – Menekülj innen!
51 XVII | Mért nem sietsz? – kiálta rá Pelargus.~– Nekem nem szabad
52 XVIII | Halt! wer da!” rivallt rá a bástyán járó őr.~Ez a
53 XVIII | mindezekre. Idegen szavak voltak rá nézve.~– Ah! hát csak Blickschlager
54 XVIII | pokolban! – kiáltozának rá a cimborák.~Azonban mégsem
55 XIX | piacon, minden ember mutogat rá: „Ott megy a csavargók királya!
56 XIX | Öreg emberek emlékeznek még rá, hogy a török megszállás
57 XIX | mentek; de akkor nem ügyelt rá. Az ő bátyja lett volna
58 XIX | midőn még „Erkölcsös Henrik” rá nem diktálta az asztali
59 XIX | lábánál fogva! – kiálta rá a vajda.~A Sosoj szót fogadott,
60 XIX | csemegéül.~Mirikló megtanította rá, hogyan kell a sültet tíz
61 XX | Aluszol! – acsarkodott rá a leány, a szemeit karikára
62 XX | vagy a Molsamer!” kiáltott rá egyszerre minden ember.~–
63 XXI | őneki.~– Nos! Jiló! – kiálta rá a Kammesierer – most hajítsd
64 XXII | nem látott jelmezt adtak rá, mely egészen a termetére
65 XXIII | tréfálkozni. Hiszen emlékezhetik rá serenissime, felettébb jól,
66 XXIV | látott még soha. Volt alkalma rá, hogy megismerje ez istenarcot
67 XXIV | jellemzi; hátha nem illett rá az a kifakadás, amivel őt
68 XXIV | legcsodásabb hatású volt rá nézve, az a gyöngéd gondoskodás,
69 XXV | rablóvezér visszanevetett rá. Szőrrel benőtt pofájából
70 XXV | engednek.~– Itt a kezem rá! – szólt Fra Barbarigo,
71 XXV | valami észrevételt tenni rá, de valahányszor felnyitotta
72 XXV | Künzli Péter? – rivallt rá Györgyre. – Nem tudsz itt
73 XXV | meggyóntatta a Pétert, feladta rá az utolsó kenetet: estére
74 XXV | fizetésért vállalkozott rá, hogy elkalauzolja őt egész
75 XXV | És mégis úgy emlékeztet rá! – Hisz akkor is csak álca
76 XXVI | nagyon drága. – Törvény van rá, hogy csak az esztendő három
77 XXVII | Hát létezett ilyen fogalom rá nézve?~Hol van az ő otthona?
78 XXVII | éjszaka van.~Nem emlékezett rá, hogy idejövet ehhez hasonló
79 XXVII | kisütve.~György esküdött rá, hogy ennél fölségesebb
80 XXVII | Lodoiszka grófnő. Gondolsz még rá? Most is szebbnek találod
81 XXVIII| Én? Hiszen ti lestetek rá.~– Hát akkor mit hoztál?~–
82 XXVIII| meghallotta, már a nyelve felelt rá. S ha az egyik elhallgat,
83 XXVIII| Domenichino puskát fogott rá, Satturno pedig a tőrét
84 XXVIII| di Rákóczy. Nem szorultam rá, hogy a ti grófi címetekkel
85 XXIX | kevésbé szeretem – válaszolt rá Io.~– Hát akkor minek csinálod?~–
86 XXIX | is felelt.~– Emlékezzél rá, fiam, hogy amidőn az Etna
87 XXIX | Etna kráterébe.~– Emlékszem rá. Az volt abban a levélben,
88 XXIX | börtönőre, aki vigyáztat rá, hogy menhelyét el ne hagyhassa.
89 XXIX | szemed, hogy nem ismertél rá? Együtt jártál vele a Monte
90 XXX | gazdájának ügyelni kell rá, hogy az igásmarhája el
91 XXX | mélabús dalra gyújtottak rá az evezősök, amiben fájdalom,
92 XXX | érzi-e a terhét az, akire rá van mérve vagy nem érzi?
93 XXXI | magyarul”.~Pelargus azt mondta rá: „igazad van”.~A Dardanelláknál
94 XXXI | mon bon père!”~…Nem vitte rá a lelke, hogy azzal az egyetlen
95 XXXII | Kelemen uram nagyon csóválta rá a fejét.~Ebéd végeztével
96 XXXII | országokban harangszóval szokták rá a híveket összehívogatni;
97 XXXII | királyi fenevad szembejő rá, aminek olyan emberforma
98 XXXII | lépésnyire, akkor süti el rá a puskáját. Ott fogja eltalálni
99 XXXII | vadat! Hallgatott is az rá! Ha felveri a vadat, annak
100 XXXII | Ott fut a nyúl! – kiálta rá Mikes.~– Hadd fusson szegény.~–
101 XXXIII| aug. 23.)~Ugyan hogy vitte rá a lelke, hogy hét évvel
102 XXXIII| Aztán nagy szüksége van rá, hogy anyanyelvén, a magyaron
103 XXXIV | együtt. A fejedelem megadta rá az engedélyt, de azzal a
104 XXXIV | ember, mivel szüksége van rá, hanem azért, hogy módja
105 XXXIV | visszavigye, akkor jöttek rá, hogy az új ruhái mind le
106 XXXIV | Holtig.~– Ki kényszeríti rá?~– Az a név, amit én viselek,
107 XXXIV | mosoly derengett. Azt mondta rá:~– És „pro coronide”: a
|