bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | fejedelem-fiút, mert ott többszáz magyar tanuló hemzsegett, akiktől
2 I | akiktől meghallotta volna a magyar beszédet, amire neki semmi
3 I(3) | Nagy pipájú, kevés dohányú magyar nemzetnek!) Ausztria fővárosában
4 I | Azt mondta, hogy ez egy magyar.~– No, és hát mi bajod neked
5 I | kimondják előttem, hogy „magyar”, egyszerre valami keserű
6 I | szót vagy olyan embert, aki magyar.~– Álmodtad azt fiacskám
7 II | adj annak a fiúnak; mert magyar dohány. Tudod: annak a másik
8 II | kérdésre, hogy látott-e már magyar embert?~– Igen. A szkítiai
9 II | marionetteket játszanak. – De én még magyar embert sohasem láttam, hogy
10 V | alakzatokban: mint „német lovag, magyar huszár, cigányasszony, kéményseprő,
11 X | önmagát csodálná, a megszokott magyar, német és cseh típusait
12 X | birtokolt egy darab földet a magyar király földjéből a Szepességen.
13 1 | törvényül volt téve, hogy aki magyar bort szállít fel Bécsbe,
14 1 | ezúttal egy (uram, bocsá!) magyar ember nyerte el a népszerûség
15 1 | rideg ménest hajtottak fel a magyar Alföldrõl a bécsi országos
16 1 | azt kérdezte tõle valami magyar deák (volt az sok Bécsben): „
17 1 | tud! Csak ne szégyellje a magyar, ha pénzt adnak neki! De
18 1 | Csakhogy annak, aki a magyar ruhát felveszi, magyar szájának
19 1 | a magyar ruhát felveszi, magyar szájának is kell ám lenni –
20 1 | nagyot bámult.~– Milyen az a magyar száj?~– Amelyik ki tudja
21 1 | Amelyik ki tudja mondani a magyar szót.~– Hát a magyarok nem
22 1 | érte. Hát például, mikor a magyar atlétát fogjuk meglátogatni
23 1 | nézõk közül felkiált rá: „magyar, üsd!” akkor – nem üti ugyan
24 1 | közül kimondani ezt a szót: „magyar, üsd!”~A legelsõ felszólított
25 1 | belebuktak; ezt a szót „magyar” is nehéz kimondani: az
26 1 | szépen ki tudta mondani: „magyar, üsd!”~– De honnan szerzett
27 1(4) | boltcímerén ma is látható egy magyar kuruchajdúnak a korhû képmása
28 1 | Lembergben mindig tele volt magyar urakkal. Egy szép délceg
29 XII | mégsem tudja, hogyan kell egy magyar legénynek föllépni? – felelt
30 XII | mestergerendára. Így láttam én a magyar legényt egyszer.~– No hát
31 XII | megtanított-e, hogy mikor a magyar legény legyeskedni akar
32 XII | is bemártotta. Egy igaz magyar verset idézett, német fordítással
33 XIII | vásárolni kívánó közönség. A magyar telepet messziről jelezé
34 XIII | kapták meg vásártelepül a magyar csikósok, akik írott igazságaik
35 XIII | sivatag is betelepítődött. A magyar csikósok megmutatták, hogyan
36 XIII | csikósok. Igazi eredeti vér magyar lovak voltak. Nem nagy termetűek,
37 XIII | hadd lenne belőle huszár: magyar menyecskéhez való!~A csikós
38 XIII | van elég. De kegyelmed nem magyar parasztmenyecske.~– Miért
39 XIII | igaz vagyok. Aztán azt a magyar szót se erőtessük, princessz!
40 XIII | csikóshoz, de fűszerezve magyar ékesszólással.~– No hát
41 XIII | mérkőzni velem, annak egy magyar forintot kell letenni az
42 XIV | följegyezve a prakszisomból.~Egy magyar nagybirtokos főúr, aki a
43 XIV | nevezhető szagtól az egész magyar alföldi rónát vissza tudja
44 XV | dandárokra felosztva (a „magyar” nemzetség zászlója alatt
45 XVII | erejével elkiáltá magát:~„Magyar! Üsd!”~Erre a szóra a csikós
46 XVIII | a szeme láttára! – „Üsd, magyar!” A mesterét agyonüti az
47 XIX | Nemzetségére nézve cigány. Nem magyar, nem német, nem oláh cigány,
48 XIX | hanem „kóbor cigány”.~A magyar cigány „rom”-nak nevezi
49 XX | diákoknak. Van itten sok diák: magyar, lengyel, cseh. Azok mind
50 XX | a keresett jelmezzel. A magyar és cseh diákok viselete
51 XXII | időbeli boncsokos, kaftányos magyar főurak korhű alakjaival.~
52 XXVII | szúrja ki. A te kiáltásod: „magyar, üsd” fordítá meg a rémkomédiát.
53 XXIX | sodrott bajuszú, hosszú hajú magyar, itt pedig szakállas, bajusztalan
54 XXX | a szívben van.~– Ez egy magyar dal – monda Pelargus szomorúan.~–
55 XXX | hogy mit danolnak?~– Régi magyar dal, mindenki ismeri.~Az
56 XXX | Igen. „Szem” = „Auge”. A magyar az emberi tagoknál sohasem
57 XXX | kell, bárha mind a kettő magyar is?~– Bizony gyűlölni kell!
58 XXXI | hogy Györgyöt bevezesse a magyar nyelv kezdetleges ismeretébe.~
59 XXXI | tudta elkiáltani azt, hogy „magyar, üsd!” de mégsem ment semmi
60 XXXI | már az atyja és a többi magyar menekültek mind szépen együtt
61 XXXI | délceg dalia, aki eszménye a magyar férfiszépségnek? – Nem tudta
62 XXXI | közül az atyjáé. Valamennyi magyar mind levette a süvegét a
63 XXXII | nézetei voltak. S efölött ősi magyar szokás szerint erősen tűzbe
64 XXXII | A másfél század előtti magyar konyha rettenetes volt!
65 XXXII | kellett neki segítség, pedig a magyar öltöny, csizma feszesen
66 XXXII | bivalykolbász és „peszmeg”.~A magyar öltözethez megkívántató
67 XXXII | dobszó a készülődésre. A magyar urak a második dobszóra
68 XXXII | inkább sasra vadászhatnék!”~A magyar főurak aztán mind felékesíték
69 XXXIII | tanulhatja, mint itt, a magyar száműzöttek telepén. Azonkívül
70 XXXIV | kell, mint amilyennel a magyar faj rendelkezik. Az örményeknek
71 XXXIV | a skófiummal kihímezett magyar díszruhájának nagyon örvendezett.
72 XXXIV | vallomás. Az imádónak a magyar hölgytül nem kell egyebet
73 XXXIV | megtanul, egy hónap alatt kész magyar lesz.~– Kegyelmedtül megtanulok
74 XXXIV | szép! Ha a látogatók egy magyar asszonynak az asztalától
75 XXXIV | keresztül. Ezalatt is egy csomó magyar szót tanult meg a herceg: „
76 XXXIV | felfoghassa.~Zsuzsika grófné, magyar asszonyok szokása szerint,
77 XXXIV | majd a „Credót”, mind magyar nyelven.~A hátuk mögött
78 XXXIV | Hát ilyen hosszan tart a magyar nők hűsége?~– Édes herceg.
79 XXXIV | szavát nem hallhatjuk, a magyar hazához, hogyne volnék én
80 XXXIV | sem köttették az akolba.~Magyar szavak tanulásáról természetesen
81 XXXIV | Igazi ős tipusa volt az a magyar asszonynak, amilyenek voltak
82 XXXIV | asszonynak, amilyenek voltak a magyar férjhez ment nők (még aztán
83 XXXIV | kaphat francia márkinőt, de magyar grófnét nem.~– De hát mi
84 XXXIV | fog történni.~– Én csak a magyar példabeszédre hivatkozom: „
85 XXXIV(2)| otthonos társalgás képét a magyar középnemességnél. ~J. M.~
86 XXXV | nem voltak jó iskolák egy magyar ifjú szívének.~Megvallom
87 XXXV | világát – és nem voltak magyar fájdalmai többé.” Szebb
88 XXXV | rossz regényíró, mint rossz magyar.~Rákóczy György, mint Terislaw
|