bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | végeztével, legelőször is e segédeszközöket vette oculata
2 I | származott embert?~Az ifjú ember e kérdésre hüledező képpel
3 I | mondott-e egynémely szavakat is e produkció alatt ama vagabundus?~–
4 I | volna, ha nem is tudna, hogy e szavakra be kell hunynia
5 IV | lehet kiszorítani, mert e célra feldekorált termekben
6 IV | alkalmas volt színpadnak.~E földszinti terem fölött
7 VI | szakramentumot.~És amidőn e törvényeket felolvasták
8 VII | azt mondá neki:~– Úgy láss e lakomához, fiam Abrekh,
9 VII | az asztalhoz; rajtuk volt e napon a hierodulos sora:
10 VII | lakomák legfőbb díszét. E Junó kegyeltjéről elébb
11 VIII | valahonnan felülről jön e tündéri tájképhez. Az egészet
12 VIII | hívsz tovább?~Egyszerre e paradicsomi kép előtt egy
13 VIII | pedig besütött a hold.~S e kettős világításban ült
14 VIII | egymásnak ellenmondók: s éppen e diszharmónia által megigézők.~
15 VIII | márvány fürdőmedencével.~E fürdő lépcsőin szállt alá
16 IX | egzámenre, ami a napokban itt e helyen végbement – mondá,
17 IX(1) | három betűt ismerjük H. E. S., mely azon 1739-ben
18 IX | névvel ruház fel, s hozzá e rangnak megfelelően jövedelmet
19 X | elvágtató lovagnak úgy kellett e fejet a jobbjában tartott
20 X | szerecsenfő egyik szemét átszúrja. E gyors dörzsöléstől aztán
21 X | főpróbánál még nem voltak e kiszúrandó szemek foszforral
22 1 | hétig tartott a „szabadság”.~E határidõ alatt minden árucikket
23 1(3) | E házak a Wien folyó mellett
24 1 | fogsorhoz nyomva. Így! Azután e szót „üsd”, összehúzott
25 1(4) | E cím nem valami városi hajdút
26 XII | egyenkint eléje kerültek e népies alakok: exzellenz
27 XII | amaz! Ki ismerne rájuk? E természetes parasztnőkben!~
28 XII | tévedésből másnak nézte.~– E szerint ön az a Cornelia,
29 XII | nyugodt hercegnő – mondám neki e bizalmas nyilatkozat után. –
30 XII(4) | történetet jegyzé fel a H. E. S. által szerzett monográfia:
31 XIII | nem jutott eszébe, hogy e mulatságban valami szégyenelni
32 XIII | barátoknak volt megtiltva e társalgásban való részvétel. (
33 XV | császárzsemlyének és perecnek!~E komoly és lélekemelő látványok
34 XVI | társaság kordialiter kacagott e gúnyversre, mely a francia
35 XVI | is engesztelte szépen. S e kibékülés után tizednapra
36 XVI | hölgyek közül a kezébe?~E szóval Koleikháb pajkos
37 XVI | az, amelynek árnyékában e találkozáson Zsuzsannát
38 XVII | csábító benne: megtalálni e sok titokőrző gúnya között
39 XVII | pillangók tanyáznak. Egyike e gyönyörű phalaenáknak körülrepkedi
40 XVII | rajtad a filiszteusok!~E jelkiáltásra előlépett a
41 XVIII | jelvényeivel.~György dühbe jött e szörnyeteg látására, s a
42 XIX | emelvényre.~Egyetlen utca vezet e háztömeg közé, amelynek
43 XX | szérűből áll, amit a nap e föld alatti boltozat sötétségéből
44 XXII | koldusok királyának, aki e fényes nevet bitorolja.
45 XXII | keresztény” címét. Távol e világrésztől a Fekete-tenger
46 XXIII | nekem, amikért én manapság e fényes megjutalmaztatásokban
47 XXIV | város sáncai közé. Van-e még e szűk utcákon, a sok emeletes
48 XXIV | mely a zivatarral harcol, s e harc közben a nyomorult
49 XXIV | volt leírva.~És nyomban e fényes címek után következik
50 XXIV | nagyszerűbb lemondás.~„Te adtad e minőségeket és címeket nekem,
51 XXIV | Távol legyen tőlem, hogy én e hiú minőségekkel és címekkel
52 XXIV | Bűnbánatot érzett, hogy e fényes alak helyett (hacsak
53 XXIV | előtt), hogy miért írja meg e végrendeletét. A Keleten
54 XXIV | ex machina működött tán e történetben? Ezt a mai kor
55 XXIV | szolgáltatni a befejezett mesének.~E végrendeletnek minden sora
56 XXV | György nagyon magába szállt e felvilágosításra.~Az alkirály
57 XXV | felváltva uralta a várost. S e városnak harci eseményekben
58 XXV | múlhatlan kiadások, amelyek e jövedelmet megrövidítik.
59 XXV | ízlés látszik még most is e meztelen falakon! A csigás
60 XXV | szüksége többé kalauzra. E dicsőséges romoktul kezdve
61 XXV | keresztül szalad rajta.~E városka szélén áll a San
62 XXV | ellenállani a vágynak, hogy e meredélyről leugorjon. Ez
63 XXVII | az út zsákutcává záródik e tájon. A megfagyott lávatömeg
64 XXVII | Solfatara. Egy sziklarepedés van e házikó alatt, aminek katlant
65 XXIX | van.~Emberhang nem téved e helyre; de az ezernyi énekes
66 XXIX | leánytársaitól hallott. A mesevilág e népnek a története, a vallása,
67 XXIX | hogy átalakult szicíliaivá. E csodálatos föld és e csodálatos
68 XXIX | szicíliaivá. E csodálatos föld és e csodálatos ég befolyása
69 XXIX | volt, s nemzetségem úr volt e kis hazában. Én mondom,
70 XXX | Pelargus szomorúan.~– Hát e rabszolgák közt magyarok
71 XXXI | De hát mi történt azokkal e tenger idő alatt?~Arról,
72 XXXI | tetszett neki. Sok benne az „e” hangzó; aztán meg az a „
73 XXXII | s a szemei fellángoltak e szóra.~– Szereted a vadászatot?~–
74 XXXII | Édes hercegem, nincs itt e tájon egyéb oroszlán, mint
75 XXXIV | tetején támadt kopaszságot.~E fájdalmas emlék megújulásánál
76 XXXIV | imádkozni.~Az özvegynek az arca e szóra a legőszintébb ijedelmet
77 XXXIV | értett szavakat.~(Az, akihez e szavak felküldetnek, bizonyosan
78 XXXIV | múlt. Hát ha mi mindannyian e tenger idő alatt hűségesek
79 XXXIV | nők (még aztán sokáig; még e század első felében is),
80 XXXIV(1)| templomban elhelyezett sírkő e szavakkal örökíti meg: „
81 XXXIV | érezné magát azáltal, ha e gratulációt vérbeli rokona
82 XXXV | készült Magyarországba, s e célból előrement ágyasának
83 XXXV | ezt a regényt írom, hogy e minden lelkesedést lehangoló
84 XXXV | nek nevezi a népvezért. E betörés azonban balsikerű
85 XXXV | csillagtalan éjszakán.~Csakhogy e sötétséget növelné az a
|