Fezejet
1 I | pediglen rosszul felelt, vagy éppen sehogy sem, ha belesült
2 I | kulcslyukon.~– Azon jár éppen az eszem.~– No! És micsoda
3 II | igen bizonyos vagyok. Én éppen olyan régen vagyok informálva
4 II | Ferencnek a leánya; hisz őneki éppen az atyja birtokaiból lett
5 II | Hiszen ezt preveniálta éppen a te bölcs profilaktikus
6 II | első! S nevezetes, hogy éppen ma, az examen után, minden
7 II | incidens nélkül, csakhogy éppen említeni hallotta a Péter
8 IV | magisztrátus? vagy talán éppen maguk a templomosok? Azt
9 V | házfalakra felragasztása éppen nem lett volna megengedve;
10 V | Wammána úr az ő védencével éppen az első proszcéniumpáholyban
11 V | mészégető kemence, melyet éppen teljes működésben tartanak
12 V | Giorgio szájához, míg ajkai éppen olyan közel érnek hozzá,
13 VI | mellett volt egy szűk cella: éppen olyan magas és mély, hogy
14 VII | Csakhogy azt a két ünnepet éppen nem ismeré a neofita. Az
15 VII | egy függő csilláron, mely éppen az asztalra világított alá:
16 VII | a családi címerem van.~– Éppen azért. Ha valamiképp el
17 VIII | ennek méltó kimívelésére éppen a l’hombre játékot szemelte
18 VIII | vakmerőség is. A szerencsének éppen annyi jó és bal fordulata
19 VIII | azt a kondért; ennek már éppen hetykén válaszolt:~– Kell
20 VIII | színből nem látott semmit. Az éppen az adu volt.~Ilyenkor az
21 VIII | egymásnak ellenmondók: s éppen e diszharmónia által megigézők.~
22 IX | az új kurucháború.~– És éppen most, mikor az osztrák hadsereg
23 X | betűkkel lett volna is, éppen annyit értett volna belőle
24 X | száj, melynél a felső ajk éppen olyan, mint az alsó, mikor
25 X | marchese di San Christina, ön éppen olyan ostoba, mint én vagyok.
26 XII | természetes parasztnőkben!~De ő éppen rájuk ismert. Ő már látta
27 XII | vaddisznófejek, pástétomok, éppen olyan serlegek, poharak,
28 XII | összeesküvők kezére dolgozol éppen, mikor mind a két fiút összehozod,
29 XII | Spinnerin am Kreuz előtt. Ott éppen kezükbe adod a magyaroknak
30 XIII | a kedélyes tréfálkozást: éppen úgy, mint mainapság a csárdást
31 XIII | és valcertáncolást.~Csak éppen hogy a papoknak és barátoknak
32 XIII | vetekedett Hortobággyal. Éppen olyan laktalan, míveletlen
33 XIII | volna kitalálni: az arca éppen olyan rézbarna, mint a két
34 XV | Hahnreiter).~Ebbe a derendóciába éppen beleillettek a Lodoiszka
35 XV | felismertetnek, mert az meg éppen a bontonhoz tartozott, hogy
36 XVI | s azoknak a koldusaival éppen olyan jó ismeretsége volt,
37 XVI | gúnyolódtak velem, s mikor éppen hámozták a narancsot, akkor
38 XVI | ölnyi lehet a mélység.~Azt éppen végigéri a pányva. Ott van
39 XVII | fegyverzetében.~De talán éppen ez a csábító benne: megtalálni
40 XVII | Másik vak Sámsont.~Miért éppen ezt? Ezt a rokonszenves
41 XVIII | be van kerítve sáncokkal. Éppen ott állt egynek a szélén.
42 XVIII | rekedtek a városban (vagy éppen valami sötét keresetben
43 XIX | a tarisznya. Jövedelmük éppen annyi volt, amennyi a mai
44 XIX | kerülhettél volna haza. Éppen ma csípték nyakon a Ragoczkynak
45 XIX | a kotűr.~Úgy történt itt éppen.~A pipagyújtásra lecsendesültek
46 XX | Ismerem én.~– No hát éppen így főzte ki a dádé. Azt
47 XXIV | láthatára összefoly az éggel, éppen úgy látta lelke előtt elterülni
48 XXIV | létezéséről nem tudott.~Talán éppen József volt a közvetítő
49 XXIV | és György között. Talán éppen azért kereste József az
50 XXV | egészségesebb mulatság, s ha már éppen szép kilátást akar élvezni,
51 XXV | valami tánchoz. De a zene éppen olyan csúf, mint a hozzávaló
52 XXV | tűzhányó tetejére pedig éppen nem kívánkoznak.1~Éjjelre
53 XXV | nézve pedig ezek a dolgok éppen olyan ismeretlenek voltak,
54 XXVII | ezüsthúrjaival; s most, midőn éppen a hanyatló nap rájuk süt,
55 XXVIII| a papot.~A „fizetek” szó éppen varázshatással bírt. A puskákat
56 XXVIII| Satturno?~– Hah! Énnekem meg éppen csoda írásom van! De most
57 XXVIII| csoda írásom van! De most éppen írógörcs van a kezemben;
58 XXVIII| közbenevetett.~– No akkor éppen ki van egészítve a társaság,
59 XXVIII| társaság, mert a principe meg éppen nem tud írni, ahogy én sem.~–
60 XXVIII| Hát hisz „azon” nevetek éppen!~S nem bírt magával a menyasszony.
61 XXIX | csillagtalálkozás folytán éppen ott ragyogott a holdsajka
62 XXIX | Törökországnak a címere.~– Azt meg éppen nem tudom, hogy mi dolgom
63 XXIX | elvigyen magával.~Ezen meg már éppen nagyot nevetett György.~–
64 XXX | kardal értelmét. Akkor meg éppen el volt tőle György ragadtatva.~
65 XXX | igát, nem szoktak-e ahhoz éppen olyan jól, mint ezek itten?~
66 XXXI | fia? Hogy nevelték őt is, éppen úgy, mint a fiát, bécsi
67 XXXI | lábát a török földre, mint éppen csak a Fekete-tenger partján,
68 XXXII | Mikes Kelemen, a kamarás éppen nagyon jártas volt a francia
69 XXXII | Az idősebb háziasszony is éppen úgy ki volt festve fehérre-pirosra,
70 XXXIII| Egy szép kánikulai napon (éppen Szent István király napján)
71 XXXIII| tartozó urakkal megérkezett, éppen javában volt az évad.~Egy
72 XXXIII| volna hasznos.”~„Ez a víz éppen hozzáillik a sárfürdőhöz,
73 XXXIV | hallott elbeszéltetni.~György, éppen úgy, mint Pelargus, azt
74 XXXIV | lóháton: Bercsényiék lakása éppen az ellenkező végén volt
75 XXXIV | gödröcskékkel a közepén, az áll is éppen olyan gödrös, és azok a
76 XXXIV | szívében. A „kis Zsuzsika” éppen a jó Mikes Kelemennek a
77 XXXIV | is a királynál, aki most éppen kedvező indulatban fog lenni.
78 XXXIV | a nádas felé. A párduc éppen akkor hurcolt el egy toklyót,
79 XXXIV | vadásztársaság visszatért Rodostóba, éppen akkor hangzottak a búcsúlövések
80 XXXIV | előtt; olyan magas volt éppen, mint az atyja.~ ~
81 XXXV | fogadta a fegyverre hívást (éppen mint később Rákóczy Józsefét),
|