bold = Main text
   Fezejet                                     grey = Comment text

 1  I    |           lettem volna?~– Hát mehet oda olyan ember is, aki nem
 2  I    |            akarom, hogy gyere velem oda a Bärenhaushoz, hadd lássam
 3 II    |        unszolt, hogy vezessem el őt oda a Bärenhaus elé, ahol ezt
 4 III   |             és égtek.~– De el fogok oda menni!~ ~
 5  V    |          emelvényén: a polichinello oda is utána akar mászni; de
 6  V    |           kívánsz, hanem engem vígy oda, ahol a Métét meglátom.~–
 7 VI    |             nyitnak?~– Igen.~György oda volt bűvölve a gyászalakhoz.
 8 VII   |           volna a színházi közönség oda alant: megtudhatták volna,
 9 VII   |             a kölcsönt?)~– Hát jöjj oda, és nézd a játékot.~A kerek
10 VII   |            ittak is. Mindenik mellé oda volt állítva egy zsámoly:
11 VII   |           lábdobogását sem vehették oda alant észre.~Most azután
12 VII   |           nem lehet elkezdeni, amíg oda alant be nem végződött a
13 VIII  |               Megengedem, hogy vidd oda a kártyáidat a mesteredhez,
14 VIII  |       minden aranya a világnak? Add oda Iskariotesnek. Adja vissza
15 VIII  |        világít.~Bizonyosan benézett oda a víg társaságnak minden
16  X    |           lovagjukat, azáltal, hogy oda tudtak találni a célba,
17  X    |       mindjárt az életébe kerül is.~Oda kellett fél térdre bocsátkoznia
18  X    |          Azt szerencséltetted, hogy oda fogsz jutni a vak Sámson
19 XII   |       brávót kiáltott.~György pedig oda volt a gyönyörtül és a dicsőségtül.~
20 XII   |          hozzá?~– Nem! Az Istenért! Oda nem mehetek.~– Hát talán
21 XIII  |           meg egy veresképű. Azokat oda zárták be, büntetésül elcsillapíthatatlan
22 XIII  |         majd azzal lefőznek. De nem oda Buda! Tudom én azt jól,
23 XIII  |          azt a ménest, héj! – kiált oda a lovon ülő bojtárjainak.~
24 XIII  |            van terelve egy tömegbe; oda lehet közéjük menni uraknak,
25 XIII  |     kovácscigánynak két betűt kiált oda: „G. S.”.~Amint aztán sebesen
26 XIV   |         délcegen vetette ezt a szót oda! Pedig tudta, kitalálta,
27 XIV   |          ember? S mért megy az most oda, ahová őt hívják?~Hogy ez
28 XIV   |           szintén sejti, hogy őneki oda kell menni, s kockára tenni
29 XV(1) |           hanem a főerdőmester jött oda, s az adta vissza a királyleánynak
30 XVI   |         hogy egy perzsa ingyen adja oda a fejét.~Judit személyesítője
31 XVII  |            fejez ki.~Halkan lopózik oda bálványozott hölgye mögé,
32 XVII  |          hogy megfojtsalak! Ne nézz oda! Ne mereszgesd a szemeidet!~
33 XVII  |    kétségbeesett sikoltással rohant oda Wammánához, önfeledten kiáltva:~„
34 XIX   |           elő az asztal alul. Eredj oda, csiklándd meg a talpát,
35 XIX   |           aztán maga a vajda ugrott oda hozzá, s megfogta a kezét.~–
36 XIX   |       feltüzelték. Fennhangon szólt oda a társaság közé.~– Nem engedjük
37 XIX   |           húzd ki a kardodat, s add oda neki, hogy menjen vele verekedni –
38 XIX   |             kiszabadítsanak. Jertek oda! Mindnyájan kaptok egy lovat.~–
39 XIX   |      bundábul a jó meleg kemencébe. Oda lefektette.~Aztán maga is
40 XX    |     felakasztották a lábainál fogva oda arra a keresztvasra, s aztán
41 XX    |          viszik.~– Az a szándék. De oda is legény kell a gátra.
42 XX    |          mit akarnak? Hogy te eredj oda a hídhoz, ahol a diákok
43 XX    |           Én mondom. Nem eresztelek oda.~– Miért nem?~– Miért nem?
44 XX    |      kürtőnyíláson át süt be a nap. Oda abba a szegletbe: egy kerek
45 XXIV  |              Testi és lelki látköre oda vala összeszorítva egy város
46 XXIV  |             azt ismerte meg, ami az oda összesereglett idegen kalandvadászok
47 XXIV  |          mert tengeren szállították oda.~Erre jó oka volt a bécsi
48 XXIV  |        hanem lelódult Máltába, mert oda volt irányozva a legfőbb
49 XXIV  |     éjjeleken illuminációkat rendez oda alant az azúrkék mélységben,
50 XXV   |        szárazföldi úton szállítassa oda. Egy negyedévre kifizette
51 XXV   |          elkészítette számára.~– Én oda fel akarok menni – mondta
52 XXV   |     nevetett egész tele torokkal.~– Oda? Fel? A pokolba? Az volna
53 XXV   |      Calzolaio.~– Hát mért nem ment oda fel?~– Először, mert semmi
54 XXV   |      puskáját.~– Velem fogtok jönni oda fel a hegy tetejére.~Erre
55 XXV   |           Hát nem fogtok kísérni?~– Oda nem!~Signore Bonaventura
56 XXV   |      mutatta magát. És mindegyiknek oda volt a nyergébe fektetve
57 XXV   |            a száz scudit, aki engem oda felvezet.~– De ez még nagyobb
58 XXVII | megfoghatlan, hogy hogyan építették oda abban a sziklaoldalban azt
59 XXVII |    körülvevő kert. Honnan került ez oda? Egy óriási gesztenyefa
60 XXVII |           rágondolok.~– No hát döfd oda! – mondta György, szétnyitva
61 XXVII |              mert megteszem.~– Döfd oda.~S a leány fogta a tőrt,
62 XXIX  |     megmaradni. A solfatára kürtője oda alant a pincében olyan erővel
63 XXIX  |          két szerelmes ölelkezik: – oda nem eshettek.~Még a vén
64 XXIX  |           égből hulló köveket, hogy oda sújtsanak le az ő fejére,
65 XXIX  |    vesztették, s aztán elvitorlázol oda, ahol dicső atyád száműzetésben
66 XXIX  |          Hát mért nem megy az atyám oda?~– Azért, mert egész Európa
67 XXIX  |          szükség szerelmes leányra. Oda nem kell boldog ember. Abban
68 XXX   |   Gályarabok voltak. Az egyik lábuk oda volt békózva hosszú lánccal
69 XXX   |            parancsol neki; nem kell oda korbács: elég az idegen
70 XXXII |              nem állhatta meg, hogy oda ne forduljon Pelargushoz,
71 XXXIII|          számara, kik a fürdés után oda szaladnak, lemosakodni.
72 XXXIV |           meg hogy délután menjenek oda; mert ha délelőtt mennek,
73 XXXIV |     odajövetelének az ideje volt, s oda annak a síremléknek a márványtalapjára,