bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | Hungáriából származott embert?~Az ifjú ember e kérdésre hüledező
2 I | hangon.~– Hol látta őtet?~Az ifjú ember tátva maradt szájjal
3 I | a Bärenhaus előtt”.~Az ifjú zavarában a bársonyvammszának
4 I | szája elé kapta a kezét az ifjú, s a markába vakkantá a
5 I | nagy hahotában tört ki.~Az ifjú uracska pállott bámészsággal
6 I | annál jobban kitűnik az ifjú romlatlan kedélye – elukubrált
7 I | aztán ragyogni kezdtek az ifjú szemei, nyakába borult a
8 II | benyit a kápolnába, egy ifjú helyett fog találni kettőt.
9 II | belőle egy olyan igazi nemes ifjú, amilyennek te kívánod.~–
10 II | követelt a Jóskátul. És az ifjú hős, ahelyett, hogy maga
11 III | meg tőlünk. De egy suhanc ifjú kezében!~Amint Wammánát
12 III | aztán kerekre felnyitá az ifjú a szemeit: szikráztak és
13 V | És egy pantomímia: „az ifjú Hanswurst születése és neveltetése”.
14 VI | harisnyákat húzott fel Wammána az ifjú lábaira egész térdig.~Mind
15 VI(1) | fiának: „Abrekh” jelent „ifjú atyát” – „Cafénáth Panéákh” „
16 VI | írom alá! – válaszolt az ifjú.~Semmi felzúdulás nem következett
17 VII | penészszaggal.~A nagymester az ifjú vállára téve nehéz kezét,
18 VII | Mennyire taksálod ezt az ifjú metastest?~– Ötszáz zecchinóra –
19 VII | Most rezzent aztán meg az ifjú: „mit cselekedtem?”~Eldobta
20 VII | annak a lapjával érinté az ifjú vállát.~– Térdelj le mint
21 VIII | gúnyosan a nagymester.~Az ifjú nevetéssel felelt rá.~–
22 VIII | hangzott át a termen.~Az ifjú előtt egy tüneményes látvány
23 VIII | csinált mind a két játszó.~Az ifjú rabszolga védi erényét:
24 XII | mondta a mester, megfogva az ifjú karját – ne lábatlankodj
25 XIII | nyújtani, s mikor aztán az ifjú lehajol hozzá, hogy megveregesse
26 XIII | megilleti a dicséret.~– No ifjú uram, hát most mondja meg,
27 XIV | kutyákkal, s azzal a fogékony ifjú beleesett egyszerre a nosztalgiát
28 XVI | elégedetlen volt, csak egy ifjú vezér kellett, akinek nagy
29 XVI | gömbölyű barna karját az ifjú nyaka körül fűzve. – Hiszen
30 XVI | hogy engem megvetett az ifjú, akit szerettem! De Zsuzsannáról
31 XVI | hogy ő volt ártatlan az ifjú szerelmétől, akivel vádolták.
32 XVI | tekintve annak a szemeibe.~Az ifjú már nem volt ezen a világon:
33 XVII | mirtuszbokrok közül Abrekh: az ifjú szerelmes.~A híres tarka
34 XVII | inti, feddi, szidja.~Az ifjú ráfogja a fülemülére, hogy
35 XVII | Abrekhet, s felszökve az ifjú öléből, kétségbeesett sikoltással
36 XVII | beteríté – a holttestét.~Az ifjú meg volt zsibbadva testben,
37 XVIII | szétszedte furcsa hódolatával az ifjú embert. Alig tudott szóhoz
38 XIX | végével odavilágítva az ifjú arcába. (Györgynek úgy rémlett,
39 XXII | emelte fel a homlokát az ifjú, s halkan, de hallható hangon
40 XXIII | nagy protekcióban részesült ifjú ellen. Sok az ellensége!
41 XXIV | nem szebbek ezeknél!~Az ifjú, ahogy szemeivel elnézte
42 XXIV | melyben az van írva az ifjú Rákóczy Györgyről, hogy „
43 XXIV | s maga hátramaradt, az ifjú menekülését fedezni? Ki
44 XXV | valót” beszél előtte. Egész ifjú életében soha senkitől nem
45 XXVI | és figyelemmel nézte az ifjú arcszíne változását a levél
46 XXVII | Ezek között töltse ő el az ifjú életét? Amikor a szív tele
47 XXVII | tőrt, s elkezdte azt az ifjú bőrébe lassan benyomni a
48 XXVII | míg feltámasztalak.~S az ifjú el hagyta magát temetni,
49 XXVIII| tonzúra képezett.~Megáldá az ifjú párt, s kötelességükké tette,
50 XXIX | szekéren, amint meglátja az ifjú párt, leugrik a kocsirul,
51 XXIX | szólt. Oloferno megkapta az ifjú kezét, s vaserővel ragadta
52 XXX | gyökeres orvoslás alá vette az ifjú kedélyét. Mit? Szerelem?
53 XXXII | Ferenc saját magának az ifjú alakját látta Györgyben
54 XXXII | lárvát hordana.~Amíg az ifjú asszony mértéket vett az
55 XXXII | asszony mértéket vett az ifjú termetéről, azalatt Mikes
56 XXXIII| Bercsényi és Eszterházy ifjú grófok.~A fejedelem azt
57 XXXIII| Különösen Mikes Kelemen. Az ifjú hercegnek nem jó iskola
58 XXXIV | többet hozzá, a szerelmes ifjú megtartá ugyan a tilalmat:
59 XXXIV | siralom és kínlódás. Se ifjú korához méltóan mulatozni,
60 XXXIV | férfi, az mind elment az ifjú Eszterházy és Bercsényi
61 XXXIV | megismerhettelek. Saját ifjú alakomra ismerek benned.
62 XXXIV | lelkű, erényes és vidám ifjú férfi. Tudom, hogy meg fog
63 XXXV | voltak jó iskolák egy magyar ifjú szívének.~Megvallom őszintén,
64 XXXV | tradíciót, hogy a nagyravágyó ifjú olyan merész társaktul ösztönözve,
|