1-500 | 501-1000 | 1001-1224
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | maga is hazátlanná lett, s aztán, mint egy elátkozott
2 I | udvarmestere és lovászlegénye, s helyébe jártak a professzorok
3 I | chartam” lekalligráfiálta. S miután ezt dictando kellett
4 I | csakhogy kisebb vala a csapója, s nem bőrbül, hanem fábul
5 I | a fekete könyvecskéiket, s a rubrikákból előszámláltak,
6 I | már újítás számba ment, s annálfogva a pedagógusok
7 I | ezt akasztották a nyakába, s ezzel pompázhatott egész
8 I | pedig láncra volt kötve s lakatra járt, hogy le ne
9 I | hogy le ne lehessen dobni, s mind a két oldalán az éremnek
10 I | ismétlé a konziliárius. – S kit értünk az alatt, hogy „
11 I | utoljára keresztbe téve s magát mélyen meghajtva.~–
12 I | taneszközök iránti kikérdezés, s a magiszterek által előmutatott
13 I | örökös tartományai között s kiegészítő részét képezi
14 I | elé kapta a kezét az ifjú, s a markába vakkantá a kitörni
15 I | visszaadta a komolyságát, s aztán recitáló hangon mondá
16 I | rosszat míveli a jó helyett s az emberek lelkeit a pokolnak
17 I | van, mint az akasztófának, s azt ők „lignum vitaenek”
18 I | tízparancsolatok lábbal tapostatnak, s a zsoltárok melódiáira fertelmes
19 I | tartott a fiatal nemesnek, s annak végeztével egy friss
20 I | megírták a testimóniumot, s protokollumot vettek fel
21 I | le az ujjadról a gyűrűt, s add vissza; vesd le a bársonyvammszot,
22 I(2) | szájukba szoktak dugni; s melyet a magyarok a maguk
23 I | pipaszárat kapta a kezébe, s ekkor aztán egy szabályszerű
24 I | lerepült Györgynek a fejéről, s egy művészi csavarintással
25 I | kezéből kiütött pipaszárat s visszaadta a kezébe.~– No!
26 I | helyett ugorj át a prímbe s szúrj előre. Ne kíméld a
27 I | keresztet itt a mellemen.~S György úrfi a harmadik „
28 I | felrakták a figurákat, s elkezdtek sakkozni.~– Te
29 I(3) | még az iskolás diákoknak s azok tanítóinak szigorúan
30 I | nyakába borult a mentorának. S feledve volt a futnivágyó
31 II | halkan nyitotta fel az ajtót, s súgva jelenté:~„Jön a filiszteus!”~
32 II | házikápolna legyen helyben.) S azonnal megkezdődött odabenn
33 II | legénykék el voltak távolítva: s hangzott a Péter litániája
34 II | már nem volt eltüntethető. S az már olyan sűrű felleget
35 II | látogató alig látott benne: s rögtön elkezdett prüszkölni
36 II | láttára írja ezt a levelet. S én a kötelesség teljesítésében,
37 II | den Löffel barbieren”.4 S nem tudom hogy az a siheder,
38 II | kordialiter hátba ütötte, s erre ő is elkezdett kacagni,
39 II | ő is elkezdett kacagni, s aztán kacagtak jovialiter
40 II | megtöltötte a dohányos börböncéből s rágyújtott. Azzal lehetett
41 II | intenciót, mint te, barátom, s jobban megfelel annak az
42 II | elmetehetségei kifejlődnek, s mikor a házitanítás alul
43 II | elküldik magasabb akadémiákra, s ott elfelejti a bolondokat,
44 II | le akarod köszörültetni, s akkor aztán lesz belőle
45 II | szép hölgy meleg ölelését, s inkább a kardja markolatát
46 II | megapprehendált a domicella, s amint a Jóska egyszer elsétált
47 II | német versekben a leányra, s azt énekelte el az ablaka
48 II | békességet fel fog háborítani, s a gyilkos párbajok napirenden
49 II | párbajok napirenden lesznek. S ha egyszer ebben felébred
50 II | mikor az apját elfogták, s éretlen gyermek, mikor az
51 II | be nem jöhet a lineákon, s nem tehet egy lépést anélkül,
52 II | lóval jönnek fel Bécsbe, s a veres ökörben tokaji bort
53 II | komédiával keresik a pénzt, s bebarangolják a várost piacról
54 II | a várost piacról piacra. S a népet nem lehet eltiltani
55 II | komédiázásbul. Ez az első! S nevezetes, hogy éppen ma,
56 II | én elfogom azt az embert, s kitudom, hogy kicsoda? S
57 II | s kitudom, hogy kicsoda? S aztán majd ártalmatlanná
58 III | Beaupignon, Cheftier et Curé de S. Merry.”~Amit ennyi tudós
59 III | Belsasar.”~Csupa remekművek.~S nem is veszedelmesek – ránk,
60 III | csapta be a könyvet a fiú, s egész a haja tövéig veres
61 IV | lesz az egyik ütközőbül s a vasajtó felnyílik. De
62 IV | megfordították a nyárs hegyét, s azt hajtották, hogy a jezsuiták
63 IV | minden ember beszél róla. S hogy a polícia nem bírja
64 IV | Hübschlerinek kapják fel, s ezáltal az úri dámákat visszariasszák
65 IV | jövevényektül a passzusaikat. S mindezen nehéz feladatokhoz
66 IV | kényeskedett, bedughatta a fülét s odább mehetett. De ezek
67 IV | scurrillitás lett elbocsátva. S ezeket nem lehet kitoloncolni
68 IV | közelében helyt foglal, s hajön diák, azt galléron
69 IV | diák, azt galléron ragadja s figyelmezteti a rektori
70 IV | figyelmezteti a rektori tilalomra s ha jön fiatal hajadon, a
71 IV | erkély márványkőbül volt, s annak a középső oszlopán
72 IV | két nagy gót idomú ablak, s azoknak a csúcsíveit összekötő
73 IV | is el lehetett tévedni, s voltak rajta olyan vasajtók,
74 V | Színlapok ugyan még nem voltak, s azoknak a házfalakra felragasztása
75 V | főváros előkelőbb utcáit, s a szögleteken a síppal,
76 V | női kantust öltöttek fel, s férfi kísérő karjába kapaszkodva
77 V | parasztságnak tartatott, s a parterre-közönség által
78 V | szemeiről, kevély sasorráról s a lisztfehér francia parókájáról,
79 V | cifra előfüggöny felgördült, s a nézőközönség közt a zaj
80 V | haja kétoldalt lenyírva s középen csimbókba kötve.~
81 V | folyadékkal, a hólyag elpukkan, s a tartalma végigfesti a
82 V | felnyalábolják a Harlekint s belelökik a mészkemencébe;
83 V | principálisának a pokoltűzbe. S aztán meghajtja magát a
84 V | mester a csettentyűvel, s íme egy teljesen felszerelt
85 V | hogy a világra hoztam.~S odadobja az apja nyakába
86 V | apja nyakába a gyermeket.~S a szegény Hanswurstnak egész
87 V | parókáikat kapják le a fejükről s azokat lobogtatják, a hölgyek
88 V | kezébe vesz egy kosarat, s elindul puszedlit árulni
89 V | Áhította az ismeretlent: a nőt, s mikor megismerte, undorodott
90 V | Colombina leszállt a nézőtérre s jobbra-balra osztogatta
91 V | száját megtörölte utána, s ha egy-egy merész úr az
92 V | kijött, rácsapja a tetejét, s kigurítja a játékszínből.
93 V | Keresztülugrik az orkesztrumon, s kereplővel a kezében kezdi
94 V | balettszökésekkel ugrik fel a színpadra, s minthogy a polichinello
95 V | olyan közel érnek hozzá, s piros nyelvének a hegye
96 V | Colombina, szemeit összehúzva, s száját kacér nevetésre elnyújtva. –
97 V | akinek paripát ígérnek s pálcalovat adnak. Te nekem
98 V | vagyunk! Hisz ez komédiaház!~– S ez téged nem gyönyörködtet?
99 V | hogy mi benne a tréfa? S te nekem nem a Colombinát
100 V | teljes ellentétben vannak: s mikor a Méte azoknak a végrehajtását
101 V | felmennek a felső terembe, s hagyják a közönséget tombolni,
102 V | míg a komédia megkezdődik; s a közönség figyelmét a scurrilitások
103 VI | ajtón a kulcsforgatásnak, s választja a baloldalit.~
104 VI | fortélyát a bösztörzárnak, s azok előtt felnyílik az
105 VI | mely egyszerű fából van, s beléphetnek a szűk folyosóba,
106 VI | penésztaplóval volt behúzva, s a szögletekben túltengett
107 VI | takarója: arca fakó volt s annyira a csontjaihoz aszott,
108 VI | szempillái voltak veresek, s a kék erek a halántékain
109 VI | mit jelent?~– „Závár.”~– S az a mandolosz akkor ott
110 VI | ember térdéről a pokróc, s előtűnt a nehéz lánc, mely
111 VI | lánc, mely bokáira verve s a falba erősítve őt fogva
112 VI | neve: „vészmentesítő”.~– S az árulásnak nagy büntetése
113 VI | lett ítélve megvakításra s holtig való fogságra.~–
114 VI | holtig való fogságra.~– S megengedik a törvények,
115 VI | saját törvényeink vannak. S azokat neked is el kell
116 VI | számot a magad lelkével; s ha félted, ide ne hozd.~–
117 VI | neki az ételhulladékot, s ezeken ő elélődik, amíg
118 VI | perceket, órákat, napokat.~– S ki az, aki a kürtőn át leszórja
119 VI | négyen kihúzták a pallosukat, s azokat keresztbe téve a
120 VI | kardok csillagot képeznek, s mondja el utánuk az esküformát.~
121 VI | kancsót a lobogó borszesszel, s eldörmögé a formulárét.~„
122 VI | felnyitotta a sekrestye ajtaját, s kivezette rajta a tanítványt.~
123 VI | a törvénykönyv kapcsait, s feltárta annak kezdő lapját.~–
124 VI | képeket, kutakat felfedezni, s a köznépet azok által fanatizálni.~
125 VI | hatalmasok ellen megíratni s a paloták kapuira felragasztani.~
126 VI | Fényes ünnepélyeket adni, s azokat hamis alarmok által
127 VI | alarmok által megzavarni, s a zűrzavarban a szép polgárleányokat
128 VI | öreg férjeket szerezni, s gyors özveggyé tételükről
129 VI | az erény jegét megtörik s a szerelmet felforralják.~
130 VI | betanítani az avatottaknak s ezzel kapcsolatban titkos
131 VI | öregasszonyokat körülhálózni, s ha kell, hamis végrendeletek
132 VI | címeket pénzért osztogatni. S ezáltal az emberi hiúságot
133 VI | kiküldésekkel eltávolítani, s azoknak visszatértét akadályozni.~
134 VI | testi vágyakat fölébresztik s a képzeletet táplálják.
135 VI | feleltél – mondá a nagymester, s azzal kezének egy intésére
136 VI | kétfelül György karjait, s visszavezette őt a sekrestyébe;
137 VI | összekulcsolá kis kezeit s ágyában térdepeltetve, elrebegteté
138 VI | felfohászkodást; de hogy kihez? s mi volt az a fohász? arra
139 VI | hogy miért van ő most itt, s mi vár itt őreá?~Tudományban
140 VI | sebesebb dobogásba hozza, s követeli a választ.~Azt
141 VI | alatt a protestánsokat), s hogy ezeknek semmi más céljuk
142 VI | cselekedni. Bibliája is volt, s abban könnyen rátalálhatott
143 VI | engedte magát idevezettetni, s el volt rá szánva, hogy
144 VI | fel tudta emelni az égig. S az ott megerősödött.~A nagymester
145 VII | két lovag ismét karon fogá s kivezette a nagy terembe.
146 VII | selyemdamaszttal volt leterítve, s azon cifra tálakon és szolgadeszkákon
147 VII | garmadával, egész kerek sajtok s az asztal közepén egy egész
148 VII | akarták tenni a lelkét, s most íme kitüntetik. Ez
149 VII | kötődnek az új bajtárssal, s aztán jól megvendégelik.~
150 VII | mert a sisak a fején volt; s az nem engedte, hogy az
151 VII | megcsókolá a szomszédját. – S minthogy mindenkinek fején
152 VII | szakács? a pástétomsütő? S a töprengő kétséghez hozzájárult
153 VII | visszatetszőnek érezte, s az íze fanyar volt és csípős.
154 VII | nagymester vett belőle, s elkezdte a hímes héját lehámozni;
155 VII | aztán négyfelé vágta késsel, s bedugta az arany lárván
156 VII | ugráló eleven lényeknek, s belül zöld a penésztől.
157 VII | tiltotta a szürcsölgetést.~S a vendégek virtust csináltak
158 VII | anélkül is poshadt volt; s az volt a vitézebb, aki
159 VII | húsát fűszeres pácba teszik s benne hagyják, míg a keleti
160 VII | nem járják: akkor megsütik s ismét ráhúzzák a pompás
161 VII | szétválasztható az aranytollas bőr, s akkor aztán lehet szeleteket
162 VII | bal oldali asztaltársa, s kettévágva a szeletet, a
163 VII | pávaszeletét a szomszédjával, s frissen utána öblíté a tűzitalt.
164 VII | ürítgetik a kelyheiket, s mert fülbe nem súghatnak,
165 VII | el a nagy terem közepén, s egyúttal meggyújtotta a
166 VII | örökség vár. Az apád nagy úr, s minden órán meghalhat. Egy
167 VII | Iskariotesnek visszafizetni.~– S ha akkor nem lesz ezer zecchinóm?~–
168 VII | Várni fog újabb esztendőt, s megduplázza az összeget.~–
169 VII | becsületszóra veszed fel. S zálogul csupán csak a pecsétnyomó
170 VII | a treffle „harangvirág” s a pique „szegfű”.~Szokatlan
171 VII | jelenti a „coeur ász”-t, s az egyformán felkalapozott „
172 VII | a pecsétnyomó gyűrűjét, s átadta zálogul a kölcsönadónak.~
173 VII | banktartón bosszút fog állni, s akkor aztán visszaváltja
174 VII | Adatott magának kártyát, s odatolt az asztal közepére
175 VII | otthagyta mind a kettőt, s újra kártyát adatott magának.~
176 VII | nyereségét beseperte volna, s odábbállt volna vele, még
177 VII | is odadobta a többihez, s rekedten kiálta:~– Az egész
178 VII | banktartó felállt a helyéről, s otthagyta az ezüsttálát
179 VII | fiókmadár idejön a vércsék közé, s valamennyinek kitépi a tollát.~
180 VII | banktartó is folyvást nyer. S amellett iszik. Minden osztás
181 VII | zsámolyán levő poharat, s úgy önti az arcába a rágalmazónak
182 VII | összefonta a két karját a mellén, s úgy nézett velük halálfej-szemet.
183 VII | nagymester közéjük lépett, s igazságot tett.~– Állítsátok
184 VII | nevét mindenki megtudja, s ez rosszabb rá nézve a halálnál.~
185 VII | hirtelen alákapta a fejét, s a vítőrével alulról szúrva
186 VII | fejéről.~– Tépjetek széjjel!~S ott állt az ismeretlenek
187 VII | Idu Czafénáth Panéákh!~S ismét felhangzott a „chaire!”
188 VII | ekkor odament Györgyhöz, s pallosát kihúzva, annak
189 VII | társaságunknak négyezer zecchinóját? S most azzal odább akarsz
190 VII | bizonyosan mind hamis pénz lesz, s ha hazaviszem zacskóstul,
191 VIII | közül ötöt kell megnyerni, s hogy ezt kifurfangozza:
192 VIII | kártyája van, mind eldobja, s felvesz új nyolcat a talonbul.)~
193 VIII | több színből biztos ütés s matadorokkal, akkor azé
194 VIII | másikkal felül üttesse, s vaktában hibás kihívásokra
195 VIII | arcvonásaiból olvashatott – s ez kártyánál erős fegyver, –
196 VIII | szeme láttára bontották fel, s legelébb is kiterítették
197 VIII | által ezek fénylővé lesznek s a beavatott megismeri róluk
198 VIII | Lecsapja-e mind a nyolc kártyát, s új nyolcat vegyen föl a
199 VIII | Méte segíts! „Oscuró”.~S azzal lecsapta mind a nyolc
200 VIII | mind a nyolc kártyáját, s nyolc újat vett föl a talonbul.~
201 VIII | újat vett föl a talonbul.~S akit hívott, meg is segíté.~– „
202 VIII | szemben levő fekete kárpit; s azzal egyidejűleg valami
203 VIII | ekkor megmozdultak a bokrok, s kilépett közülök egy paradicsomi
204 VIII | alak egy testté vált dal. S ez élő költeményen valami
205 VIII | Manill! – mondá György; s aztán nem nézett többé máshova,
206 VIII | Előjött a csalit közül Ádám, s Éva csalogatására a tiltott
207 VIII | művészi mutatvány volt. – S hogy ölelte egymáshoz azt
208 VIII | vestaszűz elcsábul a dalától s letépi a mirtusz virágát.1
209 VIII | Magdolnát az imakönyvétől s az özvegyasszonyt a halottja
210 VIII | keresztül pedig besütött a hold.~S e kettős világításban ült
211 VIII | önmagának élne, úgy mozog, s mégis „egy” érzést személyesít
212 VIII | poklot és a mennyországot, s úgy idvezül egyszerre mind
213 VIII | kártyáidat a mesteredhez, s kérj tőle tanácsot.~Giorgio
214 VIII | felkelt a kártyaasztaltól, s odament Wammánához, ki az
215 VIII | sose látja őket senki. S ki merné annak a grófnői
216 VIII | uszályát egy apród viszi utána, s hideg márványarccal úgy
217 VIII | átengedi neki az ütést, s azzal a nagymester marad
218 VIII | folyik a vad szenvedély s a szűzi iszonyat között.~
219 VIII | de egymásnak ellenmondók: s éppen e diszharmónia által
220 VIII | van ez egész élet titka, s akinek a vére lángra gyúl
221 VIII | öt játszma volt leküzdve, s abból hármat György nyert
222 VIII | nagymester Belzebubot invokálta s a szenteket káromlá.~– Hozzatok
223 VIII | Felugrik a kártyaasztal mellől, s beleordít Palestrina zsolozsmájába:~–
224 VIII | gazemberek, ez istennő elől!~S azzal felkapja a két borosserleget,
225 VIII | felkapja a két borosserleget, s egyiket a másik után odavágja
226 VIII | oimoit”-t ordítanak görögül, s futnak ketten kétfelé hanyatt-homlok:
227 VIII | félig arannyal volt telve, s odarohant vele a tüneményes
228 VIII | Iskariotes eltávozott már, s a gyűrűdet vissza nem adja,
229 VIII | után egyet fog kongani, s azontúl az utcákon járni
230 VIII | Wammána, kézen fogva Giorgiot, s maga után vonta azt a sekrestyébe.~
231 VIII | mind magara kellett szedni, s a sok fűzés, kapcsolás alatt
232 VIII | számodra a pávasültből, s meg is osztotta veled a
233 VIII | Sámson és az ő Delilája.~– S meddig maradnak azok itt?~–
234 VIII | rablója nyakát szelídeden, s aztán a tenyerének egy összeszorításával
235 VIII | cókmókot kihányták a zacskóbul, s teletöltötték azt arannyal.~
236 VIII | száma az éjjeli vadászoknak, s azok a védtelen embert tisztára
237 VIII | előjöttek a fogdmegek, (s azok sem hagyhatták rögtön
238 VIII | György előrement a lépcsőkön, s a tolózárt megtalálva, azt
239 VIII | megtalálva, azt félrehúzta, s aztán kinyitá az ajtót.~
240 VIII | Vijjongva ugrálnak széllyel, s futnak fel és le a kürtőbe,
241 VIII | mikor valaki jön ismét, s a szövétnekkel az odúba
242 VIII | mikor elment mellette, s aztán mindegyik azt mondá
243 VIII(2)| Messiásnak életet adni, s ezzel a csalfa kápráztatással
244 IX | a múlt éjjeli dáridótul, s egyre ásítozott.~– Mi az
245 IX | húszezer tallért megszolgálok, s azt is felpanaszolják, s
246 IX | s azt is felpanaszolják, s egy ilyen Gelbschnabel!
247 IX | Künzli Péter, ameddig akarja, s büfflálhat matézist, amennyi
248 IX | megbocsátott neki nagylelkűen, s megengedte, hogy itt maradjon
249 IX | húszezer tallér apanázst?~– S csinál mellette négyszer
250 IX | kezét. Nem hitte el neki. S a bíró szavának állt, s
251 IX | S a bíró szavának állt, s bizony lecsapta a püspök
252 IX | környék lángra lobbant, s terjed a tűz vármegyéről
253 IX | nagynevű vezér kellene nekik, s rögtön készen volna az új
254 IX | háromszor celebráltat misét, s a végrendeletét írja. Nem
255 IX | is használja a nevüket, s hol itt, hol amott zendülést
256 IX | betétetnek az archívumba, s az egész puccs nem kerül
257 IX(1) | három betűt ismerjük H. E. S., mely azon 1739-ben megjelent
258 IX | markunkban van a nyakuk, s nem várni meg, amíg a fogaik
259 IX | csak lázadó fiai lehetnek, s ha elcserélték is a nevét,
260 IX | ágyára Péter: egyet fordult, s megint az ágy alatt volt.~
261 IX | két tenyerébe fektetve, s elkezdett valami rettenetes
262 IX | haragosan felugrott a fektéből, s elkezdte a pipaszárral a
263 IX | Giorgio a verekedéssel, s leült az ágyára.~– Hát már
264 IX | hisz én is azt mondtam, s megvertél érte.~– Nem azért
265 IX | Péter felkapta a pájdlit, s szétnyitva annak száját,
266 IX | belemarkolva a pénzhalomba, s az ujjai között eregetve
267 IX | visszafeküdt a kerevetére, s falnak fordult.~– Hozd a
268 IX | melynek nyitva volt az ablaka, s belediktált két csésze feketekávét,
269 IX | mindjárt jön a borbély, s le fogja vágni.~– Ezt az
270 IX(3) | Küldj egy bölcset s ne szólj neki semmit.~J.
271 IX | alkohollal szokták gyógyítani, s megitatott a védencével
272 IX | generális, aki a tábort járja, s egy hónapban csak egyszer
273 IX | Meglestem isteni játékaikat, s azalatt magam kártyáztam
274 IX | a szavának az asphaleia, s milyen hatalma van a szavát
275 IX | Christina névvel ruház fel, s hozzá e rangnak megfelelően
276 IX | feltalálhatod, akit imádsz, s meg van adva az alkalom,
277 IX | omlott a nyakába Wammánának, s csókjaival árasztá el az
278 IX | Eljött az udvari szabó, s felöltözteté hímzett kantusba,
279 X | nagyságú fekete szemeivel, s félholdforma sűrű szemöldökeivel,
280 X | mintha mindig tükörbe nézne, s önmagát csodálná, a megszokott
281 X | egyre változott a királyság, s örökös volt a külföldre
282 X | külföldre elágazó cselszövény. S hogy ehhez a pártok a legszebb
283 X | hölgy a csónakversenyével, s farsang idejére behozta
284 X | menestriers”-ek „mariskatáncát”, s a strassburgi dáma divatba
285 X | ilyesmit nevezték „èchec”-nek, s nagy „raillerie” lett a
286 X | hogy szerepet játszik, s ellenséges kihívó „defi”
287 X | letették az álarcaikat, s akik még ismerősök nem voltak,
288 X | közelébe lófej távolságra, s jobbjában a felemelt spádéját,
289 X | névjegyet a kard hegyéről, s aztán a saját kártyáját
290 X | kardtávolságra közeledni a hölgy felé s úgy maradni lehajtott arccal,
291 X | maradni lehajtott arccal, s csak azután, hogy a hölgy
292 X | férfi módra ül a lovon, s a lábán igazgyöngyökkel
293 X | kihímzett nehéz atlasznál, s ahol aztán a páncél árulkodni
294 X | tekintettel megláthassa, s akkor aztán igazán nem volt
295 X | kezdőbetűkkel volt írva, s azokat írásban is ismeré.)~
296 X | hercegasszonyt Io névre? s hogy jut ennek a névnek
297 X | felséges bécsi udvarhoz?~S az a napsütötte halvány
298 X | mondá magában Giorgio, s megtéve az etikettszerű
299 X | di San Christina Giorgio.~S fejhajtva állt ott, míg
300 X | Egyszerre fölemelte a fejét, s a hölgy arcába nézett. Majd
301 X | ígértük azt magunknak – s azt hisszük, hogy ígérve
302 X | lelkébe mind a két szemével.~S aztán mikor elkezdődött
303 X | lovagok hölgyet cserélnek s egymásnak a helyét elfoglalják
304 X | elfoglalják az elfoglalt hölggyel, s akkor aztán elébb az egyik
305 X | selyemálarcot viseltek, s közönséges lovagruhát. Most
306 X | Amalazunta jelmezét viseli, s hátrafordul nyargaltában
307 X | a fejet sem találják el. S aki véletlenül beletalál
308 X | egész a markolatáig hajlott, s aztán úgy is maradt, minthogy
309 X | aztán nagyot ágaskodott s kiugrott a porondra, jobbra-balra
310 X | intett neki a spádéjával, s biztatva mondá neki: „Good
311 X | lovag, az övéké az elsőség. S így mienk a pályadíj.~–
312 X | a szúrástól meggyullad, s az oxigén által szítva vakító
313 X | nyeregfogantyúból kiemelni segítse s aztán a földre lebocsássa.~
314 X | annak a jobb lábát a földig, s aztán a jobb kezét nyújtá
315 X | is kivehesse a kengyelből s azzal is leszállhasson.~
316 X | felemelte hozzá az arcát, s alig hallhatóan súgá a fülébe:~–
317 X | Lehajolt a térdelő ifjúhoz, s ő is súgva mondá neki:~–
318 X | Nem! Hanem mandolosz.~S önkívületben ragyogó arccal
319 X | haragos istennői arcba.~S erre a vakmerő szóra egyszerre
320 X | arcodat, a beszélő ajkaidat, s ki foga találni, mit mondtál.
321 X | Hát én, aki beléd látok, s tudom, hogy mit érzesz.~–
322 X | apelláltam, fel a királynémhoz.~– S a királynéd kegyelmet adott.
323 X | játszottál igazán va banque-ot. S megnyerted a játékot.~–
324 X | kezébe veheti a hegedűt s énekelheti az utcán: adjatok,
325 X | Giorgio di San Christina, s olyan büszkén viselte a
326 1 | vinni (a bor kivételével), s minden idegen kalmárnak
327 1 | kézi munka állított elé, s a távol vidékek terményét
328 1 | policáj tartotta fenn a rendet s osztotta az igazságot, hanem
329 1 | adásvevési viszálkodásban.~S a vásári bíróságnak még
330 1 | hozott forgalomba a vásáron, s kisült, hogy azt õ maga
331 1 | pléhdarabot megtüzesítettek, s azt olyan közel tartották
332 1 | hogy otthon is elfogyott, s a bor piaca Lengyelország
333 1 | polgárok középosztályában s a nép legalsóbb rétegeiben.
334 1(1) | a hírhedett baromvásár, s a fõváros legnépesebb utcái:
335 1 | csodálatraméltó ritkaság volt s porcelánvedrekben míveltetett;
336 1 | is), aki azt adoptálta, s az annál inkább le lett
337 1 | szóló búcsúnak a programját, s ezt azután bekebelezé az
338 1 | pörlekedések és bírságolások s mindenféle divatos büntetési
339 1 | összejöhetnek a „Rennweg” gyepén, s futhatnak a nemes város
340 1 | szépen magyarul beszélni (s itt a súly a „szépen” szóban
341 1 | harmadik elõjön a pányvával, s a vásárló uraság által kiszemelt
342 1 | Elfeküsznek szépen a homokban, s úgy tesznek, mintha aludnának.
343 1 | a gazdájuk parancsolja, s ugatnak a szavára, megkerítik
344 1 | össze ennek a bámulására. S a kutyás ember legyõzetlen
345 1 | részünket a „Gaudé”-ból? S mi mulatnánk a felséges
346 1 | kifésültetni a fehérítõ púdert, s aztán nemzeti jellegû hajfonatokká
347 1 | ez tót, ez német, ez rác, s kicsúfolják érte. Hát például,
348 1 | mintha fújnánk valamit, az „s” hangzó itt nem a rendes
349 1 | meg a veszedelmes szóval: s õ szépen ki tudta mondani: „
350 1 | vette a hercegnõ a gitárját, s lantpengetés mellett eléneklé
351 1 | hitte, hogy álmodik most. S amíg a végstrófa azt mondja: „
352 XII | francia öltözetbe bújtatva, s az ellentét még jobban nevelte
353 XII | so und so” megérkezett, s aztán belépett a terembe
354 XII | vetélt varkocsokba kétfelől, s elől a homlokán körös-körül
355 XII | újnak tűnt fel egymás előtt, s növelte a tréfát az az igyekezet,
356 XII | találni a pór szerepébe, s a viseletéhez méltó viselkedést
357 XII | az arcaikat ilyennek. – S ha még csak az arcaikat
358 XII | eksztatikus állapotját, s a fülébe dörmögött.~– Mi
359 XII | odament Lodoiszka hercegnőhöz, s azt mondta neki igen fulladozó
360 XII | hercegnő nevetett rajta, s a kezében tartott piros
361 XII | odajön Lodoiszka hercegnőhöz, s féltérdét meghajtva előtte,
362 XII | Otthagyta az úrnője karszékét, s rohant Wammánához.~– Mester! –
363 XII | vétessék föl mathetesnek, s jogod van „veto”-t mondani.~
364 XII | vele Io Abulfeda princessz, s annak a jobbján az ő gyűlöletes
365 XII | lép, mintha tojásra hágna, s azután megnyomja a földet
366 XII | ingujja könyökig rázódjék, s azzal a kalapját jobb szemére
367 XII | jobb szemére rántja félre, s nagyot üt a fokossal a mestergerendára.
368 XII | csakugyan lehetne kölcsön adni, s beválnának egy legényke
369 XII | bajusznak.~Felkelt az asztaltól, s kisuhant a budoárjába.~Néhány
370 XII(1) | ha bort is ittak hozzá s körülhordták az ételt, akkor „
371 XII | menyecskék perlekedünk össze, s produkáljuk a Beisskatzét!3
372 XII | felugráltak a székeikről, s kisajátítva a férfiak ülőhelyeit,
373 XII | a tiroli Sennerhölgynek, s félreállt, Wammána vállára
374 XII | Wammána vállára támaszkodva s méltóságos megvetéssel tekintve
375 XII | hölgy kilép a kapu alól, s a kezembe tesz egy jól bebugyolált
376 XII | jól bebugyolált csomagot, s ilyen utasítást sugdos a
377 XII | a hölgy besuhan a kapun, s bezárja maga után. Én ott
378 XII | hölgyek, megbotránkozva, s csak akkor vették észre,
379 XII | kincset el kell vinnem, s annálfogva borosfejű logikával
380 XII | hazaviszem a szállásomra, s átadom a gazdasszonyomnak,
381 XII | Szerencsésen hazataláltam, s fellármázva a signorát,
382 XII | egyszerre segélykiáltozás s összevert kardok pengése
383 XII | pengése üti meg a fülemet, s azt látom, hogy a kötélen
384 XII | pártját. Kardot rántottam s odarohantam a vívók közé,
385 XII | odarohantam a vívók közé, s akkor aztán négy kard helyett
386 XII | amelyiket legközelebb talált, s futott az utcán fölfelé,
387 XII | belódultam egy szűk oldalutcába, s csak ott vettem észre, hogy
388 XII | mikor a sbirrek megjelentek s szétkergették a viaskodókat.~
389 XII | signorina elfogadja a karomat, s az én szállásomon várja
390 XII | hölgy ráállt az ajánlatomra, s karomba csimpajkozva, folytonos
391 XII | respektáltam a hölgy helyzetét, s nemcsak az arcát takaró
392 XII | az ott ült a karszékben s a kicsikét ápolta. Hát amint
393 XII | fátyolát és a palástját s odarohant a csecsemőhöz,
394 XII | örömteljes sikoltozással, s leborulva eléje, csókjaival
395 XII | gyermekem! kedves gyermekem”, s nem törődött vele, hogy
396 XII | nő az én cselédem volt, s önt tévedésből másnak nézte.~–
397 XII | kérdésre fölemelkedett a hölgy, s nyugodtan felelt.~– Marchese.
398 XII | Alfonzo vagy Lorenzo herceget, s megkísértem a kibékítést.
399 XII | megnyugodott a hercegnő, s én meghagytam a gazdasszonyomnak,
400 XII | Reggel korán felkeltem, s kimentem a városba.~Gyakorlatból
401 XII | ismerni az Alfonzo kalapjára, s valamelyik közülök megszólít
402 XII | egy gavallér utamat állja, s elébb udvariasan üdvözöl,
403 XII | megöljem?~– Valóban elég, s ha Alfonzo nem fogja rögtön
404 XII | Lorenzo megszorítá a kezemet, s még egy barátját maga mellé
405 XII | mind a hárman lóra ültünk, s vágtattunk eléje.~A porta
406 XII | türelmetlenül odavágtatott hozzánk, s azzal a két halálos ellenség
407 XII | egymást cognatonak nevezték, s mindent kölcsönösen megbocsátottak.~
408 XII | könnyekben felolvadó Corneliát, s lett belőle idilli összeölelkezés.
409 XII(4) | történetet jegyzé fel a H. E. S. által szerzett monográfia:
410 XII | venni, felkelt az asztaltól, s kiment a tornácba.~György
411 XII | tornácba.~György utánament, s rövid időn visszatérve,
412 XII | asztalt bontott a társaság, s egyes párok és csoportok
413 XII | az aranygyapjú rendét.~– S mi sértőt talált ebben? –
414 XII | Burgundi Fülöp kedvesével, s kihívta egy szál kardra
415 XII | Harucker ménesének a csikósai, s ez most nagyobb hatalom,
416 XII | kerülgetik a fejedelemfiakat, s ha egyszer odacsalhatják
417 XII | hirtelen lóra ültetik, s akkor aztán az egész szilaj
418 XII | pedig megyünk a vásárba, s felkeressük a csikósokat.~
419 XII | paradicsomban leszek is, s arkangyalok őrzik is az
420 XIII | változatos fajai által, s nem tudott belefáradni.
421 XIII | csak paródiának vált be, s az összeszólalkozás maradt
422 XIII | publikum jött-ment körülöttük s heccelte őket: „Beiss Katze!”~
423 XIII | lélekszakadva rohannak eléjük, s hívogatják őket a csárdáikba.
424 XIII | belépti díjat fizetnek, s csak lepecsételt borokat
425 XIII | össze a nagy tükörfürdőben, s ott fogadták az ismerős
426 XIII | úszóasztalokat hozattak maguk elé, s azokon kártyáztak, ostábláztak.
427 XIII | a körülfutó karzatokon, s ott gyönyörködhetett az
428 XIII | hajítsanak le hozzájuk, s ha azt nem tudták röptében
429 XIII | jöttek a fürdőpavilonba, s amint a koszorú- és pénzdobálás
430 XIII | hatökrös társzekereikre, s nagy ostorkongatás mellett
431 XIII | megszálló török had letarolt, s melyet azóta sem telkesíthettek
432 XIII | kaviccsal és nádgyökérrel. S ahová a Dunaár el nem jutott,
433 XIII | kedélyes mulató kolnákkal, s hogy az a nagy tér, amit „
434 XIII | szövevény, sündisznók tanyája, s a mocsárlég bűzös ködében
435 XIII | támadásaikat a főváros környékére, s ha üldözőbe fogták őket,
436 XIII | nemzeti ételeiket készítik, s a lovak védelmére sövényből
437 XIII | cserényt. Sírkutat is vájtak, s ahhoz vályút készítettek
438 XIII | gondoskodik a zöld mező.~S ahol gulya, ménes letelepszik,
439 XIII | gyékényfödeles kordékkal kiegészítve, s végül a kunyhóváros temploma
440 XIII | seregestül jártak a megnézésére, s divatba jött a városban
441 XIII | terhelővel a ló hasához szorítva, s mégsem potyognak le róla.
442 XIII | mint az érett kormosalma; s a fekete göndör haja a két
443 XIII | ember. Írni, olvasni is tud, s kalendáriumot hord a tarisznyájában.
444 XIII | tenyereiket tartogatva, s kapkodták a dobált filléreket:
445 XIII | nyelven folytatott társalgást, s rajta feledte a szemeit
446 XIII | pénz, kutya teremtette!~S odacsörgette a csikós orra
447 XIII | csak a fejét fordítá hátra, s odaszólt a kutyatriász felé –
448 XIII | odasompolygott a gazdájához, s annak a lábszárához törölgette
449 XIII | valamit mormogott is hozzá, s aztán felnézett az arcába
450 XIII | aztán felnézett az arcába s elkezdett lihegni, hosszú
451 XIII | fogai között kitologatva, s aközben végignézte az egész
452 XIII | aztán a Bodri felcihelődött, s kénytelen-kelletlen léptekkel
453 XIII | felhúzza a fogáról az ínyét s csendesen morog. Mikor odakerül
454 XIII | szétfeszíti mind a négy lábát, s a két fülét előrehegyezi.
455 XIII | gazdája felé a buksiját, s azt mondja: „nyám-nyám-nyám” (
456 XIII | könyörgő szemekkel néz fel reá, s a féllábát felemeli hozzá,
457 XIII | kezet akarna neki nyújtani, s mikor aztán az ifjú lehajol
458 XIII | visszahúzta, a másikat nyalja meg, s akkor aztán elkezd táncolni,
459 XIII | Megjött a mi urunk!”, s aztán körben forogva táncol,
460 XIII | csikós botjára támaszkodva, s félpofáját a tenyerébe nyugtatva
461 XIII | komondorok hátramaradnak, s elmennek ürgészni. Ismerik
462 XIII | ez a föld lett alkotva, s lenézi az embert.~A karcsú
463 XIII | odanyomják a vevő kezébe, s az vezetheti a lovát rögtön
464 XIII | lovát rögtön a szekeréhez s odakötheti a saraglyához.
465 XIII | napot!~A lovat megjegyzik, s ezzel az urak félrevonulnak
466 XIII | két betűt kiált oda: „G. S.”.~Amint aztán sebesen a
467 XIII | kiszemelt rézderes fejébe, s egyszerre a nyakára fojtódik.
468 XIII | a vasember kötve tartja, s a pányvánál fogva közelebb
469 XIII | az egész teste reszket, s szakad róla a tajték. Akkor
470 XIII | odavonja a ló fejét magához s a fülébe sugdos. A ló megáll
471 XIII | nyakáról leoldják a pányvát, s arra az nyugodtan engedi
472 XIII | engedi a kötőféket a fejére s a száján keresztül köttetni.~–
473 XIII | fehéren izzó billogvassal, s rányomta a tulajdonos G.
474 XIII | rányomta a tulajdonos G. S. betűit a csikó tomporára,
475 XIII | aztán fel hagyták állni, s megitatták egy sajtárból.~
476 XIII | tenyerét a ló hátára tette s arra egy szökéssel fenn
477 XIII | felhagyott a rossz tréfájával, s midőn az urak elé visszakerült,
478 XIII | hogy milyen a rövid galopp. S utoljára végső próbatételül
479 XIII | lábán, mint mind a négyen, s olyan kevélyen hordta a
480 XIII | ingujját egész a válláig, s kiállt a gyepre. Az ólmos
481 XIII | mert ő vissza nem üthetett, s csak az az egy esélye volt,
482 XIII | beseperte a forintokat, s megmentette a maga száz
483 XIII | sodorintott a bajuszán, s hetykén visszafelelt.~–
484 XIII | csikós, odalépve Io elé s bal karját nyújtva felé.
485 XIV | hogy „nosztalgia”. A poéták s más efféle laikus emberek,
486 XIV | Egész népet is meglep, s olyankor az a nép csodálatos
487 XIV | extravaganciákra hajlandó.~S ezekből csak erős érvágások
488 XIV | eksztatikus állapotba hozzák, s egy képzelt, ideális bálvány
489 XIV | azt zsebében hazaviszi, s otthon a szobájában meggyújtja,
490 XIV | a szobájában meggyújtja, s amíg ennek a füstjét beszívja,
491 XIV | tőzegből vannak szítva, s hallgatja, hogy mit beszélnek
492 XIV | megkülönböztető kutyákkal, s azzal a fogékony ifjú beleesett
493 XIV | Dacolnak az elementumokkal. S az élet szükségeit nem ismerik.
494 XIV | ágyuk van a puszta földön s gyönyörűségük a zivatarban.~
495 XIV | aki bőrmellényt visel, s otthon szőtt inget: és amellett
496 XIV | ősember fegyverével, a bottal! S még hetykén elő mer állni,
497 XIV | kard ellen is megvívjon. S kivel fog megvívni? Wammánával,
498 XIV | itt mind úri hölgyek. – S azok előtt ő csak egy zsíros
499 XIV | csak egy zsíros paraszt. S még nem is valami fiatal
500 XIV | azt merte mondani előttük.~S milyen hódító hatása volt
1-500 | 501-1000 | 1001-1224 |