Fezejet

 1  I   |        Franciaországon keresztül, míg eljutott Rodostóhoz: hallgatni
 2 II   |           is vége lesz. Megvárom, míg előjön.~– De úgy látom,
 3 II   |       szerelmes volt a jungferbe; míg egyszer megtudta, hogy az
 4  V   |          tartva Giorgio szájához, míg ajkai éppen olyan közel
 5  V   |         van.~– Csak addig várunk, míg a komédia megkezdődik; s
 6 VI   |           bezárva a külső zárral, míg újra rá nem nyitnak?~– Igen.~
 7 VI   |          ment, György a nyomában, míg egyszer aztán véget ért
 8 VII  |           teszik s benne hagyják, míg a keleti borsok és szegfűszegek
 9 VII  |             No fiacskám, kapd be, míg el nem fut előled!~Valóban
10 VIII |        folyvást tenyerébe rejtve, míg a megvetett úrnő, a megtépett
11 VIII |           kétfelé hanyatt-homlok: míg Zsuzsánna nagy szemeket
12  X   |           tudtak találni a célba, míg a gavallér elhibázta azt.
13  X   |    Giorgio.~S fejhajtva állt ott, míg a donna a saját szalagját
14 XII  |          becsapott egy sikátorba, míg az ellenfelei az utcakanyarulatban
15 XIII |       szálem alejkumot. Megvárja, míg a látogató köszönti őtet.~
16 XIII |       rövidebbre vonja a pányvát, míg egészen odahúzza magához
17 XIII |     dörzsöltetni szalmacsutakkal, míg a tajtéktól egészen felszárították.~
18 XV   |           kardokkal esküdve, hogy míg a nap az égen jár, nem lesz
19 XVI  |          élelmet a gyerekeknek. S míg az ura az erdőn járt, azalatt
20 XVI  |    kertajtót? Mért nem várta meg, míg visszatérnek a szappannal
21 XVII | mozdulatával új csábalakot öltve, míg utoljára a nagy fénytől
22 XVIII|           a lángsugárzó koponyát, míg a csonthordó szekér eljutott
23 XIX  |       rozoga lépcsőkön keresztül, míg egyszer aztán egy olyan
24 XXII |          mélyen meghajtva álltak, míg a király trónján helyet
25 XXIV |      került fel megint nyugatnak, míg szerencsésen megállapodott
26 XXV  |           égbe látszik felnyúlni, míg lassankint helyt ád a lúcfenyőnek;
27 XXV  |        karmazsinból a lilaszínbe, míg utoljára megáll a hasonlíthatatlan
28 XXV  |       fújt: azt be kellett várni, míg elmúlik, mert olyankor ködös
29 XXV  |  tanulmányozta az Etna mélységét, míg egyszer nem bírt ellenállani
30 XXV  |  füstoszlop, fellegüstökös fejét, míg a világ össze nem dűl, folyvást
31 XXVI |           a táncoló papírdarabot, míg lángot nem vetett.~Ekkor
32 XXVII|       bitorolja a nevét és címét, míg az igazi nevét és fejedelmi
33 XXVII|          felkeresi az öszvérét, s míg az éj itt nem lepi, vágtat
34 XXVII|          kard bot ellen. Azalatt, míg a tündérnő csókjai téged
35 XXVII|       magad eltemetni, s várd el, míg feltámasztalak.~S az ifjú
36 XXIX |      hallgatja az új Seherezádét, míg mind a kettőnek a szemeit
37 XXIX |           Meneküljünk Taorminába, míg a láva utól nem ér.~S azzal