Fezejet

 1  I    |      neve. Ahol az a „Méte” jön elő. Az a pokoli csábító szép
 2 III   |    litániát, spirité! Aztán jer elő! – kiáltá Wammána úr hangosan.
 3 IV    |         nem írt darabokat adnak elő, amik tele vannak kétértelmű
 4  V    |     óriási nagy tojást szabadít elő a vertugadine rejtekéből.~
 5  V    |        aprócska Hanswurst ugrik elő a tojáshajból. Szakasztott
 6  V    |     most a paradicsomból került elő.~– Hallod-e mester: ez a
 7 VI    |      nevét sem hallotta.~– Lépj elő! – monda neki a nagymester.~
 8 VI    |        megnyitására.~– Hozzátok elő a „Syngraphét”.~A Syngraphe
 9 VIII  |        valami kéjes lázt idézve elő egész testén, lelkén.~–
10 VIII  |       ó-egyiptomi gineceum tűnt elő, lobogó naftaláng rózsaszínű
11 VIII  |     vigyorgó szatír-pofa bukkan elő. Azok a lator vének, akik
12 VIII  |       kártyázom többet. Adjátok elő az írást! Adjatok kalamust
13 XII   |    őrjárat: a sbirrek nyomultak elő nagy loholva a piazza felől,
14 XIII  |    egészen alábukva búvárkodták elő. És senkinek nem jutott
15 XIV   |         a bottal! S még hetykén elő mer állni, hogy a botjával
16 XIX   |        ezüst bokály kerül onnan elő! Olyankor a koldusok mind
17 XIX   |         Hol van a Mirikló? Bújj elő a sutból. Nézd, itt van
18 XIX   |           Hej te Sosoj!11 Gyere elő az asztal alul. Eredj oda,
19 XIX   |          Te meg, Malach, keresd elő a mölchi apátság pecsétnyomóját.
20 XX    |   fürkészéséből. A „csáj”3 jött elő.~Amíg a nagy körönd sötétjében
21 XX    |     mintha a földbül bújt volna elő. A pokolbul.~Pokolbeli tünemény
22 XXI   |     mintha a föld alól bújnának elő, s mint a patkányok táborszámra,
23 XXII  |       egy pecsétes levelet vett elő. Ezt már a palástja zsebéből.~–
24 XXIII |        lepecsételt levelet vett elő a kalapjából, s átnyújtá
25 XXV   |         s időnkint onnan törnek elő jól fegyverzett csapatokban
26 XXV   |      csúcsos sziklakúpok tűnnek elő, párázó odúkkal; gránitbástyák,
27 XXV   |   befuttatott házak kandikálnak elő: a legtöbbnek nincsen födele,
28 XXV   |    közül olyan buján sarjadzott elő a babérfa, hogy könnyű volt
29 XXV   |        a fehér fogsor villogott elő.~– Én igenis Fra Barbarigo
30 XXV   |        a sziklaodúkból bújnának elő, ott teremnek az én veressipkásaim,
31 XXV   | kolostorok rézkupolái villognak elő. Az út maga fekete. Csupa
32 XXVI  |        melyen át gomolyogva tör elő az örök tűz a föld alól.~
33 XXVII |         ösvényről letért.~Talán elő is vette volna a jobbik
34 XXVIII|     Györgynek.~– Hercegem, jöjj elő.~A két bátyának tátva maradt
35 XXIX  |        Onnan egy lávafolyam tör elő.~Sietett magával levinni
36 XXXIII|       beburkolva kerülnek ismét elő s ballagnak a sátoraikhoz.~
37 XXXIV |         megszabadítója állhatna elő, ha annak az ideje eljön.~