Fezejet
1 I | Giorgio examene~Rákóczy két fia kisgyermek korában, anyjostul,
2 I | volt, Johannes Hunyades és fia, Mathias Corvinus oláhok
3 V | elismerni, hogy ez az ő fia.~– No ha a te fiad, akkor
4 VI | fölséges eszmét, hogy az Isten fia saját akaratából vette fel
5 VII | az ördögnek a legkisebbik fia.~Egyszer aztán egyike az
6 XII | eleget tapasztalt. – De a két fia közül az egyik megkapható. –
7 XIV | megláncolva a fejedelem fia, azt könnyen összetörné,
8 XVI | Henrik király apjának volt a fia – balkézre.~Következett
9 XVII | vannak. – Te Rákóczy Ferenc fia vagy: Erdély nagyfejedelméé.
10 XVIII| hetérává! – Te Rákóczy Ferenc fia vagy! – Akit meg akartál
11 XVIII| között.~– Rákóczy Ferencnek a fia? Hisz akkor te egy princ
12 XVIII| Megkerült a Rákóczy Ferencnek a fia.~A lármás bohó had majd
13 XVIII| princ Rákóczy! a király fia!~Arra aztán a kulcsár is
14 XIX | ijedten.~– Ha te is a Ragoczky fia vagy, akkor annak a nagyobbik
15 XIX | akkor annak a nagyobbik fia bizonyosan a bátyád: a phrálod.3~–
16 XX | visznek, csakugyan a Rákóczy fia, s nem valami zsivány? Ki
17 XXI | hogy ez az ő édestestvére: fia az ő atyjának, Rákóczy Ferencnek,
18 XXI | én bátyám! Ez nem Rákóczy fia! Ez egy tolvaj lókötő. Fussatok
19 XXI | mint Rákóczy Ferencnek a fia.~György most kezdett már
20 XXII | György, Rákóczy Ferenc fia vagyok. Atyámat: a koldusok
21 XXII | van. Rákóczy György vagy. Fia Rákóczy Ferenc fejedelemnek.
22 XXII | félelemben egyesít. – És te igaz fia vagy a te nagynevű atyádnak,
23 XXIV | soha meg ne halt volna; a fia felől pedig: hogy ha a nyomorult
24 XXIV | gondoskodás, amellyel György fia iránt viseltetik. Csak Györgyrül
25 XXV | bennszülött szicíliai nép fia volt, aki hetenkint egyszer
26 XXVII| igen jól őrzik. De van két fia. József az öregebb. Az már
27 XXX | teveháton, tudatni Rákóczyval fia megérkeztét.~György magára
28 XXXI | idős korában, mint György fia? Hogy nevelték őt is, éppen
29 XXXI | vinni a fejedelmi apának fia megérkeztéről. Szárazföldön
30 XXXI | elé: hogy Rákóczy Ferenc fia másutt le ne tegye a lábát
31 XXXII| megtartotta méltóságos nyugalmát. Fia iránti gyöngédségét azzal
32 XXXII| ujjainak a nyomása alatt.~A fia nemcsak hazát, nemzeti nyelvet
33 XXXII| tegyenek be egy ágyat a fia számára.~Pelargus magukra
34 XXXII| feje erre a szóra.~Az ő fia még csak vadászni sem tud!~
35 XXXII| ízetlenkedett amiatt, hogy a fia olyan vadászhoz nem méltó
36 XXXIV| felölté a kabátját, s a fia vállát átölelve, bevezeté
|