Fezejet
1 I | keresztre van feszítve.~– Hát mért nem veszik le a keresztrül
2 V | megrója Hanswurstot, hogy mért ül visszafelé fordulva a
3 VI | Majd megtudod azt, hogy mért van az ide bezárva! Az a
4 VI | feszület előtt elmentek, mért nem szabadítják meg a hívek
5 VII | nyakába, és sírva fakadt.~– Mért tetted ezt velem? – rebegé
6 IX | ott strázsált mellette.~– Mért húzod a hajamat? – mormogá
7 XII | tekingetett, bamba képpel.~– Mért mondta ez nekem: „jó Fülöp?”~
8 XII | verdiktjét mondtad ki.~– De mért mondta azt, hogy jó Fülöp?~–
9 XIV | hogy ki az az ember? S mért megy az most oda, ahová
10 XVI | vagytok a bűnösök, asszonyok; mért vagytok olyan szépek. Amit
11 XVI | másik ott maradt volna? Mért parancsolta nekik, hogy
12 XVI | hogy zárják be a kertajtót? Mért nem várta meg, míg visszatérnek
13 XVI | szappannal a szolgálók? Mért nem jöttek többet vissza
14 XVI | akkor a fákon a leveleket! Mért nem kérdezte Dániel azt
15 XVII | de egy percre megállt.~– Mért nem sietsz? – kiálta rá
16 XIX | bátyád: a phrálod.3~– Hát mért fogták el a bátyámat?~–
17 XX | náné”, „náné”.~– De hát mért mondtad, hogy „náné”.~–
18 XX | Bűn az, ami rossz.~– Mért rossz a bűn? Keserű a bűn?
19 XX | kezét feje fölé kulcsolva. – Mért kell teneked elveszned?~
20 XXI | felőle, serenissime.~– De mért címez engem a kapitány úr
21 XXV | Bonaventura Calzolaio.~– Hát mért nem ment oda fel?~– Először,
22 XXVI | ettől az élő óriástól, hogy mért vagyok én itten?~A szerzetes
23 XXVII| vele! – Hát tudod-e már, mért jöttem én ide? Mégsem tudod? –
24 XXIX | egyre kiabált és sírt, hogy mért nem engedik meghalni? S
25 XXIX | Énrám vár a hajó? – Hát mért vár énrám?~– Hogy elvigyen
26 XXIX | tűzhányótul ama kérdésedre, hogy mért vagy te itt most?~– Kérdeztem
27 XXIX | összetöri láncait.~– Hát mért nem megy az atyám oda?~–
28 XXIX | unszoltál, hogy mondjam meg, mért nevetek folyvást? akkor
29 XXXI | nem ment a fejébe, hogy mért nem lehet ezt úgy mondani,
30 XXXII| Hadd fusson szegény.~– Mért nem lőtte meg a herceg?~–
|