Fezejet
1 I | egy Hungáriából származott embert?~Az ifjú ember e kérdésre
2 I | azzal?~– Szeretném én azt az embert látni.~– Minek?~– Nem tudom
3 I | volna olyan szót vagy olyan embert, aki magyar.~– Álmodtad
4 II | hogy látott-e már magyar embert?~– Igen. A szkítiai farkasokat
5 II | csak a Péter látta azt az embert, mikor velem együtt sétálni
6 II | játszanak. – De én még magyar embert sohasem láttam, hogy a piacon
7 II | hogy elfogassam azt az embert?~– Hagyd el azt. Én valami
8 II | Majd én elfogom azt az embert, s kitudom, hogy kicsoda?
9 VI | sírodúban azt a haldokló vak embert: még attól sem retten vissza.~
10 VII | a közéjük keveredett élő embert.~De annál jobban kelt utána
11 VIII | Képes őrültté tenni az embert. Egy vestaszűz elcsábul
12 VIII | a korban protezsálja az embert minden szellem. Lassankint
13 VIII | vadászoknak, s azok a védtelen embert tisztára levetkőztették.
14 X | allegóriában is megvakítson egy embert. Mikor őrá került a sor,
15 1 | tudott találni arra való embert (néha a sequioris sexusból
16 1 | vagy harmadmagával a kutyás embert meg tudja ütni. Nagy sokaság
17 XII | sokat tanakodtam: ahol egy embert támadnak meg hárman, ott
18 XII | sugaraiból van az szőve. A kutyás embert én elvállalom: – Abrekh
19 XIII | lett alkotva, s lenézi az embert.~A karcsú nyakú szilaj mén
20 XVIII| Aztán a borzalom, hogy egy embert megvakítanak a szeme láttára! – „
21 XVIII| furcsa hódolatával az ifjú embert. Alig tudott szóhoz jutni
22 XIX | amik lehúzzák az eleven embert; hollók, varjúk seregestül
23 XIX | bárók!18 Micsa veszekedő embert csináltak belőled? Nem való
24 XXV | egy ébren látott álom. Az embert az a gondolat fogja el,
25 XXV | a cantharidest.~Dolgozó embert sem látni sehol, se igavonó
26 XXVII| gúnyolva. – Wammána ezt az embert akarta ártalmatlanná tenni. –
27 XXXIV| Kegyelmednek külön sorsa van. Más embert, ha a szíve megindít, mehet
|