Fezejet

 1 III |    Holofernes sátorában.~Delila, Sámson hajfürtjeivel a kezében.~
 2 VI  |          hogy él.~– Nos, hát vak Sámson, hogy megy az élet? – szólt
 3 VIII|     utánunk? Kik azok?~– Ezúttal Sámson és az ő Delilája.~– S meddig
 4 VIII|     vassal vannak bélelve.~A vak Sámson nem kergeti el a patkányokat
 5 VIII|         hogy „no, most már a vak Sámson ismét lát!” „Ha igaz, hogy
 6  X  |       hogy oda fogsz jutni a vak Sámson helyére ajtóőrnek holtig!~–
 7 XVI |   Holofernes, Herodes, Iskariot, Sámson, Dávid, Ahasvér, Ammon.~
 8 XVI |        csitítani.~– Majd azután, Sámson!~– Deh! Eb ura a fakó! Ha
 9 XVI |        Deh! Eb ura a fakó! Ha én Sámson vagyok, előttem a Herko
10 XVI |     dráma. Egyszerre a színpadon Sámson és Delila, meg a filisztinek; –
11 XVII|        eltanulni.~A dalra előjön Sámson. Igen egyszerű jelmezt visel.
12 XVII|        volt: szirony közé fűzve. Sámson és hortobágyi csikós egyforma
13 XVII|         az érdekes jelenet, ahol Sámson és Delila egymás titkait
14 XVII| csók-kórussal visszhangozik reá.~Sámson félrehárítja a sátor függönyét,
15 XVII|          következett volna, hogy Sámson elárulja legyőzhetlen erejének
16 XVII|           amint tapasztalá, hogy Sámson kitalálja a titkát, nem
17 XVII|       elkiáltá magát:~– Vigyázz, Sámson! rajtad a filiszteusok!~
18 XVII|      meztelen karddal a kezében.~Sámson félrelökte Delilát, s előjött
19 XVII|         dobogott annak a szívén.~Sámson háttal fordult feléjük.~
20 XVII|         már korax!”~A kimúlt vak Sámson helyébe új kapuőrt kell
21 XVII|    kétszer döfött el a semmibe a Sámson feje fölött.~Abrekh borzadozott,
22 XVII|          tapasztá le csókjaival.~Sámson vette észre már a gonosz
23 XVII|     egyszerre.~A bottal védekező Sámson egyre tért veszített a folyvást
24 XVII|  buzogánnyal. – Elkezdett sírni.~Sámson odaugrott hozzá, s felrántotta
25 XVII|         a szövétnekek lángját.~A Sámson pedig megragadta annak az