Fezejet

 1  I   |            a neve. Ahol az a „Méte” jön elő. Az a pokoli csábító
 2  I   |             egyszerre valami keserű jön fel a torkomba. Elszomorodom:
 3 II   |            ajtót, s súgva jelenté:~„Jön a filiszteus!”~Erre a szóra
 4 IV   |            a rektori tilalomra s ha jön fiatal hajadon, a szüzek
 5  V   |          hogy új szcéna következik.~Jön Colombina, Hanswurst hitvestársa.~
 6 VIII |            fény valahonnan felülről jön e tündéri tájképhez. Az
 7 VIII |          Várjunk csak, amíg majd az jön, akinek a neve „Métees is!”~
 8 VIII |             a kürtőbe, mikor valaki jön ismét, s a szövétnekkel
 9 IX   |      megbiztatá, hogy majd mindjárt jön a borbély, s le fogja vágni.~–
10 XIII |              Amint ezek elhaladtak: jön nagy sípszóval egy másik
11 XVII |     madrigált.~– No most csend! Ott jön Delila.~A legelső alak volt
12 XVII |        erejének titkát. Akkor aztán jön a végzetes olló, mely a
13 XIX  |             labyrinthban. Hasztalan jön ide a policáj kutatni, motozni:
14 XIX  |            leöljük a strázsákat! Ki jön velem? Én megyek elől. Adjatok
15 XX   |          csatorna hídjánál, s mikor jön a hídra a szekér, odarohannak.
16 XXIV |           fogja ismerni: ha egyszer jön valaki, aki elmondja élőszóval
17 XXV  |            fuggitivik, s akkor majd jön helyette új földesúr. –
18 XXVII|           egy agyagkondérral: onnan jön fel a földalatti hőség.
19 XXIX | etyepetyével1 elköltött lakoma után jön a tündéri éjszaka, amit
20 XXIX |         utánuk az úton.~– Nézd! Ott jön az ördög, aki elvisz bennünket! –
21 XXIX |           bírnak.~Ez pedig közelebb jön.~Már odaért a kút elé. A
22 XXIX |          Mondtam ugye, hogy a sátán jön értünk, aki elvisz bennünket.~–