Fezejet

 1 XIX  |     szakítottak volna. Aztán meg a Mirikló.10 Hol van a Mirikló? Bújj
 2 XIX  |         meg a Mirikló.10 Hol van a Mirikló? Bújj elő a sutból. Nézd,
 3 XIX  |     phrálod. A kisebbik phrálod.~A Mirikló azonban már elhagyta a vidám
 4 XIX  |      minden rúgkapálózás dacára.~A Mirikló lehetett valami tizenhárom-tizennégy
 5 XIX  |   ezüsttálon; hozzá dió csemegéül.~Mirikló megtanította rá, hogyan
 6 XIX  | Megálmodtam én azt! – jajveszékelt Mirikló. – Viszik a bátyámat a vesztőhelyre.~–
 7 XIX  |       álompecsenye. Vidd magaddal, Mirikló. Dugd be a száját. Ne hagyd
 8 XIX  |      lebeszéli a fejét a nyakárul.~Mirikló azt a formáját találta ki
 9 XIX  |   Miriklóval. Ami úgy ment, hogy a Mirikló odaült szemben a térdére.
10 XIX  |           eresztett ki a száján. A Mirikló aztán ezt a füstöt megint
11 XIX  |    koromtul fekete kezét. Azután a Mirikló megimádkoztatta, szépen
12 XX   |           nem akart tovább alunni: Mirikló odaugrott, rátérdelt, hanyattvágta,
13 XX   |         Jiló?~– Aluszik – felelt a Mirikló.~– Keltsd föl.~– Náné!~A
14 XX   |   kijöhetsz. Mind elmentek – monda Mirikló az ifjúnak, s felkötötte
15 XX   |          De én visszajövök hozzád, Mirikló.~– Nem te többet. Mesterségem
16 XX   |    kiválasztok egyet a számodra.~A Mirikló ismét bement a vasajtón.
17 XXI  |          nem az ő phrálja, akkor a Mirikló sem volt az ő phénája!~A
18 XXI  |           el őket. Eszébe jutott a Mirikló.~Hisz a cigányleány nem
19 XXI  |     csakugyan az ő apja. S akkor a Mirikló megint csak az ő húga lesz.~–
20 XXVII| követeléssel.~Eszébe jutott a szép Mirikló!~Micsoda alak volt az? Arany