Fezejet

 1  1  |     teveháton vagy fullajtáros ló vontatta tölgyfahajókon
 2  1  |         Az egyik volt a szilaj ló kifogása a vad ménesbõl.~
 3 XIII|     földesúrét.~Más ember, más ló el is pusztult volna ezen
 4 XIII|   nyergük nincsen terhelővel a ló hasához szorítva, s mégsem
 5 XIII|      való lova kegyelmednek?~– Ló van elég. De kegyelmed nem
 6 XIII|       kell a lovakkal futni. A ló nem olyan, mint a szarvas,
 7 XIII|        tanulmányozzák. A „vad” ló „szelíd”. Ez még nem ismer
 8 XIII|        bömböl, üvölt, röfög, a ló méltóságteljes hallgatással
 9 XIII| nyakára fojtódik. A többi száz ló vágtat odább, ez az egy
10 XIII|       tajték. Akkor odavonja a ló fejét magához s a fülébe
11 XIII|   magához s a fülébe sugdos. A ló megáll nyugodtan, mint a
12 XIII|      köttetni.~– Ez betanított ló. Vigyázzunk – súgá Wammána
13 XIII| megtörülgette annak a szemét a ló saját sörényével, a bal
14 XIII|  orrlyukait, a jobb tenyerét a ló hátára tette s arra egy
15 XIII|     egyszerre rögtön megállt a ló, megfeszítve a négy lábát.
16 XIII|        két lábszárával fogja a ló derekát, azt nem veti az
17 XIII|        forintot fizet. Hátha a ló árát vissza tudnánk nyerni.~
18 XV  |   közepén jöttek a múzsák, hat ló vontatta díszszekéren, Minervával
19 XXI |      két ember közül egy a két ló kantárát fogta, a másik