Fezejet

 1  I   |         scientiarum. (A tudományok atyja.)~– És ami ott lóg a falon? (
 2 II   |        leánya; hisz őneki éppen az atyja birtokaiból lett egy rész
 3  X   |    babérkoszorút, miként egykor az atyja az erdélyi nagyfejedelemség
 4 XXIV |   tanulmányozni: a tengert – és az atyja végrendeletét.~Tengert sem
 5 XXVII|         Hát hiszen itt van a tüzek atyja, a „Gibello”. A fejünk fölött
 6 XXXI |     önfeláldozását.~Majd áttért az atyja világtörténelembe való viselt
 7 XXXI | Fekete-tenger partján, ahol már az atyja és a többi magyar menekültek
 8 XXXI |             melyik ezek közül az ő atyja? Az a délceg dalia, aki
 9 XXXII|       vendégre, ki az asztalnál az atyja jobbján ült. Az egész ebéd
10 XXXII|        megsúgta Györgynek, hogy az atyja ebéd után a kápolnába szokott
11 XXXII|          megismerteté Györggyel az atyja asztalánál ült férfiakat.
12 XXXII|         nagy emberek vannak itt az atyja körül.~– Mit csinál Bercsényi?~–
13 XXXII|           velük akart menni, de az atyja visszamarasztá. „Majd később!”
14 XXXIV|    megtagadni.~György sírva borult atyja lábaihoz, annak a térdeit
15 XXXIV|     büszkén felemelt fővel állt az atyja előtt; olyan magas volt
16 XXXIV|          magas volt éppen, mint az atyja.~ ~
17 XXXV |  elvitorlázott Franciaország felé. Atyja nehezen vált meg tőle; hanem
18 XXXV |      ugyanazon az úton, amelyen az atyja megindítá azt, Lengyelország