Fezejet
1 VII | Meggondolom a dolgot.~(Végigivott valamennyi borbul és meggondolja, hogy
2 VIII | csináljon ütést.~Hanem aztán valamennyi esélyeit a l’hombre-nek
3 X | annyiféle ország tündére! valamennyi a mennyországé.~György egészen
4 1 | Hübschlerineké, Bécs városának valamennyi pirosharisnyás leánya, aki
5 XII | Mégiscsak legtakarosabb volt valamennyi között Lodoiszka hercegnő
6 XII | Dádé. Pertu volt egymással valamennyi. A megfelelő gesztusokra
7 XV | illírek). Kivont karddal valamennyi, úgy dalolták lelkesülten
8 XVI | Józsefet az étterembe. Hát erre valamennyi hölgy úgy elbámult az én
9 XX | Molsamernek lenni. Tagadta valamennyi. A Malach szidta, átkozta
10 XX | körülforgott, mint az orsó, valamennyi színes szalag mint a virágszirmok
11 XXVII| egy leány, az alkirály valamennyi katonáját mind agyonverem
12 XXIX | mérgesen kiáltott rájuk.~– Valamennyi szentekre: ne disputáljatok
13 XXXI | ez arcok közül az atyjáé. Valamennyi magyar mind levette a süvegét
14 XXXII| a termen a nagy sóhajtás valamennyi férfi ajkáról.~Másfél óráig
15 XXXIV| néznie, hogy a Zsuzsika valamennyi galambmájat mind a György
16 XXXIV| kivonult az egész úri társaság, valamennyi csatlóssal, lovásszal, a
17 XXXIV| volt a szoba végtül végig valamennyi, a holdvilág keresztülsütött
|