Fezejet

 1  I   |            fején; kék, tágra nyílt szemei, fölfelé tűrt orra, halvány,
 2  I   |          szóra a nagy gyermeknek a szemei megteltek könnyel. A mentor
 3  I   |           ragyogni kezdtek az ifjú szemei, nyakába borult a mentorának.
 4 III  |          nézett az ifjúra. Annak a szemei le voltak sütve.~Magában
 5  V   |              Giorgio.~A dévaj mima szemei egyenesen az ő szemébe tűznek,
 6 VI   | borszesztül, melyet belélegzett. A szemei kápráztak.~– Charié Abrekh! –
 7 VII  |        kivezette a nagy terembe. A szemei kápráztak attul a látványtul,
 8 VIII |      szemöldei, rendkívül nagy kék szemei, vékony ajkai egyenkint
 9 IX   |            előkerült Wammána úr. A szemei még csupa kicsinyek voltak
10 IX   |          donációs levelet.~Wammána szemei egyszerre felnyíltak.~–
11  X   |       piciny ajkai, nyílt sötétkék szemei ellentétet képeznek vele;
12  X   |  lobbanással villantak fel a hölgy szemei. Az arca lángolt, az ajkai
13  X   |          válasz, amit az ő villogó szemei adtak, az a lángra gyúlt
14 XIX  |            felnyíltak a leánynak a szemei. Nagy karikaszemek! S amint
15 XXI  |           is tüskés, mint a hiúzé, szemei veres karikák közé szorítva,
16 XXXII|      Vadászni? – monda György, s a szemei fellángoltak e szóra.~–
17 XXXIV|           milyen szépek a Zsuzsika szemei a könnyek felszáradtával.