Fezejet

 1 IV   |     semmi értelme nincs.~Hát az „örök závárt” ki ismeri?~Egy ércrúdnak,
 2 IV   |         a karikákat napestig, az örök lakat nem enged.~Mindenik
 3 VI   |         a rézkarikákkal, amik az örök závárt képezték.~Az ajtó
 4 VIII |   egyetlen szikrájátul annak az „örök tűznek”, aminek neve asszonyi
 5 VIII |          keresztbe volt tolva az örök lakat, az alatt keresztül
 6 VIII |    akinek itt kellett elmúlni az örök sötétségben, azért, mert
 7  X   | Méte-ünnepélyen ki foga akkor az örök zárt őrizni?~– Addig majd
 8 XIII |         Sűrű szemöldökei, mik az örök égnézéstől, távolba vigyázástól,
 9 XVI  |      volt, aki utánuk bezárja az örök lakatot, maguk zárták el
10 XXIII|         Talán még most is fölkel örök fekhelyéről, mikor a két
11 XXV  |  egyedüllét érzete, az a vágy az örök futás után: szaladni valamerre,
12 XXV  |       pedig fényes fehér. Ott az örök jég országa van; csak a
13 XXV  |          a föld mélyébe, ahol az örök tűz él. A mélységbe lenézőt
14 XXV  |      óriás kráterhez. Itt már az örök hó és jég országa kezdődik.~
15 XXVI |         át gomolyogva tör elő az örök tűz a föld alól.~György
16 XXVI |      Kaptam – monda György. – Az örök tűz egy szikrát adott kölcsön
17 XXXIV|       volt annak, hogy Bercsényi örök álmát aludta a márványkő