Fezejet

 1  I  |        láttam. – ismétlé az halk hangon.~– Hol látta őtet?~Az ifjú
 2  I  |    komolyságát, s aztán recitáló hangon mondá el a választ.~– Nagy
 3 VII |          Mindenki elváltoztatott hangon beszélt: egyik erőltetett
 4 IX  |       Leányruhában.~Péter siránk hangon szólt közbe:~– Hát hisz
 5  1  | gömbölyûre nyitott szájjal, mély hangon, rövid tompa, „a” hangzóval,
 6  1  |        összehúzott szájjal, mély hangon, mintha fújnánk valamit,
 7 XII |       mondta neki igen fulladozó hangon:~– Ah, hercegnő! Én ma meghalok!~
 8 XII |         halmozta azt el: fojtott hangon rebegve: „gyermekem! kedves
 9 XVI |      közbedörgött goromba borízű hangon, amilyenen ittas emberek
10 XVII|          s teljes fuvolacsengésű hangon egy dalt énekelt hozzá,
11 XX  | odakiáltott a leányra parancsoló hangon, de a leány mindig azt kiáltotta
12 XX  |    Malach. S aztán csendes, halk hangon beszélt a leányhoz cigányul,
13 XXII|     kivált, s halk, melankolikus hangon szólt hozzá.~– Lépj közelebb,
14 XXII|      ifjú, s halkan, de hallható hangon mondá:~– Én, György, Rákóczy
15 XXIX|          kocsirul, s mély, dörgő hangon szól:~– Ah! Io! Giorgio!