Fezejet

 1  V   |           a kosarába.)~– Á – á! – szól Colombina, szemeit összehúzva,
 2  X   | visszatérni: mi boldogság!~Közben szól a tábori zene, sípok, dobok,
 3 XIII |         most mondja meg, hogy mit szól a paripájához? – monda a
 4 XXV  |        szaladj vele. Tudod, kinek szól? A kancellárnak.~– Ez bizony
 5 XXV  |           lázbetegtől, hogy kinek szól az a levél: az mindannyiszor
 6 XXVI |      elsorolt előttem, hogy kinek szól, de mind visszavonta. –
 7 XXIX |    kocsirul, s mély, dörgő hangon szól:~– Ah! Io! Giorgio! Értetek
 8 XXIX |           az égi jel, ami teneked szól. Tudod, mi az a félhold,
 9 XXIX |        Látod azt a hajót ottan? – szól Io, erősen megszorítva Györgynek
10 XXXII|      dobszó hangzott fel.~– Kinek szól ez? – kérdé György, akit
11 XXXIV|           doboljanak! Az a misére szól. Én nem tudok imádkozni.~