Rész,  Fezejet

1   I    | leffentyűit húzogatva a kezeivel, rebegé: „a medveház előtt”.~– És
2 VII    |          Mért tetted ezt velem? – rebegé félig engesztelő, félig
3 VIII   |          az! Ez az! Ez a Méte!… – rebegé György túlmagasztalt tekintettel.~
4 XII    |           Wammánához.~– Mester! – rebegé indulatosan. – Egy szót
5 XXIX   |            Az úton vagyunk már! – rebegé György – ne félj, megmenekülünk.~–