Rész, Fezejet
1 I | dacára a hősi erőfeszítésnek; maga is hazátlanná lett, s aztán,
2 I | a vívásban, lovaglásban maga az udvarmester tökéletesíté
3 I | nes” (nescit) megtalálta a maga ellenszerét a scuticában;
4 II | bebizonyítsa, mennyire jó kumpán? maga is felvett egy pipát a tartórul,
5 II | Amit pápa korában a szerző maga megégettetett.~– Csakhogy
6 II | ifjú hős, ahelyett, hogy maga állt volna ki a menzúrába,
7 V | intézmény, mely szerint maga az igazgató az előadandó
8 V | jutalomjátéka alkalmával ez maga is ott ült a nyeregben,
9 V | ülőhelyül; férfi és nő, ki-ki a maga módja szerint használhatta
10 V | Hanswurst mester intézkedésére ő maga és Pierotto felnyalábolják
11 V | Colombina pedig előtűnik a maga igazi Colombina jelmezében;
12 VI | Beléphetsz – mondá Györgynek, maga előtt bocsátva őt.~Valami
13 VI | sekrestyeforma volt, amit György maga előtt látott. A lépcső félhomályát
14 VI | boltozatú nagy termet látott maga előtt; melyben a legelső
15 VI, 1 | el; hogy visszatorlásbul maga is elcsábuljon.~27. Könnyelmű
16 VII | körömpróbáig kellett inni. Maga a fejborító sisak megkövetelte
17 VII | hasonlóul tett; ki-ki megosztá a maga pávaszeletét a szomszédjával,
18 VII | György a segédjétől, aki maga volt Iskariotes. (Az ujjára
19 VII | vítőrt a kezéből.~Aztán maga is ledobta az ezüstsisakot
20 VIII | alkotá az Úr az asszonyt, a maga jó kedvében. Mosolygó piros
21 VIII | öntudatlan mozdulattal húz maga elé, mint egy fátyolt. Csupa
22 VIII | meg. Úgy tudta megoldani a maga matematikai feladványait,
23 VIII | szinte világosságot vet maga körül. Tagjain aranyszőke
24 VIII | kézen fogva Giorgiot, s maga után vonta azt a sekrestyébe.~
25 VIII | engedi magát átkaroltatni, maga is átöleli rablója nyakát
26 IX | láttam én azt az istennőt a maga mennyei szépségében?~– Láttad
27 X | nappali fényt árasztott szét maga körül.~Ehhez bizonyára nagy
28 X | átellenese volt Odenát, a maga Zenobiájával.~Giorgio becsületbeli
29 X | iskolaléptetéssel járult a maga hölgye elé, itt is megtartva
30 X | dörmögé magában Giorgio.~Ő maga biztos volt a dolgáról.
31 XI | kinevezett vásári bíróság, a maga soltészaival és fogdmegeivel.
32 XI | vásáron, s kisült, hogy azt õ maga fabrikálta: annak az volt
33 XI | meglátogatásától, a nagy ostrom alatt maga a város is sokat szenvedett:
34 XI | szerinti kitüntetését: õ azt, a maga etikája szerint, mindenképpen
35 XI | mindenkinek ismertetnie a maga istenadta arcát és alakját:
36 XII | besuhan a kapun, s bezárja maga után. Én ott maradok a csomaggal
37 XII | kezemet, s még egy barátját maga mellé véve segédül, hárman
38 XII | amit Lorenzo meglátva, maga is türelmetlenül odavágtatott
39 XII | el a Boszporusz mellől. – Maga sem jönne: eleget tapasztalt. –
40 XIII | sörös sátrak alatt ki-ki a maga nótáját danolta, palackfenékkel
41 XIII | nem felesel.~Hát még aztán maga a számadó csikós! Az a megbámulni
42 XIII | megszontyolodva hasrafeküdtek. Ő maga értette a klasszikus nyelvet.~
43 XIII | Azon volt, hogy megnyerje maga iránt a jó elővéleményt.
44 XIII | ostorpattogással kergeti végig a síkon. Maga a csikósgazda gyalog megy
45 XIII | forintokat, s megmentette a maga száz forintját.~Végül az
46 XIV | Giorgio szívében, midőn maga előtt látta azt a pusztát,
47 XIV | olyan állatokat látott maga előtt, aminők a megszokott
48 XVI | oeuil de boeufhöz, ahogy maga Eszter királyné előadá.
49 XVI | lesz az úrnő eztán,~Aki maga is királyvér.~Azért vevé
50 XVI | otthagyta a köpönyegét s maga elmenekült?~A felszólított
51 XVI | Ez az én Abrekhem.~S maga felé fordította György fejét,
52 XVI | derék lesz! Meghazudtolja maga az erényes Zsuzsanna Dániel
53 XVI | leöklözte mind a kettőt s maga szépen elmenekült. A bírák
54 XVI | utána. Úgy látja közelíteni maga felé az asszony szerelmét,
55 XVI | Koleikháb is megkínálta a maga poharából, melyet elébb
56 XVI | poharából, melyet elébb maga megízlelt, de Zsuzsanna
57 XVI | ítéletet.~– Miután Zsuzsanna maga beismerte és felfedezte
58 XVII | Delila odacsalogatja őt maga mellé a kerevetre. Kezdődik
59 XVII | Mindegyik nagy árt szab a maga titkáért.~Delila leereszti
60 XVII | védi magát. Mintha csak ő maga is mester volna a kardvívásban:
61 XVIII | járó ember lámpást vitetett maga előtt, s jámbor családapák
62 XVIII | vágni. Az lett belőle, hogy maga esett össze a kovácsoszlop
63 XVIII | rémálom folytatását látta maga előtt.~Egy nehéz vasas szekér
64 XIX | indus eredetére vallanak, maga a feje pedig festőnek való
65 XIX | Mert a csavargók királya maga becsületes mesterséget űz.
66 XIX | tolvaj, csaló, koldus. De ő maga nem lop, nem csal, nem koldul.
67 XIX | tolvajtársadalom fő-főmenhelyének. Maga a társadalom megvolt régen,
68 XIX | csókolta Györgyöt, s odaültette maga mellé a lócára.~És György
69 XIX | a Sosojéból.~Ekkor aztán maga a vajda ugrott oda hozzá,
70 XIX | szépen letérdepeltetve maga mellé: „Amáró Dádé”.23 (
71 XIX | kemencébe. Oda lefektette.~Aztán maga is mellé feküdt.~Hiszen
72 XX | cigány dádé tud enyelegni a maga aranyos kedvencével. A leány
73 XX | már csinálva. A mi fajtánk maga nem verekedik, hanem tud
74 XX | innen csakugyan nem tud a maga eszétől kiszabadulni.~Valami
75 XX | tudott, csak pihegett.~György maga is olyan eksztázisban volt,
76 XXI | menekülhetett.~Csak György maga nem futott el.~Ott maradt
77 XXIV, 1 | de a nagy császárvárost a maga komoly nevezetességeiben,
78 XXIV, 1 | lehet tévedni annak, aki – maga is hajlandósággal bír az
79 XXIV, 1 | tengernél is véghetetlenebb.~Maga a cím, mely a végrendeletet
80 XXIV, 1 | pap kedvéért van; s a pap maga gúny tárgya.~Atyjának a
81 XXIV, 2 | hogy történhetett meg?~Maga a pergamen sem elég bizonyíték
82 XXIV, 2 | Györgyöt futásra bírta, s maga hátramaradt, az ifjú menekülését
83 XXIV, 2 | volt. Érezte, hogy emiatt ő maga vezéri szerepre képtelen.
84 XXV | lesz, hogy a serenissime maga is valahogy el ne szökhessék
85 XXV | jó egyetértésben.~A bérlő maga is csak afféle bennszülött
86 XXV | indulatba jönni. Majd ő maga beszél azokkal az urakkal,
87 XXV | uraságok előtt.~– Ah! Ő az, maga a Fra Barbarigo! – monda
88 XXV | földesúr irányában. Minthogy ő maga ürítette ki elébb a poharát,
89 XXV | aztán minden utat nyitva fog maga előtt találni.~A haramiavezér
90 XXV | hagyta a Pétert izzadni, s maga felült az öszvérre s elindult
91 XXV | mint Künzli Péterhez; ő maga pedig Wammána személyébe
92 XXV | rézkupolái villognak elő. Az út maga fekete. Csupa lávatörmelék.
93 XXV | ismeretlenek voltak, mint maga az Etna. Elhallgatta napestig
94 XXV | feltolva az égbe. Itt egyedül ő maga az élő: körös-körül minden
95 XXV | tekinte szét a fejedelemfi maga körül. És akkor azt hitte,
96 XXVI | akarva, félig öntudatlan maga is alábukott a meredélyről.~
97 XXVII | nemestől koboztak el, aki maga most a hegyszakadékok barlangjaiban
98 XXVII | Folyvást az Etnát látni maga előtt, folyvást a brigantikat
99 XXVII | folyvást a brigantikat tudni maga körül, folyvást a háborgó
100 XXVII | egy tamariszkbokorhoz, s maga elindult gyalog, tovább
101 XXVII | lett az előtte.~Legelőször maga a hozzá felvezető út. Egy
102 XXVII | Nem látott semmi élőlényt maga előtt, aki üdvözlését viszonozza.~
103 XXVII | sötétkék sziklákból volt építve maga a ház is.~De az a nagy gesztenyefa
104 XXVII | fűszál nem talál földet a maga számára. Csodatenyészet
105 XXVII | Amint azonban meglátta maga előtt Györgyöt, nagyot sikoltott,
106 XXVII | onnan kőlépcsőn szállt alá, maga után vezetve Györgyöt a
107 XXVII | A tábori élet megölné. Ő maga is tudja, hogy veszni indult,
108 XXVII | agyonüté bottal az ellenfelét. Maga is híres bajvívó volt.~–
109 XXVIII | Satturno bátya érkezett meg a maga csapatjával.~Annak basszus
110 XXIX | sziklai barlangkastély, a maga csodálatos függőkertjével,
111 XXIX | kisöccse az öregnek. Nem ő maga haragszik.~De Györgynek
112 XXIX | lángpallossal az ősembert kiverni a maga boldogságából.~Az a csendesen
113 XXIX | előtte, hogy a sziklás úton maga is csak bukdácsolva tudott
114 XXIX | tűzfény borítá el a vidéket. Maga az öreg szólalt meg: a Monte
115 XXIX | leszállhatott György öléből, s a maga lábán futhatott tovább.~
116 XXIX | lecsapott, szikraözönt szórva maga körül, brávót kiáltottak
117 XXIX | hosszú fényfarkat húzva maga után, sisteregve vonult
118 XXIX | szamárra a fustélyával, s maga gyalog futva mellettük,
119 XXIX | egész felleget támasztott maga körül. Pluto beleártotta
120 XXIX | a kocsivezető szerzetes maga is segített tolni a szekeret.
121 XXIX | hajó, hát Allah hírével, a maga útjára.~– Azt még ma tenni
122 XXIX | Az ő neve, a Rákóczy név maga egy tábor. Ha egy Rákóczy
123 XXIX | hogy ő átadhassa neked a maga hatalmát örökségül, s rád
124 XXIX | nagy küldetést, amelytől ő maga el van zárva: azzal te megjelenhetsz
125 XXX | franciák. Minden csoport a maga nótáját énekli.~György hallgatja
126 XXX | megnyílt a kapitánynak a szája. Maga sietett György kajütjébe,
127 XXXI | átmenekíté Lengyelországba. Maga megszenvedett érte.~(Ah,
128 XXXI | Úgy írta le őket, ahogy maga előtt látta –, tizenöt év
129 XXXII | szétszedhetők. Ezeket a bútorokat maga a fejedelem esztergályozta.
130 XXXII | ki, hogy minden ételből maga szedett ki a tányérjára.~
131 XXXII | ein Jammerszeug?”, amin maga a fejedelem is elmosolyodott;
132 XXXII | pipákat, az urak rágyújtottak. Maga Rákóczy Ferenc elhagyta
133 XXXII | gyertyavilág volt.~Az atyját látta maga előtt könnyű panyókában,
134 XXXII | szabómesterséggel foglalkozott. Ő maga volt a szűcs, a felesége
135 XXXII | ült a tornácában, a lábait maga alá szedve, s fújta a füstöt
136 XXXII | nargiléből. Le is ültette maga mellé a látogató urakat
137 XXXII | meghallgatta a kívánságukat.~Ő maga nem varr csizmát, mert ő
138 XXXII | nélkül. Vacsora után György maga kérte meg az atyját, hogy
139 XXXII | az eredeti tulajdonosát ő maga ejté el.~Hajnali két órakor
140 XXXIII | sátoraikhoz.~Ilyen patinával aztán maga Anadyomene se lehet kellemes.~
141 XXXIV | Bercsényinének az unokáját látja maga előtt. S amint Mikes Kelemen
142 XXXIV | mégis olyan tiszteletet tud maga iránt fenntartani, mint
143 XXXIV | felálltak az asztaltul, ő maga kezdte el az imádkozást,
144 XXXIV | paripára, s két agarat véve maga mellé, elindult egyedül
145 XXXIV | az ilyen fiatal szív, a maga gerjedelmében mindenféle
146 XXXIV | beszélhetnek egymással: ő maga a nyeregbe ülve, a szép
147 XXXIV | az írószobájába, leülteté maga mellé; és íróasztala fiókját
|