bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 I | a magyar beszédet, amire neki semmi szüksége sem volt;
2 I | kenetteljes mozdulattal inte neki.~– Feleljen ön meg egész
3 I | discipulusával, azt mondá neki:~– No mármost fiam Péter,
4 II | In praesentia mea kell neki az episztolát megírni.~Wammána
5 II | Bármi bolondokat tanítunk is neki: azzal az elmetehetségei
6 II | grófocskának?~– Dehogynem adok neki nevelést! Sokkal többet
7 II | Ő pedig jól tudja, hogy neki két férfi testvére van.~–
8 II | olvasni.~– De átadhatja neki az izenetet valaki élőszóval.~
9 IV | anélkül is annyi a dolga! Neki kell felügyelni arra, hogy
10 V | Hanswurst mester azt nem mondá neki: „mármost elég, most következem
11 V | eleinte mindenfélét hazudik neki: utoljára megvallja, hogy
12 V | nagy ezüstpénzt mutattak neki, ott az igazi csóktól sem
13 V | játszik. A Colombinát kell neki felkeresni, hazakergetni,
14 VI | felső kürtőn át szórják le neki az ételhulladékot, s ezeken
15 VI | aki a kürtőn át leszórja neki a hulladékot?~– Az a „mandolosz”.~–
16 VI | hallotta.~– Lépj elő! – monda neki a nagymester.~György, a
17 VI | Charié Abrekh! – monda neki a nagymester, akinek még
18 VI | az ülő alakokon, feltűnt neki, hogy azok közül többnek
19 VI, 1 | követeli a választ.~Azt mondták neki, hogy itt megtalálja, amit
20 VI, 1 | jelképét viseli. – Hát mit neki az a bárány? – Hogy a felavatottnak
21 VI, 1 | Mégsem ijed meg.~És ha neki is kell felváltani ott abban
22 VI, 1 | mandolosz”.~Ezt diktálta neki az a vércsepp, mely az Árpádok
23 VII | Györgyöt. A nagymester inte neki, hogy üljön le.~György egészen
24 VII | leült a székére, ismét inte neki a nagymester, a szomszédjára
25 VII | mindegyike példát adott neki. Mindenki megcsókolá a szomszédját. –
26 VII | téve nehéz kezét, azt mondá neki:~– Úgy láss e lakomához,
27 VII | György is palástul vetette neki a gyomrát; nem sokat forgatta
28 VII | Tíz hónapos perecet adtak neki hozzá; jó fogai voltak;
29 VII | vissza. A sajthoz adtak neki esztendős pumpernickelt.~
30 VII | bírni: semmi sem ártott meg neki, sem az étel, sem az ital,
31 VII | csak ez az intés kellett neki, hogy teljesen beleszédüljön
32 VII | kapnak: ő húzza be a tételt.~Neki jött meg a harmadik királyné: „
33 VII | figyelmeztetheté Györgyöt, hogy itt neki mindenki ellensége.~– Még
34 VIII | senkit sem lát meg: ki merné neki azt súgni: „szép Héva! Láttalak!”
35 VIII | tanácsot a mestered – monda neki a megvárakoztatott játszótárs.~–
36 VIII | Giorgio nagy ravaszul átengedi neki az ütést, s azzal a nagymester
37 VIII | játék ivás nélkül.~Odahoztak neki két serleget, tele habzó
38 VIII | Wammána hamar készen volt: neki csak a veres keresztes talárt
39 IX | büfflálhat matézist, amennyi neki tetszik; a te növendéked
40 IX | A császár megbocsátott neki nagylelkűen, s megengedte,
41 IX | levágja a kezét. Nem hitte el neki. S a bíró szavának állt,
42 IX | volna tudni, hogy miért fáj neki olyan nagyon a haja.~Wammána
43 IX (3)| Küldj egy bölcset s ne szólj neki semmit.~J. M.~
44 IX | szép göndör haját, hozott neki helyette púderes parókát.
45 X | Folyvást fecsegni kellett neki a lovartársnőjével, ha pedig
46 X | járatos.~Végre szabad volt neki az arcát annyira felemelni,
47 X | valaki megmagyarázta volna neki, hogy ki volt az az Io kisasszony?
48 X | szempillák mind azt mondták neki, hogy „bizony Io Abulfeda”.
49 X | szerepet játszott.~– Úgy kell neki – dörmögé magában Giorgio.~
50 X | szúrt volna, gráciát intett neki a spádéjával, s biztatva
51 X | spádéjával, s biztatva mondá neki: „Good bye Mungo”. Tudta,
52 X | térdét. Támaszul szolgált neki, hogy könnyebben lebbenhessen
53 X | aztán a jobb kezét nyújtá neki, hogy bal lábát is kivehesse
54 X | ifjúhoz, s ő is súgva mondá neki:~– Abrekh! Korax akarsz-e
55 XI | a magyar, ha pénzt adnak neki! De mikor úgy szégyenli!~
56 XII | a karszéke mögött. Mondj neki bókokat.~Giorgio szót fogadott:
57 XII | hercegnőhöz, s azt mondta neki igen fulladozó hangon:~–
58 XII | csakugyan nem mondhatott neki.~Húsz esztendőn alul a fiatalembernél
59 XII | előtte, banális bókokat mond neki.~Ez már egészen kihozta
60 XII | Elébb a „szívpróbát” kell neki kiállni, tudtán kívül. Ha
61 XII | embernek kijár, az mind ő neki jutott, nekem nem adatott
62 XII | kér a barna fattyú! Adjon neki ifjúasszony: Ne kívánja
63 XII | ne félj semmit! Ha nincs neki! Csinálunk neked szép bajuszt.~–
64 XII | fellármázva a signorát, átadtam neki az édes terhet, amit magam
65 XII | megjegyeznem.~– Signora – mondám neki –, ezt a kicsikét én hoztam
66 XII | nyugodt hercegnő – mondám neki e bizalmas nyilatkozat után. –
67 XII | mintha tudná, hogy ebből neki nem kell venni, felkelt
68 XII | Giuseppe aztán elmondta neki az apokrif kommentátorok
69 XIII | eleven malacot; azt úgy kell neki végigvinni, a sokaság gúnykiabálása
70 XIII | gonoszhírű „Trausnicht” (ne higgy neki) malom. Ökör hajtotta taposómalom
71 XIII | fel, hogy le ne kelljen neki venni.~Nem is kezdett semmi
72 XIII | megérti). Ez sem az igazi neki.~Ekkor Györgyre kerül a
73 XIII | hozzá, mintha kezet akarna neki nyújtani, s mikor aztán
74 XIII | Csak két betűt kellett neki belenádalni, amik készen
75 XIII | megértette az, hogy mit mondtak neki.~A nagy kedve lett volna
76 XIII | próbát a szilaj paripán, hisz neki is szenvedélye volt fékezetlen
77 XIV | teljes kárpótlást nyújthattak neki azokért az unalmasan lapályos
78 XVI | királyvérnek? Megmagyarázták aztán neki, hogy Scarron poétának szép
79 XVI | hogy mi baj? Én elmondtam neki nagy sírás között a mesét,
80 XVI | én lemondok, és átengedem neki Abrekht.~– No hát bevallom –
81 XVI | Erre többen is kezdték neki magyarázni:~– Ezt elébb
82 XVII | vakmerőségeért.~Zsuzsanna int neki, hogy hallgasson. S két
83 XVIII | megszabadítója azt mondta neki: fuss a karámhoz, a méneshez!~
84 XVIII | Azzal gyorsan elhadarta neki mind a húsz nemzet nevét.
85 XVIII | A Kammesierer szolgált neki az urak és hölgyek neveivel,
86 XIX | tett, ahogy mondva volt neki.~Azon a kúton át volt a
87 XIX | kigyógyították belőle. Hoztak neki ételt és italt. Az italt
88 XIX | Te tudsz diákul. Diktáld neki az igazságot. Te meg, Malach,
89 XIX | ki a kardodat, s add oda neki, hogy menjen vele verekedni –
90 XIX | kenyerünket ma”.)~Aztán vetett neki ágyat bundábul a jó meleg
91 XX | az ifjúnak, s felkötötte neki a lábaira a szandáljait. (
92 XX | Csercsen cimboráit, akik neki a templomrablásnál segíteni
93 XX | megválni.~A phéna segített neki.~– Oh milyen szép vagy! –
94 XXIII | látták.~György megígérte neki, hogy ha elmegy Szicíliába,
95 XXIII | nevet, s aztán azt mondá neki, hogy ha az a két úr ismét
96 XXIV, 1 | előtt megjelenni.~Nem tudott neki élő arcot adni, mégis megismerte:
97 XXIV, 2 | szánt szerepre felavatta.~Neki már tudnia kellett azt,
98 XXV | Egy negyedévre kifizette neki az apanázsát, s aztán a
99 XXV | élelmezése őrá tartozik, marad neki magának az egész Del Contrastói
100 XXV | olyan szépen elmagyarázta neki, hogy nem érdemes az az
101 XXV | Bonaventura.~Elmagyarázta neki, hogy meddig terjed az uradalma.
102 XXV | vallotta magát. A bérlőné főzte neki a mindenféle ezerjófű herbatékat,
103 XXV | gyomrára. De az sem tetszett neki. Mindig azt hajtotta, hogy
104 XXV | végig, amit György elregélt neki az éjjeli kalandról: az
105 XXV | tőle, hogy magyarázza meg neki, miért világít a hegy oldala.~
106 XXV | barát felfedezéseit. Ez neki mind új világ volt. – Két
107 XXVI | torkába.~Talán jobb lett volna neki!~A barát ölébe vette az
108 XXVII | és gazdag apanázst adott neki. Hagyta volna inkább a csodatanya
109 XXVII | az ösvényt választva, ami neki inkább tetszett.~Dél lehetett,
110 XXVII | keresztül.~Mindegy volt neki, akárhova vezet az út. Másutt
111 XXVII | hallgatta a dalt: feltűnt neki, hogy ez mégsem olasz néprománc
112 XXVII | vagy.~– Hallgass!~Adott neki egy fricskát az orrára.
113 XXVII | amelyeken ő uralkodik. Annyi neki a trónusa, mint más császárnak
114 XXVIII | forrásnál; tehát vadnak kellett neki lenni. A pajtások most darabolják
115 XXVIII | kőpadra, hogy fájhatott neki, mert mind a két kezével
116 XXVIII | Maradj veszteg! – monda neki György. – Te meg ne hadonázz
117 XXVIII | bátya kétoldalt diktálta neki, hogy mi legyen a házassági
118 XXVIII | a ceremóniának. – Legyen neki az ő hite szerint! – dörmögé
119 XXVIII | vőlegénnyel és gratulált neki a menyasszonyhoz.~Domenichino
120 XXIX | A hegy háborog – monda neki Io. – Sokszor megjön ez.~
121 XXIX | körül, brávót kiáltottak neki, s ha jött egy kéngomoly,
122 XXIX | menhelyet, védelmet adott neki, a török szultán, az egyúttal
123 XXX | ügyelni kellett, hogy a gálya neki ne menjen azoknak a tenger
124 XXX | való! Előfogta és tartott neki nagy előadásokat hazája
125 XXX | Pelargus aztán elmondta neki németül a kardal értelmét.
126 XXX | gályához láncolni? Ki adott neki arra jogot?~– A hadiszerencse.
127 XXX | rabszolgaság, ha idegen parancsol neki; nem kell oda korbács: elég
128 XXXI | tisztelvén tégedet.”~Nem tetszett neki. Sok benne az „e” hangzó;
129 XXXII | ország nagyjai segítettek neki benne. Mindjárt az írószobája
130 XXXII | aki halkan tolmácsolta neki, hogy miről vitatkoznak
131 XXXII | felöltözésnél nem kellett neki segítség, pedig a magyar
132 XXXII | tartani, s hiába kiabált neki, hogy ne szaladjon előre!
133 XXXII | Kelemen nem húzott nyilat, neki az volt a rendeltetése,
134 XXXII | hogy pecsenyét hordjak neki a konyhára.~– Hát mit akar
135 XXXIV | állhatott. Minden keserű volt neki. Mindent kritizált, ami
136 XXXIV | s útközben példálózott neki, hogy csak nincs is a világon
137 XXXIV | Mindjárt lóhátrul adott is fel neki egy példát a konjugációból.
138 XXXIV | cselekedjék!~Akkor aztán még neki állt feljebb! Hogy „hiszen
139 XXXIV | két filofózus azt mondá neki: hogy „majorem concedo:
140 XXXIV | egy piaszter elég volt neki, s onnan egyenesen odavezeté
141 XXXIV | el, általam izenteté meg neki, ha mindjárt ugyanabban
142 XXXIV | A fejedelem küldött is neki egy ejtel Ali-kői keserűsós
143 XXXIV | egy pergament, s átnyújtá neki:~– Olvasd el ezt.~Az volt
144 XXXIV | Miért nem mondtad meg neki?~– Féltem, hogy el fog szomorodni
145 XXXV | tőle; hanem hát jobb volt neki innen elmenni!”~És soha
146 XXXV | lerontja.~Talán jobb lett volna neki ott maradni Rodostóban?
|