Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
jézust 1
jiló 10
jilót 1
jó 125
jóakarata 1
jóakaratú 2
joakim 3
Frequency    [«  »]
137 szép
132 no
130 ne
125 jó
120 alatt
119 azok
118 azzal
Jókai Mór
Trenk Frigyes

IntraText - Concordances


                                                     bold = Main text
    Rész,  Fezejet                                   grey = Comment text
1 I | úrfinak legelőször is ezeket a ismerősöket kellett megnevezni 2 I | bonum és a signum malum. A jel volt egy piros szalagra 3 I | aki a rosszat míveli a helyett s az emberek lelkeit 4 I | le a keresztrül ha olyan ember?~– Oktondi! No megállj! 5 II | hogy bebizonyítsa, mennyire kumpán? maga is felvett 6 II | konfidens diskurzust.~– dohány! Csakhogy ez már 7 II | Ferencnek a leánya. „Minden lélek dicséri az urat!”~ 8 IV | használták; de annak sem volt , mert a patkányok mind megették 9 VI | büntetése van?~– Azt is lesz előre tudnod. Ez az 10 VII | perecet adtak neki hozzá; fogai voltak; összeropogtatta. 11 VII | Pumpolni?2 Az bizony lehet. Csak volna kitől.~ 12 VII | hívatvák; arca égett minden és rossz indulattól; szemeiből 13 VIII | nyolcat a talonbul.)~Ha nagyon kártyája van egy színből, 14 VIII | szerencsének éppen annyi és bal fordulata van benne, 15 VIII | zoológiában és a botanikában; a játékosnak, mint egykor 16 VIII | az Úr az asszonyt, a maga kedvében. Mosolygó piros 17 VIII | tartozott a pájdli-viselés. Egy öblös, bársonyból készült 18 X | Az pedig derék gavallér. lesz tanulnod tőle.~– Majd 19 XI (1) | tovább birtokában maradtak hírüknek. Emlékezünk még 20 XI | helyzetet értékesíteni. Nagyon kereset ez! Mutogatta magát 21 XI | mozsárforma csikóssüvegébe. nép ez a bécsi nép!~Egyszer 22 XII | egész világon, ahol csak társaság gyűlik össze, mindenütt 23 XII | alapszabály.~– Jól adtad ezt, „ Fülöp” – vágott vissza hetykén 24 XII | Mért mondta ez nekem: „ Fülöp?”~Wammána odasúgott 25 XII | De mért mondta azt, hogy Fülöp?~– Eredj. Kérdezd 26 XII | magyarázatát, hogy miért nevezte őt Fülöpnek? Giuseppe aztán 27 XII | miszerint Burgund fejedelme, „ Fülöpa kedvese levágott 28 XII | császár előtt. – És igen a tervük. – Minden lépten-nyomon 29 XIII | nyelvén megszólal.~– Isten nap, csikós bácsi!~– Fogadj 30 XIII | hogy megnyerje maga iránt a elővéleményt. Nem harap. 31 XIII | de azt nem tudják, hogy lovat vettek-e? Nincs-e 32 XIII | mind egyformák voltak, szívós árva-csáti tölgyből, 33 XIV | szükségeit nem ismerik. ágyuk van a puszta földön 34 XVI | koldusaival éppen olyan ismeretsége volt, mint a 35 XVI | esztendőkig – amikor a közös barát, Gábriel angyal, megsokallva 36 XVI | köpönyegét, s megdicsérte, hogy fiú. Nekem pedig azt mondta, 37 XVII | vetélytárs ravatala mind elég az elszabadult chimérának. 38 XVIII | népszerű bécsi nótát:~Egynapi kedv:~      Végy fürdőt.~ 39 XVIII | Végy fürdőt.~Egyheti kedv:~      Bortömlőt.~Egyhavi 40 XVIII | Bortömlőt.~Egyhavi kedv:~      Disznót ölj.~ 41 XVIII | Disznót ölj.~Egyévi kedv:~      Megnősülj!~Eredetiben 42 XVIII | agyában. – Az bizony nagyon lesz. Vigyetek a temetőbe.~ 43 XVIII | városon, s hogy őneki nagyon lesz az valamire, ha a városból 44 XIX | rangfokozatot képeznek, akik csak reggelt kívánnak, nyitott 45 XIX | kását, amibe minden, ami és drága, össze volt főzve, 46 XIX | asztalfőről a Malach.~– hírt hozok, Malach. Megtaláltam 47 XIX | Minden szónok követné a példát. Ez volna a kotűr.~ 48 XIX | vetett neki ágyat bundábul a meleg kemencébe. Oda lefektette.~ 49 XIX | késő reggelig, mint egy gyermek.~ ~ 50 XX | ümmögött: „ühüm; majd, majd! , jó”.~– Hozok neked négy 51 XX | ühüm; majd, majd! Jó, ”.~– Hozok neked négy sor 52 XX | meg a phrálját. Ez volt a reggelt. Aztán meg egy korty 53 XX | vele a Dunára.~– Ez nagyon terv.~– Csak egy hiba van 54 XXI | közben egy sebet a fejére. Az volt piros festéknek. Mikor 55 XXI | a szekér után. Ez nagyon intézkedés volt, a csatornán 56 XXI | karusszel társasága nem Sippschaft.~– Hogyan?~– 57 XXI | szolgálatot tett volna a rend embereinek. Nem is 58 XXI | marasztalás volt. Az őhozzá igazán volt. Meg is siratta, mikor 59 XXII | megtartá a legfényesebbet: a kereszténycímét. Távol 60 XXIII | otthon találta, s a régi pajtási viszony rögtön újra 61 XXIV, 1 | tengeren szállították oda.~Erre oka volt a bécsi udvarnak.~ 62 XXIV, 2 | Posthumus gondolatok~Talán is volna itten befejezni 63 XXV | földje ontja a gabonát, szüretet ád borbul és gyapotbul, 64 XXV | gondolat fogja el, hogy milyen lesz ezt tovább álmodni, 65 XXV | kastélyába, ami Messinához még két öszvérjárta napi távolban 66 XXV | György utazására. Volt abban is, meg rossz is. Aaz 67 XXV | abbanis, meg rossz is. A az volt, hogy Messinából 68 XXV | katona meg az öszvérhajcsár egyetértésben.~A bérlő maga 69 XXV | nagy földszinti teremben friss páfrán volt kiterítve 70 XXV | lassankint elfeküdtak a puha harasztágyba, s a bérlő 71 XXV | Del Contrasto uradalom, gesztenyeterméskor, behoz 72 XXV | György belenyugodott a tanácsba. Két fegyveres 73 XXV | lenyilazták; a vadkannak pedig dolga volt itt a gesztenyeerdőkben, 74 XXV | Cospetto! Így szoktak reggelt kívánni Szicíliában? 75 XXV | főnökének!~– Hát nagyon . Ha az a maffia engem megvédelmez 76 XXV | gesztenyefán?~Györgynek olyan kedve volt ez után a kaland 77 XXV | malandrinikról, aztán meg arról a alkuról, amit ez utóbbiakkal 78 XXV | parasztvezetőt fogadott fel, aki fizetésért vállalkozott 79 XXVI | az ő kedves gyermekkori pajtása nem volt más, mint 80 XXVI | ösztönbül, mint ahogy születik a tacskókutya borzfogónak.~ 81 XXVI | tacskókutya borzfogónak.~Az a cimbora, akivel minden falatját 82 XXVI | figyelmezteté a barátot, hogy lesz a visszatérésre gondolni, 83 XXVII | csodaerővel kell bírni; s a saját öklében és az ólmos botjában 84 XXVII | ott egy ember, aki bízik a két öklében, egyedül visszaverhet 85 XXVII | aláküldi a kaszaverembe. Egy szökéssel átugrott a vasajtón 86 XXVII | Ital is van elég, ugye, volt az a narancssorbet, 87 XXVII | Bécsbe, s ott rábíztak olyan gondviselő kezekre, mint 88 XXVII | Háladatlan kígyó.~– Most egészen helyt vagyok. De mégis tömlöc 89 XXVII | Ezt nem járja át a tőr!~– szerencse hozta úgy; meg 90 XXVIII | Hozzatok a görögtül ami és drága.~Azzal odadobott 91 XXVIII | az uzsorás zálogából.~– lesz ahhoz az én két függőm – 92 XXVIII | erősködék Domenichino.~– leszmondá György. – Írd 93 XXVIII | felnyithatod. A hajadat volna előre tőbül levágatnod. 94 XXVIII | Amit a két bátya nem vett néven. Ez a legnagyobb sértés. 95 XXIX | a lakomázás ideje. Akkor a házba bemenni. Naplement 96 XXIX | van találva a gőzfűtés.~A etyepetyével1 elköltött 97 XXIX | Meg kell halnunk. Így is lesz. Itt mossuk meg az 98 XXIX | aztán csak úgy is maradtak. az ember fejének a földön.~– 99 XXX | Hallod-e, Pelargus. Nekem egy gondolatom van, ami neked 100 XXX | Ennek az a sora.~– No hát az volt akkor, amikor hadat 101 XXX | összeszoktunk már, mind ismerősök vagyunk, senki 102 XXX | Hozzászoktak.~– Talán hát néven sem venék, ha fel 103 XXXII | tartott az ebéd. Etyepetyéje volt a magyarnak még a bújdosásában 104 XXXII | kis nemzeti lakomára. Lesz bivalykolbász éspeszmeg”.~ 105 XXXII | választott a számára egy Comenazo-féle puskát.~Elképzelte 106 XXXII | szélső jobb jutott. Nagyon hely! szél ellenében a vad 107 XXXII | Nem bánt? Nem bánt? De ám a húsa, ecetes pácban 108 XXXII | otthagyta a zsombékon pihenni.~ delelőn állt már a nap, 109 XXXIII | ígér, nyulat ád.~Lóháton öt óra járás a hírhedett 110 XXXIII | szabadban.~Györgynek nagyon előérzete volt, hogy ez 111 XXXIII | fiún kezdett volna. De az a ájtatos királyné a fiúra 112 XXXIII | a tanácsosától, hogy nem lenne-e György herceget 113 XXXIII | Kelemen. Az ifjú hercegnek nem iskola a francia udvar. 114 XXXIV | kirepülünk a tengerre.~– Nagyon lesz! Mikor?~– Holnap mindjárt.~ 115 XXXIV | fogom magyarul.~– Nagyon lesz.~– Mindennap egy órát.~– 116 XXXIV | Akis Zsuzsikaéppen a Mikes Kelemennek a titkos 117 XXXIV | megboldogult nevelőanyám, a drága Krisztina grófné. Nem lesz 118 XXXIV | kerülni a sor.~Még soha ilyen étvággyal nem látták enni 119 XXXIV | lett a hercegnek. A drága levelensült meg a húsos 120 XXXIV | a szeretetét láttam s a szavát hallottam?~György 121 XXXIV (1)| Krisztina grófnő: aki a világ és balszerencséjét megismeré. 122 XXXIV | talál valamit adni, azt lesz megtudni a jobb kéznek.~ 123 XXXIV | azokat, akiket szeret, mint a apa megvesszőzi a szeretett 124 XXXIV | világból kimaradt ember, keresztény, becsületes hazafi: 125 XXXV | Oeil de Boeufök nem voltak iskolák egy magyar ifjú


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License