bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 I | udvarmester neve volt: Jacinto Wammána; a neve után ítélve nápolyi,
2 I | az oldalszobából doktor Wammána Jacinto a gondjaira bízott
3 I | tekinte az ő mentorára, Wammána úrra. Ez nincsen az írott
4 I | nincsen az írott studiumban.~Wammána kenetteljes mozdulattal
5 I | Ámde egy oldalpillantás Wammána kézmozdulatára, mely a ferula
6 I | Ej ej – feddé a prorektor Wammána urat. – Nem kellett volna
7 I | romlatlan kedélye – elukubrált Wammána úr. – Tetszett látni, hogy
8 I | protokollumot, amellyel Wammána úr a kancellárnak fog beszámolni:
9 I | gyalogszekereikhez.~Mikor aztán Wammána úr egyedül maradt a discipulusával,
10 I (1)| Péter. Ezt tanította dr. Wammána Jacinto és három baccalaureus
11 I | nebulótól, mondá magában Wammána, hogy azalatt, amíg mi itt
12 I | mindjárt!~– Majd ha kiszíttam.~Wammána felkapta az asztalról a
13 I | fleureteket. Természetesen Wammána volt a mester. A babérkoszorú
14 II | neki az episztolát megírni.~Wammána úr meg volt akadva. A „vice”,
15 II | előtt az augurok? Azt hiszi Wammána úr, hogy én nem látok át
16 II | Tudod: annak a másik fiúnak.~Wammána úr sietett a meggyújtott
17 III | Aztán jer elő! – kiáltá Wammána úr hangosan. Erre a Peti
18 III | ej! Oh, oh! A kápolnában!~Wammána cinikus nevetéssel torkolá
19 III | között vőn búcsút egymástól. Wammána úr az ígért bál dohányért
20 III | Gyermek volt még egészen.~Wammána nagyot nevetett a fiú zavarán.~–
21 III | odaszorult a lapok közé.~Wammána szétnyitá a könyvet.~Azon
22 III | az Úr ünnepén táncolnak.2~Wammána szatír mosolyra torzult
23 V | lábtyűk erőszakos lehúzása.~Wammána úr az ő védencével éppen
24 V | sűrűjébe rejtőzik vele.~Wammána figyelemmel kíséré a védence
25 V | nem vagy Sapphó, – riad rá Wammána. – Nesze a puszedlid ára! (
26 V | függönyöket lebocsátani. Wammána azt mondá a védencének:~–
27 VI | folyosóba, melyet az ajtó elzár.~Wammána előrebocsátá a tanítványát.~
28 VI | szólt a nyomorulthoz Wammána.~Az odúlakó hangja inkább
29 VI | felülről kapta a világosságot. Wammána elől ment, György a nyomában,
30 VI | volt domborműben kifaragva.~Wammána megnyomta a tenyerével a
31 VI | Méte es is” – szólt Wammána a küszöbön átlépve.~– „Ave
32 VI | egymás közt beszélni, amelybe Wammána is beleszólt.~Végre a főnök
33 VI | felolvasá a tanítvány előtt Wammána, György hangosan felkacagott
34 VI | lehetett segítség nélkül. Wammána teljesíté védencénél a komornai
35 VI | szövetű harisnyákat húzott fel Wammána az ifjú lábaira egész térdig.~
36 VI | ezüstsisakkal az ő mestere, Wammána.~A kézszorítások és üdvözlések
37 VII | Igenis – monda György. – Wammána urammal szoktunk kártyázni;
38 VII | mint aminőkkel György és Wammána szoktak játszani. Valódi
39 VII | fejéről.~Ott állt előtte – Wammána.~Ő volt a sértő lovag: őtet
40 VII | nagymester perdöntő szava. Wammána pedig eldobva a fleuretet,
41 VIII | A paradicsomi kísértetek~Wammána kitűnő pedagóg volt, aki
42 VIII | lárvájától nem lehetett okosabb.~Wammána ugyan figyelmezteté, hogy
43 VIII | megszűnt.~A játszma után Wammána odajött a tanítványához
44 VIII | neked adom! Légy az enyim!~Wammána és a nagymester utánarohantak,
45 VIII | Hohó! Fiacskám! – csitítá Wammána. – Ezt nem adják pénzért.
46 VIII | össze az aranyaidat – mondá Wammána a védencének.~– Mit nekem
47 VIII | Jer átöltözni – mondta Wammána, kézen fogva Giorgiot, s
48 VIII | vonta azt a sekrestyébe.~Wammána hamar készen volt: neki
49 VIII | kérdezősködésre volt ideje.~– Te Wammána! Hol voltak azok az asszonyok
50 VIII | az a mandolosz lehetnék!~Wammána nagyot nevetett ezen a jámbor
51 VIII | végigszaladgálnak a padláson.~Wammána maradt hátul, a Méte emléktábláját,
52 IX | ez a bevezetés. Beszaladt Wammána úr hálószobájába. A konziliárius
53 IX | Kevés vártatással előkerült Wammána úr. A szemei még csupa kicsinyek
54 IX | császári donációs levelet.~Wammána szemei egyszerre felnyíltak.~–
55 IX | óbégatására aztán bejött Wammána.~Arra felhagyott Giorgio
56 IX | álmodtál tovább? – kérdezé Wammána.~Giorgio komoly képpel csóválgatá
57 IX | feketekávét, Péter – mondta Wammána. – Aztán a szakács készítse
58 IX | neki olyan nagyon a haja.~Wammána megbiztatá, hogy majd mindjárt
59 IX | Tedd be az ablakot. Fázom.~Wammána tudta praxisból, hogy az
60 X | is itt vagyok! – kiálta Wammána, Lancelot jelmezében kísérve
61 X | kísérve választó hölgyét.~Hogy Wammána kitűnő kardforgató, azt
62 X | szebben remekelt Lancelot Wammána: mert ő sebes vágtatva villámgyors
63 X | módosította a szabályt – monda Wammána; – ha a hölgy nem talált,
64 X | majd meglássuk, báró úr!~(Wammána megkapta már a bárói diplomát.)~
65 X | nevét viseli most a tér, Wammána megragadá hevesen a védence
66 XI | hogy ezt az indítványt Wammána ütötte nyélbe.~Báró Wammána
67 XI | Wammána ütötte nyélbe.~Báró Wammána nem csupán az asphaleia
68 XI | készülõben.~– Ejh mit? – mondá Wammána báró a felvonulás parádéja
69 XII | közkatonáknak öltözve. Wammána császárdragonyos, bivalybőr
70 XII | élénkebben lobogott fel agyában. Wammána észrevette tanítványa eksztatikus
71 XII | is azt, amit én láttam?~Wammána démoni mosollyal nézett
72 XII | összekapás is volt Giuseppe és Wammána között. Mind a kettő nagyra
73 XII | mesterének fogta pártját. Dejszen Wammána minden nemzet szokásait
74 XII | Sennerhölgynek, s félreállt, Wammána vállára támaszkodva s méltóságos
75 XII | mondta ez nekem: „jó Fülöp?”~Wammána odasúgott a fülébe.~– A
76 XII | ebbe a szövetségbe.~Mikor Wammána és Giorgio visszajöttek
77 XII | tételére lehetett rejtőzni.~Wammána és Lodoiszka egy ablakmélyedésbe
78 XII | összeakaszkodott – mondá Wammána.~– Mi fölött?~– Giuseppe
79 XII | ha egyszer ölelhettelek.~Wammána rendező jelszava közbeharsogott.~–
80 XIII | megjelentek volna már előtte.~Wammána közbeszólva véget vetett
81 XIII | két fülét előrehegyezi. Wammána valami tréfát fundált ki.
82 XIII | betanított ló. Vigyázzunk – súgá Wammána Lodoiszkának.~A paripa engedé
83 XIII | Jól van, gazda – mondá Wammána, szarvasbőrkesztyűs kezével
84 XIII | kicsalja holmi lócsiszár.~Wammána bosszús volt ezért a leckéztetésért,
85 XIII | a mi emberünk – dörmögé Wammána Lodoiszkához.~– „Mienk”
86 XIII | még egy szóra – kötődék Wammána. – A vásárban azt dobolták
87 XIII | mulatságban, sem a vajda, sem Wammána, sem György.~A vége az volt,
88 XIII | dragonyossal itt mellettem.~Wammána állt mellette.~A csikós
89 XIII | párod! – szólt enyelegve Wammána.~Lodoiszka fülébe pedig
90 XVI | hogy ki a legény a gáton.~Wammána szólalt fel.~– Nagyon jól
91 XVII | nászsátor mögül a filiszteus.~Wammána, meztelen karddal a kezében.~
92 XVII | nyakcsigáját szegte volna.~Wammána kardja már kétszer döfött
93 XVII | istennyila, úgy csapott le Wammána fejére: lehetett hallani
94 XVII | a csontnak a recsegését.~Wammána egyszerre eldobta a kezéből
95 XVII | lélekben.~Az ő szerelmese volt Wammána! Ez a tündér! Ez az istennő
96 XIX | Rákóczy Ferenc, amilyennek őt Wammána históriájában leírták, így
97 XXIII | dolor, hogy a fő totumfac, a Wammána nem volt többé konfrontálható.
98 XXIV, 1 | elővették az a-bé-abot, s amit Wammána elmulasztott, Péter igyekezett
99 XXV | Künzli Péterhez; ő maga pedig Wammána személyébe képzelte át magát.~–
100 XXVII | nem lehetett hozzád férni. Wammána őrzött, s a Péter szolgád
101 XXVII | hálóból kiszabadítsunk. És Wammána sejtette a terveinket. Azzal
102 XXVII | kutyás embernek gúnyolva. – Wammána ezt az embert akarta ártalmatlanná
103 XXVII | csókjai téged vakítanak meg, Wammána tőrhegye a csikós szemeit
104 XXXII | célra, erre megtanította Wammána. Pisztollyal ellőtte a levegőbe
105 XXXII | keresztülszúrnak a fején.~(Akárcsak Wammána a kutyás emberrel! – dörmögé
106 XXXIV | tanította dicső mestere, Wammána. Annálfogva ismét rövid
|