Rész, Fezejet
1 I | másikat ugyanakkor elnyújtva, majd az égre feltartva, utoljára
2 I | Leteszed mindjárt!~– Majd ha kiszíttam.~Wammána felkapta
3 I | Oktondi! No megállj! Majd beszélek én neked egyszer
4 II | felfáradni: ezt a levelet majd el fogom küldeni méltóságodnak
5 II | szabad őtet háborítani.~– De majd egyszer a litániának is
6 II | akihez a levél íródik. Majd küldök belőle – neked. (
7 II | mert az mindent elront. Majd én elfogom azt az embert,
8 II | kitudom, hogy kicsoda? S aztán majd ártalmatlanná teszem.~–
9 VI | van ide bezárva?~– Hahaha! Majd megtudod azt, hogy mért
10 VI | Abrekh; akkor lesz belőle még majd „Cafénáth-Panéákh”.1~Erre
11 VII | nem tudnám, hol vegyem?~– Majd megtanítalak rá. Mire való
12 VII | nem végződött a komédia. Majd ha a közönség kitakarodott,
13 VIII | van, izzad a feje alatta. Majd a nagymester is lovagiasan
14 VIII | templomokban szokott lenni.~Majd az orgona hangjai közé énekelt
15 VIII | hogy mit csinál, ha egyszer majd rákerül a sor, hogy te játszd
16 VIII | nagymester.~– Várjunk csak, amíg majd az jön, akinek a neve „Métees
17 VIII | Zsuzsánna nagy szemeket mereszt, majd elkezd szíve szerint nevetni.~
18 VIII | hárman legutoljára maradtak.~Majd a nagymester is felvette
19 IX | becsületes ember aluszik?~– No majd mindjárt kiverem én az álmot
20 IX | Wammána megbiztatá, hogy majd mindjárt jön a borbély,
21 X | akkor más neve volt. – No majd megtudja mindjárt, hogy
22 X | s a hölgy arcába nézett. Majd leszédült a lovárul.~Ez
23 X | egymással szemközt vágtatva, majd grand chaine, melynél minden
24 X | a második szemet.~– Azt majd meglássuk, báró úr!~(Wammána
25 X | örök zárt őrizni?~– Addig majd szerzünk a helyébe mást.~–
26 X | Vak ember?~– Még nem, de majd az lesz.~– Valami gonosztevő?
27 X | Jó lesz tanulnod tőle.~– Majd megpróbáljuk, hogy melyikünk
28 XI | ki a szájából), hát annak majd elmondta volna, hogy nem
29 XII | parasztok vagyunk. Várj csak, majd mikor mink menyecskék perlekedünk
30 XII | viadal utáni sietségben. Majd holnap visszacseréljük.
31 XII | nem bocsátok. Reggel pedig majd felkeresem vagy Alfonzo
32 XII | megszólít érte, attul azután majd tovább kérdezősködöm.~Jól
33 XII | kidobtuk a korcsmábul.~– Majd lesz, mikor visszajövünk.
34 XIII | amiben egy kisleány ült.~Majd meg csengő török muzsika
35 XIII | beszélnek, azt gondolják, majd azzal lefőznek. De nem oda
36 XIII | hozzám lovat vásárolni, majd akkor tudja meg, hogy igaz-e
37 XIII | Ilyen úrias társaságnak majd valami más mesterséget mutassunk.~
38 XIII | jöhetnek rám ketten, hárman.~– Majd csak egyesével megyünk.~–
39 XIV | csalogatták, azt mondták magukban „majd kapsz te szép asszony csókját,
40 XVI | Zsuzsanna találkozott? Azt majd egyformán írták volna le.
41 XVI | s el akarta csitítani.~– Majd azután, Sámson!~– Deh! Eb
42 XVIII | a fia.~A lármás bohó had majd szétszedte furcsa hódolatával
43 XVIII | princhez való hivatal! No majd örül az apád, ha megint
44 XVIII | inasától hallott meséltetni. Majd mindjárt jönnek azok az
45 XIX | volna?~– De nagy sikerrel. Majd meglátod, ha az öreg kipakol
46 XIX | Hja, pajtás, látsz te majd itt hímzett uribenás4 vitézeket
47 XIX | becsületesebbik pofádra. Majd elcsináljuk mink ezt nálad
48 XIX | aztán eredj alunni, a phénád majd lefektet.~György úgy tett.
49 XX | csak közbe ümmögött: „ühüm; majd, majd! Jó, jó”.~– Hozok
50 XX | közbe ümmögött: „ühüm; majd, majd! Jó, jó”.~– Hozok neked
51 XX | karafina. Egyél, igyál. Én majd eljárom előtted a „nángó-nicséri”
52 XX | csinált mindenféle játékot. Majd a fején, majd az öt ujja
53 XX | mindenféle játékot. Majd a fején, majd az öt ujja hegyén egyensúlyozta.
54 XX | hogy itt nem maradtál. Majd sajnálni fogod, hogy eldobtad
55 XX | megkergetnének, elfognának. Majd én felöltöztetlek. Diákok
56 XX | hol vettük? A devla adta. Majd kiválasztok egyet a számodra.~
57 XXI | a lovaskatonák elé kell majd szórni.~A trombitarecsegés
58 XXI | tovább.~– Merre tovább?~– Azt majd meg fogják önnek mondani.~
59 XXIII | Hát törje fel a levelet, majd én elolvasom.~György feltörte
60 XXV | laktak fenn a várban?~– Azt majd megtudja serenissime, ha
61 XXV | Fiumárák megdagadnak, nem tud majd eljutni a kastélyába, ami
62 XXV | oly nagy indulatba jönni. Majd ő maga beszél azokkal az
63 XXV | szobájában serenissime. Majd elvégzem én magam a signorikkal
64 XXV | mellének szegezve tartja.~– No majd én megpróbálok vele másképpen
65 XXV | száz scudit. Azok aztán majd rendelnek ön mellé egy biztos
66 XXV | végig napnyugat felé, ott majd talál egy várost: az Catania.
67 XXV | várost: az Catania. Ott majd aztán megtudja, hogy merre
68 XXV | cimboráddal játszottál? Majd adok én nektek, mind a kettőtöknek!
69 XXV | agyonüthetik a fuggitivik, s akkor majd jön helyette új földesúr. –
70 XXVI | akarsz ezzel a jéggel?~– Majd megmondom, hogy mit akarok?
71 XXVII | meggyónt páter Olofernónak. Majd kihallgatást kért a kolostor
72 XXVII | mégis el fogsz menni –, majd ha én küldelek.~Az édes
73 XXVII | Ott jól el vagy rejtve. Majd mikor én hívlak, akkor előjöhetsz.
74 XXVIII | írni, ahogy én sem.~– No majd megírja a barát.~– Ha van
75 XXVIII | verni, csak nekem kiálts, én majd fölszedlek.~Most már aztán
76 XXVIII | az esketés alatt?~– Azt majd megmondom neked egyszer; –
77 XXIX | percig rózsa, azután liliom, majd arany; éjszaka világító
78 XXIX | tündöklő csillagaival. Majd feljön a félhold az égre,
79 XXIX | egyre jobban tért foglal, majd izzóvá lesz. Onnan egy lávafolyam
80 XXIX | Várj csak – mondá Io. – Majd megtudod nemsokára, hogy
81 XXIX | Törökországgal?~– Azt sem tudod? No majd megtudod nemsokára.~A corricolo
82 XXIX | Keleten sárgul az ég alja, majd bíborszínbe megy át, a tenger
83 XXIX | akkor azt mondtam neked: „majd megmondom neked egyszer,
84 XXX | hunynám le szememet,~ Majd ha egy hant eltemet.~– Taníts
85 XXXI | szabadságért való önfeláldozását.~Majd áttért az atyja világtörténelembe
86 XXXII | törhetetlen híve maradt holtig.~– Majd holnap meglátogassuk – mondá
87 XXXII | cselédségnek, vacsorára dobolnak. Majd hallhat a herceg ilyen dobszót
88 XXXII | az atyja visszamarasztá. „Majd később!” Ott hagyta mellette
89 XXXII | atyám, ugyebár, hogy ha majd megtanulok imádkozni?~Mikes
90 XXXII | kiegészítve a török kaftánnyal.~– Majd a házigazdánk szab a hercegre
91 XXXII | odafenn a ház tetején, azok majd elkészítik a csizmát. Mérték
92 XXXII | attul a képzelettül, hogy majd mikor egy olyan sörényes
93 XXXII | Hogy vergődik szegény.~– Majd mindjárt segítek rajta –
94 XXXII | De még milyen passzióval! Majd meglátja herceg, mikor összejövünk
95 XXXIV | Azt a hercegnek meg kell majd tanulni, grammatika szerint.
96 XXXIV | ez a kacérság.~– Hát én majd eljövök a grófnéért, s azután
97 XXXIV | hozzám a herceg mindennap, én majd tanítani fogom magyarul.~–
98 XXXIV | hogy „előre tudtam, hogy majd jól tartja a fiút galambmájával
99 XXXIV | Mikes és Pelargus uraimék majd megőszültek ezalatt a nagy
100 XXXIV | özvegy az „Ave Máriát”, majd a „Credót”, mind magyar
101 XXXIV | lény! Érthetetlen valami!~Majd megismeri még jobban is,
102 XXXIV | ismerem magamat?~– Nem! Majd ha egyszer ki fog kegyelmed
103 XXXIV | Istenhez térek vissza. Majd fog küldeni mást, amikor
|