bold = Main text
   Rész,  Fezejet                                 grey = Comment text

 1   I      |           lettem volna?~– Hát mehet oda olyan ember is, aki nem
 2   I      |            akarom, hogy gyere velem oda a Bärenhaushoz, hadd lássam
 3  II      |        unszolt, hogy vezessem el őt oda a Bärenhaus elé, ahol ezt
 4 III      |             és égtek.~– De el fogok oda menni!~ ~
 5   V      |          emelvényén: a polichinello oda is utána akar mászni; de
 6   V      |           kívánsz, hanem engem vígy oda, ahol a Métét meglátom.~–
 7  VI      |             nyitnak?~– Igen.~György oda volt bűvölve a gyászalakhoz.
 8 VII      |           volna a színházi közönség oda alant: megtudhatták volna,
 9 VII      |             a kölcsönt?)~– Hát jöjj oda, és nézd a játékot.~A kerek
10 VII      |            ittak is. Mindenik mellé oda volt állítva egy zsámoly:
11 VII      |           lábdobogását sem vehették oda alant észre.~Most azután
12 VII      |           nem lehet elkezdeni, amíg oda alant be nem végződött a
13 VIII     |               Megengedem, hogy vidd oda a kártyáidat a mesteredhez,
14 VIII     |       minden aranya a világnak? Add oda Iskariotesnek. Adja vissza
15 VIII     |        világít.~Bizonyosan benézett oda a víg társaságnak minden
16   X      |           lovagjukat, azáltal, hogy oda tudtak találni a célba,
17   X      |       mindjárt az életébe kerül is.~Oda kellett fél térdre bocsátkoznia
18   X      |          Azt szerencséltetted, hogy oda fogsz jutni a vak Sámson
19 XII      |       brávót kiáltott.~György pedig oda volt a gyönyörtül és a dicsőségtül.~
20 XII      |          hozzá?~– Nem! Az Istenért! Oda nem mehetek.~– Hát talán
21 XIII     |           meg egy veresképű. Azokat oda zárták be, büntetésül elcsillapíthatatlan
22 XIII     |         majd azzal lefőznek. De nem oda Buda! Tudom én azt jól,
23 XIII     |          azt a ménest, héj! – kiált oda a lovon ülő bojtárjainak.~
24 XIII     |            van terelve egy tömegbe; oda lehet közéjük menni uraknak,
25 XIII     |     kovácscigánynak két betűt kiált oda: „G. S.”.~Amint aztán sebesen
26 XIV      |         délcegen vetette ezt a szót oda! Pedig tudta, kitalálta,
27 XIV      |          ember? S mért megy az most oda, ahová őt hívják?~Hogy ez
28 XIV      |           szintén sejti, hogy őneki oda kell menni, s kockára tenni
29  XV   (1)|           hanem a főerdőmester jött oda, s az adta vissza a királyleánynak
30 XVI      |         hogy egy perzsa ingyen adja oda a fejét.~Judit személyesítője
31 XVII     |            fejez ki.~Halkan lopózik oda bálványozott hölgye mögé,
32 XVII     |          hogy megfojtsalak! Ne nézz oda! Ne mereszgesd a szemeidet!~
33 XVII     |    kétségbeesett sikoltással rohant oda Wammánához, önfeledten kiáltva:~„
34 XIX      |           elő az asztal alul. Eredj oda, csiklándd meg a talpát,
35 XIX      |           aztán maga a vajda ugrott oda hozzá, s megfogta a kezét.~–
36 XIX      |       feltüzelték. Fennhangon szólt oda a társaság közé.~– Nem engedjük
37 XIX      |           húzd ki a kardodat, s add oda neki, hogy menjen vele verekedni –
38 XIX      |             kiszabadítsanak. Jertek oda! Mindnyájan kaptok egy lovat.~–
39 XIX      |      bundábul a jó meleg kemencébe. Oda lefektette.~Aztán maga is
40  XX      |     felakasztották a lábainál fogva oda arra a keresztvasra, s aztán
41  XX      |          viszik.~– Az a szándék. De oda is legény kell a gátra.
42  XX      |          mit akarnak? Hogy te eredj oda a hídhoz, ahol a diákok
43  XX      |           Én mondom. Nem eresztelek oda.~– Miért nem?~– Miért nem?
44  XX      |      kürtőnyíláson át süt be a nap. Oda abba a szegletbe: egy kerek
45 XXIV,  1 |              Testi és lelki látköre oda vala összeszorítva egy város
46 XXIV,  1 |             azt ismerte meg, ami az oda összesereglett idegen kalandvadászok
47 XXIV,  1 |          mert tengeren szállították oda.~Erre jó oka volt a bécsi
48 XXIV,  1 |        hanem lelódult Máltába, mert oda volt irányozva a legfőbb
49 XXIV,  1 |     éjjeleken illuminációkat rendez oda alant az azúrkék mélységben,
50 XXV      |        szárazföldi úton szállítassa oda. Egy negyedévre kifizette
51 XXV      |          elkészítette számára.~– Én oda fel akarok menni – mondta
52 XXV      |     nevetett egész tele torokkal.~– Oda? Fel? A pokolba? Az volna
53 XXV      |      Calzolaio.~– Hát mért nem ment oda fel?~– Először, mert semmi
54 XXV      |      puskáját.~– Velem fogtok jönni oda fel a hegy tetejére.~Erre
55 XXV      |           Hát nem fogtok kísérni?~– Oda nem!~Signore Bonaventura
56 XXV      |      mutatta magát. És mindegyiknek oda volt a nyergébe fektetve
57 XXV      |            a száz scudit, aki engem oda felvezet.~– De ez még nagyobb
58 XXVII    | megfoghatlan, hogy hogyan építették oda abban a sziklaoldalban azt
59 XXVII    |    körülvevő kert. Honnan került ez oda? Egy óriási gesztenyefa
60 XXVII    |           rágondolok.~– No hát döfd oda! – mondta György, szétnyitva
61 XXVII    |              mert megteszem.~– Döfd oda.~S a leány fogta a tőrt,
62 XXIX     |     megmaradni. A solfatára kürtője oda alant a pincében olyan erővel
63 XXIX     |          két szerelmes ölelkezik: – oda nem eshettek.~Még a vén
64 XXIX     |           égből hulló köveket, hogy oda sújtsanak le az ő fejére,
65 XXIX     |    vesztették, s aztán elvitorlázol oda, ahol dicső atyád száműzetésben
66 XXIX     |          Hát mért nem megy az atyám oda?~– Azért, mert egész Európa
67 XXIX     |          szükség szerelmes leányra. Oda nem kell boldog ember. Abban
68 XXX      |   Gályarabok voltak. Az egyik lábuk oda volt békózva hosszú lánccal
69 XXX      |            parancsol neki; nem kell oda korbács: elég az idegen
70 XXXII    |              nem állhatta meg, hogy oda ne forduljon Pelargushoz,
71 XXXIII   |          számara, kik a fürdés után oda szaladnak, lemosakodni.
72 XXXIV    |           meg hogy délután menjenek oda; mert ha délelőtt mennek,
73 XXXIV    |     odajövetelének az ideje volt, s oda annak a síremléknek a márványtalapjára,