bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 I | mert ily módon legalább egyszer el kellett olvasni a studiosusnak
2 I | Mondogatják rá az examinátorok.~Egyszer sem akadt meg!~Erre következett
3 I | ama vagabundus?~– Igenis. Egyszer azt mondá hungáriai nyelven: „
4 I | Élhetetlen! Próbáld meg még egyszer védeni. Ide vigyázz. Mikor
5 I | van! Derék volt. No még egyszer! Ezt a máltai keresztet
6 I | közé?~– Azzá lesz, csak egyszer ott legyen.~– De aki a Bafometet
7 I | imádja.~– Te! Vígy el engem egyszer egy ilyen „Méte” ünnepélyre.~–
8 I | kell, nem más.4~– No csak egyszer.~– Hát nem sajnálnád megtagadni
9 I | Majd beszélek én neked egyszer a Jézusról.~– Beszélj nekem
10 II | őtet háborítani.~– De majd egyszer a litániának is vége lesz.
11 II | echózik a kalandjaitól. Egyszer egy patikárusnéval, máskor
12 II | szerelmes volt a jungferbe; míg egyszer megtudta, hogy az más diák
13 II | domicella, s amint a Jóska egyszer elsétált az ablaka alatt,
14 II | túlságosan kifejlett. Ha egyszer ez beszabadul a bécsi társaságba,
15 II | napirenden lesznek. S ha egyszer ebben felébred az ördög,
16 V | György nem nevette el magát egyszer sem az egész komédia alatt.~
17 VI | György a nyomában, míg egyszer aztán véget ért a csigalépcső,
18 VI, 1 | Máriát nem tudta. Talán egyszer, valamikor kisgyermek korában,
19 VII | ördögnek a legkisebbik fia.~Egyszer aztán egyike az asztalnál
20 VIII | rá, hogy mit csinál, ha egyszer majd rákerül a sor, hogy
21 VIII | fogyatkozást.~– Ah, ha én egyszer az a mandolosz lehetnék!~
22 IX | história ám, hogyha azt egyszer elmesélem neked!)~– Ismerem
23 IX | járja, s egy hónapban csak egyszer húzza le a csizmáit: de
24 X | ellenszenvét.~– Én ezt a fickót egyszer letaszítom a nyergéből –
25 X | tündérek fejedelemnője már egyszer ott ült mellette egy asztalnál,
26 X | döfött a szerecsenje felé, egyszer se találta, még a turbánját
27 X | mosoly, amit már látott egyszer Giorgio megjelenni. Akkor
28 XI | Jó nép ez a bécsi nép!~Egyszer aztán azt kérdezte tõle
29 XI | három bojnyiknak is, csak egyszer a suhogója a kezében legyen.~
30 XI | höchste Hetzet”. Hátha egyszer mi magunk vennõk ki a részünket
31 XII | rájuk ismert. Ő már látta egyszer az arcaikat ilyennek. –
32 XII | láttam én a magyar legényt egyszer.~– No hát azt én is mind
33 XII | elkezdtem bontogatni, az egyszer csak megnyikkan a kezemben.
34 XII | a fejedelemfiakat, s ha egyszer odacsalhatják maguk közé,
35 XII | mint hogy meghaljak, ha egyszer ölelhettelek.~Wammána rendező
36 XIII | paripák, a fehér ebek mintha egyszer megjelentek volna már előtte.~
37 XV (1)| Megtörtént, hogy egyszer Mária Terézia főhercegnő,
38 XVI | Páter sem őgyeleg. Ha én egyszer bort iszom, akkor az a szóm,
39 XIX | lépcsőkön keresztül, míg egyszer aztán egy olyan udvarba
40 XIX | való a kard a mi kezünkbe! Egyszer vett a cigány kardot a kezébe,
41 XX | Jólesik neked! Molsamer!~Egyszer aztán vége lett a kínordításnak.~
42 XX | csak a csavargók értettek.~Egyszer aztán azt kérdé a Malach:~–
43 XX | Malach szidta, átkozta őket. Egyszer aztán azt mondta: „hogy
44 XX | minden édessége együtt volt.~Egyszer aztán, mintha véletlenből,
45 XX | ember az álmába soha, ha egyszer fölébredt. Hát csak eredj.
46 XX | felnyitotta előtte.~Ott még egyszer eléje állt.~– Legalább hát
47 XX | Legalább hát üss meg egyszer, hogy arról tudjam meg,
48 XXIV, 1 | partjait meg fogja ismerni: ha egyszer jön valaki, aki elmondja
49 XXV | mindenesetre: kivált ha egyszer kitör. Kevésbé kellemetes
50 XXV | fia volt, aki hetenkint egyszer borotválja le a bajuszát,
51 XXV | fuggivitiktól.~– Igen, de ha egyszer kormányváltozás lesz, ami
52 XXV | tanulmányozta az Etna mélységét, míg egyszer nem bírt ellenállani a vágynak,
53 XXVII | nyeregben ülve egyet szunyókált, egyszer csak arra ébredt fel, hogy
54 XXVII | volna a jobbik eszét, ha egyszer csak meg nem szólal odafenn
55 XXVII | Amint ott elámulva állt, egyszer csak megtörik a tündér húrszőnyeg,
56 XXVIII | Azt majd megmondom neked egyszer; – de már akkor sírni fogok.~
57 XXIX | amellett mindennap más nő. Egyszer sem az, ami tegnap volt.
58 XXIX | az a fény tűzveres volt.~Egyszer aztán megszólalt az, aki
59 XXIX | nevetés lepett meg engem egyszer, mikor valamit kérdeztél
60 XXIX | neked: „majd megmondom neked egyszer, hogy miért nevettem: de
61 XXIX | nem állhatta meg, hogy még egyszer át ne ölelje kedvesét.~Io
62 XXX | abban a szívben!~Azonban egyszer csak megállt a szél, a vitorlák
63 XXX | komorabban folytatja:~Bár csak egyszer láthatnám~ Kéklő bérced,
64 XXXI | maradt volna a kormány élén.~Egyszer aztán csak véget ért az
65 XXXII | vastáblákkal zárják be.~Egyszer fölébredt a világosságra.
66 XXXIV | emlegette a herceget. Csak egyszer láthatná életében! Oh, hogy
67 XXXIV | a hosszúnyakú egyesből.~Egyszer mégiscsak vége szakadt a
68 XXXIV | félnapig is odakóborolt.~Egyszer, hogy hogy nem, eszébe jutott
69 XXXIV | rossz, s megtartja a jót.2~Egyszer az egyedül folytatott társalkodás
70 XXXIV | magamat?~– Nem! Majd ha egyszer ki fog kegyelmed lépni a
|