Rész, Fezejet
1 VI | rézmedence fölött, odahívták Györgyöt, hogy tegye rá a kezét,
2 VI | letakart alakok, mint aminők Györgyöt idevezették. Mindegyik előtt
3 VII | A két lovag odavezette Györgyöt. A nagymester inte neki,
4 VII | örömkitörés figyelmeztetheté Györgyöt, hogy itt neki mindenki
5 XII | te is a Gyurica karjába.~Györgyöt egyfelől Lodoiszka fogta
6 XVI | Azok a fegyveres urak, akik Györgyöt kísérték, nem akadályozták
7 XVI | fürkésző figyelemmel nézte Györgyöt.~Milyen zavarban van a fiú,
8 XVI | A két hölgy betuszkolta Györgyöt az öltözőbe, ahol az Abrekh
9 XIX | tudja.~Amíg a Kammesierer Györgyöt a Kothlukéig elvezette,
10 XIX | felnyitotta, s azon bevezette Györgyöt. Aztán keresztül-kasul hurcolta
11 XIX | Azzal összeölelte, csókolta Györgyöt, s odaültette maga mellé
12 XIX | karikaszemek! S amint meglátta Györgyöt, nagyot sikoltott, mint
13 XIX | belőle. Az a kard fábul volt.~Györgyöt ez a röhej egészen kiforgatta
14 XXI | lakások tömkelegén át vezette Györgyöt, hanem a kerítéseken másztak
15 XXI | át egyszerre a tömegen.~Györgyöt a diákok fölemelték vállaikra.~„
16 XXI | festéknek. Mikor újra felemelték Györgyöt a vállaikra, már akkor piros
17 XXII | A két udvaronc odaállítá Györgyöt a trónnal szemközt.~A kamarások
18 XXII | mely hívünket, Rákóczy Györgyöt Di Giunchi grófot s minden
19 XXIII | konziliáriustól. Amire az felkísérte Györgyöt egész a szállásáig. Ott
20 XXIV, 1 | igyekezett helyrepótolni: Györgyöt írasjegyek formálására tanítá.~
21 XXIV, 2 | a jelenet után, amelyben Györgyöt futásra bírta, s maga hátramaradt,
22 XXIV, 2 | felfedezésért aztán a király Györgyöt ily fényesen kitünteté?~
23 XXIV, 2 | XIV. Lajos vett számára; Györgyöt díszíti fel ez uradalommal
24 XXIV, 2 | kegyelmébe. Miért szerette úgy Györgyöt? és egyedül őtet, akit csak
25 XXV | ismerte már meg a gazdáját. Györgyöt nézte saját magának, s beszélt
26 XXV | páter Oloferno felkészíté Györgyöt az útra. Egy darabon öszvérrel,
27 XXVI | kalauz segélyével levezette Györgyöt a kráter szakadékos párkányain
28 XXVII | azonban meglátta maga előtt Györgyöt, nagyot sikoltott, s hirtelen
29 XXVII | Aztán felkapta a két karjára Györgyöt, úgy vitte be a házba, mint
30 XXVII | szállt alá, maga után vezetve Györgyöt a ház alatti pincébe. Másutt
31 XXVIII | alatt folyvást nevetett.~Györgyöt bosszantotta ez a nevetés.
32 XXIX | sebesebben gurigázta vissza Györgyöt Io, s annak a feje is nagyot
33 XXIX | Ne félj! – biztatá Io Györgyöt. – Ez csak a Monte Frumento.~
34 XXIX | Ennél a kútnál megállítá Györgyöt Io.~– Nem futunk tovább.
35 XXX | török gályának a neve, mely Györgyöt Pelargussal együtt felvette.
36 XXX | ebédre, Pelargussal együtt. Györgyöt hercegnek címzé, a kísérőjét
37 XXXI | ez.~Azután megismerteté Györgyöt azoknak az atyját híven
38 XXXI | fáradozott Pelargus, hogy Györgyöt bevezesse a magyar nyelv
39 XXXI | Mely tisztességadás után Györgyöt egy bárkára szállították,
40 XXXII | De a szemével mindenki Györgyöt nézte.~Annak meg sem mozdultak
41 XXXII | azalatt elvezette a két főúr Györgyöt a fejedelmi lak közelében
42 XXXII | kérim.”~Mikes megbiztatá Györgyöt, hogy ezzel a négy mondattal
43 XXXII | Arrafelé tartának, ahol Györgyöt Mikes hátrahagyta.~A fejedelem
44 XXXIII | Mikes a fejedelmet, hogy ne Györgyöt küldje Versailles-ba az
45 XXXIV | értesítette már az új állapotról Györgyöt és Pelargust.~Másnap, amint
46 XXXIV | első tekintetre meglepte Györgyöt, hogy ez a lakás sokkal
47 XXXIV | leülteté az urakat a kerevetre, Györgyöt magával szemközt egy perzsa
48 XXXIV | feszengeni, s figyelmezteté Györgyöt.~– Gondoljunk már a hazatérésre,
49 XXXIV | határozottan arra kérte Györgyöt, hogy ne látogasson el többet
50 XXXIV | hozták haza a trófeumot.~Györgyöt a fejedelem is megdicsérte.
|