Rész, Fezejet
1 I | mozdulattal inte neki.~– Feleljen ön meg egész őszintén a feltett
2 I | Giorgio gróf úr, mit tanult ön a pogány hitűek vallásairól?
3 X | kedvében volt.~– Mondja csak ön: hogy híjják önt?~– Hiszen
4 X | sziget a tengerben. Hát ön azt sem tudja?~– Nem tudok
5 X | az atyjától nem hallott ön róla?~– Sohasem láttam az
6 X | Ezt én sem tudom.~– Hallja ön, marchese di San Christina,
7 X | marchese di San Christina, ön éppen olyan ostoba, mint
8 XII | széttekinteni.~– Ah! látta ön a félredűlt tornyokat? –
9 XII | suttogó női hang.~„St! St! ön az, Giuseppe?”~Hát én mindenesetre
10 XII | uram, ez az ő kalapja.~– Az ön vőlegényéé? Elcseréltük
11 XII | másnak nézte.~– E szerint ön az a Cornelia, akit a cseléd
12 XII | összeütögettük a kardjainkat.~– Ah. Ön volt az? Ez a kalap azé
13 XII | a kalap azé az úré, akit ön megvédelmezett.~– A sietségben
14 XII | ellenfele nevében, akit ön becsületében megsértett.
15 XII | becsületében megsértett. Ön elcsábította Lorenzo herceg
16 XII | elvállalom: – Abrekh az ön rabja. Ma éjjel Méte-ünnepet
17 XVI | hát, madame Zsuzsanna, ha ön így exegetálja az apokrifkönyvet,
18 XVI | az apokrifkönyvet, akkor ön az egész hetairiát csúful
19 XVI | hetairiát csúful rászedte eddig. Ön ez ideig a hipokrízisben1
20 XXI | aztán az ostoba szerencse! – Ön engem őrnaggyá tett!~György
21 XXI | felkapott egy üres nyeregbe.~– Ön nem ismer rám? – kérdé a
22 XXI | Sippschaft.~– Hogyan?~– Még ön kérdi, hogyan? Hiszen ön
23 XXI | ön kérdi, hogyan? Hiszen ön verte tönkre az asphaleiát.
24 XXI | csak, kapitány úr: ismeri ön azt a szót, hogy „phéna”?~–
25 XXI | apámnak a leányát.~– Az ön apjának a leányát úgy híjják,
26 XXIII | édes magnifice, nem tudná ön nekem megmondani, miféle
27 XXIII | azt legjobban tudhatja. Ön detegálta egy Őfelségéhez
28 XXIII | ott vártunk egy óráig. Ön nem jött el.~Györgynek a
29 XXIII | San Carlo küldi. Olvassa ön.~– Uram, én nem tudok írást
30 XXV | hazáját szerette!~– Ha kevesli ön a tizenkét fegyverest –
31 XXV | pokolba? Az volna derék!~– Hát ön talán még sohasem volt odafenn?~–
32 XXV | másképpen értekezni; csak hozzon ön fel ide hozzám bort és poharakat.~–
33 XXV | kezébe fogta.~– Csak hagyja ön azt a kést a hüvelyében,
34 XXV | fizetnem kell.~– Eszerint ön nem sokallja az angáriát?~–
35 XXV | a szóra örömében.~– Hisz ön nagyobb számtudós Al-Gebernél,
36 XXV | György elé. – Mátul fogva az ön vezényletére állunk.~S hogy
37 XXV | átnyújtá Györgynek.~– Hordja ön ezt magával, signore. S
38 XXV | emelte a fejét.~– Kinek néz ön minket, uram? Ajándékozni
39 XXV | az Etna tölcséréhez akar ön feljutni, akkor lovagoljon
40 XXV | kolostorhoz, ott ajándékozza ön a mezítlábos barátoknak
41 XXV | Azok aztán majd rendelnek ön mellé egy biztos vezetőt,
42 XXV | a Val del Bóvét. Vigye ön magával ezt az én tőrömet:
43 XXV | kétségbeesetten kiálta fel:~– Tudja ön, hogy mit csinált most,
44 XXXIV | a „vére” nemesíti meg az ön szívét annyira, hogy azt
|