Rész, Fezejet
1 I | jár az eszem.~– Hát van neked olyan is?~– Kérdezd meg
2 I | megállj! Majd beszélek én neked egyszer a Jézusról.~– Beszélj
3 I | magyar.~– No, és hát mi bajod neked azzal?~– Szeretném én azt
4 I | le szépen. Mást mondok én neked. Inkább elviszlek a Méte-ünnepélyre.~–
5 II | íródik. Majd küldök belőle – neked. (Már tegezték egymást.)~–
6 VI | mondott szavakat.~– Legyen neked a te hited szerint.~György
7 VI | törvényeink vannak. S azokat neked is el kell fogadnod. Gondold
8 VIII | játszd a szerepét. Tetszik neked a szép Anais?~– Szép; de
9 VIII | sisakot.~– Vedd! Ezt mind neked adom! Légy az enyim!~Wammána
10 IX | Giorgio gróf nincsen többé?~– Neked is azt mondom: nincsen többé.~–
11 IX | hogyha azt egyszer elmesélem neked!)~– Ismerem jól.~– Hát akkor
12 IX | szólok semmit. Nem adok neked utasítást. „Mitte sapientem
13 IX | álmomban; hát ha ott voltál, neked is tudnod kell, hogy mit
14 IX | nem szabad elárulnom; de neked szabad kitalálnod.~– Van
15 X | elárulá, hagy mit mondott ő neked: „Abrekh! Korax akarsz lenni?”~–
16 X | susogtad: „Nem. Mandolosz.”~– Neked ördögöd van.~– Csak figyelő
17 XII | Ha nincs neki! Csinálunk neked szép bajuszt.~– Miből?~A
18 XVI | rabszolga fölött.~– De hát minek neked az Abrekh? – felelt Koleikháb,
19 XVI | de hozzányúlni nem. Van neked férjed. Joakimod, aki nagykövet
20 XVII | kiáltá hangosan.~– Mi gondod neked most a kard hegyére? – suttogá
21 XIX | aludni te rákló.20 Nem kell neked se khandó, 21 se kúre.22
22 XIX | khandó, 21 se kúre.22 Kell neked álompecsenye. Vidd magaddal,
23 XX | ütögette.~– Úgy kell! Jólesik neked! Molsamer!~Egyszer aztán
24 XX | majd! Jó, jó”.~– Hozok neked négy sor piros klárist! –
25 XX | sohasem látlak többet. De neked is megjövendölöm, hogy meg
26 XX | Diákok közé akarsz menni. Neked is diákruhába kell bújnod.~–
27 XXI | Aztán megint elöl kezdték.~– Neked pedig, törik-szakad, ott
28 XXVII | a följelentést, s aztán neked engedte át a jutalmat, kitüntetést?
29 XXVII | Azt meg nekik adom.~– Hát neked akkor mi marad?~– Nekem
30 XXVIII | alatt?~– Azt majd megmondom neked egyszer; – de már akkor
31 XXIX | atyádhoz, hogy ő átadhassa neked a maga hatalmát örökségül,
32 XXIX | életjelt ne adj. Én mondom neked: most nyitva van a börtönöd
33 XXIX | Hova gondolsz? Ahová neked menni kell, ott nincs szükség
34 XXIX | folyvást? akkor azt mondtam neked: „majd megmondom neked egyszer,
35 XXIX | mondtam neked: „majd megmondom neked egyszer, hogy miért nevettem:
36 XXX | egy jó gondolatom van, ami neked is tetszeni fog.~– Mondd
37 XXXIV | a feleségeében. „Ki lesz neked olyan híved, mint én voltam?
38 XXXIV | is.~– Tehát mégis átadták neked a bécsi pártfogók? Ezt még
39 XXXIV | tökéletesíthetők mindannyian. Neked most el kell hagynod ezt
40 XXXIV | Te meg fogod azt őrizni. Neked nem kell mentor, gondviselő,
|