Rész,  Fezejet

 1  II      |             De már írni nem tud.~– De hisz akkor te egyenesen a felsőbbség
 2  II      |           Rákóczy Ferencnek a leánya; hisz őneki éppen az atyja birtokaiból
 3  II      |         énnekem nagyon jólesik.~– Hát hisz én nem irigylem tőled sem
 4  IV      |         nagyon jól tudnak titkolózni.~Hisz annak a jámbor bécsi policájnak
 5   V      |           vagyunk.~– Ördögöt vagyunk! Hisz ez komédiaház!~– S ez téged
 6   V      |              téged nem gyönyörködtet? Hisz ez művészet.~– Meglehet,
 7  VI      |               fordulnak a rúdon.~– De hisz akkor mi nem tudunk ezen
 8 VII      |             Minden osztás után iszik.~Hisz ez az ördögnek a legkisebbik
 9 VIII     |          testvérek a hetairában.~– De hisz akkor azok hiába viselték
10  IX      |             hangon szólt közbe:~– Hát hisz én is azt mondtam, s megvertél
11   X      | szeráffejekről azokra a halálfejekre! Hisz azoknak is nyitva volt a
12   X      |        marchese di San Christina.~Ah, hisz az a San Christina ott van,
13   X      |                Korax akarsz lenni?”~– Hisz te bűvész vagy…~– Erre te
14 XII      |              az arcaikat látta volna!~Hisz ez itt „Éva”; amaz a „Fárao
15 XII      |     palotájába?~– Ott engem megölnek! Hisz a bátyám volt az, aki a
16 XIII     |              rámenni? Hátha csökönös? Hisz az uraknak a szemét is kicsalja
17 XIII     |              próbát a szilaj paripán, hisz neki is szenvedélye volt
18 XVI      |          ilyeneket, mert megfojtanak! Hisz a magad csepp eszétül is
19 XVII     |          szárnyait? Meg elmosolyodik. Hisz nem büntetésre méltó az,
20 XVIII    |      ökörhajtótul.~– Ki a temetőbe.~– Hisz a bástyakapu be van zárva.~–
21 XVIII    |              Rákóczy Ferencnek a fia? Hisz akkor te egy princ vagy?
22 XVIII    |          pajtástól.~– Hogy ismerem-e? Hisz mindennap látom azzal a
23 XIX      |               jobban elbámult György. Hisz ő azt hitte, hogy ő tartozik
24 XIX      |         megkerültél. Nézzed, bibaszt! Hisz úgy hasonlít hozzám, mintha
25 XXI      |              Eszébe jutott a Mirikló.~Hisz a cigányleány nem csalta
26 XXV      |              erre a szóra örömében.~– Hisz ön nagyobb számtudós Al-Gebernél,
27 XXV      |            mégis úgy emlékeztet rá! – Hisz akkor is csak álca volt
28 XXVII    |           csodatanya koldusai között! Hisz az a bécsi csőcselék még
29 XXVII    |              aztán haragudtam is rád! Hisz ez a Giunchi név az én családomnak
30 XXVIII   |         találom – monda György.~– Hát hisz „azon” nevetek éppen!~S
31 XXIX     |         jöttél?~– A kolostorból.~– De hisz az nagyon messze van ide.~–
32 XXIX     |              én is elmenjek a jéggel? Hisz nem akarok én sorbetet meg
33 XXIX     |                Az esküdt feleségemet? Hisz megver az Isten.~Io most
34 XXIX     |             kérdezed, hogy hová lett? Hisz ez a Padre Oloferno a te
35 XXXII    |            herceg?~– Minek lőjem meg? Hisz nem bánt az senkit.~– Nem
36 XXXIV    |              szerettek, szeretnek”.~– Hisz ez meg úgy hangzik, mint
37 XXXIV    |                rekeszek, szekeresek”. Hisz ha én ezt egy szép leánynak
38 XXXIV    |                ich liebe dich”.~– Ah! hisz ez egy valódi csodanyelv! –