Rész, Fezejet
1 I | majd az égre feltartva, utoljára keresztbe téve s magát mélyen
2 V | mindenfélét hazudik neki: utoljára megvallja, hogy beledobta
3 V | kézzel-lábbal kapálózik, utoljára az apját üti agyba-főbe
4 V | is üldözi a kereplővel, utoljára a Colombina átszökik a proszcénium-páholy
5 VII | sem a putridus adomák. Utoljára hordták körül a pávát. A
6 XI | megint új produkció támadt. Utoljára kihirdették, hogy száz forint
7 XIII | milyen a rövid galopp. S utoljára végső próbatételül még egy
8 XVII | új csábalakot öltve, míg utoljára a nagy fénytől elvakult
9 XVII | elszabadult chimérának. Utoljára is chiméra az egész.~És
10 XVIII | filtra is kábítá, melyet utoljára megitattak vele. Azt képzelte,
11 XXI | bámulat, azután az ijedelem, utoljára a düh vett erőt a lelkén.~
12 XXIII | hogy ők ketten maradjanak utoljára.~Mikor a császári kincstár
13 XXIV, 2| csak a bölcsőben látott utoljára? aki még semmit sem tett,
14 XXV | elébb a füleit vágják le, utoljára a fejét, azt küldik be a
15 XXV | odafenn a záporbul hó lett) utoljára egy nagy széles körönd,
16 XXV | mindig más nevet mondott. Utoljára a palermói kormányzóhoz
17 XXV | karmazsinból a lilaszínbe, míg utoljára megáll a hasonlíthatatlan
18 XXV | világítani: egyre sugárzóbb lett, utoljára rózsaszín fényben tündökölt.
19 XXV | fagyasztá az olvadt salakot. S utoljára is a víz maradt a győztes:
20 XXVII | mély repedéseinek, amelyek utoljára egy megfagyott lávaréteg
21 XXVII | próféta lett a vesztes.~Utoljára is azt kellett tenni Györgynek,
22 XXVII | egy lépcsősorozat, mely utoljára elvész egy tágas sziklaboltozat
23 XXX | verést kapnánk, mint itt, s utoljára felakasztanának. Itt pedig
24 XXXI | fegyverzett mezei hadakkal; utoljára egész fölszerelt ármádiával.
25 XXXI | a bölcsőben csókolt meg utoljára. Most aztán kivette belőle
|