Rész,  Fezejet

 1  XI     |     valaki tudott volna szépen magyarul beszélni (s itt a súly a „
 2 XIII    |       urak, asszonyságok, akik magyarul beszélnek, azt gondolják,
 3 XXIV,  2|        azt találom benne, hogy magyarul nem tud. De az nem az ő
 4 XXIV,  2|       sem engedték volna, hogy magyarul megtanulja.”~A másik pergamen
 5 XXX     |       szöveget. S te nem tudsz magyarul.~– Megtanulhatok tőled,
 6 XXX     |     csak megtanulhatok tetőled magyarul. Az sem lesz nehezebb, mint
 7 XXX     |        hogy egy szót sem tudsz magyarul, akkor szívesen lát, megtraktál,
 8 XXX     |          igyál, brúder”; de ha magyarul szólalsz meg, s a határozott
 9 XXXI    |      Pelargus elmondott előtte magyarul egy zsoltárt, hogy ismerje
10 XXXI    |        találkozásnál az atyját magyarul üdvözölhesse: „édesatyám!”~
11 XXXI    |     hazudni; ne kezdjem el azt magyarul”.~Pelargus azt mondta rá: „
12 XXXII   |        A társaság egymást közt magyarul beszélt, amiből ő egy szót
13 XXXII   |     hamarább megtanultam, mint magyarul!~Újabb dobszó hangzott a
14 XXXIV   |   liebe, du liebst, er liebt”, magyarul meg csupa „retek, rekeszek,
15 XXXIV   |      Zsuzsikám?”. (Ezeket mind magyarul mondá.)~De György két szót
16 XXXIV   |       Zsuzsikám!” Én nem tudok magyarul beszélni. De azért magyarul
17 XXXIV   |    magyarul beszélni. De azért magyarul érzek.~– Tudom! Mindent
18 XXXIV   |       amíg jól meg nem tanulok magyarul.~– S szeret kegyelmed magyarul
19 XXXIV   | magyarul.~– S szeret kegyelmed magyarul tanulni?~– Imádom ezt a
20 XXXIV   |         én majd tanítani fogom magyarul.~– Nagyon jó lesz.~– Mindennap
21 XXXIV   |       kegyelmedtől imádkozni – magyarul.~Mikes Kelemen ugyancsak
22 XXXIV   |     tiszta kiejtéssel mondá el magyarul az Úr imáját.~A fejedelem