Rész,  Fezejet

 1   I      |     prorektor azt is kérdezte: „nem ég itt valami?” Megnyugtatták:
 2 III      |    fennszóval:~– Ha a képtől is így ég az arcod, akkor ne kívánkozzál
 3  IV      |           voltak-e vagy nem? Azt az ég tudja.~Meglehet, hogy mese
 4  IV      |              a vásárpiacon a szabad ég alatt komédiáztak, bukfenceztek,
 5   X      |              az arca haránt állt az ég felé.~Ilyenformán a lovag
 6 XII      | szerelmünket hamarább megáldotta az ég, mint az egyház. Ezt minálunk
 7 XII      |          még a szerelem tüzében sem ég el.~– De csak reggelig –
 8 XXV      |     örökzöld cser- és ilexerdőkbül. Ég nem látszik még sehol.~A
 9 XXV      |      szivacs alakú kolosszok.~De az ég még mindig nem látszik sehol.~
10 XXV      |      kráterénél. A felhő, melyet az ég felé lódít, lángveres, s
11 XXV      |             füst megáll a csillagos ég közepén mozdulatlanul, mint
12 XXV      |          sziklaszakadékok közül, az ég skarlátfényétől visszatündöklő
13 XXVII    |           éneklőjét?~Az Etnában sem ég akkora tűz, mint egy tizennyolc
14 XXVIII   |        kezeit a kordájával, szemeit ég felé forgatva, s arcának
15 XXIX     |     csodálatos föld és e csodálatos ég befolyása alatt minden nyugtalan
16 XXIX     |           Azért mégis világított az ég: csakhogy az a fény tűzveres
17 XXIX     |            füstkárpitot, mellyel az ég be volt terítve, s átverte
18 XXIX     |           az Etna déli oldalára.~Az ég egyik felét ismét elfoglalták
19 XXIX     |           az oldalon tiszta volt az ég, az óriási fák zöld boltozatain
20 XXIX     |           hajnal! Keleten sárgul az ég alja, majd bíborszínbe megy