Rész,  Fezejet

 1   I     |     fiacskám: ne keresd.~Erre a szóra a nagy gyermeknek a szemei
 2  II     |       Jön a filiszteus!”~Erre a szóra a mentor és a növendék egyszerre
 3 VIII    |        az az egy palást.~Erre a szóra dühbe jött a fiú.~– Mondsza!
 4   X     |     fülébe:~– Zsuzsánna…~Erre a szóra démoni lobbanással villantak
 5   X     |         arcba.~S erre a vakmerő szóra egyszerre mosoly váltotta
 6 XII     |         hitvesévé teszi.~Erre a szóra Alfonzo nagy örvendve kiáltá:~–
 7 XIII    |        Bodri! Csiba ne!” Erre a szóra megint nevetésre szalad
 8 XIII    | Megálljunk csak, gazda, még egy szóra – kötődék Wammána. – A vásárban
 9 XVII    |    magát:~„Magyar! Üsd!”~Erre a szóra a csikós egyszerre kinyújtá
10 XIX     |       zsebrákok vagytok!~Erre a szóra a kacagásból egyszerre dühordítás
11 XXII    |     Giunchi György gróf.~Erre a szóra merészen emelte fel a homlokát
12 XXV     |    signore nagyot ugrott erre a szóra örömében.~– Hisz ön nagyobb
13 XXV     |     való – monda György.~Erre a szóra Fra Barbarigo magasra emelte
14 XXVII   |        lett Pelargusból?~Erre a szóra elkezdett hangosan kacagni
15 XXXII   |       voltam templomban.~Erre a szóra úgy elfogta a fejedelemnek
16 XXXII   |         a szemei fellángoltak e szóra.~– Szereted a vadászatot?~–
17 XXXII   |    hanyatlott alá a feje erre a szóra.~Az ő fia még csak vadászni
18 XXXIV   |          Az özvegynek az arca e szóra a legőszintébb ijedelmet
19 XXXIV   |     eszébe jutott Mikesnek, egy szóra ellátogatni Bercsényiné